2014. december 30., kedd

2015. évi adótörvény változások (számvitel)



Mint szinte minden törvény, a számvitelről szóló törvény sem úszta meg a jövő évi módosításokat. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.
Ezeknél a változásoknál mindenképpen felhívom mindenki figyelmét, hogy mint minden évben, így 2015-ben is át kell vezetni majd a számviteli törvény változásait a számviteli szabályzatokon!


Számvitel

2015. január 1-től (már a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazható) ha a lezárt üzleti év bármely gazdasági eseményének a módosítása a szerződések, megállapodások lezárt üzleti évet érintő módosítása miatt következik be, ennek számviteli elszámolására az ellenőrzés számviteli törvényben rögzített szabályait kell alkalmazni.

A pénzügyi lízing fogalmára a törvény már nem az új Ptk. fogalmát használja: a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában levő ingatlant vagy ingóságot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatba adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, jogosulttá válik a hasznok szedésére, viseli a közvetlen terheket, jogosultságot szerez, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványértékének a megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába.

2015. január 1-től (már a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazható) azok a vállalkozások, amelyek a könyveiket devizában vezetik, a beszámolójukat a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteniük. A forintban meghatározott értékhatárokat az MNB által az adott időpontra közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani.

Új előírás, mely szerint az elkészített beszámoló, illetve közbenső mérleg hat hónapon belül alkalmas a saját tőke alátámasztására, figyelembe véve az esetlegesen már végrehajtott tőkeváltozást.

2015. január 1-től él, de már a 2014-es üzleti évre is alkalmazható, hogy legkésőbb a mérlegkészítéskor (a mérlegfordulónapra) át kell sorolni azokat az eszközöket, melyeknek a használata vagy rendeltetése megváltozott.

Szintén új változás, de már a 2014-es üzleti évre is alkalmazható, hogy a külföldi szállítási és rakodási tevékenység ellenértékénél nem kell külön kezelni a külföldi és belföldi útszakaszra jutó részt.

Az üzletág átruházás során az átadott eszközök piaci értékénél magasabb többletértéket (az üzletág vevőnél üzleti vagy cégértékként kell kimutatni), az üzletrészt eladónál az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.


A kapott illetve fizetett sérelem díjat egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Egyéb bevétel elszámolásának feltétele még, hogy az összeg a mérlegkészítésig pénzügyileg is teljesítésre kerüljön! Ezt a szabályt alkalmazhatjuk már a 2014-es évről készített beszámoló során is.

Újabb előírás született a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban is. A „nem megfelelt” minősítéssel rendelkező könyvvizsgálói ellenőrzések alapján az ismételt könyvvizsgálói ellenőrzésre 90 nap áll rendelkezésre, mely elmaradása esetén a könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) köteles visszavonni a kiadott könyvvizsgálói jelentést. Amennyiben a korábbi könyvvizsgáló nem végzi el az ismételt könyvvizsgálatot, úgy a vállalkozónak kell gondoskodnia az új könyvvizsgálatról, mégpedig 90 napon belül.

2015. január 1-től (szintén alkalmazható a 2014-es üzleti évre is) a külföldi pénzértékre szóló aktív, illetve passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év mérlegfordulónapi devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni!!!


2014. december 25., csütörtök

2015. évi adótörvény változások (reklámadó, adózás rendje)



A reklámadóról szóló törvény 2014. augusztus 15-i hatályú új törvény, de ennél a törvénynél is lesz néhány változás januártól. Az adózás rendjéről szóló törvényben, kapcsolódva az összes egyéb törvényváltozáshoz szintén több változást találunk. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.


Reklámadó

Januártól az is reklám közzétételnek minősül, ha a közzétételről szóló szerződés meghatározza a reklám megjelenésének a helyét, idejét, módját.

A megrendelő adókötelezettségének megállapításánál 2014-ben problémát okoz a nem magyar székhellyel rendelkező közzétevő (pl. Google, Facebook) nyilatkozatának hiánya. Ezt az anomáliát oldja (??) a törvény azzal, hogy abban az esetben, ha a megrendelő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozatot, de azt nem kapta meg a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül, és az adóhatósághoz bejelenti a nyilatkozat kérés tényét, a közzétevő személyét és az ellenértéket.

2015. január 1-től az a közzétevő, amely szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban, mint adófizetésre nem kötelezett, illetve az adókötelezettségét jogszerűen  teljesítő adóalany, nem kell külön nyilatkozatot kiállítania. A nyilvántartásba 2014. december 1-tő lehet bejelentkezni.

2015. január 1-től nem adóköteles a reklám közzététele, ha a sportról szóló törvény szerinti:
- a sportszövetség a nemzeti válogatott keret működésével, utánpótlás nevelési feladatainak ellátásával, amatőr versenyrendszer működtetésével
- a sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola, vagy az utánpótlás nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlás nevelés feladatainak ellátásával kapcsolatban végzi.

Reklámadó mértéke:
-          az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %
-          az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%
-          az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%
-          az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%
-          az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%
-          az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%

Abban az esetben ha egy adóalany adóéve rövidebb, mint 12 hónap, az adóalapot évesíteni kell. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos összeg lesz.


Adózás rendje

2015. január 1-től az adóhatóság az ellenőrzései során ugyanazt a jogviszonyt a másik fél ellenőrzése során nem minősítheti eltérően.

A könyvvizsgálók ezentúl önállóan, könyvvizsgálói minőségükben is képviselhetik a cégeket az adóhatóság előtt.

Az új rendelet szerint az állami adóhatóság törli a külföldön élők egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély igazolja, huzamosabb ideje külföldön él,és az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll (Bejelentőlap a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy).

EKAER
Januártól kizárólag az adóhatóság által képzett (15 napig érvényes) EKAER-számmal végezhető
-          útdíjköteles járművel, közúton végzett bármely termék értékesítése
-          nem útdíjköteles járművel, közúton végzett kockázatos termék értékesítése (biztosítékadási kötelezettség mellett)
-          EU-n belüli beszerzése és értékesítése, egyéb célú behozatala és kivitele, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítése
Amennyiben az adózó nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét, a termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az értékének a 40%-ig terjedő bírság várható, valamint a bírság összegéig az áru is lefoglalható.
Ezentúl a vámhatóságon kívül az adóhatóság is nyilatkozathatja a fuvarozót, a megrendelőt és a szállítót is

Ital és étel automaták üzemeltetői kötelesek az adóhatósághoz bejelenteni az értékesítés kezdetét, megszüntetését, valamint bármilyen az üzemeltetést érintő változást. A bejelentés alapján az automata regisztrációs számot kap. Az első bejelentésnél automatánként 30000 Ft-ot kell fizetni. A 2015. január 1-én üzemben levő gépeket 2015. március 31-ig kötelesek bejelenteni.

A fokozott adóhatósági felügyelet alatt álló adózó által beadandó bevallásokat már nem kell adótanácsadóval, adószakértővel ellenjegyeztetni.

Fontos változás, hogy a munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás határidejéhez.

A banktitokra vonatkozó új szabályozás szerint a az adóhatóság banktitokra vonatkozó megkeresésére a bankoknak végrehatási eljárás esetén 8 napon belül, ellenőrzési eljárás esetén pedig 15 napon belül kell az adatokat kiadniuk.

Januártól az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatást kérhet a telekommunikációs cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól.

Felügyeleti intézkedési kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó nem gondoskodott a kötelező képviseletről, illetve nem igazolja a saját ügyben való eljárási jogosultságát.

Amennyiben a magánszemély vagy más adózó a megjelenési kötelezettség vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásával akadályozza a hatósági eljárást, bírsággal sújtható. Magánszemélyt 200 ezer Ft-ig, más adózót 500 ezer Ft-ig bírságolhatnak. Többszöri akadályoztatás esetén magánszemélyt maximum 500 ezer Ft-ig, egyéb adózót maximum 1 millió Ft-ig bírságolhatnak.

Változik az áfa bevallás gyakorisága. Kezdő adózó esetében az eddigi negyedéves áfa bevallás gyakorisága havi gyakoriságúra változik. Éves bevallási gyakoriságról köteles negyedéves bevallói gyakoriságra áttérni az az adózó, akinek az adóévet megelőző második adóévben 50 millió forintot meghaladó árbevételt ért el, függetlenül attól, hogy az éves szinten összesített elszámolandó adója nem érte el a 250 ezer Ft-ot.

2015. január 1-től már nem csak a Közösségen belüli termékértékesítés, hanem a Közösségen belüli termékbeszerzésről is havi összesítő nyilatkozatot kell beadni abban az esetben, ha a termékbeszerzés meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő összeget.


Kellemes karácsonnyi ünnepeket kívánunk!


2014. december 21., vasárnap

2015. évi adótörvény változások (ÁFA, Helyi adók)



A 2015. év adótörvény változásai az általános forgalmi adó törvényt és a helyi adókról szóló törvényt sem kímélték. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Általános forgalmi adó

2015. január 1-től a nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatások (elektronikus, távközlési, rádió- és televízió műsor szolgáltatás) tekintetében a szolgáltatást igénybe vevő személy (szervezet) letelepedése, lakóhelye szerinti államban kell az áfát megfizetni. Ezt a rendelkezést a 2014. december 31-ét követő szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.
A mini egyablakos rendszer (MOSS) januártól a e szolgáltatásokból eredő áfa bevallás benyújtására és az adó befizetésére is szolgál.

Az időszakos elszámolású ügyletek új szabályozását két részletben vezetik be.
Az adótanácsadói, könyvelői, valamint a könyvvizsgálói szolgáltatásoknál 2015. július 1-től, míg minden egyéb időszakos elszámolású ügylet adófizetési kötelezettsége 2016. január 1-től változik majd. Az új rendelkezést először akkor kell alkalmazni, ha az elszámolással, fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetés esedékessége 2015. június 30-át (2015. december 31-ét)  követő időpontra esik.

Időszakonkénti elszámolás esetén az adófizetés főszabályként az érintett időszak utolsó napján keletkezik.

Néhány esetben az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja eltér a főszabálytól:
-          a számla- vagy nyugtakibocsátás időpontja, ha a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja és az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének esedékessége az elszámolandó időszak utolsó napját megelőzi.
-          Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének az esedékessége, de legfeljebb az érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, ha az ellenérték megfizetésének az esedékessége az elszámolással, fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

2014. márciusában írtunk először részletesen erről a szabályozásról. Az akkor taglalt szabályok lesznek most bevezetve, így talán érdemes az akkori cikket elolvasni.

Változik, vagyis bővül az előleg fogalma is januártól. Abban az esetben, ha az ügyletben résztvevő felek cserében állapodnak meg, és az egyik fél hamarabb teljesít, úgy előleg címén adófizetési kötelezettsége keletkezik. Tehát előlegnek minősül minden a teljesítést megelőzően adott, az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny.

2015. január 1-től adóköteles a portfóliókezelési szolgáltatás, amit ezentúl normál (27%) adómérték terheli.  Továbbra is adómentes a befektetési alap, a kockázatitőke alap, magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfóliókezelés.

Január 1-től levonható a motorbenzin áfája abban az esetben, ha a megvásárolt benzint anyagköltségként használják fel és beépül egy másik termékértékesítés adóalapjába.
Főszabály szerint a motorbenzin áfája nem helyezhető levonásba!

Januártól abban az esetben, ha az adószám törlését nem előzi meg adószám felfüggesztés, az adó levonási jog a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével megszűnik.
                                                                                               
2015. január 1-vel bővül (változik) a fordított adózás köre.
- A vas- és acélipari termékek értékesítése esetén kell alkalmazni első esetben annál az ügyletnél, amikor a teljesítési időpontja 2014. december 31-e utánra esik. Az ilyen ügyleteknél az áfa bevallás mellett az értékesítőnek és a beszerzőnek is ügyletenként bejelentést kell tennie az adóhatóság részére. Ezekre a termékekre a fordított adózás 2018. december 31-ig alkalmazható.
- Abban az esetben ha a belföldön gazdasági céllal le nem telepedett adóalany az ingatlan nyilvántartásba bejegyzendő ingatlant ad át belföldön, a fizetendő adót az ingatlant beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti.
- A munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása esetén a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja 2014. december 31-e utáni időpontra esik.

2015. január 1-től változik a tételes összesítő jelentés összeghatára is. Az 1 millió forint áfa tartalmat elérő számlákról kell tételes összesítő jelentést készíteni (ez eddig 2 millió forint volt).

27%-os adókulcsról a kedvezményes 5%-os adókulcsra csökken a nagytestű élő és vágott állatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésénél alkalmazott áfa kulcs.

Az online pénztárgépek és az adóhatóság adatkapcsolatát biztosító szolgáltató szolgáltatásának szüneteltetését vagy megszűnését is jelenteni kell az adóhatóságnak (pl. Mobil Adat)

Helyi adók

2015. január 1-től települési adót is bevezethet a települési önkormányzat képviselő testülete.
Nem lehet települési adót megállapítani:
-          azokra az adótárgyakra, melyekre valamely közteherről szóló törvény hatálya kiterjed. Ebben az esetben például nem adóztatható települési adó formájában a jövedelem, az ingatlan sem.
-          Nem terhelheti települési adó az államot, az önkormányzatot, a szervezeteket, valamint a vállalkozókat
A települési adó mértékét a képviselő testület szabadon állapíthatja meg!

Nem új rendelkezés: azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, amelyeknek az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatás értéke együttes összege meghaladja a nettó árbevételük 50%-át csoportszinten kell megállapítaniuk az iparűzési adó alapját.
2015. január 1-től a fenti szabályozást csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára (napi időarányosítással) jutó összegben kell megállapítani.

Januártól mentes az iparűzési adó alól az a szövetkezet, mely nettó árbevétele 95 %-ban a tagjai részére történő értékesítésből vagy a tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

2014. december 20., szombat

A könyvelő kutyája

Könyvelőként tudom, a december mindig arról szól, hogy megbeszéljük a következő év adótörvény változásait, igyekszünk az összes év végi kötelezettségnek határidőben eleget tenni. 
Megpróbálunk a munka mellett felkészülni az ünnepekre, és igyekszünk Szent Este csak a családdal és a szeretettel foglalkozni!

Úgy gondolom, nem is lehetne jobb alkalom arra, hogy bemutassam Önöknek cégünk új tevékenységi körét, ami meglepően egészen másról szól, mint a számvitel.

Könyvelőként az emberek, a vállalkozások segítése a hivatásom, de nem „csak” mint könyvelő, hanem mint terapeuta is tevékenykedem. Életem második hivatásának az állat-asszisztált terápiát választottam, melyhez mindenkor hű társam nyújt segítséget, AKI egy 5 éves keverék szuka kutya, BORA.




Mind a ketten sikeresen elvégeztük a terápiás tanfolyamot, és azóta rendszeresen vállalunk kutya-gyerek kommunikációs tréninget, valamint részt veszünk fogyatékos emberek életének javítására irányuló terápiás foglalkozásokon.




Tevékenységünk bemutatására létrehoztunk egy blogot, mely minden fontos információt tartalmaz erről a nagyszerű hivatásról.


Amennyiben szeretnének rólunk több információt megtudni, vagy szeretnék elismerni munkánkat, keressenek minket a Facebookon is. Közösségi oldalunk kedvelése révén egyre több ember szívéhez jutunk közelebb.


 https://www.facebook.com/mancsaszivhez



2014. december 14., vasárnap

2015-ös adótörvények (társasági adó, cégautó adó)



A társasági adó törvény és a cégautó adó törvény is több változást hoz 2015. január 1-vel. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.


Társasági adó

2015. január 1-től az előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások és látványcsapatsportok támogatásához az adózó egy rendelkező nyilatkozatot tesz egy formanyomtatványon, illetve az adóbevallásában az adója (adóelőlege) egy részének felajánlásáról. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a támogatni kívánt célt, a kedvezményezett nevét és adószámát.
  • A felajánlás a társasági adó előleg 50%-a lehet, és az adóelőleg fizetési kötelezettség határidejét megelőző hónap utolsó napjáig
  • A fizetendő adó 80%-a lehet, és az adóelőleg kiegészítés (feltöltés) bevallásának határidejéig (figyelembe véve az előlegekből felajánlott összegeket is)
A felajánlásról szóló nyilatkozatot évi öt alkalommal módosíthatja (összeg, szervezet).
A felajánlott összegeket az adóhatóság csak az adózó által benyújtott igazolások megléte esetén utalja át a támogatott szervezeteknek. A támogatás egyéb feltétele, hogy az adózó mindenkor tegyen eleget az adófizetési kötelezettség teljesítésének. A felajánlott összeget az adóhatóság a bevallás benyújtását követő 15 napon belül utalja át a kedvezményezett részére.
A felajánlott összegeket egyidejűleg több célra is meg lehet osztani.
A nyilatkozatok alapján az adózót adójóváírás illeti meg
  • Adóelőlegre vagy adóelőleg kiegészítésre tett nyilatkozat esetén 7,5%
  • Az adóbevalláskor pedig 2,5%
Január 1-től a látványcsapatsportot képzés címén is lehet támogatni.

A veszteségelhatárolás új szabálya szerint a 2015. január 1-je utáni adóévekben keletkezett negatív adóalap legfeljebb a keletkezés évét követő öt adóévben használható fel. Átmeneti szabályként a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és még nem érvényesített veszteséget a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint vehetjük figyelembe, azzal a kikötéssel, hogy az erre nyitva álló utolsó határidő 2025. december 31-ét magába foglaló adóév.

Új lehetőség január 1-től a felsőoktatási támogatási megállapodás. Felsőoktatási támogatásnak a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval, legalább öt évre kötött megállapodás minősül, vagyis a támogatónak legalább öt évig támogatnia kell a felsőoktatási intézményt. Az adózó az adóalap kedvezményt a támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-ig veheti figyelembe.
Az adóalap kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított igazolással.  A támogatás összege elismert ráfordítás.

2015. január 1-től változik a jövedelem- (nyereség-) minimum számításának módja is. Az adóalap számításakor nem vonható le a bevételből az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), valamint az eladott közvetített szolgáltatás értéke sem.
Ezek alapján az adóalap alapesetben az összes bevétel 2%-a lesz.

A kapcsolt vállalkozás fogalmában is változást hoz az új év. 2015. január 1-től a kapcsolt vállalkozás fogalma bővül:
- kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más (belföldi vagy külföldi) személy, ha közük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Erre a rendelkezésre azoknál a vállalkozásoknál érdemes kiemelten odafigyelni, ahol a két cég ügyvezetője ugyanaz a személy, az egyik cég az EVA hatálya alá tartozik, és számláz a két cég egymás között. Ebben az esetben megvalósul az EVA törvény szabályozása, miszerint a kapcsolt vállalkozásból származó bevétel duplája után kell adót fizetni.

Új előírás, hogy annak a nonprofit szervezetnek, amely a közhasznúsági minősítést követő két lezárt üzleti éve alapján nem teljesíti a közhasznúság feltételeit, vagy két éven belül megszűnik, úgy utólagosan társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

Új szabály szerint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség (ráfordítás) a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondoskodás mellett nem merült volna fel.  

Cégautó adó

2015. január 1-től az állami tulajdonban lévő személygépkocsi után a cégautó adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi felett a vagyonkezelői jogokat gyakorolja.

Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után a cégautó adó bevallási és fizetési kötelezettség a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

Új rendelkezés alapján mentes az adó alól a személygépkocsi, amely öröklés útján került a magyar állam tulajdonába. A mentesség csak addig illeti meg, amíg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt más személy vagy szervezet részére nem adja át a kezelői vagy használati jogot.



2015. évi adótörvény változások (SZJA és KATA)



A személyi jövedelemadó törvényben és a KATA törvényben is több változás lép életbe 2015. január 1-vel. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Személyi jövedelemadó

2015. január 1-től új fogalom az adótörvényben az első házasok kedvezménye.
Minden olyan párt, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 31.250 forinttal csökkentheti az adóalapját (5000 Ft adó/hónap). A kedveszményt döntésük szerint közösen, az összeg megosztásával vehetik igénybe. Ennek a feltétele az adóbevallásban a közös nyilatkozattétel. Jogosultsági hónapként maximum 24 hónap vehető figyelembe. Először a házasságkötés hónapját követő hónaptól lehet ezzel a kedvezménnyel élni, és utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre szerez jogosultságot. Igénybe vehetik a kedvezményt abban az esetben is, ha a jogosultság megnyílásakor az egyik fél már jogosult családi kedvezményre.

A családi kedvezmény összege 2015-ben nem változik, viszont a tervezet alapján 2016-tól a két eltartottat nevelő családok kedvezménye évenként növekedni fog:
  • 2016-ban 78.125 forint
  • 2017-ben 93.750 forint
  • 2018-ban 109.375 forint
  • 2019-től 125.000 forint
2015. január 1-től a családi kedvezmény érvényesítéséhez már nem csak az adóelőleget megállapító munkáltatóhoz lehet nyilatkozatot leadni, hanem a rendszeresen ismétlődő bevételt juttató kifizetőknek is. Ezen munkáltatók is kötelesek adott esetben a járulékkedvezményt is érvényesíteni.
Fontos változás, hogy a családi kedvezményt ezentúl csak az eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén lehet érvényesíteni. Ezt a szabályt a 2015.december 31-e utáni nyilatkozatokra, illetve a 2015. adóévre vonatkozó bevallások esetében kell alkalmazni!

2015. január 1-től 200 ezer forintos keretösszegig adott béren kívüli juttatás (cafetéria elemek pl: Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, vagy nyugdíjszolgáltatás) a korábbi mértékkel azonos 35,7%-os közteher megfizetésével adózik. E felett további 250 ezer forintig adható a SZÉP kártya három fajtája ugyanennyi, vagyis 35,7%-os adóteher mellett (az adóalap a juttatások 1,19-szerese, az adóteher pedig 16% SZJA és 14% EHO). Így összesen 450 ezer forint keretösszegig marad meg a 2014-es adóteher. Minden egyéb, e keret felett adott juttatás 51,17% adóterhet visel majd.
Minden esetben figyelemmel kell lenni az egyes juttatásoknál a maximum adható keretekre, melyek 2014-ről 2015-re nem változnak.
  • Munkahelyi étkeztetés havi maximum 12500 forint
  • Erzsébet-utalvány havi maximum 8000 forint
  • Helyi utazási bérlet
  • Iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-ig
  • Iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása a minimálbér két és félszereséig
  • munkáltatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-ig
  • munkáltatói hozzájárulás az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba a minimálbér 30%-ig
  • üdültetés a munkáltató tulajdonában (kezelésében) levő üdülőben a minimálbér összegét meg nem haladó mértékig
  • Szép-kártya szálláshelyre évi 225 ezer forint, vendéglátásra évi 150 ezer forint és szabadidős tevékenységre évi 75 ezer forint

Változatlan marad az egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások köre is. Az adóalap itt is a juttatás 1,19-szerese, mely után 16% személyi jövedelemadót, valamint 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Így az adókulcs összességében 51,17%-ra növekszik.
Abban az esetben, ha a foglalkoztatás nem áll fenn egész évben, az éves keretösszeget a foglalkoztatás napjaival arányos összegben kell megállapítani.
A béren kívüli juttatás közterhét a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Fontos változás lesz január 1-től az egyéni vállalkozókra nézve a jövedelem-(nyereség-) minimum számítása. 2015. január 1-től a jövedelem- (nyereség-) minimum számításánál nem vonható le az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), és szintén nem vonható le a eladott közvetített szolgáltatások értéke sem. Vagyis az így számított adóalap megegyezik az összes bevétel 2%-val!!

2015. január 1-tól a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg, szemben az eddigi gyakorlattal, mely szerint a számla-, nyugtaadás elmulasztásának napján szűnt meg.

Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó január 1-től a veszteség keletkezését követő öt évig határolhatja, illetve használhatja fel. (eddig nem volt korlát). Az átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ig keletkezett és még nem érvényesített veszteségek a keletkezés évében érvényes feltételek szerint számolható el, arra való tekintettel, hogy utoljára a 2025-ös adóévben lehet érvényesíteni.

Az őstermelői tevékenységnél új rendelkezés a közös háztartás és a közös háztartásban élő családtag fogalma. Közös háztartásnak minősül az egy lakóingatlanban együtt lakó, bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személyek közössége. Közös háztartásban élő családtagnak pedig az őstermelő házastársát, egyenes ágbeli rokonát kell tekinteni.
A veszteségelhatárolás előbb említett változása a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik.

2015. január 1-tól változás lesz a lakáscélú munkáltató támogatás adómentességében is. Január 1-től lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló 2001/12. számú kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is. Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor sem, ha a munkáltató akadálymentesítésre ad visszatérítendő kölcsönt.

A nyugdíjbiztosításoknak alapesetben négy kockázatot kötelezően tartalmaznia kell, úgymint halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése, de ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki! A nyugdíjbiztosítás kedvezményezettje (a biztosított halálát kivéve) csak maga a biztosított lehet. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem ugyanaz, és a szerződő a szerződést megszüntetné, a felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg.
A nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át.

A teljes életre szóló (WL) biztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik. A 2018-tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.

Ügyvezetők felelősségbiztosítása. Az új Ptk. rendelkezéseire való tekintettel a díj fizető által kötött felelősségbiztosítások tekintetében kimondásra került, hogy a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségre kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni. Átmeneti rendelkezés, hogy a fenti szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet, vagyis már akár 2014-ben is!
 

Fontos változás, hogy a munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás határidejéhez.


Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

2015. januártól a megszűnést az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg. Az adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés napja az adóalanyiság megszüntetését tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napját magába foglaló hónap utolsó napja.
Megszűnik az adóalanyiság az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha a vállalkozás már nem felel meg a kisadózó vállalkozások alanyaira vonatkozó feltételeknek.

Január 1-től a kisadózó bejelentésekor a TAJ szám bejelentése is kötelezővé válik az eddigi adóazonosító, név és cím bejelentése mellett.

A tételes adó mértéke nem változik, főállású adózó esetében 50 ezer forint, vagy 75 ezer forint, főállású adóalanynak nem minősülő kisadózó esetében 25 ezer forint.

Könnyebbséget hoz az a változás, mely szerint nem kell havonta megismételni a bejelentést azokban az esetekben, maikor az egyéni vállalkozó a szabályok alapján szünetelteti a tevékenységét. Egyéb esetekben le kell jelenteni a tételes adó alóli mentességet a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

Pontosításra került, hogy osztalék típusú jövedelem a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.

2015. január 1-től új szabály, hogy a nyilvántartott készlet értékét akkor sem kell leadózni, ha az egyéni vállalkozó a KATA törvény hatálya alól áttér az EVA törvény hatálya alá.


2014. december 8., hétfő

Módosult a reklámadóról szóló törvény

2014. december 1-től a reklámadóról szóló törvény új rendelkezéssel módosult. Ettől az időponttól kezdődően az állami adóhatóság a reklám-közzétevő adóalanyok adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba (hasonlóképpen, mint a köztartozásmentes adózói bázisba), saját kérelemre lehet bekerülni. A kérelemhez nincs közzétett nyomtatvány, papír alapon, szabadon választott formátumban lehet ennek eleget tenni.

Az adóhatóság kérése, hogy ezeket a kérelmeket december hónap közepéig juttassák el az illetékes szervekhez, ebben az esetben tudják vállalni a 2015. január 1-től a rendszerben való közzétételt.

Azon cégek, melyek a szerződéskötés időpontjában szerepelnek a nyilvántartásban, mentesülnek a nyilatkozattételi kötelezettség alól!

2014. november 24., hétfő

2014. november 17., hétfő

Az adóügyek elektronikus intézésére adott meghatalmazásokat érintő egyszerűsítések

Az utóbbi hetekben több vállalati képviselő jelezte, hogy az általa képviselt cég ügyében hivatalos levelet kapott a NAV-tól, az ügyfélkapun regisztrált e-mail címére. 

A NAV novemberben automatikusan elérhetővé teszi minden képviselőnek a céges adatokhoz a hozzáférést a www.magyarorszag.hu portálon. 

Ettől az időponttól kezdődően minden tevékenységről, mely az adott céget érinti, Önök is megkapják az értesítést. Ezekkel az értesítésekkel többnyire nincs semmi dolguk. A rossz oldala az, hogy "zaklatja" Önöket a NAV, viszont a jó oldala, hogy minden egyes könyvelői tranzakcióról (bevallás beadása, adatváltozás bejelentése) első kézből értesülni fognak!

Az alábbiakban a NAV honlapján közzétett tájékoztatót olvashatja.

"Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. október 30-án bevezeti az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó állandó meghatalmazások adását megkönnyítő új szolgáltatását az eBEV portálon. 

Az eBEV portál „Képviseletek” menüpontjából elérhető új szolgáltatással a cégbejegyzésre kötelezett gazdasági társaságok törvényes képviselői kezelhetik az adóügyek elektronikus intézésére már jogosultsággal rendelkező állandó meghatalmazottaik ügyintézési jogait. Erre oly módon van lehetőségük, hogy a webes felületen a meghatalmazást módosítják, a módosított meghatalmazást csatolják. Az új meghatalmazás a meghatalmazott jóváhagyásával válik érvényessé. Az ügyfélkapun módosított meghatalmazás esetén nem szükséges az adóhatósághoz a ’T180 jelű adatlapot benyújtani. 

A felületen a gazdasági társaságok ügyfélkapuval rendelkező törvényes képviselői láthatják a saját, valamint a társaság nevében elektronikus ügyintézésre jogosult állandó meghatalmazottak jogosultságait is, az adóügyek elektronikus intézésére jogosult meghatalmazottak a saját jogosultságaikon kívül kizárólag azon képviselői csoport adatait láthatják, amelyben jóváhagyóként, vagy ellenjegyzőként szerepelnek. 

A felületen lehetőség van továbbá az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó képviseleti jogosultság megszűnésének bejelentésére is, amely esetén szintén nem kell a képviseleti jog megszűnésének bejelentésére szolgáló ’T182 jelű adatlapot benyújtani. 

Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó képviseleti jog megszűnésének bejelentése nem helyettesíti az egyéb bejelentési kötelezettséget, amennyiben a meghatalmazott rendelkezik az állami adóhatósághoz benyújtott, érvényes valamennyi – nem csak elektronikusan intézhető – adóügy intézésére feljogosító állandó meghatalmazással, akkor az állandó meghatalmazás visszavonását nem ezen a felületen, hanem külön beadvány formájában kell bejelenteni. 

Az új szolgáltatás használatával egyszerűsödik az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése, hiszen az ügyfélkapuval rendelkező törvényes képviselőknek nem szükséges a NAV honlapján található Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramot, valamint a ’T180, vagy ’T182 jelű nyomtatványt letölteni, elegendő az ügyfélkapus bejelentkezést követően a felületen kért adatokat megadni, ezt követően a bejelentést véglegesíteni. Az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó, adóhatóság által nyilvántartott adatok ellenőrzését és ezáltal az adatok javítását is lehetővé teszi az új rendszer. 

Az új szolgáltatás használata előtt javasoljuk a felhasználói leírás, valamint a ’T180 jelű adatlap kitöltési útmutatójának áttekintését a Nyomtatványkitöltő programok menüpontban, tekintettel arra, hogy a felületen az adatok megadására az eddig is használatos ’T180 jelű adatlap egyes rovataira vonatkozó kitöltési szabályok érvényesek. 

 Az új szolgáltatással egy időben az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselőknek automatikusan képzi meg az adóhatóság az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó jogosultságot. Az együttes képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselőknek az eBEV portál új felületén szükséges nyilatkozniuk a képviseleti jogukról, csak ezt követően lehetséges megképezni a jogosultságokat. Az automatikus jogosultságképzés nem jelent ügyintézési kötelezettséget, a törvényes képviselőknek, amennyiben nem szeretnének a gazdasági társaság nevében elektronikusan adóügyeket intézni, nem kell semmit tenniük, ez kizárólag egy plusz szolgáltatás, amely nem kötelezi a képviselőket az eljárásra. 

A fejlesztésekkel párhuzamosan az adóhatóság egyszerűsítette az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó meghatalmazás bejelentésére szolgáló ’T180 jelű adatlapot is, ezáltal is megkönnyítve a meghatalmazások bejelentését"

Forrás

2014. október 25., szombat

Adószám felfüggesztés

Sajnos egyre több céget érint az adószám felfüggesztés. Úgy gondolom, hogy érdemes néhány szóban áttekinteni a főbb tudnivalókat. Fontos, hogy milyen esetben függesztik fel az adószámot, a felfüggesztés esetén mit tehet az adózó, milyen úton értesülhetünk adószámunk felfüggesztéséről. 

Az adóhatóság (NAV) a vállalkozás adószámát több esetben is felfüggesztheti: 
  1. Amennyiben az adózónak postai úton küldött irat két egymást követő alkalommal címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, vagy levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlennek minősült. 
  2. Amennyiben az adózó székhelyén (székhelybiztosítás vagy székhelytől eltérő központi ügyintézés helye) végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a fenti címen nem található 
  3. Amennyiben az adózó a szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelenti be 
  4. Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés során kiderül, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett képviselő nem valós személy, vagy a megadott elérhetőségen nem fellelhető 
  5. Amennyiben az adózóval szemben az adóhatóság 60 napos üzletzárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el 
  6. Amennyiben az adózó a teljesítendő bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 365 napon belül nem tesz eleget 
Az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése utáni időszakban, mielőtt a felfüggesztést megszüntetik vagy netalán az adószámot törlik az adózó adó visszaigénylést, adó visszatérítést, támogatás igénylést valamint túlfizetés visszatérítést sem kérhet. Az adóhatóság a felfüggesztést megelőző időszakra vonatkozó ilyen igényeket a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. 
Az adóhatóság a cégbírósággal együttműködve törvényességi felügyeleti eljárást, illetve akár a cég megszüntetésére vonatkozó eljárást kezdeményezhet. 

Az adózó az adószám felfüggesztésének megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztésnek az oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetéséről határozattal rendelkezik. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ok nem szűnt meg, úgy a kérelmet elutasítja. Amennyiben ismételt kérelem kerül benyújtásra, de az adózó új körülményre nem hivatkozik, a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja. Az adószám felfüggesztést az adóhatóság hivatalból is megszüntetheti, ha tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének az oka megszűnt. 

Az adóhatóság adószám felfüggesztéséről szóló határozata elleni fellebbezéssel a közléstől számított 15 napon belül lehet élni. A fellebbezést a felettes szervhez az összes ügyirattal a fellebbezés megkezdésétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt. 
Az adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határozatot (törlést elrendelő határozatot) hirdetmény útján közli az adózóval. A hirdetményt 15 (törlést elrendelő határozat esetén 8) napra kifüggeszti a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, és ezzel egyidejűleg a NAV internetes honlapján is közzéteszi. 

Amennyiben a felfüggesztésre üzletzárás (60 nap), illetve tevékenység felfüggesztés (60 nap) miatt ismételten került sor, úgy a hirdetményben a felfüggesztés határozott időtartamát is közölni kell. 

Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, valamint az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról, a jogerőre emelkedés időpontjáról értesíti a cégbíróságot, a jegyzőt vagy az egyéb nyilvántartást vezető szervet

Az adóhatóság a honalapján teszi közzé, valamint a cégjegyzék is minden esetben tartalmazza a cég adószámának felfüggesztését, a felfüggesztés megszüntetését, az adószám törlését, illetve a határozatok megszüntetését, hatályon kívül helyezését, valamint a jogerőre emelkedések napját.

Pénzügyi tanácsok induló vállalkozásoknak

Mielőtt elindítunk egy vállalkozást, nagyon sok kérdést átgondolunk, megtervezünk előre. Megtervezzük a vállalkozás tevékenységi körét, az esetleges alkalmazottak létszámát, kiválasztjuk a telephelyet, a pénzintézetet, ahol a vállalkozás bankszámláját kezelni fogják. 

Kiválasztjuk a könyvelőt (ismerős vagy akár internetes keresgélés alapján), akitől majd tanácsot kérünk, akiben teljesen megbízunk. 
Nem biztos, hogy a kezdő vállalkozóként alkalmunk lesz pénzügyi tanácsadót foglalkoztatni, ezért érdemes áttekinteni néhány nagyon fontos kérdést, melyeket minden vállalkozónak át kell gondolni és foglalkoznia kell vele. 

1.) Az üzleti és magánkassza elkülönítése igen fontos feladat, de főleg egy „kényszervállakozó” számára szinte lehetetlennek tűnik. Bármilyen nagy a kísértés, ne a céges bankszámláról fizesse a család kiadásait, az adókra félretett pénzt soha ne költse nyaralásra, karácsonyi ajándékra. De ezzel szemben a vállalkozás érdekében felmerült kiadásokat, úgymint üzemanyag, telefonszámla, irodabútor, ne a magán bankszámla terhére fizesse. Számolja el a cégben felmerült kiadásként. Önmagának adjon fizetést, illetve egyéb juttatást, amit legálisan, az adó megfizetése után használhat családja kiadásainak fedezetére. Nagyon sok olyan kiadás elszámolható a vállalkozásban, amire nem is gondolna. 

2.) Az előző gondolatot tovább vezetve, kérjen tanácsot könyvelőjétől, hogy az ön vállalkozására vetítve segítsen a költségek optimalizálásában. Plusz költséget jelent, de érdemes időnként szakember (adótanácsadó, pénzügyi szakember) segítségét kérni. A profi szakember megvizsgálja a vállalkozás pénzügyeinek alakulását, és segít megtervezni az adó- és egyéb kiadásait. Bár most a vállalkozásokról beszélünk, de a fenti tanácsot néha érdemes a család bevételeire és kiadásaira is igénybe venni! 

3.) Még egyszemélyes vállalkozás esetében is érdemes hetente néhány percet a pénzügyek áttekintésére szánni. Érdemes felmérni a bevételeket és számba venni a kiadásokat. Fontos átgondolni a folyamatban lévő szerződéseket, melyekből később lesz realizált bevétel, viszont a költségek a jelent terhelik. 

4.) Fontos lépés egy vállalkozás életében, amikor alkalmazottakat kell foglalkoztatni a szerződések teljesítésének érdekében, amikor már nem elegendő a tulajdonos személyes közreműködése. Számolja át többször is a munkatársak alkalmazásával kapcsolatos költségeket (adók, járulékok, bérek, esetleges juttatások). Fontos az is, hogy csak a megfelelő számú munkatársakat foglalkoztassa, akiket tudásuk és az elvégzett munka arányában megfelelő bérezéssel lát el. A megfelelő bérezés mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából lényeges kérdés. Az anyagilag nem megbecsült munkatársak hamar más munkáltató után néznek, de a túlfizetett munkaerő a vállalkozást csődbe is viheti. 

5.) Nagyon fontos feladat a vállalkozás életében a kintlévőségek megfelelő kezelése. Sokszor érezzük kínosnak, a behajtással járó procedúrát (felszólítás, késedelmes fizetés esetén pótlék felszámítása stb.), de ez nagyon fontos feladat!! Sok vállalkozó úgy érzi, hogy a ki nem fizetett számlák behajtása ráér, és a vállalkozás pénzügyi fenntarthatósága érdekében újabb és újabb szerződéseket köt, melyekből reméli a pénzügyi stabilitást. A hátralékos kifizetések akadályt jelentenek a vállalkozás növekedésének szempontjából, ezért soha nem mondjon le a bevételeiről. Végső esetben forduljon szakember, vagyis követeléskezelő cégekhez, amelyek megfelelő biztonsággal és hatékonysággal segítik a vállalkozást a bevételeik realizálásában. 

6.) Egy ügyféllel nem csak a kereskedelemben kell foglalkozni. A visszatérő, vagy állandó üzleti partner kincs, és lehetővé teszi a nehezebb időszakok átvészelését. Célszerű felmérni, hogy mennyibe kerül egy új ügyfél megszerzése, illetve mekkora költséggel jár a meglévő partnerekkel való kapcsolat ápolása. Nagyon sok marketing eszköz áll rendelkezésünkre, és meg lehet találni az alacsony költségű, vagy akár ingyenes lehetőségeket. 

Kedves Vállalkozó! Érdemes az előbb felsorolt gondolatok birtokában saját cégük pénzügyi helyzetét átgondolkodni. Próbálják meg felülvizsgálni, átértékelni üzleti kapcsolataikat. Nyissanak a marketing lehetőségek felé, figyeljenek a bevételeik és költségeik arányaira. 

Cégünk több éves hasznos együttműködésben dolgozik marketing, illetve pénzügyi szakterületen működő társcégekkel. Forduljanak hozzánk bizalommal kérdéseikkel!

2014. október 23., csütörtök

Cafetéria tervek 2015-re

Az Országgyűlés elé került a 2015. adóévre vonatkozó törvényjavaslat, mely a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan kedvezőtlen változásokat ígér. 

2014-ben a kedvezményezett béren kívüli juttatások adóvonzata 35,7%, melyet jövőre 51,17% adó terhelne. 
Azért, hogy ezeknek a kedvezményezett béren kívüli juttatásoknak a versenyelőnyét megtartsák, az egyéb juttatások adóterheit 65,79%-ra növelnék. 

51,17%-os adózással kifizethető béren kívüli juttatások tervezete 2015-re (adóalap a juttatás 1,19-szerese, mely után 16% SZJA és 27% EHO fizetendő): 
  • A munkáltató tulajdonában levő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér erejéig 
  • A munkahelyi étkeztetés havi 12.500 Ft-ot meg nem haladó része 
  • Erzsébet utalvány havi 8.000 Ft-ig 
  • Helyi bérlet 
  • Iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30%-át meg nem haladó összegben 
  • Önkéntes nyugdíjpénztár 
  • Egészségpénztár, önsegélyező pénztár 
  • SZÉP kártya (vendéglátás alszámlára 150.000,- Ft, szabadidő alszámlára 75.000,- és szálláshely alszámlára 225.0000,- Ft) 
65,79%-os adózással kifizethető béren kívüli juttatások tervezete 2015-re (adóalap a juttatás 1,53-szorosa, mely után 16% SZJA és 27% EHO fizetendő): 
  • Az iskolarendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész (az egyéb feltételek ugyanazok, mint 2014-ben)
  • Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetés a minimálbér 50%-ig 
  • Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba (együtt számítva) a minimálbér 30%-ig 
  • A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-ig 
  • Cégtelefon használata 
  • Csoportos életbiztosítás 
  • Csekély értékű ajándék a minimálbér 10%-át meg nem haladó mértékben, évente maximum három alkalommal) 
  • Ajándékutalvány 
A fenti változások mellett a 2014-ben adómentes juttatások köre csak csekély mértékben változna. Adómentes juttatások tervezett köre: 
  • Sportrendezvényekre szóló belépő 
  • Kulturális belépő évente 50.000,- Ft-ig 
  • Lakáscélú támogatás (a lakás vételárának, építési- vagy korszerűsítési költségének 30-%-ig, maximum 5 millió forintig 5 éven át) 2015-től a lakás akadálymentesítésére is adható adómentesen támogatás!!!!!!

2014. szeptember 29., hétfő

Könyvvizsgáló, könyvvizsgálat (2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §)

Úgy gondolom, hogy minden vállalkozó számára ismert, hogy adóévet a beszámoló készítésével zárjuk le. A beszámolót könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetni. A könyvvizsgáló szerződést legalább az adóév december 31-ig kell megkötni. Közeledik az év vége, így érdemes újra áttekintenünk néhány, a könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályozást. 

Természetesen ez alól a kötelezettség alól a számviteli törvény 155. § (3) bekezdése meghatározott esetekben felmentést ad. 
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: 
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és 
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 
Egy újonnan alakuló vállalkozásnál, ahol nincs az üzleti évet megelőzően két teljes üzleti év, akkor a tárgy évi várható adatokat és a megelőző üzleti év éves szintre átszámított adatait kell figyelembe venni. 

Néhány kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás esetében az előzőekben leírt mentesség nem alkalmazható. Az alábbi vállalkozásoknál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat 155. § (5): 
  • takarékszövetkezet
  • a konszolidálásba bevont vállalkozás 
  • a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelye 
  • az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól
  • tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év mérlegforduldulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van. 
A köztartozás fogalma az adózás rendjéről szóló törvény 178. § (20) szerint: 
„ törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja” 

Az elmúlt pár évben az árbevétel értékhatár folyamatosan növekedett, ami a könyvvizsgálati kötelezettek körét egyre szűkítette. Ez a kedvező törvénymódosítás könnyebbséget jelent a vállalkozók részére, de érdemes elgondolkodni azon, hogy a hitelezők, befektetők szempontjából is ugyanolyan kedvezően értékelhető-e ez a változás. Kérdésként merülhet fel, hogy könyvvizsgáló alkalmazása nélkül nem sérül-e a vállalkozásoknál a számviteli fegyelem. 

Ez a gondolat alapján érdemes megnézni, mi a könyvvizsgálat célja? 
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. 

A törvényi kötelezettség mellett tulajdonosi döntés is lehet a könyvvizsgáló alkalmazása. Ezt a szándékot az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha ettől a következő adóévben el szeretnénk térni, időben el kell végezni a szükséges módosításokat. 

Néhány számviteli törvényben foglalt értékelési eljárás alkalmazásához szükséges a könyvvizsgálati kötelezettség, mely ezekben az esetekben nem a vállalkozás teljes tevékenységére, csak az alábbi értékelési eljárások szabályszerűségének ellenőrzésének a céljából szükséges:
  • értékhelyesbítés 
  • valós értéken történő értékelés
A könyvvizsgáló választásának időpontja az előző éves üzleti évről készített beszámoló elfogadásáról döntő közgyűlés időpontja. Újonnan alakult vállalkozás esetében az üzleti év fordulónapja előtt kell megválasztani a könyvvizsgálót. 

A választott könyvvizsgáló feladata:
  • az éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata 
  • a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése 
  • független könyvvizsgálói jelentés készítése

A behajtási költségátalány (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. §)

A behajtási költségátalányról szinte mindenki hallott már, de nagyon kevesen alkalmazzuk, pedig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései között megtalálható, vagyis törvény írja elő az alkalmazását. Érdemes foglalkozni vele, mert az éves beszámoló elkészítése alkalmával, a be nem folyt költségátalányt ki kell mutatni legalább a kiegészítő mellékletben. 

Nagyon fontos, hogy ezt a nyilvántartást a könyvelő nem tudja megfelelően elkészíteni, hisz ez naprakész kell, hogy legyen és a vevőkkel közölni kell. Amennyiben a nyilvántartás vezetéséhez, vagy az értesítő összeállításában segítségre szorulnak, bátran keressenek minket a megadott elérhetőségek egyikén! 

A behajtási költségátalányt 2013. július 1-től kiállított számlák vonatkozásában kell vizsgálnunk. Abban az esetben kell felszámítani, ha a kötelezett fizetési késedelembe esik. Az átalány a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségeinek a fedezetére szolgál. 

Összege 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget kell megfizetni. (például: 2014. szeptember 26-i MNB középárfolyam 311,44 Ft/EUR, így a szeptember 26-án még ki nem egyenlített, késedelmes számla behajtási költségátalánya 311,44 X 40 = 12.458 Ft) A költségátalányt 40 euró összegnél magasabb összegben is meg lehet állapítani. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy a törvényben előírt minimális 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötést semmisnek kell nyilvánítani. 

A behajtási költségátalány jellemzője, hogy 
  • annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; 
  • annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.); 
  • késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett; 
  • abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett; 
  • attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem; 
  • a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető. 
A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos számviteli feladatok a jogosult oldaláról nézve: 

A behajtási költségátalányt a felmerüléskor már könyvelni kell, vagyis nyilvántartásba kell venni a nullás számlaosztályban 

T 036   K 096 általány összege 

Amennyiben pénzügyileg teljesül a követelés, egyéb bevételként könyveljük és kivezetjük a követelést a nyilvántartásból 

T38     K 96 befolyt összeg 

T096   K036 befolyt összeg 

Abban az esetben, ha a mérleg fordulónapja után, de még a mérlegkészítésig folyik be a pénz, időbeli elhatárolást alkalmazunk. 

T39     K96 befolyt összeg 

A felszámított költségátalány összegéről le is mondhatunk (csak ha már felszámítottuk és nyilvántartásba vettük, eltekinteni tőle nem lehet!!!!!) Az elengedett költségátalányt a nullás nyilvántartási számlaosztályból ki kell vezetnünk. 

T088   K036 nyilvántartott és elengedett összeg 

A nyilvántartásban szereplő költségátalányt az általános elévülési idő figyelembe vételével el is évülhet. Ebben az esetben szintén ki kell vezetni a nyilvántartásból. 

T086   K036 nyilvántartott és elévült összeg 

A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos számviteli feladatok a kötelezett oldaláról nézve: 

A behajtási költségátalányt a felmerüléskor már könyvelni kell, mert számviteli szempontból a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ezért kötelezettségként szükséges rögzíteni, valamint egyéb ráfordításként elszámolni 

T86     K47 költségátalány összege 

Amennyiben pénzügyileg teljesül a kötelezettség, kivezetjük a nyilvántartásból 

T47     K38 megfizetett költségátalány összege 

A felszámított költségátalány összegéről le is mondhat a jogosult. Ebben az esetben kivezetjük a kötelezettséget és rendkívüli bevételként könyveljük. 

T47     K98 elengedett átalány összege  

A nyilvántartásban szereplő költségátalányt az általános elévülési idő figyelembe vételével el is évülhet. Ebben az esetben szintén ki kell vezetni a kötelezettségek közül, ami szintén rendkívüli bevételt eredményez. 

T47     K98 elévült kötelezettség összege 

A jogosult a behajtási költségátalányról írásbeli nyilatkozattal mondhat le. Az elengedett követelés ebben az esetben nem keletkeztet sem ajándékozási, sem egyéb illetékfizetési kötelezettséget. A Ptk. 6:46. §-a rendelkezik arról, hogy a befolyt pénzt milyen sorrendben kell elszámolni abban az esetben, ha a megfizetett összeg nem elegendő az egész tartozás rendezésére, és a jogosult nem rendelkezett az összeg elszámolásáról. 
  1. költségek, pl. behajtási költségátalány 
  2. kamatok 
  3. főtartozás

2014. szeptember 8., hétfő

Megjelent a SZAMLAZO nyomtatvány tervezet számlázó programok bejelentéséhez

Előző bejegyzésemben beszámoltam róla, hogy a 2014. július 1-től hatályos rendelkezés alapján annak a vállalkozásnak, aki számlázó programot használ, november 15-ig bejelentési kötelezettsége van. 

A rendelet eltérő bejelentési kötelezettséget ír elő hagyományos számlázó program (olyan program, amit a számítógépre kell telepíteni) felhasználói és az online számlázó program (olyan program, amely interneten keresztül érhető el) felhasználói számára. 

Szeptember elején megjelent a NAV honlapján a SZAMLAZO nyomtatvány tervezet a számlázó programok bejelentéséhez. Az alábbi linkekre kattintva érheti el őket:
 
SZAMLAZO főlap

SZAMLAZO_01