Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

A rendszer „célja”, hogy árut csak oly módon lehessen belföldön közúton szállítmányozni, hogy arról az adóhatóság tudomást szerezzen. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy közúti árufuvarozásról van szó, vagyi s a repülőn, vonaton, hajón szállított termékek ezen útszakaszára nem vonatkozik az EKAER szabályozása. 

A rendszer alapján főszabályként az alábbi tranzakciókra kell ez EKAER szabályait alkalmazni: 

• EU beszerzés és egyéb célú behozatal ha elektronikusútdíj köteles járművön szállítják 
• EU értékesítés és egyéb célú kivitel ha elektronikusútdíj köteles járművön szállítják 
• Belföldön ha nem végfelhasználó részére történik a belföldön belüli első értékesítés és amennyiben elektronikus útdíj köteles járművön szállítják. 
• Kockázatos élelmiszer (200 kg vagy 250 ezer Ft feletti értéknél) jármű formájától függetlenül. Kockázatos termék pl. az állatok húsa, tej, zöldségfélék, gyümölcsök, margarin, cukor, liszt olaj 
• Egyéb kockázatos termék (500 kg vagy 1 millió Ft feletti értéknél) jármű formájától függetlenül. egyéb kockázatos termék pl. kavics, sóder, trágyázó szerek, tűzifa, alsó és felsőruházati termékek 

A kockázatos termékek körét VTSZ szám alapján tételesen sorolja fel a „nemzetgazdasági miniszter 51/2014. (XII.31.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról” szóló rendeletében. 

Az EKAER szabályok megsértéséért súlyos szankciót helyezett kilátásba a minisztérium. Bírságként az áru értékének 40%-a fizetendő. A jelenlegi állapot szerint, bár a szabályozást 2015. január 1-től alkalmazni kell, a rendszer 2015. március 1-től indul, vagyis eddig az időpontig a szabályok megsértéséért bírságot nem szabnak ki. 

Az EKAER szabályozás elsősorban a kereskedőket érinti, de a valószínűleg az logisztikusnak kell ezzel foglalkoznia. Nézzünk néhány nagyon fontos kérdést, melyet végig kell gondolnunk ahhoz, hogy a rendszert megfelelően használni tudjuk. 

1. Kockázatos termék-e a szállítandó áru? 
2. Közúti fuvarozással jár-e az ügylet? Nem közúti fuvarozás, valamint láncügylet, bizományosi értékesítés pl. nem EKAER köteles. 
3. Az ügylet során történik-e tulajdonjog váltás? Saját termék szállítása nem EKAER köteles szállítás belföldön belül. Viszont ha EU-ba kerül átszállításra a saját termék, akkor már EKAER köteles. 
4. Első belföldi adóköteles (áfa köteles) értékesítés? Felhívom a figyelmet, hogy mezőgazdasági kompenzációs felárral értékesítő őstermelőtől vásárolt termék értékesítése első belföldi adóköteles értékesítésnek minősül! 
5. Végfelhasználó részére történik az értékesítés? Belföldön belül csak a végfelhasználó részére történő értékesítés nem EKAER köteles értékesítés. 
6. Kit terhel az EKAER bejelentési kötelezettség? Címzett, átvevő, feladó felrakodást végző. 

Természetesen a felsoroltaknál sokkal szélesebb körben kell átgondolnunk az EKAER rendszert, de alapvetően az ezekre a kérdésekre adott válaszok döntik el teendőinket. 

Szeretném áttekinteni, hogy az EKAER rendszerbe milyen adatokat kell bejelenteni:

• EKAER szám 
• feladó adatai (név, adóazonosító) 
• felrakodás címe 
• címzett adatai (név, adóazonosító) 
• kirakodás (átvétel) címe 
• kockázatos termék fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott ügylet kapcsolatában jogszerűen használó vállalkozás adatai (ha nem azonos a címzettel) 
• az EKAER számhoz tartozó termékek megnevezése, VTSZ száma (a rendszer 8 számjegyig lebontva kéri), az egyes tételekhez tartozó bruttó tömeg (kg-ban), esetlegesen a veszélyességi bárca száma (veszélyes árut szállító gépjárműveken elhelyezett táblák), a termék cikkszáma (ha rendelkezésre áll). A rendszerbe mindig az induló súlyt kell bejegyezni és az adatok módosításánál lehet változtatni rajta ha ez szükséges lenne. A VTSZ számok feltüntetése nem kötelező a számlákon, illetve a rendszer nem a hatályos VTSZ számokkal dolgozik, így sajnos ez nehézkesebben megoldható 
• a fuvarozás indoka (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél) 
• termékbeszerzésnél és értékesítésnél az adó nélküli ellenérték (termék megnevezésenként). Külföldi devizanemben feltüntetett értéknél az előző év utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kell átszámolni. 
• a fuvarozáshoz használt gépjármű forgalmi rendszáma (gép és vontatvány is!!) 
• EU-ból Magyarországra érkező, valamint belföldi árufuvarozás esetén a kirakodási (átvételi) helyre érkezés időpontja (aznap, illetve a következő munkanap) 
• Magyarországról EU-ba fuvarozás esetén a felrakodás megkezdésének időpontja (a felrakodás megkezdésekor kell bejelenteni) 

Érdemes tisztázni néhány alapfogalmat, mely szorosan kapcsolódik az EKAER használatához, alkalmazásához. 

Címzett: a terméknek az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya. 

Átvevő: a terméknek az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, ha nem a címzett veszi át a terméket, vagy EU más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzéstől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási helyen átvevő személy. 

Feladó: a terméknek Magyarország területéről az EU más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője. 

Felrakodó: a közúti fuvarozáshoz használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy (jogi személy és nem természetes személy!) 

Végfelhasználó (természetes személy): a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó (nincs meghatározva!) mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy. 

Mentesség az EKAER kötelezettség alól:

1. Magyar Honvédség, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Országgyűlési Őrség és egyéb rendvédelmi szerv gépjárműve 
2. Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárművek 
3. A katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű 
4. Nemzetközi szerződés vagy egyezmény és viszonosság körébe tartozó gépjármű 
5. Humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű 
6. A kizárólag jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti terméket szállító gépjármű (alkohol, dohány, ásványolajtermék) – ezeket egyébként is kellő figyelemmel ellenőrzik! 

Mindenkinek szeretném felhívni a figyelmét, hogy a fent leírtak csak általános tájékoztató jellegű ismeretek. Az EKAER rendszer használatával valamint az alkalmazandó szabályokkal kapcsolatban felmerült kérdéseikkel érdemes felkeresni olyan szervezeteket, amelyek kimondottan az EKAER szabályozásával foglalkoznak, így talán elkerülhető az esetleges nem kis összegű bírság és kellemetlenség!

2015. évi adótörvény változások (reklámadó, adózás rendje)

A reklámadóról szóló törvény 2014. augusztus 15-i hatályú új törvény, de ennél a törvénynél is lesz néhány változás januártól. Az adózás rendjéről szóló törvényben, kapcsolódva az összes egyéb törvényváltozáshoz szintén több változást találunk. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Reklámadó

Januártól az is reklám közzétételnek minősül, ha a közzétételről szóló szerződés meghatározza a reklám megjelenésének a helyét, idejét, módját.

A megrendelő adókötelezettségének megállapításánál 2014-ben problémát okoz a nem magyar székhellyel rendelkező közzétevő (pl. Google, Facebook) nyilatkozatának hiánya. Ezt az anomáliát oldja (??) a törvény azzal, hogy abban az esetben, ha a megrendelő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozatot, de azt nem kapta meg a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül, és az adóhatósághoz bejelenti a nyilatkozat kérés tényét, a közzétevő személyét és az ellenértéket.

2015. január 1-től az a közzétevő, amely szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban, mint adófizetésre nem kötelezett, illetve az adókötelezettségét jogszerűen  teljesítő adóalany, nem kell külön nyilatkozatot kiállítania. A nyilvántartásba 2014. december 1-tő lehet bejelentkezni.

2015. január 1-től nem adóköteles a reklám közzététele, ha a sportról szóló törvény szerinti:

- a sportszövetség a nemzeti válogatott keret működésével, utánpótlás nevelési feladatainak ellátásával, amatőr versenyrendszer működtetésével

- a sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola, vagy az utánpótlás nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlás nevelés feladatainak ellátásával kapcsolatban végzi.

Reklámadó mértéke:

-          az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %

-          az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%

-          az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%

-          az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%

-          az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%

-          az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%

Abban az esetben ha egy adóalany adóéve rövidebb, mint 12 hónap, az adóalapot évesíteni kell. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos összeg lesz.

Adózás rendje

2015. január 1-től az adóhatóság az ellenőrzései során ugyanazt a jogviszonyt a másik fél ellenőrzése során nem minősítheti eltérően.

A könyvvizsgálók ezentúl önállóan, könyvvizsgálói minőségükben is képviselhetik a cégeket az adóhatóság előtt.

Az új rendelet szerint az állami adóhatóság törli a külföldön élők egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély igazolja, huzamosabb ideje külföldön él,és az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll (Bejelentőlap a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy).

EKAER

Januártól kizárólag az adóhatóság által képzett (15 napig érvényes) EKAER-számmal végezhető

-          útdíjköteles járművel, közúton végzett bármely termék értékesítése

-          nem útdíjköteles járművel, közúton végzett kockázatos termék értékesítése (biztosítékadási kötelezettség mellett)

-          EU-n belüli beszerzése és értékesítése, egyéb célú behozatala és kivitele, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítése

Amennyiben az adózó nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét, a termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az értékének a 40%-ig terjedő bírság várható, valamint a bírság összegéig az áru is lefoglalható.

Ezentúl a vámhatóságon kívül az adóhatóság is nyilatkozathatja a fuvarozót, a megrendelőt és a szállítót is

Ital és étel automaták üzemeltetői kötelesek az adóhatósághoz bejelenteni az értékesítés kezdetét, megszüntetését, valamint bármilyen az üzemeltetést érintő változást. A bejelentés alapján az automata regisztrációs számot kap. Az első bejelentésnél automatánként 30000 Ft-ot kell fizetni. A 2015. január 1-én üzemben levő gépeket 2015. március 31-ig kötelesek bejelenteni.

A fokozott adóhatósági felügyelet alatt álló adózó által beadandó bevallásokat már nem kell adótanácsadóval, adószakértővel ellenjegyeztetni.

Fontos változás, hogy a munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás határidejéhez.

A banktitokra vonatkozó új szabályozás szerint a az adóhatóság banktitokra vonatkozó megkeresésére a bankoknak végrehatási eljárás esetén 8 napon belül, ellenőrzési eljárás esetén pedig 15 napon belül kell az adatokat kiadniuk.

Januártól az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatást kérhet a telekommunikációs cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól.

Felügyeleti intézkedési kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó nem gondoskodott a kötelező képviseletről, illetve nem igazolja a saját ügyben való eljárási jogosultságát.

Amennyiben a magánszemély vagy más adózó a megjelenési kötelezettség vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásával akadályozza a hatósági eljárást, bírsággal sújtható. Magánszemélyt 200 ezer Ft-ig, más adózót 500 ezer Ft-ig bírságolhatnak. Többszöri akadályoztatás esetén magánszemélyt maximum 500 ezer Ft-ig, egyéb adózót maximum 1 millió Ft-ig bírságolhatnak.

Változik az áfa bevallás gyakorisága. Kezdő adózó esetében az eddigi negyedéves áfa bevallás gyakorisága havi gyakoriságúra változik. Éves bevallási gyakoriságról köteles negyedéves bevallói gyakoriságra áttérni az az adózó, akinek az adóévet megelőző második adóévben 50 millió forintot meghaladó árbevételt ért el, függetlenül attól, hogy az éves szinten összesített elszámolandó adója nem érte el a 250 ezer Ft-ot.

2015. január 1-től már nem csak a Közösségen belüli termékértékesítés, hanem a Közösségen belüli termékbeszerzésről is havi összesítő nyilatkozatot kell beadni abban az esetben, ha a termékbeszerzés meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő összeget.