Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni? - 1. rész

A cikk második része itt olvasható. 

A cikk harmadik része itt olvasható.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1) lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek a  jövedelemadójuk meghatározott részéről a külön törvény (2) szabályai szerint rendelkezzenek, így adójuk egy része az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön.

Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben valaki nem rendelkezik az 1 százalékáról, adójának ez a része nem vész el, hanem a költségvetésben marad, azaz ezt az összeget az állam a költségvetési törvényben leírtak szerint költi el. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia.

Ki rendelkezhet 2013-ban?

Bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást (3), adónyilatkozatot (4) vagy egyszerűsített bevallást (5) ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítás (6) útján teljesíti, jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni. Azaz a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók (7) és az őstermelők (8) is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet. A rendelkezési jogosultságot nem érinti az, ha a magánszemély fizetendő adója 0 forint (például az egyes adókedvezmények miatt), de ebben az esetben a felajánlott összeg is 0 forint lesz. Egyházak (9) részére még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás összegét. Egyebekben az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább 100 forint.

Mekkora összegről lehet rendelkezni?

Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette.

Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.

Ugyanakkor a különadózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója (a vállalkozói kivét kivételével) stb., nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.

Az 1 százalék alapját csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi. Mivel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből a kifizetők, munkáltatók jellemzően levonják az adóelőleget, így a magánszemélyek többségének az év végén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha az évközben a magánszemélytől levont adóelőleg eléri vagy meghaladja a ténylegesen fizetendő adó

összegét, az adót a magánszemély határidőre megfizette.

Amennyiben azonban a levont adóelőleg összege nem éri el a fizetendő adó összegét, az adó akkor tekinthető határidőben megfizetettnek, ha a pótlólagosan fizetendő adót

• a magánszemély május 21-ig, illetve
• az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély február 25-ig megfizeti.

Megfizetettnek kell tekinteni az adót akkor is – feltéve hogy a magánszemély az egyszerűsített bevallást választotta, és az adóhatóság által közölt adatok javítására volt szükség –, ha azt a magánszemély május 21-e után, de az adóhatóság a javított adatok alapján megállapított adóról szóló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti. (10)

Végezetül szintén megfizetettnek tekintendő az adó abban az esetben, ha a magánszemély legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott akkor, ha az engedélyező határozatban foglaltaknak eleget tesz. Ide értendő az az eset is, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában tett nyilatkozata

alapján legfeljebb 6 hónapon keresztül a 150 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét havonként egyenlő részletekben fizeti meg. (11)

Az adózó nem csak befizetéssel, átutalással, hanem az adóhatóságnál más adónemen nyilvántartott túlfizetésének (például: áfa, eva stb.) átvezetése útján is megfizetheti a személyi jövedelemadó tartozását.

(1) Az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 45. §.
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény. (továbbiakban: Szftv.)
(3) A 1253 számú bevallás.
(4) 1253ADÓNYILATKOZAT
(5) A 1253-E számú bevallás, melyet a 1253-NY nyilatkozatban 2012. február 15-ig lehet az adóhatóságtól kérni és ehhez kell csatolni a rendelkező nyilatkozatot.
(6) A 12M29
(7) Az Szja tv. 3. § 17. pontja.
(8) Az Szja tv. 3. § 18. pontja.
(9) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak és vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 1. számú melléklet 

(10) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art). 28/A. § (5) bekezdése.
(11) Art. 133/A. § (1) bekezdése.

Forrás: http://www.nav.gov.hu

Kamarai regisztráció 2013.

Közeledik az újabb kamarai hozzájárulás fizetésének határideje (2013. március 31.)

2012. január 1-jétől kezdődően minden társas és egyéni vállalkozónak regisztrálnia kellett a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarába.

Minden újonnan alakuló gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó a cégbírósági bejelentkezést (nyilvántartásba vételt) követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

Azok a vállalkozások, akik már 2012-ben kérték nyilvántartásba vételüket újabb regisztrációs lapot nem kell kitölteniük.

A kamarai regisztráció mellett éves kamarai hozzájárulást is kell fizetni, melynek határideje minden év március 31-e. A hozzájárulás összege 2013-ban is 5000 Ft.

A 2013. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2013. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2013. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van.

Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek.

A kötelező regisztrációt a kamarák is ellenőrzik, az egyéni és társas vállalkozások közhiteles nyilvántartásaiból kiindulva hivatalból is intézkedhetnek, ezekhez a nyilvántartásokhoz hozzáférési jogot biztosít a törvénymódosítás. Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a kamarai nyilvántartásban, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról.

A kamarai nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A kamarák a törvény szerint 2012. június 1-jétől kötelesek biztosítani a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságát.

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

Társadalombiztosítás 2013. - KATA és a TBJ., minimálbér

A KATA alanya lehet:

-          az egyéni vállalkozó

-          az egyéni cég

-          a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság

-          a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Főállású kisadózó aki a tárgyhónap egyetlen napján sem

-          áll heti 36 órás munkaviszonyban (nem lehet összeszámolni a jogviszonyokat, a TBJ-nél igen!)

-          minősül kiegészítő tevékenységűnek

-          biztosított a közösségi jog alapján más államban

-          részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban (régi rokkantsági nyugdíj)

-          részesül új rokkantsági ellátásban

A főállású kisadózó után havi 50 ezer Ft tételes adót kell fizetni. A nem főállású kisadózó után havi 25 ezer Ft a tételes adó összege.

A fenti adó kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási – és munkaerőpiaci járulékot, az egészségügyi szolgáltatási járulékot, az 1/3-os táppénz hozzájárulást, a 13% korkedvezmény biztosítási járulékot.

A társadalombiztosítás szerint a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, minden ellátásra jogosult. A pénzellátások alapja havi 81.300,- Ft. Arra figyelni kell, hogy ezzel csak arányos szolgálati idő megszerzésére jogosult. A 365 nap szolgálati időre a 98 ezer Ft-os minimálbér jogosít.

A nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem), csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

A kkt., a bt. üzletvezetőjét a vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat kisadózóként be kell jelenteni. A kisadózóként be nem jelentett tag csak munkaviszonyban tevékenykedhet. A KATA hatálya alá bejelentkezett társaságnak egyetlen tagja sem lehet a Tbj. Szerinti társas vállalkozó.

Többes vállalkozói jogviszony KATA alatt

-       egyéni vállalkozó és tag. Ha mindkét jogviszonyban bejelentkeztek a KATA alá, mind a két jogviszonyban meg kell fizetni az 50 ezer vagy 25 ezer Ft-ot.

-       tagsági viszony két társaságban. Ha mindkét jogviszonyban bejelentkeztek a KATA alá, mindkettőben 50 ezer vagy 25 ezer Ft fizetési kötelezettség van.

Többes vállalkozói jogviszonynál az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó maga választja ki, hogy melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat. A választását írásbeli nyilatkozatba kell foglalnia.

Az egyéni vállalkozó nyilatkozat hiányában mindig az egyéni vállalkozásban fizeti a járulékokat.

  

Vegyes jogviszony esetében (KATA-TBJ)

Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg egyéni vállalkozó és tag, vagy két társaságban is tag, és csak az egyik jogviszonyban választják a KATA-t, akkor a másik jogviszony a Tbj. Hatálya alá tartozik.

Vagyis a KATA nem váltja ki a másik, nem KATA-s vállalkozásban fizetendő járulékfizetési kötelezettséget!!!!!!!!

Minimálbér

A TB minimálbér a tárgy hónap első napján érvényes alapbér kötelező legkisebb havi összege, 2013-ban 98.000 Ft

Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell érteni a minimálbér alatt, vagyis 2013-ban 114000 Ft-ot.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/ 
 

Társadalombiztosítás 2013. - Egyéni járulékok, járulékfizetés, egészségügyi hozzájárulás

Az egyéni járulékok 2013-ban nem változtak:

• Nyugdíjjárulék 10%
• Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék  8,5%

-          3% pénzbeli ellátások fedezetére

-          4% természetbeni ellátások fedezetére

      -    1,5% munkaerőpiaci ellátások fedezetére

• Egészségbiztosítási járulék havi 6660 (napi 222) Ft. Ezt kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, valamint annak a belföldi természetes személynek, aki nem jogosult biztosításra. (a nyugdíjas magánszemély után, valamint a tanulók után az állam fizeti, de annak az összeg havi 5790,- Ft)

2013. január 1-től a járulékfizetési felső határ megszűnt.

Az a belföldi magánszemély, aki nem saját jogú nyugdíjas és nincs biztosítással járó jogviszonya, megállapodást köthet a nyugellátásra jogosító szolgálati idő jövedelem szerzése céljából. A járulék mértéke 34%, alapja bármilyen összeg lehet, de legalább a mindenkori minimálbér után meg kell fizetni. 2013. január 1-től a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet ilyen megállapodás.

Szolgálati időt a fenti 34%-os járulékfizetési megállapodással megvásárolni is lehet.

Évet lehet vásárolni:

-          a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejére. Ezt megteheti a tanulmányok folytatásának ideje alatt és ezen időpont után bármikor

-          az öregségi nyugdíjhoz hiányzó legfeljebb 5 naptári év

Január 1-től a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet megállapodást.

A bedolgozói jogviszonyt 2013. január 1-től munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony helyett munkaviszonnyá módosították.

Egészségügyi hozzájárulás

2013. január 1-től a béren kívüli juttatások után 10% EHO helyett 14% EHO-t kell fizetni.

2013. január 1-től az önkéntes kölcsönös pénztár által jóváírt támogatói adomány után is EHO-t kell fizetni. Mivel a pénztár nem minősül kifizetőnek, így az adót a magánszemély fizeti, melynek összege 27%. 

2013. január 1-től a volt rokkantnyugdíjas vállalkozók (nyugdíj helyett rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül) után igénybe vehető kedvezmények de minimis támogatásnak minősül.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/ 
 

A számviteli törvény módosításai (2000. évi C. tv.)

A számviteli törvényt 2013-ra vonatkozóan mintegy 70 helyen módosították. A változásokat minden cégnek 90 napon belül át kell vezetni a számviteli szabályzataiban.

Néhány fontos változás a teljesség igénye nélkül: 

• A szellemi termékek fogalma a (szellemi termékekre vonatkozóan) jogszabályi környezethez lett igazítva
• Az üzembe helyezés időpontja a gyakorlathoz lett igazítva. A rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiányában is aktiválni lehet az eszközt, ha az üzemszerű tevékenység megkezdődött.
• A készletek között áruként kell kimutatni azokat az értékesítési céllal beszerzett eszközöket, amelyeket az értékesítésig átmenetileg használatba vettek (pl. tesztautó)
• Változott a jelentős összegű hiba értékhatára. Ha a mérlegfőösszeg 2%-a 1 millió Ft alatt van akkor nem a 2%-ot kell alkalmazni, hanem az 1 millió Ft-os értékhatárt kell figyelembe venni. Tehát 1 millió Ft alatt nincs lényeges hiba.
• Megszűnt a beszámolók ismételt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége lényeges hiba esetén.
• 2012.12.01-től megszűntek a házipénztár napi készpénz záró állományára vonatkozó korlátozó szabályok.
• Az átalakulást megelőző időszakról elkészített számviteli beszámolóra is vonatkozik a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség.
• Halasztott bevétel feloldási szabályának pontosítása a támogatásból beszerzett, illetve térítésmentesen kapott eszközök esetében:

1. a feloldást az eredeti bekerülési érték figyelembe vételével lehet elvégezni, az időközi értékmódosítások azt nem befolyásolják
2. az eredeti hasznos élettartamot kell figyelembe venni

• Ha a tárgyévi eredmény negatív, akkor az lesz a mérleg szerinti eredmény is, azt nem befolyásolja a szabad eredménytartalékból történő osztalékfizetés összege.
• Megszűnt a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetősége.
• Új elem, hogy választható a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló.
• A törvény kiegészült a kényszertörlés intézményének bevezetése miatti számviteli feladatokkal.
• Fogalmi módosítások:

1. tb járulék helyett szociális hozzájárulási adó
2. árkiegészítés helyett ártámogatás
3. biztosító intézet helyett biztosító

• Az elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül is számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha az megfelel az Szt. bizonylatokra vonatkozó előírásainak.
• A skonto elszámolásának szabályait a kialakult gyakorlathoz igazították. A pénzügyileg rendezendő számla szerinti összeg maximum 3 %-a lehet, és megszűnt a késedelmi kamattal arányos (régi) szabály.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/ 

2013. évi egyéb adótörvények változása 2. - Személyi jövedelemadó, biztosítások

Személyi jövedelemadó

2013. január 1-től megszűnt az adóalap-kiegészítés, és ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen érvényesül az egykulcsos adó. A jövedelemadó mértéke a jövedelem nagyságától függetlenül 16 %.

Változás történt az adóelőleg megállapításnál is. Január 1-től ha a magánszemélynek kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót és a 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást, a bevételből megállapított jövedelem 78%-a minősül az adóelőleg alapjának.

A családi kedvezmény mértéke 2013-tól nem változott. Viszont januártól a Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt , ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény. (az összes jövedelmének legalább 75%-a Magyarországon adóköteles)

Új előírás januártól, mely szerint közösen vehető igénybe a kedvezmény, ha ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult a kedvezményre.

2013. január 1-től a törvény újrafogalmazta az adónyilatkozat szabályait. Ezt az egyszerű adóbevallási módot továbbra is csak azok választhatják, akik megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek, az év közben tőlük levont adóelőleg nem vagy csak nagyon kis mértékben tér el a tényleges adókötelezettségtől, az általuk az adóelőleg-megállapítás során érvényesített kedvezmény megegyezik az adónyilatkozat szerinti tényleges kedvezmény összegével.

2013. január 1-től megváltozik a jövedelemszerzés helye. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg. Ezekre az esetekre a törvény ad hivatkozást.

2013. január 1-től a törvény pontosítja azon bevételek körét, amelyeket nem kell bevallani. Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a tájékoztató adataként feltüntetendő jövedelmet. Ha azonban a magánszemély más okból nem lenne köteles bevallást tenni, az ilyen tájékoztató adatként feltüntetett jövedelmet sem kell bevallania.

2013. január 1-től a közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosításából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10% helyett.

A munkahelyi étkezőhelyen utalvány formájában biztosított étkezés akkor is béren kívüli juttatásnak minősül, ha az étkezőhely szolgáltatását nem csak a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe.

Az Erzsébet utalvány 2013-tól melegétel vásárlására is felhasználható.

Fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány bérként közteherköteles.

2013-tól az iskolakezdési támogatás csak papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában nyújtható (megszűnik a számlával való elszámolás lehetősége)

A béren kívüli juttatások éves keretösszege 500 ezer Ft, még akkor is, ha a magánszemély munkaviszonya a munkavállaló halála miatt szűnik meg. Ez a rendelkezés már 2012-re is alkalmazható.

 Új előírás 2013. január 1-jétől , hogy őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés.

2013. január 1-től az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatása akkor is adómentes, ha a jogosult tagsági jogviszonya a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben vagy korábban keletkezett, vagy ha rokkanttá nyilvánítása miatt lett nyugdíjjogosult.

H a nyugdíj-előtakarékossági számláról a kifizetés nyugdíjszolgáltatásként , de nem adómentesen történik , az ott képződött hozamot meg kell állapítani, és a hozam egyéb jövedelemként adóköteles.

Biztosítások

A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja adómentes. A teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja a törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások más személy által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adóköteles.

Új fogalom a biztosításnál a személybiztosítás (élet-, baleset- és a betegbiztosítás)

Kifizetői adóteher mellett köthetők adóköteles díjú - egyéni és csoportos – személybiztosítások (vegyes életbiztosítások, nyugdíj-biztosítások, járadékbiztosítások). A vegyes biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze adómentes.

Kamatjövedelem keletkezik a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosításokból, kivéve ha a biztosító teljesítése adómentes.

Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés történt, kivéve ha a biztosító elkülönítetten tartja nyilván.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/ 
 

Közlemény a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos, 2013. január 1-jétől életbe lépő változásokról

2013. január 1-jétől a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés ténye általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett [1], azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett.

Az adatbázisban történő szereplés további előnyei:

1. a kérelem benyújtása illetékmentes;
2. 2013. január 1-jétől magánszemélyek is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes adatbázisba;
3. üzleti partnerei felé is igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot;
4. az adatbázis nyilvános, bárki számára, előzetes azonosítási eljárás nélkül a NAV honlapjáról elérhető (a http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes link alatt);
5. az adatbázis adatai folyamatosan, minden hónap 10-én frissülnek, így Ön, illetve szervezete minden esetben a nyilvántartásunkban szereplő aktuális adatokkal szerepel.

A köztartozásmentes adózói adatbázis [2] az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;

b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;

c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

d) adószámát nem függesztették fel;

e) nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;

f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása;

g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.

A köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére az új KOMA elnevezésű nyomtatványgarnitúra szolgál, melynek részei:

• KÉRELEM – az adatbázisba történő jelentkezéshez,
• KÉRELEM VISSZAVONÁSA – a jelentkezés visszavonásához,
• TÖRLÉSI KÉRELEM – az adatbázisból történő törlés kéréséhez,
• FELLEBBEZÉS – az adatbázisból való törlésről szóló határozat ellen.

Az adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére – kivéve a fellebbezést – kizárólag elektronikus úton (az ügyfélkapun keresztül) van mód.

[1] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 85/A. § (7) bekezdés alapján, ha az adóigazolás, illetve együttes adóigazolás benyújtását jogszabály írja elő
[2] Art 178. § 32. pontja

Forrás

 

2013. évi egyéb adótörvények változása 1. - Illeték, adózás rendje

Illeték

Az illeték törvény változásokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Megszűnik az előleg fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdon változása esetén. Az ingatlan nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul kiszabják az illetéket (tulajdonjogot bejegyezték vagy elutasították). Ezt csak január 1-ét követően kell alkalmazni!

Az öröklési jogi szabályok megszűntek, néhány kivétellel, és egyszerűsített adókulcs került bevezetésre.

Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18%, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén pedig 9%. Az új mértéket a 2013. január 1-ét követően kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.

Az öröklési illeték egyszerűsítése 2009-ben kezdődött. 2012-ben öröklési illeték alól mentes volt szinte minden ingatlan, kivéve a házastárstól örökölt ingatlan. 2013. január 1-től a házastárs is kikerült a törvényből. Ezt a szabályt a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell!

Nem változott viszont, hogy az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá mostoha- és nevelőszülője esetében továbbra is a megszerzett örökrész tiszta értékének 20 millió forintjáig alkalmazható az öröklési illeték-mentesség.

2013. január 1-től az egyenes ági rokonok ingyenes és visszterhes ügyletekre vonatkozó illetékmentességével megszűnik a takarékbetétek illetékmentességének szabálya is.

Változás 2013. január 1-től, hogy az első lakástulajdon vásárlása esetén a 35. életévét be nem töltött fiatal akkor jogosult az 50% kedvezményre, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.

2013. január 1-től mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha az egy éven belül értékesített másik lakástulajdonának forgalmi értéke kisebb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél.

Új előírás 2013. január 1-jétől, hogy a lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén ezentúl az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbsége.

Szintén új előírás, hogy a természetes személyek esetében illetékmentes a fizetési könnyítésre, illetve adómérséklésre irányuló eljárás.

Gazdálkodó szervezetek esetében az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett, fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások illetéke 10 ezer Ft.

A csőd- és felszámolási eljárás illetéke

• Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 80 ezer Ft, a csődeljárásé 50 ezer Ft
• Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a felszámolási eljárás és a csődeljárás illetéke egységesen 30 ezer Ft.

 

Adózás rendje

A fizetési könnyítés iránti kérelem esetében a hatósági eljárás ügyintézési határideje 15 napra csökken, ha az adózó minősített adóznak minősül és kérte a sürgősségi eljárást.

2013. január 1-től a vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóságéba kerül három adónem

• Környezetvédelmi termékdíj
• Népegészségügyi termékdíj
• Energiaadó

adóztatási feladatai (bevallások, befizetések, környezetvédelmi termékdíj-bejelentések feldolgozása, ellenőrzés)

2013. január 1-től kötelező az adózó képviselete az alábbi négy hatósági eljárástípusban:

• Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás
• A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás
• A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás
• A felügyeletei intézkedés  iránti kérelem alapján induló eljárás.

A fenti esetekben a képviseletet kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő láthatja el.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó havonta termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás áfával növelt ellenértékeként szerződésenként maximum 1,5 millió forint összegben fizethet készpénzben egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak. Mind a két fél 20% -os mulasztási bírsággal sújtható a készpénzes kifizetés 1,5 millió forintot meghaladó része után.

A székhelyszolgáltatás jogintézmények megszűnésével összhangban megszűnt a székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettség is.

A munkáltatónak 2013. január 1-től nem kell bejelentenie a munkavállalója születési helyét, állampolgárságát, valamint anyja születési nevét, ha adószámmal rendelkezik.

2013. január 1-től elektronikusan is meg lehet küldeni az adóhatóságnak az adóregisztrációs eljárást követő kozkázatelemzési kérdőívet.

A törvény 24/A §. 8. bekezdés alapján aki éven túl nem fizeti az adókat, vagy nem készíti el az adóhatósághoz benyújtandó bevallásokat, határozott időre (180 napra) felfüggesztik az adószámát. Amennyiben ezen időszak alatt nem pótolja, az adószámát automatikusan törlik!

2013, január 1-től megszűnik a nyugdíjjárulékalap felső határa. A szabály visszamenőleges ügyekre nem vonatkozik.

2013. január 1-től az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózóknak semmilyen eljáráshoz nem kell külön nemleges adóigazolást kérniük.

Az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje 8 napról hat napra csökken.

A köztartozásmentes adózói adatbázisba azok a magánszemélyek is kérhetik felvételüket, akik csak adóazonosító jellel rendelkeznek.

2013. január 1-től a kézbesítési vélelem beálltát minden eredménytelen küldeménykézbesítés esetében megállapítja az adóhatóság, majd a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatokat az adóhatóság internetes honlapján közzéteszi , és erről az ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/