2013. évi egyéb adótörvények változása 2. - Személyi jövedelemadó, biztosítások

Személyi jövedelemadó

2013. január 1-től megszűnt az adóalap-kiegészítés, és ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen érvényesül az egykulcsos adó. A jövedelemadó mértéke a jövedelem nagyságától függetlenül 16 %.

Változás történt az adóelőleg megállapításnál is. Január 1-től ha a magánszemélynek kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót és a 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást, a bevételből megállapított jövedelem 78%-a minősül az adóelőleg alapjának.

A családi kedvezmény mértéke 2013-tól nem változott. Viszont januártól a Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt , ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény. (az összes jövedelmének legalább 75%-a Magyarországon adóköteles)

Új előírás januártól, mely szerint közösen vehető igénybe a kedvezmény, ha ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult a kedvezményre.

2013. január 1-től a törvény újrafogalmazta az adónyilatkozat szabályait. Ezt az egyszerű adóbevallási módot továbbra is csak azok választhatják, akik megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek, az év közben tőlük levont adóelőleg nem vagy csak nagyon kis mértékben tér el a tényleges adókötelezettségtől, az általuk az adóelőleg-megállapítás során érvényesített kedvezmény megegyezik az adónyilatkozat szerinti tényleges kedvezmény összegével.

2013. január 1-től megváltozik a jövedelemszerzés helye. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg. Ezekre az esetekre a törvény ad hivatkozást.

2013. január 1-től a törvény pontosítja azon bevételek körét, amelyeket nem kell bevallani. Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a tájékoztató adataként feltüntetendő jövedelmet. Ha azonban a magánszemély más okból nem lenne köteles bevallást tenni, az ilyen tájékoztató adatként feltüntetett jövedelmet sem kell bevallania.

2013. január 1-től a közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosításából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10% helyett.

A munkahelyi étkezőhelyen utalvány formájában biztosított étkezés akkor is béren kívüli juttatásnak minősül, ha az étkezőhely szolgáltatását nem csak a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe.

Az Erzsébet utalvány 2013-tól melegétel vásárlására is felhasználható.

Fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány bérként közteherköteles.

2013-tól az iskolakezdési támogatás csak papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában nyújtható (megszűnik a számlával való elszámolás lehetősége)

A béren kívüli juttatások éves keretösszege 500 ezer Ft, még akkor is, ha a magánszemély munkaviszonya a munkavállaló halála miatt szűnik meg. Ez a rendelkezés már 2012-re is alkalmazható.

 Új előírás 2013. január 1-jétől , hogy őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés.

2013. január 1-től az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatása akkor is adómentes, ha a jogosult tagsági jogviszonya a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben vagy korábban keletkezett, vagy ha rokkanttá nyilvánítása miatt lett nyugdíjjogosult.

H a nyugdíj-előtakarékossági számláról a kifizetés nyugdíjszolgáltatásként , de nem adómentesen történik , az ott képződött hozamot meg kell állapítani, és a hozam egyéb jövedelemként adóköteles.

Biztosítások

A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja adómentes. A teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja a törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások más személy által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adóköteles.

Új fogalom a biztosításnál a személybiztosítás (élet-, baleset- és a betegbiztosítás)

Kifizetői adóteher mellett köthetők adóköteles díjú - egyéni és csoportos – személybiztosítások (vegyes életbiztosítások, nyugdíj-biztosítások, járadékbiztosítások). A vegyes biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze adómentes.

Kamatjövedelem keletkezik a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosításokból, kivéve ha a biztosító teljesítése adómentes.

Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés történt, kivéve ha a biztosító elkülönítetten tartja nyilván.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/ 
 

2013. évi egyéb adótörvények változása 1. - Illeték, adózás rendje

Illeték

Az illeték törvény változásokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Megszűnik az előleg fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdon változása esetén. Az ingatlan nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul kiszabják az illetéket (tulajdonjogot bejegyezték vagy elutasították). Ezt csak január 1-ét követően kell alkalmazni!

Az öröklési jogi szabályok megszűntek, néhány kivétellel, és egyszerűsített adókulcs került bevezetésre.

Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18%, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén pedig 9%. Az új mértéket a 2013. január 1-ét követően kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.

Az öröklési illeték egyszerűsítése 2009-ben kezdődött. 2012-ben öröklési illeték alól mentes volt szinte minden ingatlan, kivéve a házastárstól örökölt ingatlan. 2013. január 1-től a házastárs is kikerült a törvényből. Ezt a szabályt a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell!

Nem változott viszont, hogy az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá mostoha- és nevelőszülője esetében továbbra is a megszerzett örökrész tiszta értékének 20 millió forintjáig alkalmazható az öröklési illeték-mentesség.

2013. január 1-től az egyenes ági rokonok ingyenes és visszterhes ügyletekre vonatkozó illetékmentességével megszűnik a takarékbetétek illetékmentességének szabálya is.

Változás 2013. január 1-től, hogy az első lakástulajdon vásárlása esetén a 35. életévét be nem töltött fiatal akkor jogosult az 50% kedvezményre, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.

2013. január 1-től mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha az egy éven belül értékesített másik lakástulajdonának forgalmi értéke kisebb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél.

Új előírás 2013. január 1-jétől, hogy a lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén ezentúl az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbsége.

Szintén új előírás, hogy a természetes személyek esetében illetékmentes a fizetési könnyítésre, illetve adómérséklésre irányuló eljárás.

Gazdálkodó szervezetek esetében az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett, fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások illetéke 10 ezer Ft.

A csőd- és felszámolási eljárás illetéke

• Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 80 ezer Ft, a csődeljárásé 50 ezer Ft
• Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a felszámolási eljárás és a csődeljárás illetéke egységesen 30 ezer Ft.

 

Adózás rendje

A fizetési könnyítés iránti kérelem esetében a hatósági eljárás ügyintézési határideje 15 napra csökken, ha az adózó minősített adóznak minősül és kérte a sürgősségi eljárást.

2013. január 1-től a vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóságéba kerül három adónem

• Környezetvédelmi termékdíj
• Népegészségügyi termékdíj
• Energiaadó

adóztatási feladatai (bevallások, befizetések, környezetvédelmi termékdíj-bejelentések feldolgozása, ellenőrzés)

2013. január 1-től kötelező az adózó képviselete az alábbi négy hatósági eljárástípusban:

• Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás
• A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás
• A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás
• A felügyeletei intézkedés  iránti kérelem alapján induló eljárás.

A fenti esetekben a képviseletet kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő láthatja el.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó havonta termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás áfával növelt ellenértékeként szerződésenként maximum 1,5 millió forint összegben fizethet készpénzben egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak. Mind a két fél 20% -os mulasztási bírsággal sújtható a készpénzes kifizetés 1,5 millió forintot meghaladó része után.

A székhelyszolgáltatás jogintézmények megszűnésével összhangban megszűnt a székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettség is.

A munkáltatónak 2013. január 1-től nem kell bejelentenie a munkavállalója születési helyét, állampolgárságát, valamint anyja születési nevét, ha adószámmal rendelkezik.

2013. január 1-től elektronikusan is meg lehet küldeni az adóhatóságnak az adóregisztrációs eljárást követő kozkázatelemzési kérdőívet.

A törvény 24/A §. 8. bekezdés alapján aki éven túl nem fizeti az adókat, vagy nem készíti el az adóhatósághoz benyújtandó bevallásokat, határozott időre (180 napra) felfüggesztik az adószámát. Amennyiben ezen időszak alatt nem pótolja, az adószámát automatikusan törlik!

2013, január 1-től megszűnik a nyugdíjjárulékalap felső határa. A szabály visszamenőleges ügyekre nem vonatkozik.

2013. január 1-től az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózóknak semmilyen eljáráshoz nem kell külön nemleges adóigazolást kérniük.

Az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje 8 napról hat napra csökken.

A köztartozásmentes adózói adatbázisba azok a magánszemélyek is kérhetik felvételüket, akik csak adóazonosító jellel rendelkeznek.

2013. január 1-től a kézbesítési vélelem beálltát minden eredménytelen küldeménykézbesítés esetében megállapítja az adóhatóság, majd a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatokat az adóhatóság internetes honlapján közzéteszi , és erről az ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/ 

Áfa változások 2013 - Számlázási Változások 2013-tól

2013-tól az alábbiak szerint változnak a számla tartalmi kellékei: 

• 2 millió Ft adóösszeget elérő vagy meghaladó számlánál a vevő adószámát szerepeltetni kell
• Pénzforgalmi adózásnál az erre a tényre történő utalást "pénzforgalmi adózás" felirattal kell jelölni a számlán 
• A fordított adózást ("fordított adózás"), a különbözet szerinti adózást ("különbözet szerinti adózás használt ingóságra") és az önszámlázás tényét (értékesítő helyett a vevő-befogadó állítja ki a számlát) jelölni kell a számlán. 

 A közösségi mentes értékesítésnél az időszaki elszámolás során le kell zárni a hónapot, az elszámolási időszak 1 hónapnál nem lehet hosszabb. A közösségi mentes értékesítés előlege nem számla kibocsátási alap.

A gazdasági társaságokról szóló törvények 2012. évi főbb változásairól

Az év elején a Ctv.-ben életbe lépett módosítások után következzenek azok, amelyek 2012. március 1. napjától hatályosak.

Az új törvény megszünteti az ügyvédi székhelyszolgáltatást. A cég a székhely-, telephely- és fióktelep-használat jogszerűségét igazolni köteles. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a használat jogszerűségét igazoló irat a Ctv. új módosított 3. számú melléklete szerint is a bejegyzés és a változásbejegyzés kötelező kelléke. Másrészt, hogy az átmeneti rendelkezések alapján adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani a cég székhely-, telephely- és fióktelep-használat jogszerűségét igazoló iratokat. Ezt illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése mellett tehetik meg. [Ctv. 7. § (2) és (4), 129. § (3)]

Immáron lehetőség van arra, hogy a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményezzen. Amennyiben a bűnügyi nyilvántartást vezető szerv a cégbíróság által rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapítja, hogy a cég vezető tisztségviselőjével szemben bármely kizáró ok áll fenn (bűncselekmény-elkövetés, foglalkozástól eltiltás), értesíti a cégbíróságot, a cégbíróság pedig törvényességi felügyeleti eljárást folytat le. [Ctv. 22/A §]

Újra kötelező kézbesítési megbízottat megjelölni a bejegyzési kérelemben, ha a külföldi személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a kézbesítési megbízás megszűnését pedig a megszűnést követő 15 napon belül köteles a kézbesítési megbízott a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés elmaradása esetén a cégbíróság bírsággal sújthatja. [Ctv. 31. §]

Jelentős módosítás, hogy a cégbíróság 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki nem tesz eleget kötelezettségének (a változások megtörténtét követő létesítő okirat aláírásától számított 30 nap, hatósági engedélyezés esetén az engedély kézhezvételétől számított 15 nap), meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Itt kell megjegyezni, hogy a Mód tv. egyrészt minden bírságtétel felső határát megemelte általánosan 900.000 Ft-ra, és általánosan kötelezővé tette a bírságolást, vagyis a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a jogalkotó deklarált szándéka, hogy a cégnyilvántartás közhitelessége mint elsődleges érdek megvalósuljon, így a határidőket be kell tartatni, a pénzbírság kiszabásától a határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróság nem tekinthet el. Érdemes lesz tehát mindenkinek betartani a határidőket. [Ctv. 34. §]

Az egyszerűsített eljárás megmarad, de néhány lényeges változással. Ezentúl egyszerűsített eljárás csakis a bejegyzési eljárás lesz, egységes lesz a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratokat tartalmazó 3. számú melléklet [Ctv]. A jogi képviselők figyelmét pedig arra a módosításra hívom fel, amely előírja, hogy a jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. Az előbb ismertetett megfelelőségi nyilatkozatnak azért van jelentősége, mert a törvény kimondja, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek, és ez esetben a cégbíróság köteles 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtani a jogi képviselőt. [Ctv. 48. §]

Szorosan a jogi képviselő felelőssége tárgyköréhez kapcsolódik, hogy ha egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság köteles 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtani a jogi képviselőt. [Ctv. 48. § (7)]

Az egyszerűsített eljáráshoz kapcsolódik egy további módosítás is: A Mód tv. hatálybalépését követően nem lesz lehetőség a korábban a cégbejegyzések során igen kedvelt, az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének jogi képviselő általi igazolására, ugyanis a Mód tv. hatályon kívül helyezi, tehát a bejegyzési illetéket előre meg kell fizetni.

A tagváltozás bejegyzése iránti eljárás új intézmény. Az új eljárás lényege, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, amely 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Ez esetben a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés-átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. [Ctv. 61/B §]

A beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét nem teljesítő cégeket a cégbíróság hivatalból induló törvényességi eljárás során megszünteti. A cégbíróság legkésőbb az adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított 20 napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja. A mulasztó cég köteles 50.000 Ft felügyeleti illeték megfizetésére. [Ctv. 87. §]

Módosulnak a végelszámolás szabályai: Egyrészt összhangba hozza az adózás rendjéről szóló törvénnyel a tevékenységzáró bevallások benyújtására nyitva álló határidőt, és 30 napra csökkenti. A korábbi vezetőtisztségviselő feladatává teszi, hogy a végelszámoló díjának várható összegére vonatkozóan tartalékot képezzen, és azt a pénzforgalmi számlán elkülönítve tartsa. Továbbá előírja, hogy a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében köteles 100.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtani a volt vezető tisztségviselőt, ha mulaszt. [Ctv. 98. § (3)–(6)]

Új lehetőség, hogy a cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be. Ilyen esetben a cégbíróság a végelszámolót köteles 100.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtani. [Ctv. 106. § (3)]

Az egyszerűsített végelszámolás határidejét a Mód tv. 150 napra emeli meg, és lehetőséget teremt arra, hogy a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozza el. Ez esetben a cég a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni. [Ctv. 114. §]

A kényszertörlési eljárás új eljárás; ez váltja fel a kényszer-végelszámolást. Lényege, hogy felszámolási eljárás nélkül a cégbíróság törli a céget az eljárás folyamán. Az eljárás differenciált a tekintetben, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére került-e sor. A cégbíróság az adóhatóság segítségével felméri a cég vagyoni helyzetét. Abban az esetben, ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor, felszámolási eljárássá akkor fordul, ha a cégnek a felszámoló minimális díjazására van megfelelő tartaléka. [Ctv. 105. § és 116–118. §]

Jelentős változásokat hoz a Mód tv. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben. A jogalkotó szándéka szerint az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai miatt indokolttá vált a jogszabály felülvizsgálata. A módosítások döntő többsége pontosító jellegű, egyértelműen meghatározza a Hatóság (körzetközponti feladatokat ellátó települési és kerületi önkormányzat jegyzője) és a nyilvántartást vezető szerv (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) közötti feladatkör-megosztást, valamint a jogalkalmazás során felmerült anomáliák megszüntetésére is sor került. A módosítás megszünteti a korlátozott tagi felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét annak ellentmondásossága, valamint hitelezővédelmi okok miatt.

Sajnos lassan hagyomány, hogy az új év új adókat jelent, így a Mód tv. sem „nélkülözheti” az ilyen tárgyú módosításokat. Változtatja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt; az egyszerűsített cégeljárás illetéktételei az alábbiak szerint fognak változni:

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke

- zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50.000 Ft,

- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25.000 Ft,

- egyéni cég esetén 15.000 Ft, azzal,

hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illetéknek az általános bejegyzési illeték szerinti összegre történő kiegészítésére. Az egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15.000 Ft.

Forrás 

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2012

A számla és nyugta kibocsátásának szabályai is tartogatnak számunkra újdonságokat 2012-ben. Mind az újdonságok elsajátítása, mind a nem változott szabályozások felelevenítése céljából érdemes elolvasni a NAV által kibocsátott tájékoztató füzetet.

A füzet letöltését, sőt, kinyomtatását és alapos áttanulmányozását javaslom minden vállalkozás vezetőjének és pénzügyi vezetőjének.

A számlázásra vonatkozó előírásokat egyébként az általános for galmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák.

A füzet pdf formátumban letölthető innen. 

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu

Terhességi gyermekágyi segély változások

2011. január 1-jétől jelentős változás történt a terhességi-gyermekágyi segély jogosultjaira vonatkozóan. Ennek kapcsán röviden tekintsük át az ehhez kapcsolódó szabályokat.


Terhességi-gyermekágyi segély továbbra is azt illeti meg, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
• a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
Kis mértékben változott (a nyugdíjszabályok változása miatt) a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges figyelembe vehető, beszámítható idő.


A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe a jövőben be kell számítani
• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
• közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A terhességi-gyermekágyi segély továbbra is a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig illeti meg a jogosultat, kivéve a Munka Törvénykönyvében szabályozott eseteket. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.


2012. január 1-jétől a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára a szülő nőn kívül
• annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
• annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,
• a csecsemőt gondozó vérszerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
• a csecsemőt gondozó vérszerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elalálozás napjától,
• annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
• annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
• annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,
természetesen csak abban az esetben, ha a jogosultsághoz szükséges egyéb feltételek fennállnak.

A terhesség-gyermekágyi segély igénylése


A jogosultak körével összhangban szabályozásra került az igényléshez kötelezően benyújtott igazolás adattartalma is.


A vérszerinti apának, illetve a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vevő férfinak akkor jár a terhességi-gyermekágyi segély, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák.


Ezt az állapotot az OEP honlapján erre rendszeresített, az alábbi adattartalmú nyomtatvány bemutatásával együtt lehet igényelni:
• a nyomtatványt kiállító egészségügyi szolgáltató neve, címe, bélyegző lenyomata,
• az egészségügyi szolgáltató OEP kódja,
• a vérszerinti anya vagy az örökbe fogadó anya neve, lakcíme, születési ideje, TAJ-a,
• az egészségügyi szolgáltatóhoz való felvétel időpontja, a távozás időpontja,
• az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy az ellátás a nyomtatvány kiállításakor fennáll-e,
• az ellátás BNO kódja,
• a vérszerinti apa vagy az örökbe fogadó apa neve, TAJ-a,
• az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy a nyomtatványt a g) pontban meghatározott személy részére terhességi-gyermekágyi segély igénybevétele céljából állítják ki,
• a nyomtatvány kiállításának dátuma,
• az orvos aláírása, bélyegzőjének lenyomata.
Továbbra sem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak
• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
• ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytat.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

Amit a terhességi-gyermekágyi segélyről meg feltétlenül tudni kell


Az ellátás összegét a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Az ellátás összege – szemben a táppénzzel és a gyermekgondozási díjjal – nincs maximálva. Többes jogviszony esetén minden jogviszonyban külön-külön kell a jogosultsághoz szükséges feltételeket és az ellátás összegét megállapítani. A terhességi-gyermekágyi segély alapja, amennyiben a biztosított nem rendelkezik az irányadó időszakban 180 naptári keresettel, nem haladhatja meg a minimálbér (2012-ben 93.000 forint) kétszeresét, azaz 186.000 forintot. A terhességi-gyermekágyi segély összegének számításánál nem alkalmazható a kedvezményszabály. [Eb. tv. 48. § (5)]


Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

Kérdésekre és kérésekre szívesen válaszolok. :)
Szép napot,

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu, szakmai blog: http://konyvelo.blogspot.com

Áfa visszaigénylés szabályainak változása 2012-ben

Áfa visszaigénylés szabályainak változása 2012-ben

2012. február 1-től fő szabály szerint – összeghatártól függetlenül– 75 nap áll majd rendelkezésre a visszaigényelt áfa kiutalására, de bizonyos feltételek esetén továbbra is élni fog a 30, illetve a 45 napos határidő.

2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényt, amely – többek között – az adózás rendjéről szóló törvény áfa-visszaigénylések kiutalásáról szóló rendelkezéseit is módosítja.[162. § (1)]

Az új szabályok értelmében 2012. február 1-jétől fő szabály szerint az esedékességtől számított 75 napon belül kell kiutalni a visszaigényelt áfát, összeghatártól függetlenül.

(A korábbi szabályok szerint 30 nap, az 500 ezer forintot meghaladó kiutalások esetében pedig 45 nap állt rendelkezésre a kiutalás teljesítésére.)

Amennyiben viszont az adózó a bevallás benyújtásának napjáig az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet ellenértékét teljes mértékben kiegyenlítette (vagy amennyiben tartozása más módon megszűnt), az adózó számára már az esedékességtől számított 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni a visszaigényelt áfát.

A 45 napos határidő viszont az új szabályok értelmében az 1 millió forintot meghaladó visszaigénylések esetére szól.

A fenti feltétel akkor teljesül, ha a visszaigényléssel érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig.

Ha tehát, akár egyetlen számla kiegyenlítetlen marad, az adózó csak a fő szabály szerinti 75 napos határidőn belül számíthat a visszaigényelt összeg kiutalására. Ennek a feltételnek azon számlák tekintetében kell maradéktalanul érvényesülnie, amelyeknek az áfa tartalmát az adózó levonható adóként szerepeltette a bevallásában.

A kiegyenlítési feltétel fennállásáról az érintett bevallásban kell nyilatkozni. Valótlan nyilatkozattétel esetén az adóalanyoknak a visszaigényelt adó 5%-áig terjedő, de legalább 500 ezer forint mértékű mulasztási bírsággal kell számolniuk.

2011. évi CXCIII. törvény

162. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, és a 37. § kiegészül a következő új (4a) bekezdéssel:

"(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás, vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadó bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót (költségvetési támogatást) az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,

b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,

c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani.

(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt.

A feltétel fennállásáról az adózó a bevallásban nyilatkozik. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás."

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

Kérdésekre és kérésekre szívesen válaszolok. :)
Szép napot,

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu, szakmai blog: http://konyvelo.blogspot.com

ÚTMUTATÓ a 2012‐ben elvárt béremelésről...

Nemzetgazdasági Minisztérium

ÚTMUTATÓ

a 2012‐ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez

A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában 2011. december 22‐én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak.

Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012‐ben adó‐ és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez.

Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapuló végrehajtásától függetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2012. január 1‐jétől emelkedik az erről szóló 198/2011. (XII.22.) Korm.rendelet szerint havi 93 000, illetve 108 000 Ft‐ra. Az ennek  hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg kell emelni. Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez.

Törvényi háttér, a törvények és a Rendelet kapcsolata, a Rendelet hatálya

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 29. §‐ában foglaltak szerint 2012. január 1‐jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége. A törvény 202. §‐a szerint szintén 2012. január 1‐jétől 1%‐ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés együttes hatására 2012‐ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a Kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. Minden más munkáltató – ideértve a gazdasági társaságokat, az egyéni vállalkozásokat és a non‐profit szervezeteket ‐ a munkavállalók bruttó bérének a Rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatja a bérek nettó értékének megőrzését 2012‐ben. A Rendelet az elvárt béremelés tekintetében két törvény végrehajtásához ad technikai segítséget.

a) Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények

módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénynek a 2011. évi CLVI. törvény 446.§‐ával

történt módosítása kiegészítette a Munka Törvénykönyve 17. § (1) bekezdését egy új c)

ponttal, amely felhatalmazást adott a Kormány számára a bruttó 300 000 forint alatti

munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt

mértékének, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékének,

valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályoknak

rendeletben történő meghatározására. Az adó‐ és járulékváltozások 2012. évi konkrét

mértékeinek ismeretében az ellentételezés valójában a bruttó 300 000 Ft‐nál

alacsonyabb, a bruttó 216 806 Ft alatti bérek esetén válik indokolttá 2012‐ben.

A 2011. évi XCIX. törvény 6. §‐a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő

indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos

következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada

esetében nem hajtja végre a Rendelet szerinti (annak 2‐3. §‐ában meghatározott) elvárt

béremelést. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a béremeléseket részben

béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. Ennek beszámítására vonatkozó

előírásokat a Rendelet 4. §‐a tartalmazza.

b) A már hivatkozott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények

módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának (1) bekezdése szerint a

folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a Rendeletben

foglaltak végrehajtása esetén a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt

érvényesíthetnek a foglalkoztatók (munkáltatók). A 460. § (6) bekezdése szerinti

számítási módszerrel a béremelések 5% feletti teljes (bér és szociális hozzájárulási adó)

költségének levonása válik lehetővé.

Az adókedvezmény igénybevételének és az a) pontban jelzett szankciók alóli mentesítés

feltételeiben azonban három eltérés van:

‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan

foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti ‐ annak 2‐3. §‐ában

meghatározott ‐ elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók

elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében

megvalósított elvárt béremelés.

‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak

esetében teljes mértékben a Rendelet 2‐3. §‐ában foglaltak szerint valósítják meg

a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében

ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a

együttes alkalmazásával – tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével –

valósítja meg a munkáltató.

‐ Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába

beletartoznak a 2011. november 1‐je és december 31‐e közötti időszak bármely

napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások

körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók,

amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket

munkaviszonyban 2012‐ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb

körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani az

adókedvezmény igénybevételéhez. A szankciók elkerüléséhez a 2011. november

1‐je és december 1‐je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval

munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada

számára biztosítani a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a együttes alkalmazásával az elvárt

béremelést. A személyi hatályban meglévő eltérést a Rendelet 1. §‐ának (1) és (2)

bekezdése tartalmazza. Közös azonban a személyi hatályt illetően, hogy a

Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak

a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is.

A jelzett három eltérés kivételével minden más vonatkozásban a Rendeletben foglaltak azonosan

értelmezendők a 2011. évi XCIX. törvény és a 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának alkalmazása

tekintetében.

Az elvárt béremelések és a kompenzációs rendszer alapelvei

Kompenzációs célú adókedvezményre jogosult az a munkáltató, aki a Rendeletben meghatározott

elvárt béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta. Az

elvárt béremelés mértéke úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan

feltételek mellett ne csökkenjen.

Az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bérének

változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb

5%‐kal nőjenek.

Amennyiben a vállalkozás a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012‐ben újonnan belépett

munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a

kedvezmény igénybevételére, kivéve, ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által 2011‐ben, a november

1‐jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatnak 2012‐ben (adóörvény 460. §

(3). Utóbbi esetben az adott munkavállaló kapcsán végre kell hajtani az elvárt béremelést az

adókedvezmény igénybevételéhez.

2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehatott elvárt béremelés esetén – ha ezzel az elvárt

béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesült az adott

hónapokra vonatkozóan ‐ a kompenzáció visszamenőlegeses is érvényesíthető (2001. évi CLVI.

törvény 460. § (2) bekezdés).

Kik igényelhetik a kompenzációt?

A kedvezményt a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó

egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó

intézmények kivételével minden munkáltató igényelheti, aki valamennyi folyamatosan

foglalkoztatott munkavállalója számára (beleértve a belföldi kapcsolt vállalkozástól a munkáltató

állományában került munkavállalót is) a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést kizárólag a

bérek növelésével biztosította.

A kompenzáció összege

A kompenzáció összege 2012‐ben az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra:

X * 0,215, ha X <= 75 000

16 125 – ([X‐75 000] * 0,14), ha X > 75 000,

ahol X az adott hóban kifizetett bruttó munkabér összege.

A kedvezmény alapja a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabér,

melyet a számviteli törvényben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.

A fenti képlet biztosítja, hogy amennyiben a munkavállaló nettó jövedelmét szinten tartotta, a

munkáltató költségei csupán 5%‐kal nőjenek.

Mely munkavállalók esetében szükséges végrehajtani a béremelést a kompenzáció

igénybevételéhez?

A béremeléseket a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók esetében szükséges végrehajtani.

Folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak minősül az olyan munkavállaló, aki

a) 2011‐ben a 2011. november 1‐jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt

érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve

különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb

körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt);

b) 2011‐ben a 2011. november 1‐jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt

érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával – akár csak egyetlen napig – munkaviszonyban

állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az olyan egyéni cég által

munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizető vagy

közeli hozzátartozója a tagja, valamint a közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozóként,

mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében

foglalkoztatott természetes személyt).

Az elvárt béremelés viszonyítási alapja (2011. évi rendszeres bér és referencia időszak)

Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét (összegét) és ehhez a

2011. évi viszonyítási alapot mindkét hivatkozott törvény (az alacsony keresetű munkavállalók

bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény, illetve az

egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.

törvény) végrehajtása céljából az érintett ‐ havi 216.806 Ft alatt kereső munkavállalókra –

személyenként külön‐külön szükséges meghatározni. Az elvárt béremelés mértékét a Rendelet

mellékletében szereplő táblázat tartalmazza.

A Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011. évi munkabéren a

munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a Rendeletben együtt: rendszeres

bér) egész havi átlagát kell érteni. A Rendelet 2. § (5) bekezdése rögzíti továbbá, hogy

teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó

teljesítménybér értendő.

Az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011 évi rendszeres bér meghatározásának szabályai:

1. Ha a munkavállaló a referencia időszakban (lásd később) a személyi alapbéren kívül nem

részesült rendszeres bérpótlékban, és/vagy teljesítménybérben, akkor a munkavállaló 2011.

évi egész havi munkabére azonos a személyi alapbérével. Ha a személyi alapbér órabérben

került megállapításra, akkor 174‐gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével

történő szorzással kell meghatározni a havi személyi alapbért, illetve munkabért.

Ez gyakorlatilag minden munkavállalónál egyetlen személyi alapbér adat, amivel a

munkáltatónak a továbbiakban számolnia kell. Kivétel képez, ha valaki 2011. október 31‐ét

követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és ezt követően a személyi

alapbére még 2011‐ben megváltozott. Ebben az esetben a különböző (tehát nem egyetlen)

személyi alapbérrel díjazott időszakoknak a munkavállaló munkarendje szerinti

munkanapjaival súlyozott átlagaként kell meghatározni a 2011. évi személyi

alapbért/rendszeres bért (Rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja).

2. Ha a munkavállaló a referencia időszakban a személyi alapbéren kívül rendszeres

bérpótlékban is részesült, akkor a 2011. évi rendszeres bér személyi alapbér részét az 1. pont

szerint kell meghatározni. A rendszeres pótlékok pedig azok a bérpótlékok, amelyeket a

munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni (a

Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151/A. § (2) bekezdés). A túlórapótlék

tehát nem veendő figyelembe, a műszakpótlék viszont igen. A rendszeres pótlékoknak az

egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell

meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a

ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak

a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve a Munka

Törvénykönyve 125. § (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is. A havi rendszeres bér

egyenlő a havi személyi alapbér és a havi rendszeres bérpótlékok összegével.

3. Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbérként a százszázalékos teljesítménynek

megfelelő teljesítménybér veendő figyelembe. A jellemző teljesítménybéres formák

esetében ez a következőket jelenti:

a) Ha a teljes összegű személyi alapbéren nyugvó teljesítménybéres bérformában a

munkavállaló százszázalékos teljesítmény esetén a személyi alapbérét kapja meg

teljesítménybérként, akkor a rendszeres bér személyi alapbér része azonos az 1. pont

szerinti személyi alapbérrel.

b) A személyi alapbérrel, illetve kisebb összegű fix bérrel kombinált teljesítménybéres

bérformában a bérezési forma fix része és a százszázalékos teljesítményhez

kapcsolódó teljesítménybér rész együttes összege képezi a rendszeres bér személyi

alapbér részét. Ennek az egész referencia időszakra vonatkozó egész havi átlagát a 2.

pontban a pótlékokra leírtakkal azonos módon kell meghatározni.

c) Nem a munkavállaló bérén, hanem az elvégzendő munka bérezésén nyugvó

teljesítménybéres bérformában a referencia időszakban szászázalékos teljesítés

esetén járó teljesítménybért kell átszámolni egész havi bérré a 2. pontban leírtak

szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét.

d) Jutalékos bérformák esetén a százszázalékos teljesítés nem értelmezhető, ezért

ebben az esetben a bérforma időbér része (ha van ilyen) és a referencia időszakban

ténylegesen kifizetett jutalék együttes összegét kell átszámolni egész havi bérré a 2.

pontban leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét.

A fent leírt számítások során tehát a munkavállaló számára biztosított 2011. évi munkabér kifizetések

közül nem kell (nem lehet) figyelembe venni a teljesítménybéres bérforma részét nem képező

prémiumokat, a jutalmakat, a 13. havi béreket, a távolléti díj stb. munkabér kifizetéséket.

A számításokat a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell

elvégezni, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó.

A Rendelet megfogalmazásában a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér az olyan teljes havi

vagy egész hónapra átszámított bért jelenti tehát, amit a munkavállaló a teljes hónapban végzett

munka alapján 2011. év átlagában a referencia időszakban rendszeresen megkapott vagy törthónap

esetén megkapott volna. Ez a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér a Rendelet melléklete

alkalmazása során mint 2011. évi munkabér veendő figyelembe.

A munkából tartósan távol lévő munkavállalók 2011. évi személyi alapbérét a Rendelet 2. § (8)

bekezdése szerint kell meghatározni, tehát a már esetleg évek óta változatlan béreket aktualizálni

kell.

Referencia‐időszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a

munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31‐i, illetve a 2011. november 1‐je és

december 31‐e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi

alapbérével. Ennek jellemző példái:

• Akinek 2011. január 1‐jét követően nem változott a személyi alapbére, annak a 2011. teljes

év béradatait kell figyelembe venni.

• Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én ‐ változott a személyi alapbére,

annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy a novemberdecember

havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell

figyelembe venni.

• Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én – több alkalommal változott a

személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy

a november‐december havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak

béradatait kell figyelembe venni.

• Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011‐ben nem

változott a személyi alapbére, annak az évközi belépési időponttól számított időszak

béradatait kell figyelembe venni.

• Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011‐ben még év

közben – legkésőbb 2011. október 31‐én ‐ változott a személyi alapbére, annak a legutolsó

évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy a november‐december havi

munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni.

A főszabály mellett a 2011. október 31‐ei időpontot követően történt változások tekintetében két

szabályt tartalmaz a Rendelet 2. §‐ának (2) bekezdése:

• Akinek a munkaviszonya 2011. október 31‐én fennállt, és 2011. október 31‐ét követően

megváltozott a személyi alapbére, annak e változás időpontja előtti időszakra kell a

főszabályt alkalmazni, és a 2011. október 31‐ét követő bérváltozás utáni időszakot figyelmen

kívül kell hagyni.

• Aki 2011. október 31‐ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, a belépés

időpontjától számított teljes 2011. évi időszak béradatait kell figyelembe venni, akkor is, ha

közben a személyi alapbér még 2011‐ben megváltozott.

A fentiek alapján az elvárt béremelés vonatkozik arra a munkavállalóra is, akinek a munkaviszonya

2011. november 1‐jét követően az adott munkáltatónál megszűnt, és 2012‐ben a munkáltatóval (a

kompenzáció igénybevétele szempontjából ideértve a belföldi kapcsolt vállalkozást is) 2012‐ben újra

munkaviszonyt létesített.

Az elvárt béremelés

A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér

emelésével tehet eleget az elvárt béremelésnek. A 2. § (5) bekezdésére is figyelemmel ez azt jelenti,

hogy

• időbér esetén valóban a 2011. évi személyi alapbér emelését szükséges a 3. § (1)‐(2)

bekezdésben foglaltak szerint végrehajtani,

• teljesítménybér esetén (ideértve az időbérrel – fix bérrel ‐ kombinált teljesítménybéres

formákat) valójában a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni.

Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér (teljesítménybér) emelése mértékének

meghatározására választási lehetőséget biztosít a Rendelet:

• A 3. § (2) bekezdése szerint a 2011. évi rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell

meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét, ami a személyi

alapbértől függő pótlékok növekedését is maga után vonja.

• A 3. § (3) bekezdése egyszerűbb megoldásként – az adminisztrációs teher csökkentését

célozva ‐ a munkáltató számára biztosítja annak lehetőségét, hogy rendszeres bérpótlékok

fizetése esetén is a 2011. évi személyi alapbér alapján – a 2011. évi rendszeres bérpótlékok

figyelmen kívül hagyásával ‐ állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést. Ez

az egyszerűsített eljárás alkalmazható a teljesítménybéres bérformában dolgozóknál is a

teljesítménybér emelésével, abban az esetben, ha a teljesítménybér mellett rendszeres

bérpótlék fizetésére is sor került 2011‐ben.

Tolerancia

Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan az adótörvény

464/A. és 464./B §‐ai1 a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, amennyiben

• az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább

90%‐ában teljes mértékben teljesítette, és

• az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az

adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló

létszámának és 300 Ft‐nak a szorzatát, és

• amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt

munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól

hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az

ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan

foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.

Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15%‐ának megfelelő,

de legalább 100.000 Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a

munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló

tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta (Az

adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (20d) bekezdése).

*‐*‐*‐*

Példák az elvárt bérnövekedés teljesítésére

Személyi alapbér bérpótlék nélkül

Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011.

évi személyi alapbér 26%‐os növelésével megvalósul az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Melléklet 2.

pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek (ami ebben az esetben megegyezik a 2011. évi

munkabérrel) megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az

elvárt béremelés megvalósítása érdekében (3. § (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés).

1. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 40.000 Ft/hó (részmunkaidő). Elvárt emelés:

40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt

béremelés.

2. számú példa: 2011. évi személyi alapbér 120.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 115.801 – 121.700

bérsávban: 12.600 Ft/hó. Tehát 132.600 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az

elvárt béremelés.

3. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 78.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 74.401–80.300

bérsávban: 14.700 Ft/hó. Tehát 92.700 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt

béremelés. Ez esetben azonban valójában a személyi alapbért a minimálbér új összegére, 93.000

Ft/hó összegre kell emelni, mégpedig 2012. január 1‐jétől, ha a példa teljes munkaidős

munkavállalóra vonatkozik.

1 Megállapította a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

121. §‐a

4. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 85.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 80.301 – 86.200

bérsávban: 14.400 Ft/hó. Tehát 99.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt

béremelés. E példában így nem elég a teljes munkaidős munkavállaló esetében a minimálbér 2012.

évi 93.000 Ft‐os összegére felemelni a teljes személyi alapbért az elvárt béremelés

megvalósulásához.

Személyi alapbér + rendszeres bérpótlékok

A Rendelet szerint ebben az esetben a személyi alapbér növelésével eleget lehet tenni az elvárt

béremelésnek, mivel az alapbér növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik.

Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi személyi

alapbér 26%‐os növelésével – a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt ‐

valósul meg az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi rendszeres bér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. §

(1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a szükséges személyi

alapbér‐emelést.

Ez esetben a munkáltató azonban választhatja az 3. § (3) bekezdés szerinti egyszerűsített megoldást

is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a személyi alapbér növelését: a

Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő

összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében.

Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak.

5. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 50.000 Ft/hó, személyi alapbér 45.000 Ft/hó

(részmunkaidő). Személyi alapbér emelés: 45.000*0,26 = 11.700. Tehát 56.700 Ft/hó 2012. évi

személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés, annak figyelembevételével, hogy

bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

6. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 65.000 Ft/hó, személyi alapbér 58.000 Ft/hó

(részmunkaidő). A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 58.000/65.000=0,892. A 65.000 Ft/hó

rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabér‐emelés: 15.300

Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 15.300*0,892 = 13.648 Ft/hó növelésével, tehát 71.648 Ft/hó

2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés

arányában emelkednek.

7. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 85.000 Ft/hó, személyi alapbér 78.000 Ft/hó. A 2011. évi

személyi alapbér/rendszeres bér: 78.000/85.000=0,918. A 85.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a

Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 14.400 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi

alapbér 14.400*0,918 = 13.219 Ft/hó növelésével, tehát 91.219 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel

érhető el. Mivel a minimálbér szabály alapján teljes munkaidő esetén a személyi alapbér nem lehet

kevesebb havi 93.000 Ft‐nál, valójában a személyi alapbért az elvárt munkabéremeléshez

szükségesnél nagyobb mértékben, az új minimálbérre meg kell emelni. A bérpótlékok a személyi

alapbér növekedés arányában emelkednek.

8. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 2011. évi

személyi alapbér/rendszeres bér: 163.000/175.528=0,929. A 175.528 Ft/hó rendszeres bér szintjén a

Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.000 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi

alapbér 10.000*0,929 = 9.290 Ft/hó növelésével, tehát 172.290 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel

érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

9. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 218.300 Ft/hó, személyi alapbér 200.000 Ft/hó. Mivel a

2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a

személyi alapbér nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a személyi alapbért nem szükséges emelni.

Teljesítménybér bérpótlék nélkül

Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez

kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. § (5) bekezdés).

Ha a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke nem haladja meg az 59.600 Ft/hó

összeget, akkor a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) 26%‐os növelésével megvalósul az

elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget,

akkor a Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a

szükséges személyi alapbér‐emelést.

A következőkben a hivatkozások az 5‐6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek.

3a) pont: Százszázalékos teljesítés esetén a személyi alapbér jár

Az ide vonatkozó példák megegyeznek a fenti 1‐4. számú példákkal, mert a személyi alapbér

megfelelő emelése biztosítja a százszázalékos teljesítéshez tartozó teljesítménybért.

3b) pont: Százszázalékos teljesítés esetén fix bér + teljesítménybér jár

10. számú példa: 2011. évi fix bér: 60.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 15.000 Ft. A 2011. évi

teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is)

tehát 75.000 Ft/hó (részmunkaidő), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt

munkabéremelés: 14.700 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők

módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés).

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 74.700

Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Alternatív megoldásként a fix bért

változatlanul is hagyhatja, és a teljesítménybér részt emeli fel 29.700 Ft/hó összegre. Természetesen

lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy az emelések

együtt kiadják a 14.700 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér rész arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix

bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a

14.700 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 60.000/75.000*14.700 = 11.760

Ft/hó. A teljesítménybér rész 15.000/75.000*14.700 = 2.940 Ft/hó növekményével együtt

megvalósul a 14.700 Ft/hó rendszeres bér növekmény.

11. számú példa: 2011. évi fix bér: 70.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft. A 2011. évi

teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is)

tehát 105.000 Ft/hó (a minimálbér alatti fix bér ellenére a teljesítménybér miatt a példa vonatkozhat

teljes munkaidősre), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés:

13.200 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet

eleget (3. § (5) bekezdés).

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 83.200

Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és

a teljesítménybér részt emeli fel 48.200 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is,

hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 13.200 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér

emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a

13.200 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 70.000/105.000*13.200 = 8.800

Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/105.000*13.200 = 4.400 Ft/hó növekményével együtt

megvalósul a 13.200 Ft/hó rendszeres bér növekmény.

12. számú példa: 2011. évi fix bér: 190.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft. A 2011. évi

teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is)

tehát 225.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső

határt, annak ellenére, hogy a bérforma fix része nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a

teljesítménybér‐tényezőket nem szükséges módosítani.

3c) pont: Százszázalékos teljesítés esetén az elvégzett munka bére jár

13. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi

alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 57.000 F/hó (részmunkaidő). A Melléklet 1. pontja

alapján az elvárt munkabéremelés 57.000*0,26 = 14.820 Ft. Azonos százszázalékos 2012. évi

teljesítmény esetén a teljesítménybérnek el kell érnie a 71.820 Ft/hó összeget. A munkáltató az

elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ezt

úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 26%‐kal

megnöveli.

14. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi

alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 94.000 Ft/hó. A munkavállaló teljes munkaidőben

dolgozik. A munkakör ellátása középfokú képesítést igényel. A Melléklet 2. pontja táblázata alapján

elvárt munkabéremelés: 13.800 Ft/hó. Ez havi 107.800 Ft/hó teljesítménybért biztosítana

százszázalékos teljesítmény mellett. Ez azonban nem éri el a garantált bérminimum 2012. évi 108.000

Ft/hó kötelező összegét, amihez 14.000 Ft/hó emelés szükséges. A garantált bérminimumot úgy

biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 14.000/94.000 =

14,9%‐kal ‐ mégpedig 2012. január 1‐jétől ‐ megnöveli.

15. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi

alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 180.000 Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján

elvárt munkabéremelés: 9.500 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér

tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). ). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a

munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 9.500/180.000 = 5,3%‐kal megnöveli.

3d) pont: Jutalékos bérforma fix bérrel kombinálva

16. számú példa: 2011. évi fix bérrel kombinált jutalék (a Rendelet alkalmazásában egyúttal a

példában rendszeres bér is) 120.000 Ft/hó, amelyből a fix bér 100.000 Ft/hó. A Melléklet 2. pontja

táblázata alapján elvárt béremelés 12.600 Ft/hó.

A munkáltató az elvárt béremelésnek úgy tehet eleget, hogy egyrészt 100.000/120.00*12.600 =

10.500 Ft/hó összeggel megemeli a fix bért, így a megemelt fix bér 110.500.‐ Ft/hó. Másrészt a

jutalék arányosan növekvő összegét a teljesítmény‐tényezők módosításával határozza meg a

munkáltató.

3d) pont: Tiszta jutalékos bérforma

17. számú példa: 2011. évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a

példában rendszeres bér is) 120.000 Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt

munkabéremelés: 12.600 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők

módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a

forgalomarányos jutalékot növeli 12.600/120.000 = 10,5%‐kal.

A munkavállalónak a bérforma részét nem képező ‐ munkaszerződés szerinti ‐ személyi alapbérét a

jutalék növelésének arányában indokolt emelni.

18. számú példa: 2011. évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a

példában rendszeres bér is) 250.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805

Ft/hó összegű felső határt, a teljesítménybért nem szükséges emelni.

Teljesítménybér + rendszeres bérpótlékok

A Rendelet szerint ebben az esetben a teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér)

növelésével eleget lehet tenni az elvárt béremelésnek, mivel a teljesítménybér (személyi alapbér)

növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik.

Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez

kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. § (5) bekezdés).

Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi

teljesítménybér (személyi alapbér) 26%‐os növelésével – a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok

emelkedésével együtt ‐ valósul meg az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi rendszeres bér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. §

(1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdéses szerinti módon kell meghatározni a szükséges

teljesítménybér (személyi alapbér) emelést. Ez esetben a munkáltató választhatja az 3. § (3) bekezdés

szerinti egyszerűsített megoldást is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a

teljesítménybér (személyi alapbér) növelését. Az egyszerűsített megoldás választása esetén a

Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi százszázalékos teljesítménybérnek megfelelő sorában

szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi teljesítménybért.

Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak.

A következőkben a hivatkozások az 5‐6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek.

3a) pont: Százszázalékos teljesítés esetén a személyi alapbér jár

19. számú példa: A 2011. évi rendszeres bér 50.000 Ft/hó, személyi alapbér 40.000 Ft/hó

(részmunkaidő). Elvárt emelés: 40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér

esetén valósul meg az elvárt béremelés, mivel a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés

arányában emelkednek.

20. számú példa: 2011. évi rendszeres bér: 131.233 Ft, személyi alapbér 120.000 Ft/hó. A 2011. évi

személyi alapbér/rendszeres bér: 120.000/131.233 = 0,914. A 131.233 Ft/hó rendszeres bér szintjén

a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 11.900 Ft. Ez a 2011. évi személyi

alapbér 11.900*0,914 = 10.877 Ft/hó növelésével, tehát 130.877 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel

érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

3b) pont: Százszázalékos teljesítés esetén fix bér + teljesítménybér jár

21. számú példa: 2011. évi fix bér: 100.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft, rendszeres

bérpótlék: 15.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát

135.000 Ft, rendszeres bér pedig 150.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér)

/rendszeres bér: 135.000/150.000 = 0,9. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata

alapján elvárt munkabéremelés: 11.000 Ft/hó. Ez a teljesítménybér 11.000*0,9 = 9.900 Ft/ hó

növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés

arányában emelkednek.

A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a teljesítménybér 9.900 Ft/hó

összegű növekedését.

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 109.900

Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és

a teljesítménybér részt emeli fel 44.900 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is,

hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 9.900 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér

emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekményével együtt megvalósuljon a

9.900 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér rész növelése: 100.000/135.000*9.900 =

7.333 Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/135.000*9.900 = 2.567 Ft/hó növekményével együtt

megvalósul a 9.900 Ft/hó teljesítménybér növekmény.

3c) pont: Százszázalékos teljesítés esetén az elvégzett munka bére jár

22. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi

alapbér) 150.000 Ft/hó, rendszeres bérpótlék 13.000 Ft/hó, a rendszeres bér tehát 163.000 Ft/hó. A

2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 150.000/163.000 = 0,92. A rendszeres

bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.500 Ft/hó. Ez a

teljesítménybér 10.500*0,92 = 9.660 Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi

alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek.

A munkáltató a teljesítménybér növelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget

(3. § (5) bekezdés). Ez úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a

normaidő bérét 9.660/150.000 = 6,4%‐kal megnöveli.

3d) pont: Jutalékos bérforma fix bérrel kombinálva

Az ide vonatkozó példa megegyezik a 21. számú példával, azzal a ‐ számításokat nem befolyásoló –

eltéréssel, hogy a 2011. évi százszázalékos teljesítménybér helyett a 2011. évi jutalék havi átlagos

összegét kell figyelembe venni.

3d) pont: Tiszta jutalékos bérforma

Tiszta jutalékos bérforma esetén bérpótlék fizetése nem jellemző.

Béren kívüli juttatások növekményének figyelembevétele

A kompenzáció igénylésének feltételétől eltérően az alacsony keresetű munkavállalók bérének

emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény alkalmazása

szempontjából az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi

növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés

25%‐át (Rendelet 4. §‐a).

23. számú példa (a 8. számú példa béradatainak figyelembevételével)

2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 175.528 Ft/hó rendszeres

bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.000 Ft/hó.

A munkavállaló 2011. évben 200.000 Ft, tehát 16.667 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült.

2012‐re 220.000 Ft, tehát 18.333 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A

Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény

130,94%‐aként kell meghatározni. Ez (18.333‐16.667)*1,3094 = 2.181 Ft/hó. A 2.181 Ft/hó

növekmény kisebb a 10.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%‐ánál, azaz 2.500 Ft/hó összegnél. Ezért a

teljes növekménnyel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami

így 10.000 ‐2.181 = 7.819 Ft/hó összegre csökken.

A példában a 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 163.000/175.528=0,929. Az elvárt

béremelés bér része a 2011. évi személyi alapbér 7.819*0,929 = 7.264 Ft/hó növelésével, tehát

170.264 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér

növekedés arányában emelkednek.

24. számú példa (a 21. számú példa béradatainak figyelembevételével)

2011. évi fix bér: 100.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft, rendszeres bérpótlék: 15.000

Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát 135.000 Ft,

rendszeres bér pedig 150.000 Ft/hó. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján

elvárt munkabéremelés: 11.000 Ft/hó.

A munkavállaló 2011. évben 120.000 Ft, tehát 10.000 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült.

2012‐re 150.000 Ft, tehát 12.500 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A

Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény

130,94%‐aként kell meghatározni. Ez (12.500‐10.000)*1,3094 = 3.274 Ft/hó. A 3.274 Ft/hó nagyobb a

11.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%‐ánál, tehát 2.750 Ft/hó összegnél. Ezért nem a teljes

növekménnyel, hanem 2.750 Ft/hó összeggel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó

elvárt béremelés, ami így 11.000–2.750 = 8.250 Ft/hó összegre csökken.

A példában a 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 135.000/150.000 = 0,9. Az

elvárt béremelés bér része a teljesítménybér 8.250*0,9 = 7.425 Ft/ hó növelésével érhető el úgy,

hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek.

A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a 7.425 Ft/hó növekedést.

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 107.425

Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és

a teljesítménybér részt emeli fel 42.425 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is,

hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 7.425 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér

emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a

7.425 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 100.000/135.000*7.425 = 5.500

Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/135.000*7.425 = 1.925 Ft/hó növekményével együtt

megvalósul a 7.425 Ft/hó teljesítménybér növekmény.

Munkaidő változás kezelése

A Rendelet 2. § (6) bekezdése a 2011. évi (bázis) adatok átszámítását írja elő abban az esetben, ha a

munkavállaló munkaideje 2011. október 31‐ét követően megváltozik.

25. számú példa (a 2. számú példa alapulvételével, tehát nincs rendszeres bérpótlék és nincs

teljesítménybér)

2011. évi személyi alapbér teljes munkaidő mellett 120.000 Ft/hó. A teljes munkaidő változatlansága

esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 12 600 Ft/hó lenne.

Ha a munkaidő 6 órára csökken, az elvárt béremelés számítása a következő: A 6 órára átszámított

2011. évi személyi alapbér: 120.000/8*6=90.000 Ft/hó. 90.000 Ft/hó személyi alapbér (a példában

egyúttal rendszeres bér) esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 14.100 Ft/hó. Ezért

a munkavállaló 6 órára biztosított 2012. évi 104.100 Ft/hó személyi alapbére mellett teljesül az elvárt

béremelés.

26. számú példa (a 6. számú példa alapulvételével, tehát van rendszeres bérpótlék, de nincs

teljesítménybér)

2011. évi rendszeres bér 65.000 Ft/hó, személyi alapbér 58.000 Ft/hó 4 órás részmunkaidő esetén. A

2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 58.000/65.000=0,892. A részmunkaidő változatlansága

esetén a 65.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt

munkabér‐emelés: 15.300 Ft/hó lenne.

Ha a munkaidő 8 órára emelkedik, az elvárt béremelés számítása a következő: A 8 órára átszámított

2011. évi rendszeres bér 65.000/4*8=130.000 Ft/hó, amiből a személyi alapbér: 58.000/4*8=116.000

Ft/hó. 130.000 Ft/hó rendszeres bér esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 11.900

Ft/hó. Ez a személyi alapbér 11.900*0,892 = 10.615 Ft/hó növelésével, tehát 126.615Ft/hó 8 órás

2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés

arányában emelkednek.

Budapest, 2011. december 23.

Forrás: http://www.apeh.hu/data/cms211509/utmutato_elvart_beremeleshez_0102.pdf