Illeték
Az illeték törvény változásokat a folyamatban
lévő ügyekre is alkalmazni kell.
Megszűnik
az előleg fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdon
változása esetén. Az ingatlan nyilvántartási eljárás befejezését követően
haladéktalanul kiszabják az illetéket (tulajdonjogot bejegyezték vagy
elutasították). Ezt csak január 1-ét követően kell alkalmazni!
Az öröklési jogi szabályok megszűntek, néhány
kivétellel, és egyszerűsített adókulcs került bevezetésre.
Az öröklési és ajándékozási ügyekben az
illeték általános mértéke egységesen 18%, lakástulajdon és lakástulajdonhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén pedig 9%. Az új mértéket
a 2013. január 1-ét követően kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
Az öröklési illeték egyszerűsítése 2009-ben
kezdődött. 2012-ben öröklési illeték alól mentes volt szinte minden ingatlan,
kivéve a házastárstól örökölt ingatlan. 2013. január 1-től a házastárs is
kikerült a törvényből. Ezt a szabályt a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni
kell!
Nem változott viszont, hogy az örökhagyó
mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá mostoha- és nevelőszülője esetében
továbbra is a megszerzett örökrész tiszta értékének 20 millió forintjáig
alkalmazható az öröklési illeték-mentesség.
2013. január 1-től az egyenes ági rokonok
ingyenes és visszterhes ügyletekre vonatkozó illetékmentességével megszűnik a
takarékbetétek illetékmentességének szabálya is.
Változás 2013. január 1-től, hogy az első lakástulajdon vásárlása esetén a
35. életévét be nem töltött fiatal akkor jogosult az 50% kedvezményre, ha az
egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
2013. január 1-től mentes a visszterhes
vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha
az egy éven belül értékesített másik lakástulajdonának forgalmi értéke kisebb a
vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél.
Új előírás 2013. január 1-jétől, hogy a lakástulajdonok egymás közötti cseréje
esetén ezentúl az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem
csökkentett forgalmi értékének a különbsége.
Szintén új előírás, hogy a természetes személyek esetében
illetékmentes a fizetési könnyítésre, illetve adómérséklésre irányuló eljárás.
Gazdálkodó
szervezetek esetében az adóhatóságnál, illetve a
vámhatóságnál kezdeményezett, fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló
eljárások illetéke 10 ezer Ft.
A csőd- és felszámolási eljárás illetéke
- Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 80 ezer Ft, a csődeljárásé 50 ezer Ft
- Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a felszámolási eljárás és a csődeljárás illetéke egységesen 30 ezer Ft.
Adózás
rendje
A fizetési
könnyítés iránti kérelem esetében a hatósági eljárás ügyintézési határideje 15 napra csökken, ha az adózó minősített adóznak minősül és kérte a
sürgősségi eljárást.
2013. január 1-től a vámhatóság hatásköréből az
állami adóhatóságéba kerül három adónem
- Környezetvédelmi termékdíj
- Népegészségügyi termékdíj
- Energiaadó
adóztatási feladatai (bevallások, befizetések,
környezetvédelmi termékdíj-bejelentések feldolgozása, ellenőrzés)
2013. január 1-től kötelező az adózó képviselete az alábbi négy hatósági
eljárástípusban:
- Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás
- A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás
- A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás
- A felügyeletei intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárás.
A fenti esetekben a képviseletet kizárólag
ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő láthatja el.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett
adózó havonta termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás áfával növelt
ellenértékeként szerződésenként maximum
1,5 millió forint összegben fizethet
készpénzben egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak.
Mind a két fél 20% -os mulasztási bírsággal sújtható a készpénzes kifizetés 1,5
millió forintot meghaladó része után.
A székhelyszolgáltatás jogintézmények
megszűnésével összhangban megszűnt a székhelyszolgáltatásra vonatkozó
bejelentési kötelezettség is.
A munkáltatónak 2013. január 1-től nem kell
bejelentenie a munkavállalója születési helyét, állampolgárságát, valamint
anyja születési nevét, ha adószámmal rendelkezik.
2013. január 1-től elektronikusan is meg lehet
küldeni az adóhatóságnak az adóregisztrációs eljárást követő kozkázatelemzési
kérdőívet.
A törvény 24/A §. 8. bekezdés alapján aki éven
túl nem fizeti az adókat, vagy nem készíti el az adóhatósághoz benyújtandó
bevallásokat, határozott időre (180
napra) felfüggesztik az adószámát. Amennyiben ezen időszak
alatt nem pótolja, az adószámát automatikusan törlik!
2013, január 1-től megszűnik a nyugdíjjárulékalap felső határa. A szabály
visszamenőleges ügyekre nem vonatkozik.
2013. január 1-től az állami adóhatóság által
vezetett köztartozásmentes adózói
adatbázisban szereplő adózóknak semmilyen eljáráshoz nem kell külön
nemleges adóigazolást kérniük.
Az adóhatósági igazolások kiállításának
ügyintézési határideje 8 napról hat napra csökken.
A köztartozásmentes adózói adatbázisba azok a
magánszemélyek is kérhetik felvételüket, akik csak adóazonosító jellel
rendelkeznek.
2013. január 1-től a kézbesítési vélelem beálltát minden eredménytelen
küldeménykézbesítés esetében megállapítja az adóhatóság, majd a kézbesítési
vélelemmel kapcsolatos adatokat az adóhatóság internetes honlapján közzéteszi ,
és erről az ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót.
Forrás: http://www.napikozlony.hu/
Forrás: http://www.napikozlony.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése