A személyi jövedelemadó
törvényben és a KATA törvényben is több változás lép életbe 2015. január 1-vel.
Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb
változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.
Személyi jövedelemadó
2015. január 1-től új fogalom az adótörvényben az első házasok kedvezménye.
Minden olyan párt, ahol legalább az egyik fél az első
házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 31.250 forinttal
csökkentheti az adóalapját (5000
Ft adó/hónap). A kedveszményt döntésük szerint közösen,
az összeg megosztásával vehetik igénybe. Ennek a feltétele az adóbevallásban a
közös nyilatkozattétel. Jogosultsági hónapként maximum 24 hónap vehető
figyelembe. Először a házasságkötés hónapját követő hónaptól lehet ezzel
a kedvezménnyel élni, és utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet
követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi
kedvezményre szerez jogosultságot. Igénybe vehetik a kedvezményt abban az
esetben is, ha a jogosultság megnyílásakor az egyik fél már jogosult családi
kedvezményre.
A családi kedvezmény
összege 2015-ben nem változik, viszont a tervezet alapján 2016-tól a két
eltartottat nevelő családok kedvezménye évenként növekedni fog:
- 2016-ban
78.125 forint
- 2017-ben
93.750 forint
- 2018-ban
109.375 forint
- 2019-től
125.000 forint
2015. január 1-től a családi kedvezmény érvényesítéséhez már
nem csak az adóelőleget megállapító munkáltatóhoz lehet nyilatkozatot leadni,
hanem a rendszeresen ismétlődő bevételt juttató kifizetőknek is. Ezen
munkáltatók is kötelesek adott esetben a járulékkedvezményt is érvényesíteni.
Fontos változás, hogy a családi kedvezményt ezentúl csak az
eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén lehet érvényesíteni. Ezt a
szabályt a 2015.december 31-e utáni nyilatkozatokra, illetve a 2015. adóévre
vonatkozó bevallások esetében kell alkalmazni!
2015. január 1-től 200 ezer forintos keretösszegig adott béren kívüli juttatás (cafetéria elemek pl:
Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, vagy nyugdíjszolgáltatás) a korábbi mértékkel azonos 35,7%-os
közteher megfizetésével adózik. E felett további 250 ezer forintig adható a
SZÉP kártya három fajtája ugyanennyi, vagyis 35,7%-os adóteher mellett (az
adóalap a juttatások 1,19-szerese, az adóteher pedig 16% SZJA és 14% EHO). Így
összesen 450 ezer forint keretösszegig marad meg a 2014-es adóteher. Minden
egyéb, e keret felett adott juttatás 51,17% adóterhet visel majd.
Minden esetben figyelemmel kell lenni az egyes juttatásoknál
a maximum adható keretekre, melyek 2014-ről 2015-re nem változnak.
- Munkahelyi
étkeztetés havi maximum 12500 forint
- Erzsébet-utalvány
havi maximum 8000 forint
- Helyi
utazási bérlet
- Iskolakezdési
támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-ig
- Iskolarendszerű
képzés költségeinek átvállalása a minimálbér két és félszereséig
- munkáltatói
hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-ig
- munkáltatói
hozzájárulás az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba a minimálbér
30%-ig
- üdültetés
a munkáltató tulajdonában (kezelésében) levő üdülőben a minimálbér
összegét meg nem haladó mértékig
- Szép-kártya
szálláshelyre évi 225 ezer forint, vendéglátásra évi 150 ezer forint és
szabadidős tevékenységre évi 75 ezer forint
Változatlan marad az egyes meghatározott juttatásnak
minősülő juttatások köre is. Az adóalap itt is a juttatás 1,19-szerese, mely
után 16% személyi jövedelemadót, valamint 27% egészségügyi hozzájárulást kell
fizetni. Így az adókulcs összességében 51,17%-ra növekszik.
Abban az esetben, ha a foglalkoztatás nem áll fenn egész
évben, az éves keretösszeget a foglalkoztatás napjaival arányos összegben kell
megállapítani.
A béren kívüli juttatás közterhét a juttatás hónapjának
kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
Fontos változás lesz január 1-től az egyéni vállalkozókra
nézve a jövedelem-(nyereség-) minimum számítása. 2015. január 1-től a
jövedelem- (nyereség-) minimum számításánál nem vonható le az eladott áruk
beszerzési értéke (ELÁBÉ), és szintén nem vonható le a eladott közvetített
szolgáltatások értéke sem. Vagyis az így számított adóalap megegyezik az összes
bevétel 2%-val!!
2015. január 1-tól a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség
elmulasztása miatt az átalányadózásra
való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg, szemben az eddigi
gyakorlattal, mely szerint a számla-, nyugtaadás elmulasztásának napján szűnt
meg.
Az elhatárolt
veszteséget az egyéni vállalkozó január 1-től a veszteség keletkezését
követő öt évig határolhatja, illetve használhatja fel. (eddig nem volt korlát).
Az átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ig keletkezett és még nem érvényesített
veszteségek a keletkezés évében érvényes feltételek szerint számolható el, arra
való tekintettel, hogy utoljára a 2025-ös adóévben lehet érvényesíteni.
Az őstermelői
tevékenységnél új rendelkezés a közös háztartás és a közös háztartásban élő
családtag fogalma. Közös háztartásnak minősül az egy lakóingatlanban együtt
lakó, bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személyek közössége. Közös
háztartásban élő családtagnak pedig az őstermelő házastársát, egyenes ágbeli
rokonát kell tekinteni.
A veszteségelhatárolás előbb említett változása a tételes
költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik.
2015. január 1-tól változás
lesz a lakáscélú munkáltató támogatás
adómentességében is. Január 1-től lakáscélú felhasználásnak minősül a
lakáscélú állami támogatásokról szóló 2001/12. számú kormányrendelet szerinti
akadálymentesítés is. Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet
megállapítani akkor sem, ha a munkáltató akadálymentesítésre ad visszatérítendő
kölcsönt.
A nyugdíjbiztosításoknak
alapesetben négy kockázatot kötelezően tartalmaznia kell, úgymint halál,
egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése, de ezen kívül a
biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki! A nyugdíjbiztosítás
kedvezményezettje (a biztosított halálát kivéve) csak maga a biztosított lehet.
Amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem ugyanaz, és a szerződő a
szerződést megszüntetné, a felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg.
A nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és
egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási
díjak nélküli biztosítási díj 10%-át.
A teljes életre szóló
(WL) biztosítások rendszeres
díjának adómentessége 2017 után megszűnik. A 2018-tól kötött ilyen
biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.
Ügyvezetők
felelősségbiztosítása. Az új Ptk. rendelkezéseire való tekintettel a díj
fizető által kötött felelősségbiztosítások tekintetében kimondásra került, hogy
a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében
közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő
feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségre kiterjedő felelősségbiztosítás
díját nem kell bevételként figyelembe venni. Átmeneti rendelkezés, hogy a fenti
szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni
lehet, vagyis már akár 2014-ben is!
Fontos változás, hogy a
munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra
módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás
határidejéhez.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
2015. januártól a megszűnést
az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg. Az adóalanyiság
100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a
tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés napja az adóalanyiság
megszüntetését tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napját magába
foglaló hónap utolsó napja.
Megszűnik az adóalanyiság az átalakulást, egyesülést,
szétválást megelőző nappal, ha a vállalkozás már nem felel meg a kisadózó
vállalkozások alanyaira vonatkozó feltételeknek.
Január 1-től a kisadózó
bejelentésekor a TAJ szám bejelentése is kötelezővé válik az eddigi
adóazonosító, név és cím bejelentése mellett.
A tételes adó mértéke
nem változik, főállású adózó esetében 50 ezer forint, vagy 75 ezer forint,
főállású adóalanynak nem minősülő kisadózó esetében 25 ezer forint.
Könnyebbséget hoz az a változás, mely szerint nem kell havonta megismételni a
bejelentést azokban az esetekben, maikor az egyéni vállalkozó a szabályok
alapján szünetelteti a tevékenységét. Egyéb esetekben le kell jelenteni a
tételes adó alóli mentességet a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.
Pontosításra került, hogy osztalék típusú jövedelem a kisadózó vállalkozások tételes adóját
választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett tagja részére a
vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.
2015. január 1-től új szabály, hogy a nyilvántartott készlet értékét akkor sem kell leadózni, ha az
egyéni vállalkozó a KATA törvény hatálya alól áttér az EVA törvény hatálya alá.