2013. december 4., szerda

Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 3. rész

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>  

Nem kell pénzforgalmi elszámolást alkalmazni az olyan levonható adó tekintetében, amely az adóalanyt az általa beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után keletkező, általa fizetendő adó tekintetében illeti meg.
(Belföldi fordított adózás, termékimport, szolgáltatásimport, saját rezsis beruházás, ingyenes átadások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés.)

Mivel a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása az adóalany vevőjének a levonási jogát is befolyásolja, ezért a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést az adóalany az általa kiállított számlákon kötelezően fel kell, hogy tüntesse. 
Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolást az adóalany nem tünteti fel a kibocsátott számláján, akkor arra az értékesítésre nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást. Ez a hiányosság a számla kibocsátása után már nem pótolható! 

Abban az esetben, ha az ellenérték kifizetése nem egy összegben, hanem részletekben történik, akkor a fizetendő adót a részlet jóváírásakor és legalább a részlet összegéig meg kell állapítani. 
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevője az adó levonási jogát a megfizetett részlet erejéig gyakorolhatja. 

Az ellenérték megfizetésének kell tekinteni azt is, ha a követelés követelés-kötelezettség engedményezés, elengedés vagy tartozásátvállalás miatt szűnik meg. 

Milyen módon tudjuk módosítani vagy érvényteleníteni a pénzforgalmi elszámolás időszakában kiállított számlákat? 

A számla érvénytelenítése, vagy az adót tartalmazó ellenérték visszafizetésével járó módosítása esetén az áthárított adó csökkentését a számla kiállítója, a fizetendő adó növelését pedig a vevő abban az adó megállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyikben az ellenérték visszatérítése megtörténik. 

A számla olyan módosítása esetén, amely az ellenérték visszafizetésével, vagy egyéb ellenérték fizetésével nem jár, az általános szabályok szerint kell eljárni. 

Mely esetekben állapítjuk meg soron kívül a fizetendő adót? 
  • Amennyiben az adóalany jogállásában olyan változás következik be, mely alapján az adófizetés nem lenne követelhető, az adó megállapítást a változást megelőző napon teljesíteni kell (pl. a következő adóévben az adóalany alanyi adómentességet választ) 
  • Amennyiben az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, a tevékenységet záró bevallásban kell szerepeltetni a fizetendő adót. 
  • Abban az esetben, ha az adóalany a tevékenységét szünetelteti, a soron kívül beadandó bevallásában kell szerepeltetnie a fizetendő adó összegét, függetlenül attól, hogy a bevételt megkapta vagy sem. 
  • Abban az esetben, ha az adóalany jogutód nélkül megszűnik, a soron kívül beadandó bevallásában kell feltüntetni a fizetendő adót. 
Az adólevonási jog soron kívüli gyakorlása szintén a fent felsorolt esetekben következik be! 
Abban az esetben, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, azon ügyletek után, melynek az ellenértéke a megszűnésig nem érkezett meg az adóalanyhoz, nem kell a fizetendő adót megállapítani. Ugyanekkor a levonási jog sem érvényesíthető azon beszerzések esetében, ahol az ellenértéket nem fizették meg az eladó részére. 

Mely esetekben szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás? 
  • Naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évre nem kívánja választani a pénzforgalmi elszámolást.
  • A választásra jogosító értékhatár átlépését követő nappal (ebben az esetben a pénzforgalmi elszámolást a megszűnést követő második naptári év végéig nem választhatja, illetve már arra az értékesítésre sem alkalmazhatja, amellyel átlépi az értékhatárt).
  • A naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évben nem minősül kisvállalkozásnak.
  • Amennyiben az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárást megelőző nappal.
  • A tevékenység szüneteltetésének kezdő napját megelőző nappal. 
A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>  

2013. december 2., hétfő

Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 2. rész


A pénzforgalmi elszámolás minden olyan fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozik, mely az adóalany által belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell fizetnie. 

Ez a főszabály, de mint mindenhol, itt is vannak kivételek: 
  • olyan értékesítések, ahol a termék birtokba adása és a tulajdonjog megszerzése nem esik egy időpontra. Ilyen jellemzően például a zártvégű lízing, részletvétellel történő értékesítés. Ezekben az esetekben az adó megállapítása a birtokbaadáskor keletkezik. Áfa. Tv. 10. § a) 
  • adómentes közösségen belüli értékesítésre sem vonatkozik Áfa tv. 89. § 
  • az úgynevezett kompenzációs rendszerbe való értékesítés (mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok) FIGYELEM: ezek az értékesítések az Áfa tv. hatálya alá tartoznak, így a választásnál feltételként jelentkező értékhatárba beleszámítanak Áfa tv. XIV. fejezete 
  • az utazásszervezési szolgáltatás bevétele FIGYELEM: ezen értékesítés árbevétele is beletartozik a 125 milliós értékhatárba. Áfa. tv XV. Fejezete 
  • használt ingóságokra (műalkotás, régiség) alkalmazott különös szabályok szerinti adózás árbevétele FIGYELEM: a 125 milliós értékhatárba ezek a bevételek is beleszámítanak. Áfa tv. XVI. Fejezete 
  • azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, melyek teljesítési nem belföld, szintén nem tartoznak a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá. 
  • nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás a belföldi fordított adózású ügyletekre sem 
  • szintén nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az ingyenes átadásokra, a saját vállalkozásban végzett beruházásokra 
  • nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az adóalany által fizetendő azon adóra, amikor nem az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell az adót megállapítani (közösségen belüli termékbeszerzés, termékimport, külföldi adóalanytól igénybevett szolgáltatás, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése szerinti belföldi fordított adózásos szolgáltatások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés beszerzőjeként) 
Mint ahogy a cikk elején írtam, a pénzforgalmi elszámolás nem csak az adóalany által fizetendő adónál jelent kedvező lehetőséget, de ugyanúgy vonatkozik az adóalany beszerzései után rá áthárított adó elszámolására is, vagyis adólevonási jogát csak abban az esetben gyakorolhatja, amennyiben a bruttó vételárat a vevő részére megfizeti. 
Az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzésre ez a halasztás nem vonatkozik (részletvétel, zártvégű lízing). Ezekben az esetekben az adóalany az adólevonási jogot a termék birtokbavételekor gyakorolhatja. 

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
 A cikk 3. részéért kattintson ide!>>> 

2013. november 30., szombat

Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 1. rész

2013. január 1-től az általános forgalmi adó alanyai élhetnek a pénzforgalmi elszámolás lehetőségével. Nézzük meg néhány gondolatban, mit is jelent ez a szabályozás, milyen igazán nagyszerű lehetőséget rejt magában! 

Mit is jelent az a fogalom, hogy pénzforgalmi elszámolás? 
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a fizetendő adóját (áfa) akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette. Ezzel szemben a beszerzései után a levonási jogot is csak akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megtérítette. 
Természetesen az olyan adóalany, aki pénzforgalmi áfát alkalmazó adóalanytól vásárol, az adólevonási jogával csak akkor élhet, ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a vételárat megtérítette. 

Kik és milyen feltételekkel választhatják a pénzforgalmi elszámolást:  
  • azok a vállalkozások, akik a tárgy év első napján kisvállalkozásnak minősülnek (2004. évi XXXIV. Tv. - Kkv. -)
  • gazdasági céllal belföldön telepedett le, vagy lakhelye, tartózkodási helye belföldön van 
  • nem áll cső – vagy felszámolás alatt 
  • adó nélkül számított (éves szinten göngyölített) árbevétele a tárgy évet megelőző évben nem haladta meg, valamint várhatóan a tárgy évben sem fogja meghaladni a 125 millió forintot (év közben kezdő vállalkozásnál az értékhatár időarányos részét kell figyelembe venni!!). 

 A pénzforgalmi elszámolás választását, valamint megszűnését is be kell jelenteni az adóhatóságnak. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, erről a nyilatkozatot a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelenti be. Már működő vállalkozás az adóév első napjától élhet a választás jogával, melyet az előző év december 31-ig jelenthet be az adóhatóságnak. 

FIGYELEM! A fent említett értékhatárba csak a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke tartozik (vagyis pl. egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele NEM), de a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke közül sem mindegyik.
Nézzük mely ellenértékeket nem kell figyelembe vennünk: 
  • használt tárgyi eszköz értékesítésének bevétele 
  • vagyoni értékű jog végleges átengedésének ellenértéke 
  • közösségen belüli adómentes termékértékesítés ellenértéke 
  • a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 89. §) 
  • adómentesség alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 85. §. (1) bekezdés) 
  • a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) 
 A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>
 A cikk 3. részéért kattintson ide!>>>

SZÁMVITELI SZABÁLYZAT AKCIÓ

Önt több százezer Ft-ra büntethetik, ha nincsenek aktualizált számviteli szabályzatai 

Mint minden évben, idén is változott a számviteli törvény néhány rendelkezése. Ezeket a változásokat 90 napon belül (március 31-ig) át kellett volna vezetni a szabályzatokon. Ez a kötelezettség Önt, mint a cég képviselőjét terheli. 

Ha nincs rá ideje, mi véglegesen levesszük a válláról a szabályzatkészítés és folyamatos frissítés gondját!

  1. Elkészíthetjük cégre adaptált szabályzatait. 
  2. Minden évben gondoskodunk azok karbantartásáról. Önnek csak hatályba kell léptetnie és nyugodtan várhat bármilyen ellenőrzést. 

A régi, elavult szabályzatok 2013. évre történő aktualizálását egyszeri 8.000 Ft-os kedvezményes áron vállaljuk (eredeti ár: 10.000 Ft). Az ár nettó ár, az áfa mértéke 27%. 

Abban az esetben, ha akciónk ideje alatt megrendeli a szabályzatainak módosítását, 2014-es adóévben ugyanezért az összegért elkészítjük Önnek az éves karbantartást, így megspóroljuk Önöknek az árváltozással járó többletkiadást. 
Tapasztalataim szerint sok cégnek sajnos egyáltalán nincsenek szabályzatai, hiszen ezek megírása sok időt és energiát emészt fel, ráadásul a szám szerint 7 szabályzatnak meg kell felelnie a törvényi előírásoknak is. 

Számos ponton el lehet csúszni és szert tenni a nem csekély bírságra, mivel 7, a számviteli törvénynek megfelelő, kötelező számviteli szabályzatot kell létrehozni. 
  1. Számviteli politika 
  2. Értékelési szabályzat 
  3. Számlarend 
  4. Pénzkezelési szabályzat 
  5. Leltározási szabályzat 
  6. Selejtezési szabályzat 
  7. Bizonylati rend 

Ha a hét kötelező szabályzatból csak egy is hiányzik, az Ön vállalkozása büntetést kaphat. Hát, ez a rossz hír. 

Hiszi vagy sem, van egy jó hírem is! :) 
A jó hír az, hogy megrendelőim számára kedvezményes áron, 7 munkanap alatt elkészítem mind a hét szabályzatot. Sokat törtem a fejem, hogy olyan megoldás szülessen, ami mind Önöknek, mind nekem kedvező, és a következőt találtam ki: 

7 db kötelező számviteli szabályzat, vállalkozásra szabva 



eredeti ár kedvezményes árkedvezmény mértéke 
- nyomtatva, könyv formátumban40.000 Ft35.000 Ft12,5 %
- elektronikus úton elküldve35.000 Ft28.000 Ft20 %

Az árak nettó árak, az ÁFA mértéke 27 %.






Amennyiben Ön szeretné, hogy kötelező szabályzataiba ne lehessen belekötni és szeretné elkerülni a pénzbírságot, vagy egyéb súlyos büntetést, jelentkezzen az akcióra itt, vagy keressen meg közvetlenül!

Plusz ajándék azoknak a megrendelőknek, akik a szabályzat elkészülte előtt átutalják a megrendelés értékét:
Elektronikus úton vezethető munkaidő nyilvántartás. Az elektronikus formátum előnye, hogy nem kell minden nap aláírnia a dolgozónak a munkaidő nyilvántartást.
A megbízott munkatárs vezeti a munkaidő nyilvántartást a számítógépen, majd havonta egy alkalommal kinyomtatja, és a munkavállaló aláírásával ellenjegyzi annak valódiságát.

Jelentkezési határidő: 2013. december 6. éjfél.

Üdvözlettel, 

2013. november 5., kedd

Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak - 2. rész

Cikkünk második részében a különböző, december hónapot terhelő bejelentési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. Írásunk nem tartalmazza az összes adónemre és adózási formára vonatkozó információt, igyekeztünk a legnépszerűbb és leggyakoribb adókra figyelni. 
  • Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA): e törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20-ig jelentkezhetnek be. A bejelentést az adózó december 20-ig minden következmény nélkül írásban vissza is vonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő! Amennyiben az adóalany a következő adóévben nem kíván az eva szerint adózni, azt szintén december 20-ig jelentheti be. Az EVA miatt a helyi adók tekintetében külön bejelentési kötelezettség nem terheli az adózót. A bejelentést nem kötelező minden évben megismételni, az adóhatóság az adózót továbbra is adóalanyként tartja nyilván. 
  • Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): a KATA hatálya alá év közben is be lehet jelentkezni, ezért ennél az adónemnél nem döntő fontosságú a december hónap, de érdemes megemlítenünk. Működő vállalkozások esetében az adóalanyiság a választást követő hónap első napjával jön létre, vagyis aki 2014. január 1-től e törvény hatálya alatt kíván adózni, december 31-ig teheti meg a bejelentést. Kezdő vállalkozások esetében, az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell ezt a bejelentést is megtenni. A bejelentésben nyilatkozni kell a vállalkozásban közreműködő kisadózó adatairól, valamint arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül, vagy sem. Amennyiben a helyi adó (iparűzési adó) tekintetében is a KATA-ra vonatkozó egyszerűsített adóalap megállapítást szeretnék választani, ne feledjék, hogy az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 
  • Kisvállalati adó (KIVA): újonnan alakuló cégeknél a KIVA alanyiság a cég megalakulásával jön létre, mely tényt 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A 30 napos határidő jogvesztő! Működő vállalkozások év közben is beléphetnek a KIVA hatálya alá. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az adózó a KIVA választását a bejelentéstől számított 30 napon belül jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja. A 30 napos határidő ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megemlíteni, hogy saját elhatározásból történő kilépést a KIVA alól (következő évre vonatkozóan) december 1-jétől december 20-ig teheti meg. A határidő elmulasztása ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a helyi adó tekintetében is az egyszerűsített adóalap megállapítást kívánják alkalmazni, az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 
  • Alanyi adómentesség választása: amennyiben az adózó a következő adóévben az alanyi adómentességet szeretné választani, a választását december 31-ig meg kell tennie. Alanyi adómentességet az az adózó választhat, akinek az előző adóévben a nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió forintot. Abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 milliós értékhatárt, ki kell lépni az adó hatálya alól, és a következő két évben nem választhatja. Amennyiben az adóalany saját döntése alapján lép ki az adózási mód alól, a következő évben egy újabb bejelentéssel újra beléphet. 
  •  Ingatlan bérbeadás áfa kötelezettsége: Az ingatlan bérbeadás főszabályként a tevékenység egyéb sajátos jellegére való tekintettel adómentes szolgáltatás. Az adóalany élhet választási jogával és adókötelessé teheti ingatlan bérbeadási tevékenységét (még a lakóingatlan bérbeadást is). Ebben az esetben a bejelentési kötelezettségét a következő adóévre tekintettel szintén december hónapban kell megtennie. Amennyiben az adózó az adókötelessé tételt választotta, attól 5 naptári éven keresztül nem térhet el. 
  • Viszonteladói tevékenység: a viszonteladói tevékenységre az áfa törvény XVI/2-es alfejezete szerinti különös szabályok vonatkoznak. Ez az úgynevezett árrés szerinti adózás. (akár egyedi akár globális nyilvántartás vezetése esetén) Ennek az adózási módnak a következő adóévre választását is december 20-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak, viszont a bejelentésünk egészen addig él, míg egyéb adózási mód választásáról nem nyilatkozunk. Abban az esetben is bejelentési kötelezettségünk van, ha az erre a tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályokat nem akarjuk alkalmazni, például alanyi adómentességet választunk. A különös szabályoktól eltérő adózási mód választásától a választást követő két naptári év végéig nem térhetünk el. 
  • Pénzforgalmi elszámolás: az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását és megszűnését is be kell jelentenie az adóhatóságnak. Újonnan alakuló vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, az adóhatósági bejelentkezésekor kell erről nyilatkoznia. Működő vállalkozás esetében a választást csak teljes adóévre tehető meg, vagyis december hónapban kell a bejelentést megtenni ahhoz, hogy a következő év január 1-től alkalmazni tudja az adózó. 
  • Átalányadózás: az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a feltételek megléte esetén választhatja az átalányadózást is. Az átalányadózás választásáról a kezdő vállalkozó a bejelentkezésekor nyilatkozik. Működő vállalkozás az adóévről benyújtandó adóbevallásában (február 25.) nyilatkozik az adózási mód választásáról vagy megszűnéséről. 

2013. október 28., hétfő

Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak

Lassan közeledik az év vége, ami a gazdasági társaságokra és a könyvelőkre is nagy megterhelést ró. Egyik kiemelkedő feladat az adók feltöltési kötelezettsége, melynek a határideje 2013. december 20-a. Azt tapasztaltam, hogy a vállalkozók erre a feladatra már odafigyelnek, próbálnak előre gondolkodni. Viszont a december nem csak ezt a feladatot tartogatja számunkra. Ebben a hónapban tehetjük meg különböző bejelentési kötelezettségeinket és bejelentési lehetőségeinket is. Ebben a cikkben a feltöltési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. 

Nézzük mely adónemeknél és mikor kell a feltöltési kötelezettséget teljesítenünk: 
  • Társasági adó: azokra a gazdasági társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, melyeknél az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel meghaladta a 100 millió forintot. A feltöltési kötelezettség során a várható adó összegére kell kiegészítenie a befizetett adót. Nagyon sokszor hallottam már a vállalkozótól, hogy 90%-ig kell az adót feltölteni. Ez nem így van. Az adót a várható adó 100%-ra fel kell tölteni. De: az adóhatóság májusban, amikor feldolgozza a bevallásokat, megnézi, hogy a feltöltési kötelezettséggel rendelkező cégek az adóévre bevallott társasági adó összeg legalább 90%-áig teljesítették-e a feltöltési kötelezettségüket december 20-ig. A hatóság abban az esetben bírságol, ha az adót nem töltötték fel 90%-ra, de abban az esetben is kiszabja a bírságot, ha ugyan a feltöltést maradéktalanul teljesítette a cég, de nem az előírt határidőre. A mulasztási bírság a befizetett előleg és az adó 90%-nak különbözete után 20%-ig szabható ki. A feltöltési kötelezettség tekintetében bevallási kötelezettség is terheli az adózót. A feltöltési kötelezettséget a 1301-es nyomtatványon kell bevallani. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a nyomtatványon csak a várható adó és a befizetett (havi vagy negyedéves) előlegek különbözetét szerepeltessék, mert a hatóság azt az összeget könyveli fel a folyószámlára, ami a bevalláson szerepelni fog, és az adózótól pedig azt fogja behajtani. 
  • Iparűzési adó: azokra a társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, amelyik vállalkozót a társasági adó feltöltési kötelezettség is terheli. Ebben az esetben is hasonlóan kell eljárni, mint a társasági adónál, az adót a várható adó összegére kell kiegészíteni, de itt is figyelembe kell venni az év közben már megfizetett előlegeket (március 15. és szeptember 15.) A feltöltési kötelezettség összegét be kell vallani, valamint meg is kell fizetni. Az iparűzési adó feltöltési kötelezettség nyomtatványát az alábbi linken tudják elérni: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ufo.do?_ID=2013-40   
  • EVA: az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként adóelőleget fizet. Év végén az eva-s adózót is terheli a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a várható éves adó összegére ki kell egészíteni a már befizetett előlegeket. Ennél az adónemnél is a várható adó 100%-ra kell a feltöltést teljesíteni. Bár ennél az adónemnél a feltöltési kötelezettséghez nem társul bevallási kötelezettség, mégis nagyon fontos fizetési határidő a december 20-a. 
  • Innovációs járulék: az innovációs járulék feltöltési kötelezettség 2012. december 1-től hatályos szabályozás. Ennek értelmében erre az adónemre is vonatkozik a december 20-i feltöltési kötelezettség, ami fizetési és bevallási kötelezettséget is jelent. A fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelemmel kell lenni az adóévben már megfizetett előlegek összegére is. Az innovációs járulék előleg fizetési kötelezettség annyiból tér el az egyéb adónemektől, hogy ennél az adónemnél az adóévre fizetendő utolsó negyedéves előleget, melynek a fizetési határideje január 20-a lenne, már most, december 20-val ki kell fizetni. Az innovációs járulék feltöltési kötelezettségének összegét a 1301-es nyomtatványon kell bevallani. 
  • Energiaellátók jövedelemadója: ez az adónem szűk vállalkozói réteget érint, de mivel ennek az adónak a feltöltési kötelezettsége is december 20-a, érdemes néhány szóban megemlíteni. A feltöltési kötelezettség azt az adóalanyt érinti, akinek az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Az adót a várható adó összegének 90%-ig kell feltölteni. 
 A különböző adónemek feltöltési kötelezettségének teljesítése csak az adózók és a könyvelők szoros együttműködése alapján tud létrejönni. Ahhoz, hogy a könyvelő a megfelelő adatot tudja bevallani, ismernie kell az adózó 2013-as adóévre még várható bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Egy könyvelő a legjobb esetben a novemberi állapotnak megfelelően tud számolni, ezért nagyon fontos, hogy az adózó a legjobb tudása szerint tájékoztassa a könyvelőt minden olyan adatról, mely az adó számításánál még várhatóan figyelembe vehető.

A cikk második része ide kattintva érhető el.>>>

2013. október 20., vasárnap

Adómentesség: mikor és kinek éri meg?

Az alanyi adómentesség témájával foglalkozó cikkünk megjelent a Piac&Profit oldalon, ahol még több adózási témájú cikket találnak az érdeklődők.

Tovább a cikkre!>>>

Tovább a Piac&Profit oldalra!>>>

2013. október 15., kedd

Alanyi adómentesség szabályai és buktatói

Az alanyi adómentesség szabályai a vállalkozók elenyésző rétegét érinti, de mivel az utóbbi időben az alanyi adómentesség szabályai többször is változtak, úgy gondolom, érdemes lenne áttekinteni újra ezt az egyszerűnek tűnő, de buktatókkal is járó adózási formát. Az alábbi írásban a fontosabb szabályokat elevenítjük fel. 

Mi is az alanyi adómentesség? Főszabályként az alanyi adómentes vállalkozás az értékesítésénél adót (áfa) nem számít fel, a beszerzéseinél nem illeti meg az adólevonási jog. 

Kinek éri meg? Annak a vállalkozásnak „éri meg” ezt az adózási módot választani, aki várhatóan 6 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben, várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni. Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez kerül felhasználásra. Érdemes még olyan adóalanynak választania, aki jellemzően „tárgyi adómentes” bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele. Érdemes még annak is választani, aki jellemzően végfelhasználónak értékesít. 

Mely esetekben nem ajánlott? Nem biztos, hogy megéri annak az adóalanynak, aki rendszeresen más adóalanynak értékesít, mivel így kevésbé versenyképes. 

Az alanyi adómentesség választásának törvényi feltételei: 
  • A vállalkozó a tárgy évre akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha a megelőző évben a nettó árbevétele (áfa nélkül) nem haladta meg a 6 millió forintot. 
  • A pénzforgalmi szemléletben könyvelő adóalanyoknál (pl. egyéni vállalkozó stb.) a 6 millió forintos értékhatárba azt a kiszámlázott (vagy még ki sem számlázott), de még be nem folyt bevételt is figyelembe kell venni, amely teljesítése az áfa tv. szerint az előző évre esik.
  • Az év közben alakuló adóalany a vállalkozás kezdetekor választhatja az alanyi adómentességet. Ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy abban az évben várhatóan eléri-e a bevétele a 6 millió forintos értékhatár időarányos részét.
  • Az EVA alól átlépő vállalkozóknál nem feltétel az előző évi árbevétel 6 millió Ft alatti értéke, vagyis elméletileg bármelyik EVA-s vállalkozó választhatja az alanyi adómentességet. 
  • Az alanyi adómentesség választását megelőző év december 31-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak. Az újonnan alakuló alanynál a megalakulás időpontjában kell megtenni a bejelentést. Az EVA-ból átlépő adóalanyok az átlépés időpontjában, akár év közben is választhatják az alanyi adómentességet. 
Melyek azok a bevételek, amiket nem kell figyelembe venni a 6 millió forintos értékhatár számításánál: 
  • tárgyi eszközök értékesítése
  • immateriális jószág értékesítése 
  • új közlekedési eszköz értékesítése a közösség más tagállamába 
  • építési telek értékesítése 
  • építés alatt álló ingatlan értékesítése 
  • befejezett ingatlan értékesítése, ha a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el 
  • „tárgyi adómentes” értékesítés 
  • mezőgazdasági tevékenység bevétele, ha arra vonatkozóan az áfa tv. különös szabályait alkalmazzák
Nagyon gyakori buktatója az alanyi adómentességnek, hogy kevés vállalkozó van azzal tisztában, hogy néhány értékesítést áfa fizetési kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy egyébként nem kell az értékesítésről kiállított számláiban adót feltüntetnie. 

Nézzük, mely esetekben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége az alanyi adómentesség időszaka alatt:
  • Tárgyi eszköz értékesítés. Abban az esetben, ha a vállalkozó az adómentes időszakban vásárolt tárgyi eszközt adókötelesen értékesíti, akkor a vásárláskor felszámított adóra utólag adólevonási jogot érvényesíthet az általános szabályoknak megfelelően (Áfa tv. 136. §). Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.
  • Immateriális jószág értékesítése. Ilyen jellegű értékesítésnél fennáll az adófizetési kötelezettség, de ebben az esetben nem keletkezik pótlólag levonható adó, vagyis a fizetendő adó teljes összegében megfizetendő adónak minősül. 
  • Építési telek értékesítése. Abban az esetben, ha az építési telek tárgyi eszköznek minősül, úgy a tárgyi eszköz értékesítésnél leírtak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha a telek árunak minősül és a beszerzéskor a felszámított adó már levonásra került, így nem keletkezik pótlólag levonható adó. Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi mentes időszakban keletkezett, és nem történt adó levonás, úgy az értékesítéskor pótlólag levonhatja az adót. A levont adó összege ebben az esetben sem lehet több mint a fizetendő adó összege. 
  • Befejezetlen, építés alatt álló ingatlan értékesítése. Ebben az esetben úgy járunk el, mint az építési telek értékesítése során 
  • Két évnél nem régebbi, befejezett ingatlan értékesítése esetén ugyanúgy járunk el, mint az előző pontban 
  • Ingyenes termékátadás (termékértékesítésnek minősül) esetén, ha az adott termék beszerzésekor levonták az adót, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik az átadáskor (adóalap a beszerzési ár!). Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi adómentesség időszakában keletkezett, és ingyenesen átadja a vállalkozó, nem keletkezik fizetendő adója. 
  • Saját vállalkozásban végzett beruházás esetében a használatba vételkor a folyó költségek adótartalma levonhatóvá válik, míg a bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik. 
  • Abban az esetben, ha terméket szállít át a közösség másik tagállamába, de nem értékesíti, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, és az általános szabályok szerint adót kell fizetni utána. Az értékesítés esetén pótlólag levonható adó nem keletkezik. 
  • Közösségi termékbeszerzés esetén adót kell fizetni abban az esetben, ha az alanyi adómentes beszerzése meghaladta az adott évben a 10.000 eurót. 
  • Termékimport után az a alanyi adómentes adózó adófizetésre kötelezett, de a termékimport után fizetett előzetesen felszámított adót nem vonhatja le. 
  • Importszolgáltatás esetén is adót kell fizetni, és ebben az esetben sem illeti meg az adólevonás joga.
Az alanyi adómentes adózó abban az esetben, ha adófizetésre kötelezett, havonta tesz eleget a bevallási és befizetési kötelezettségének. Amennyiben nem keletkezik fizetendő adója, úgy bevallási kötelezettsége sem keletkezik. 

Megszűnik az alanyi adómentesség abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben az adóalany két évig nem választhatja újra az alanyi adómentességet. 

Az adóalany saját döntése szerint is kiléphet az adózási mód alól. Ebben az esetben a következő adóévben újra választhatja. 
Az adómentesség megszűnését be kell jelenteni az adóhatóságnak.

2013. október 4., péntek

Kft-k kötelező jegyzett tőke emelése

2014-től megváltoznak a kft-re vonatkozó kötelező jegyzett tőke minimum szabályok. 

Az új PTK szerint - harmadik könyv – 2014. január 1-től a kft-k legkisebb jegyzett tőkéje minimum 3 millió forint kell, hogy legyen. Ez a szabály nem csak az új társaság alapítására vonatkozik, hanem érinti, a már létező kft tulajdonosokat is. Ez annyit jelent, hogy ha valaki maradni akar a jelenlegi kft cégformánál kötelező módosítást kell eszközölnie, vagyis a jegyzett tőkét fel kell emelnie 3 millió forintra

Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lép életbe, vagyis eddig az időpontig lehet a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéje 3 millió Ft alatt. A jogi személyek várhatóan 2 év türelmi idő kapnak arra, hogy a létesítő okirataikat összhangba hozzák az új polgári törvénykönyvvel, vagyis 2016-ig kell felemelni a törzstőkét a kötelező minimum szintre. 

A két év moratórium abban az esetben él, ha a cég addig az időpontig nem módosítja a létesítő okiratot. Amennyiben bármilyen okból 2016. március 15-e előtt sor kerül a módosításra (legyen az egy székhely változás, vagy akár tulajdonos változás), akkor a módosítással együtt a jegyzett tőke emelését is rendezni kell. 

Az elmúlt években alapított leggyakoribb cégforma a korlátolt felelősségű társaság volt, ezen belül az 500.000 forinttal alapított kft-k száma nagyjából 90%-os arányú. Ezeknek a cégeknek vagy jegyzett tőkét kell emelniük cégmódosítással, vagy pedig át kell alakulniuk olyan cégformára, amely cégforma meg tud felelni a kötelező jegyzett tőke minimumnak. Ilyen lehet pl. a betéti társaság. 

A kötelező jegyzett tőke emelésnél azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennek költségei kisebbek, és az egész eljárás is egyszerűbb a jelenlegi eljárásrend szerint, mint a cégforma váltásos cégmódosítás. Ha valaki cégformát szeretne váltani, ahhoz könyvvizsgálatra van szükség, ami plusz anyagi kiadás és persze tortúra. 

Néhány szóban megemlíteném a lehetőségeket a törvényi kötelezettség teljesítéséhez. 

Jegyzett tőke emelése tagi hitelből 

Nagyon sok cég rendelkezik „tagi kölcsönnel”, ami a legtöbb esetben nem más, mint a készpénzhiány rendezésére szolgáló intézmény, mellyel a könyvelők többsége szabadon garázdálkodik. A jegyzett tőke emelés egyik lehetősége lehet a tagi kölcsön állomány igénybe vétele erre a célra. Természetesen ennél a megoldásnál figyelemmel kell arra lenni, hogy ez a lépés a magánszemély részéről egy elengedett követelés lesz, ami a hatályos szabályoknak megfelelően illetékfizetési kötelezettséggel jár, vagyis nem a legolcsóbb megoldása a jegyzett tőke emelésének 

Jegyzett tőke emelése tőketartalékból 

A gazdasági társaságoknál rendelkezésre álló szabad tőketartalékot használhatjuk fel a jegyzett tőke emelésére. 

Jegyzett tőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával 

A legegyszerűbb jegyzett tőke emelési lehetőség, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják. Ez egyrészt történhet a már meglévő tagok plusz hozzájárulásával, amely akár a szavazati arányt és tulajdoni arányt is megváltoztathatja a cégben. Másrészt történhet új tag (ok) bevonásával is, akik anyagi segítségével megtörténik a jegyzett tőke emelése a törvényben előírt minimális értékre. 

Jegyzett tőke emelése barterváltó segítségével 

A barterváltó egy készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, melynek a felhasználása igen sokrétű és hatalmas segítséget nyújthat magánszemélyeknek, gazdasági társaságoknak, de még önkormányzatoknak is. Magyarországon még nem terjedt el annyira a használata, mint amekkora lehetőség rejlik benne. A jegyzett tőke emelésénél a következőképpen kell eljárni. Ahhoz, hogy barterváltóhoz juthassunk, mint magánszemély csatlakoznunk kell a Billbarter Hungária Zrt csapatához. Az ingyenes regisztráció után barterváltót igényelhetünk (feltételek a www.billbarter.com oldalon), mely követelésünket beapportálhatjuk a társaságba, ezzel emelvén meg a jegyzett tőkét a gazdasági társaságban. 

A barterváltó további felhasználásáról itt olvashat: 

2013. szeptember 23., hétfő

Elektronikus építési napló - 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet

2013. október 1-i hatállyal lép életbe az elektronikus építési napló vezetési kötelezettség. Azoknál az építkezéseknél kell alkalmazni, amelyet 2013. október 1-e után kezdenek meg. Azok a cégek, akik 2013. október 1. előtt már elkezdték papíron a naplóvezetés, azok papír alapon be is fejezhetik. 

Az elektronikus építési napló vezetése új feladat mindenki számára, amivel kapcsolatban nagyon sok új információt kell megismerni és megtanulni. Blog bejegyzésünkben csak néhány fontosabb információt szeretnénk figyelmükbe ajánlani, valamint felhívnánk figyelmüket az alábbi weblapra, ahol bővebb, teljes körű ismeretanyagra tehet szert: 

Az elektronikus építési napló bevezetésével sem az építési napló fogalma, sem tartalmi elemei nem változnak. 

Építési naplót kell vezetni az alábbi építőipari kivitelezési tevékenységnél (nem változott): 
  • építésügyi hatósági engedélyhez kötött, 
  • tudomásulvételi eljáráshoz kötött, 
  • a Kbt. (közbeszerzés) hatálya alá tartozó. 
Az építőipari kivitelezés résztvevői az építési naplóval kapcsolatos kötelezettségeit az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus naplóban kötelesek teljesíteni. 
A napló éles verziója 2013. október 1-től a www.e-epites.hu oldalon lesz elérhető. 

Az elektronikus építési napló alkalmazás elérése számítógépet és internet hozzáférést igényel. Abban az esetben, ha átmeneti jelleggel nincs internet hozzáférése a napló vezetésére kötelezettnek, lehetőség lesz internet kapcsolat nélküli naplóvezetésre is, de ebben az esetben maximum 3 naponként kötelező lesz az internetes feltöltés, frissítés. Ehhez a megoldáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő programot kell telepíteni a NAV honlapjáról, és ügyfélkapun keresztül történik a feltöltés. 

Az elektronikus építési fő-és alnapló részei: 
  • címoldal, 
  • nyilvántartási rész oldalak, 
  • naplórész, 
  • összesítő lap. 
Az elektronikus építési fő-és alnapló mellékletei: 
  • tervnapló, 
  • hatósági napló, 
  • teljesítésigazolási napló, 
  • elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, 
  • gyűjtőnapló.
Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság végzi, az építtető számára egyszer használatos jelszó megadásával biztosít hozzáférést. 

Kiemelten szeretnénk figyelmébe ajánlani a http://www.e-epites.hu/3005 oldalon található, a Belügyminisztérium által 2013. júliusában közzétett igen részletes ismeretanyagot, mely a jogszabályi háttérismertetésen kívül minden jogi kötelezettségre kiemelten felhívja a figyelmet, segít a rendszerben való tájékozódásban. 

Kérek minden kedves építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozást, alaposan tanulmányozzák át az ajánlott interneten elérhető tananyagokat annak érdekében, hogy az átállás minél gördülékenyebb legyen.

2013. augusztus 28., szerda

Munkaerő kölcsönzés - 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet 2. rész

 
Munkánk során egyre többet találkozunk a munkaerő-kölcsönzés fogalmával. Több vállalkozás, tevékenysége során saját alkalmazottai mellé egyre többször veszi igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Az utóbbi hetekben egyre többször merült fel a kérdés, mi is pontosan a munkaerő-kölcsönzés, mely cégek végezhetnek ilyen tevékenységet? Néhány gondolattal (a teljesség igénye nélkül) szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak. 

Milyen menet szerint történik a munkaerő-kölcsönzés? 

A kölcsönvevő cég által foglalkoztatni kívánt személyek felkutatásával kezdődik a kölcsönbeadó cég munkája. A munkavállalókat a kölcsönadó cég felveszi saját állományába, és ellátja az összes adminisztratív és pénzügyi feladatot, mely ezzel kapcsolatos. A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést. Ennek a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre. A kikölcsönzés időtartama összességében nem haladhatja meg az öt évet. Az öt év időtartamba bele kell számítani a hosszabbításokat is, valamint a hat hónap időtartamon belüli ismételt kikölcsönzést is (függetlenül attól, hogy ugyanazzal vagy más bérbeadó céggel köti a megállapodást) 

A munkavégzés minden esetben a kölcsönvevő cégnél zajlik, így a kölcsönvevő cég feladata a munkaidő beosztása, a szakmai irányítás, a szabadságok kezelése, a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése, a munkavállaló munkavédelme és persze a munkavégzés ellenőrzése is. A kölcsönvevő cég a munkavállalót egyéb munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. Ezzel szemben a kölcsönadó cég felel a munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkavállalók bejelentéséért, a bevallások határidőben történő teljesítéséért, a munkabér megállapításáért, bérszámfejtéséért és kifizetésért, valamint a levont járulékok pontos befizetéséért. 
A munkaszerződés minden estben tartalmazza a munkavégzés jellegét és az alapbért. 

A kölcsönbeadónak a kikölcsönzést megelőzően tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló felé az alábbiakról: 
  • A kölcsönvevő azonosító adatairól 
  • A kikölcsönzés kezdetéről 
  • A munkavégzés helyéről 
  • A kölcsönzés ideje alatti irányadó munkarendről 
  • A munkáltatói jogkört gyakorló személyéről 
  • Esetlegesen a munkába járás, szállás és étkezés feltételeiről 

A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles átadni a foglalkoztatott személy adataira vonatkozóan a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, az adóhatóságnak teljesített bejelentés másolatát, valamint a kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát. 

Mely estekre jellemző a munkaerő kölcsönzés? 
  • A kölcsönvevő cégnek nem áll rendelkezésére annyi munkavállaló, mint amennyire pillanatnyilag szüksége lenne 
  • A termelés kiszámíthatatlan üteme miatt (pl. időszakonként nagyobb megrendelés érkezik, mely kiszolgálására nem kívánnak saját munkaerőt alkalmazni) 
  • A vállalat tulajdonosai nem engedik az állományi létszám növelését (létszámstop) 
  • A vállalatnak nem áll rendelkezésére megfelelő munkaügyi adminisztrációs és HR létszám 
  • A vállalatnak nincs kapacitása pl. munkaerő átcsoportosításra, munkásszállás biztosítására 

Milyen megállapodást kell kötnie a munkaerő-kölcsönzésben résztvevő feleknek? Milyen lényeges szempontokat és adatokat kell tartalmaznia a megállapodásnak? Mikor szűnik meg a megállapodás és mikor tekintjük semmisnek a létrejött megállapodást? 

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég közötti megállapodást minden esetben írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 
  • a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztását 
  • a munkabéren kívüli juttatásokat a munkavállalók mely cégtől kapják (a megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli ezeket a költségeket) 
  • érdemes írásba foglalni, hogy a kölcsönvevő mely időpontig köteles a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, mely a munkabér számfejtéséhez és kifizetésez, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges (megállapodás hiányában legkésőbb a tárgy hónapot követő hónap ötödik napjáig, kilépés esetén három munkanapon belül köteles a kölcsönvevő adatot közölni) 

Semmis az a megállapodás, melynél a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő tulajdonosa részben vagy egészben azonos, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik tulajdonosa a másik munkáltatónak (függetlenül a tulajdonosi hányadtól), vagy a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődően tulajdonosi jogviszonya alapján áll kapcsolatban egymással. 

Miben azonos és miben tér el ez a különleges alkalmazotti jogviszony az egyéb munkavállalói jogviszonytól? Tartalmaz-e szabályozást a Munka Törvénykönyve erre az esetekre? 

A munkaerő-kölcsönzés során a Munka Törvénykönyve minden olyan szabályát alkalmazni kell, amelytől az Mt. XVI. fejezete nem tér el, vagy nem tiltja. 
Nem alkalmazható: 
  • a normál munkaviszonyra vonatkozó felmondási idő szabályai 
  • munkavégzés behívás alapján 
  • munkakör megosztása 
  • több munkáltató által létesített munkaviszony 
  • bedolgozói munkaviszony 
  • csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok 
  • cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó Munka Törvénykönyve rendelkezések 

Fontos azt is megjegyezni, hogy a kölcsönvevőnél érvényben levő kollektív szerződés rendelkezései csak korlátozottan vonatkoznak a kölcsönbe vett munkavállalókra. Eltérőek a munkaviszony megszüntetésének szabályai (pl. a felmondási idő 15 nap és a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól), az első fél évben nem kötelező ugyanakkora bért fizetni s kölcsönzött munkavállalónak, mint amennyit az azonos munkakörben dolgozó saját munkavállalónak fizetnek. Fél év eltelte után viszont meg kell egyeznie a bérnek, illetve a pótlékoknak az azonos munkakörben dolgozó saját munkaerő juttatásaival. Minden egyéb juttatás megilleti a kölcsönzött munkaerőt határozatlan munkaszerződés esetén 1 év után, határozott munkaszerződés esetén 2 év után. 

A munkaviszony megszűnésekor a végkielégítésre való jogosultság megállapításához az utolsó kikölcsönzés időtartamát kell figyelembe venni. 

TILOS munkaerőt kölcsönözni jogszabályba ütköző munkavégzés esetére, ahhoz a munkáltatóhoz, ahol sztrájk van, valamint abban az esetben, ha a kölcsönvevőnél a kikölcsönzés az 5 évet meghaladja. 

2013. augusztus 27., kedd

Munkaerő kölcsönzés - 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet 1. rész

Munkánk során egyre többet találkozunk a munkaerő-kölcsönzés fogalmával. Több vállalkozás, tevékenysége során saját alkalmazottai mellé egyre többször veszi igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Az utóbbi hetekben egyre többször merült fel a kérdés, mi is pontosan a munkaerő-kölcsönzés, mely cégek végezhetnek ilyen tevékenységet? Néhány gondolattal (a teljesség igénye nélkül) szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak. 

Milyen fogalmakkal kell tisztába lennünk a témával kapcsolatban? 
  • Munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó vállalkozás, a vele erre a célra munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében a kölcsönvevő vállalkozásnak ideiglenesen átengedi. 
  • Kölcsönbeadó: az a vállalkozás, amely kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesít a munkavállalóval és azt kölcsönzés keretében ideiglenes más vállalkozásnak átengedi 
  • Kölcsönvevő: az a munkáltató, amely irányítás alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez 

Ki lehet kölcsönbeadó? 
  • Az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő kölcsönzést folytathat 
  • Az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely megfelel a törvényben vagy egyéb jogszabályban előírt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. 

Lássuk, melyek ezek a törvényi illetve jogszabályi feltételek, vagyis a nyilvántartásba vétel feltételei: 
  1. A kérelmező céget a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza 
  2. A kérelmezőnek, vagy legalább egy általa foglalkoztatott személynek az alábbi képesítések közül valamelyikkel rendelkeznie kell - szakirányú felsőfokú végzettség (egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi (pszichológia és szociológia), államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél vagy egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam igazoló bizonyítványa) - felsőfokú végzettség és legalább 2 éves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat (tételes felsorolás a kormányrendeletben) - középfokú végzettség és legalább 5 éves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat 
  3. A kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll a rendelkezésére 
  4. A kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik. A biztosíték összege 2 millió Ft, mely meglétét bankkal kötött letéti szerződéssel kell igazolni. 

A nyilvántartásba vételi kérelmet a kormányrendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatványon kötelező benyújtani az illetékes munkaügyi központnál. 

Mikortól kezdheti meg a vállalkozás a tevékenységet? 

A munkaerő-kölcsönző tevékenységet akkor kezdheti meg egy cég, ha a nyilvántartásba vételről megkapták a határozatot és az jogerőre emelkedett. Ezt a határozatot az irodában jól látható helyre ki kell függeszteni. 
A határozat számát tevékenységük során minden számlán, levelezésükben, hivatalos okirataiban fel kell tüntetni. 
A munkaerő-kölcsönző cégnek 8 napon belül be kell jelentenie a munkaügyi központnak, amennyiben tevékenységében, székhelyében változás következett be, vagy a munkaerő-kölcsönző tevékenységét megszüntette. 

Adatszolgálati kötelezettség 

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnek a tárgy évi tevékenységéről a tárgy évet követő év január 31-ig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon szereplő adatokról adat köteles szolgáltatni. 

Milyen esetben törlik a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget a nyilvántartásból? 
  • A cég nem rendelkezik a nyilvántartásba vétel feltételeivel 
  • A vagyoni biztosítékot az előírt határidőig nem pótolja

2013. augusztus 24., szombat

Nem változott az online pénztárgépekre történő kötelező átállás határideje

Az elektronikus naplóval nem rendelkező (kontrollszalagos) pénztárgépek online pénztárgépre cserélésének határideje a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyoknak – a médiában megjelent hírekkel ellentétben – a jogszabályi előírásoknak megfelelően továbbra is 2013. augusztus 31-e

A NAV szeptember 1-jét követően megkezdi annak ellenőrzését, hogy az érintettek online pénztárgép hiányában rendelkeznek-e – az online pénztárgép üzembe helyezéséhez elengedhetetlenül szükséges, a PTGREG adatlapon az adóhivataltól igényelhető – üzembe helyezési kóddal. A regisztráció határidejének elmulasztása esetén a NAV mulasztási bírságot szabhat ki. 

Ugyanakkor az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek online pénztárgépre cserélését fentiek nem érintik, annak határideje – a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok esetében – változatlanul 2013. december 31-e. 

NAV KÖZLEMÉNY 
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az online pénztárgépekre való átállásról Közeleg az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje, ezért kérjük az érintetteket, hogy kövessék nyomon, milyen teendőik vannak az átállással kapcsolatban. 

1. Az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje: 2013. augusztus 31.! A pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget hagyományos, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgéppel teljesítő adóalanyok esetében az adóhatóság 2013. augusztus 31-ét követően – olyan jogcímen, hogy a nyugtaadási kötelezettséget nem online pénztárgéppel teljesítették – szankciót nem alkalmaz akkor, ha az adóalany ezen időpontig az online pénztárgép üzembe helyezése érdekében regisztrál, azaz a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kér. 

FONTOS! 
Ha az adóalany igényelt online pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges kódot, de az online típusú gép megvásárlására és üzembe helyezésére 2013. augusztus 31-ig nem kerül sor, úgy a 2013. augusztus 31. utáni időszakban is – mindaddig, amíg az online típusú pénztárgép használatát meg nem kezdi – köteles nyugtaadási kötelezettségét pénztárgéppel teljesíteni, amely során továbbra is használhatja az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépét. 
 A legfontosabb teendő az online típusú pénztárgépek üzembe helyezési kódjának NAV-tól fenti időpontig való igénylése az erre szolgáló nyomtatványon. Természetesen ezen túlmenően szükséges lesz az is, hogy az adóalany igényeinek és lehetőségeinek megfelelő online típusú pénztárgépet szerezzen be. 
 Felhívjuk a figyelmet, hogy a megrendelés leadása előtt körültekintően tájékozódjanak a már engedélyezett online típusú pénztárgépekről annak érdekében, hogy csak ténylegesen engedélyezett géptípusra adják le a megrendelést. Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni.

A pénztárgép használatra kötelezett, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet használó adóalanynak természetesen lehetősége van arra is, hogy az alábbi lehetőségek közül válasszon: 

a) vásárol egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-ig használhat, 

b) bérel egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-éig használhat. 

2. Azoknak a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyoknak, akiknek (amelyeknek) új tevékenység megkezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgépet kell beszerezniük, és 2013. augusztus 31-én nem rendelkeznek olyan rendeltetésszerű használatra alkalmas és működőképes pénztárgéppel, amelyet 2013. december 31-ig használhatnak, igényelniük kell a NAV-tól 2013. augusztus 31-éig üzembe helyezési kódot annak érdekében, hogy az esetleges szankció alól mentesüljenek. Amennyiben ezek az adózók 2013. augusztus 31. után bizonylatolási kötelezettségüknek – az online típusú pénztárgépük üzemeltetésének megkezdéséig – kézi kibocsátású nyugtával tesznek eleget, azt a NAV nem szankcionálja. 
Amennyiben az adóalany azt a tevékenységét, amelynek vonatkozásában a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel köteles teljesíteni 2013. augusztus 31-ét követően kezdi meg, az adóhatóság az üzembe helyezési kód 2013. augusztus 31. utáni, de a tevékenység megkezdése előtti igénylése esetén nem szankcionálja, ha az adózó a nyugtaadási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával tesz eleget.

Forrás: NAV

2013. augusztus 7., szerda

Cégautóadó 2.

A cikk első részét itt találja

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettségeket.

Adókötelezettség:
  • Nem magánszemély adóalany esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzés, a pénzügyi lízingbe vétel vagy a tartós bérletbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit elidegenítik, vagy megszűnik a lízing illetve tartós bérlet.
  • Magánszemély esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el.  Annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség, melyben a magánszemély utoljára számol el költséget.
  • A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el.  Annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség, melyben a magánszemély utoljára számol el költséget.

Amennyiben a személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első alkalommal történő elszámolásáról és időpontjáról a használó 8 napon belül írásban köteles értesíteni a tulajdonost vagy a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevőt. Ellenkező esetben az esetleges adóhiányt a használó köteles fizetni.

Mikor nem kell cégautóadót fizetni?
  • a kifizető által hivatalos használatra kifizetett, a személyi jellegű ráfordítások között elszámolt költségtérítés nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget (nem tételes költségelszámolás alapján)
  • amennyiben a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített futásteljesítmény alapján számol el költséget. (Szja tv. 3. melléklete)
  • nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget a munkába járás költségtérítése sem (munkahely és lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapján 9 Ft/km)
  • a gépjárművezető oktatók által elszámolt költséget sem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség, amennyiben a törvényben előírt átalányon túl egyéb költséget nem számolnak el

Adómentesség vonatkozik az alábbi személygépjárművekre
  • azon személygépjárművek, melyeket a jogszabály előírásának megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel
  • amelyet az egyház, vagy egyházi karitatív szervezet kizárólag az alapfeladatinak ellátásához használ
  • a személygépkocsi kereskedelemmel foglalkozó cég továbbértékesítési céllal szerzett be
  • halott szállítására szolgáló jármű
  • az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátásának érdekében, valamint betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi feladatainak ellátása érdekében üzemeltetnek
  • amely külön jogszabály alapján haditechnikai terméknek minősül és Honvédség kizárólag Magyarország függetlenségének, területi épségének, határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet
  • amelyet a szociális, gyógyító céllal létrehozott társadalmi szervezet, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására létrehozott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos személyek rendszeres szállítására üzemeltet.
A cégautóadó havi mértéke a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és a környezetvédelmi osztály-jelzésétől függ, melyet a törvény tételesen határozott meg.

A fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított gépjárműadó (súlyadó), feltéve ha a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Amennyiben a két adó megfizetése két különböző személy vagy szervezet kötelezett, akkor a levonás nem vehető figyelembe.

2013. augusztus 6., kedd

Cégautóadó 1.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettségeket.

2013. július 1-től a tartós bérletre vonatkozó cégautóadó fizetési szabályok megváltoztak. Eddig a bérbeadó fizette a cégautóadót, a bérbe vevő pedig a gépjárműadót (súlyadó). Július 1-től mindkét adónem a bérbevevőt terheli. Ez a szabályozás csak a július 1-e után életbe lépett szerződésekre vonatkozik. Gondoskodni kell arról is, hogy az üzembentartói jog bejegyzésre kerüljön!

Mi is az a tartós bérlet?
Minden olyan bérleti szerződés alapján bérbe adott gépjármű, ahol a személygépkocsit vagy 1 évnél hosszabb időszakra, vagy határozatlan időre adtak bérbe.

A cégautóadót negyedévente kell megállapítani, bevallani és megfizetni, az adóév minden olyan hónapjára való tekintettel, amikor a kötelezettség fennállt. Az adót megfizetni is negyedévente kell, a tárgy negyedévet követő hónap 20-ig.

Mely gépjárművek után kell megfizetnünk az adót?
  • Minden nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi hatósági nyilvántartásba vett személygépkocsi után
  • A nem magánszemély tulajdonában álló, külföldi rendszámú, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után abban az esetben, ha a Sztv. szerint utána költséget, ráfordítást számoltak el
  • A magánszemély tulajdonában lévő (belföldi és külföldi nyilvántartásban szereplő) személygépkocsi után abban az esetben, ha után az Szja tv. szerint tételes költség elszámolási módszerrel költséget számoltak el
 A cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal egy tekintet alá esik a pénzügyi lízing, illetve a tartós bérleti jogviszony (utóbbi 2013. július 1-től megkötött bérleti szerződésekre esetében)

A költségek és ráfordítások jellemzően a személygépkocsi tulajdonlása és használata során felmerült kiadások, mint például, üzemanyag költség, javítás, karbantartás költsége, bérleti vagy lízingdíj, biztosítás gépjárműadó.

Tételes költségelszámolásnak minősül, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján tételesen számolja el a hivatali, üzleti célú utak arányában a költségeket.

Mi minősül egyáltalán személygépkocsinak? 
Az adó szempontjából a négy, illetve három gumiabronccsal felszerelt olyan gépjármű, amely a sofőrrel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ebbe beletartozik a benzinüzemű, dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is. Ide tartozik a 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Az adó alanya:
  • ő szabály szerint a gépjármű tulajdonosa (több tulajdonos esetében tulajdoni hányaduk alapján az összes tulajdonos, még abban az esetben is, hogy a tulajdonosok közül csak az egyik számol el költséget)
  • pénzügyi lízing illetve tartós bérlet esetében a lízingbe vevő, illetve a tartós bérletben a bérbe vevő
  • hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetében (pl. külföldön üzembe helyezett) az a magánszemély, illetve szervezet, amely a használat során költséget számol el

Az átalányadózó egyéni vállalkozó, az evás egyéni vállalkozó, valamint a KATA-s egyéni vállalkozó személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség. Az evás, illetve KATA-s vállalkozás viszont a tulajdonában levő, a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után, valamint a nem belföldi személygépkocsik alapján alanya a cégautóadónak.

2013. július 8., hétfő

Egyszerűsített foglalkoztatás 2. - 2010. évi LXXV. törvény

A bejegyzés 1. része itt olvasható. 

A munkavállaló részére járó díjazás 

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén a 87%-a jár.

A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi jövedelme nem haladhatja meg a 12 ezer forintot.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett munkabér 100%-át kell tekinteni.

Járulék és közteherfizetési kötelezettség (1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv), valamint az 1997. évi LXXX. Törvény (Tbj.) 

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségek az egyszerűsített foglalkoztatás esetén:
  • Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naptári naponként 500 forint 
  • Alkalmi munka esetén naptári naponként 1000 forint 
  • Filmipari statiszta munka esetén naptári naponként 3000 forint 
A fent nevesített közteher megfizetése esetén a munkáltató, valamint a munkavállaló az alábbi járulék és egyéb közteher fizetése alól mentesül:
  • Munkáltatóként: szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, Szja adóelőleg-levonási kötelezettség 
  • Munkavállalóként: nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, egészségügyi hozzájárulás, Szja előleg 
 Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és erről igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet.

Ellátásra való jogosultság 

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély nem biztosított, vagyis társadalombiztosítási ellátásokra csak korlátozottan jogosult. Jogosult nyugellátási, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint a társadalombiztosítási rendszeren kívül álláskeresési ellátásra.

Az egyszerűsített foglalkoztatás nem teremti meg az egészségügyi szolgáltatási jogosultságot, ezért a magánszemély havi 6660 forint (napi 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.

A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Az a természetes személy, aki más tagállamban biztosított (Magyarországon nem fizetnek utána közterhet), ellátási jogosultságot nem szerez.

Bevallás és a közteher megfizetése

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét a 08-as bevalláson, az ügyfélkapu segítségével teljesíti.

Azok a munkáltatók, akik nem kötelezettek az elektronikus bevallásra, papír alapon 1308E jelű nyomtatványom havonta a tárgyhót követő hó 12-ig teljesíti a bevallási kötelezettségét.

A közteherfizetési kötelezettséget szintén a tárgyhót követő hó 12-ig kell teljesíteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból eredő bevételről a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha a bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjainak a száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének a szorzatát.

A mentesített keretösszeg feletti jövedelemről adóbevallási kötelezettség terheli a magányszemélyt.

A filmipari statisztákra vonatkozóan a törvény úgy rendelkezik, hogy az alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtania.

A foglalkoztatással összefüggő szankciók 

Amennyiben a munkáltató a meghatározott létszám- kereseti, illetve időkorlát túllépésével létesít (tart fenn) egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkaviszonyt, attól a naptól, hogy a feltételek nem teljesülnek, a munkaviszonnyal összefüggésben az Szja-tv., a Tbj., és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket köteles alkalmazni.

Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy azt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, EHO, rehabilitációs hozzájárulás, Szja), az egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását nem egyenlíti ki.

Önadózó 2013/07-08

2013. július 5., péntek

Egyszerűsített foglalkoztatás 1. - 2010. évi LXXV. törvény

Az alkalmi munkára irányuló foglalkoztatási jogviszony időbeli és foglalkoztatható létszám korlátot is szab. Abban az esetben beszélhetünk alkalmi munkáról, ha a munkáltató és a munkavállaló: 
  • összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, 
  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesítenek határozott időre szóló munkaviszonyt (abban az esetben, ha több munkáltatóval létesít ilyen jogviszonyt, akkor a foglalkoztatás időtartama foglalkoztatónként nem haladhatja meg a 90 napot) 
A foglalkoztatható létszám tekintetében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg: 
  • az Mt. Hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt 
  • egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt 
  • hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt 
  • húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 %-át 
A fenti létszám korlátot a munkáltatónál a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve kell számítani. 

A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. A tárgy évben fel nem használt létszám a következő évre nem vihető át. 

A fenti létszámkeret szabályait a filmipari statiszta (FEOR 3711) és a szociális szövetkezetben létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni. 

Az idénymunka az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Két nagy kategóriába sorolható. 

  1. Mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba sorolható munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport és termelői szervezet által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása és csomagolása. 
  2. Turisztikai idénymunka: a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. 

 Az idénymunka esetén a foglalkoztatás időtartama a naptári éven belül és azonos felek között nem haladhatja meg a 120 napot. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáltató és munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. (Abban az esetben, ha több munkáltatóval létesít ilyen jogviszonyt, akkor a foglalkoztatás időtartama foglalkoztatónként nem haladhatja meg a 120 napot) 

 A jogviszony létesítése 

A jogviszony a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Arra is van lehetőség, hogy a szerződő felek írásban, szerződés megkötésével létesítsenek jogviszonyt. Ez a lehetőség akkor jöhet szóba, ha a munkáltató nem kötelezett a bevallásainak elektronikus úton történő benyújtására. A szerződés megkötése nem váltja ki a bejelentési kötelezettséget. Amennyiben a bejelentési kötelezettséget a munkáltató nem teljesíti, akkor az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony nem jön létre. 

Bejelentési kötelezettség 

A munkáltató a bejelentési kötelezettségét kétféle módon teheti meg: 
  • elektronikus úton, ügyfélkapu segítségével, a 13T1042E adatlapon keresztül 
  • telefonon a 185-ös hívószámon 
A munkáltatónak arra kell figyelnie, hogy a bejelentés még a munkavégzés előtt meg kell történnie. Amennyiben a munkavállaló másik tagállamban (EU), illetve egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolja, a munkáltatónak a bejelentési kötelezettsége erre a körülményre is kiterjed. 

A bejelentés módosítása 

A bejelentést módosítani szintén ügyfélkapun keresztül, vagy telefonon lehet. A bejelentés módosítására szintén a 13T1042E jelű adatlap szolgál. 

A bejelentés visszavonására vagy módosítására (foglalkoztatás jellegének a megváltoztatása, munkavégzés meghiúsulása) 
  • a jogviszony bejelentését követő 2 órán belül 
  • amennyiben a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség 
Amennyiben a bejelentés megtörtént, a munkaviszony meghiúsult, de a módosítás nem történt meg, akkor a munkáltatónak a közteherfizetési kötelezettségének is eleget kell tennie. 

Önadózó 2013/07-08

2013. július 4., csütörtök

Új kedvezménykártyák bemutatása 1. - Magyar Kedvezménykártya (MKK)

Mai gazdasági életünk egyik legjelentősebb szereplői a „kártyák”. Gondolok itt a bankkártyára, a hitelkártyára, de legfőképp a kedvezménykártyára. A kedvezmény kártyáknak is többféle változata él a piacon. Van olyan, amelyikkel pontokat lehet gyűjteni, majd későbbi időpontban levásárolni, termékekre vagy egyéb ajándéktárgyakra beváltani. Vannak olyan kártyák, amelyek használata során pénzügyi visszatérítést kapunk a vásárlási értékeink után. A legtöbb ilyen kártya nem azonnali kedvezményt biztosít, hanem valamilyen pontértékhez, vagy egyéb utólagos elszámoláshoz kapcsolja a visszatérítést. 

A Magyar Kedvezménykártya az egyik olyan termék a piacon, mely az elfogadópartnereknél történő vásárlás esetén azonnali visszatérítést garantál. Lefordítva: vásárolok, bemutatom a kártyát és azonnal a felvállalt kedvezménnyel csökkentett árat fizetem. A mai gazdasági helyzetben úgy érzem, ez az igazi segítség, ezért szeretném néhány szóban (a teljesség igénye nélkül) bemutatni ezt a kiváló kezdeményezést. 

Elsőként felsorolnék néhány nagyobb céget, akik már csatlakoztak elfogadó partnerként a rendszerhez, és bizony a mindennapi életünk során az általuk felajánlott kedvezményekkel sokat tudunk spórolni. 
  • AGIP az üzemanyag árából azonnali 8 Ft/liter kedvezményt biztosítanak 
  • Láng Autóalkatrész Áruházak, 22%-os azonnali visszatérítés 
  • Friday’s Amerikai Étterem, 15%-os azonnali kedvezmény 
Országszerte kb. 1100 elfogadóhely működik, és ez a szám egyre növekszik! 

Minden egyes csatlakozó tagnak lehetősége van 100 – 250 ezer Ft azonnali vásárlási keretet igényelni. Partnercégeknek a vásárlási keret 10 millió Ft összegű is lehet. 

Az MKK által biztosított mobilflotta Magyarország egyik legkedvezőbb mobiltelefonálási lehetőségét kínálja. 

Az MKK rendszerébe akár magánszemély, akár cég ingyen csatlakozhat. Természetesen a rendszer által kínált kedvezményeket csak a kártya birtokában tudjuk értékesíteni. Ingyenes tagként a kártyát 2500 MKK pont megszerzése után kapjuk meg. A pontok megszerzése egyéb partnerek, regisztráltak meghívásai után kapott jutalékokból, hirdetés utáni jutalékokból gyűlhet össze. 

De Én nem erről szeretnék bővebben írni, mert a kártya megszerzésének és az azonnali kedvezmények igénybevételének ennél sokkal gyorsabb és egyszerűbb módja is van. Igaz ebben az esetben éves tagsági díjat kell fizetni, de a díjak nagysága, illetve a befizetett díjak után járó azonnali kedvezmények kárpótolnak minket, és éves szinten a megtakarításunk bőven visszahozza a befizetett tagdíj összegét. 

1. Magánszemélyként ingyenesen csatlakozunk a rendszerhez (csak meghívói linkkel). Ebben az esetben érdemes prémium tagságot vásárolnunk, aminek az éves díja bruttó 20.320,- Ft. 
Mit kapunk ezért? 
  • Azonnal megkapjuk a névre szóló kedvezménykártyát. 
  • 2 x 20.320,- Ft értékben hirdetési felületet (eladható – újabb azonnali pénzkereseti lehetőség -, de hirdethetjük rajta saját cégünket, szolgáltatásunkat vagy akár termékünket is). 
Csak a prémium tagok csatlakoztathatnak újabb tagokat bármikor a rendszerhez, ingyenes tagok csak a kijelölt időpontokban csatlakozhatnak. Nem mellékes, hogy az újonnan csatlakoztatott tagok után jutalékban részesülünk, amit a jutalékjogosultság megléte esetén az MKK kifizet részünkre, és még a jövedelem után fizetendő adóról is gondoskodik. 


2. Cégként (elfogadó partnerként) csatlakozhatunk szintén ingyenesen a rendszerhez, de természetesen itt is van lehetőség arra, hogy tagsági díjat fizessünk, és azonnal kedvezményekben részesüljünk. A cégek éves tagsági díja bruttó 50.800,- Ft. Mivel itt gazdasági társaságokról van szó és elfogadó partnerekről, meg kell határoznunk, hogy a többi kártyával rendelkező tagunknak szolgáltatásunk vagy termékeink árából mennyi kedvezményt biztosítunk. Ezt az újonnan csatlakozó partner dönti el. 
Mit kapunk ezért? 
  • Azonnal megkapjuk a névre szóló kedvezménykártyát. 
  • 2 x 50.800,- Ft értékű hirdetési felületet (eladható, de hirdethetjük cégünket is) 
Cégek esetében mindenképpen fontos, hogy mivel kb. 2 millió kártya van forgalomban, közel 2 millió emberhez jut el egyrészt hirdetés, másrész hírlevél formájában cégünk arculata. Cégünk bekerül az Euro Discount Club rendszerébe!


Az MKK rendszeréből a külföldi állampolgárok sincsenek kizárva, de jelenleg a kártya által igénybe vehető kedvezményeket csak Magyarországon tudják igénybe venni. A cég nyitott a külföldi elfogadóhelyek jelentkezésére is. Legyen első, és építse ki külföldön is ezt a kiváló lehetőséget! 

Saját tapasztalatom alapján biztosan állíthatom, hogy a kifizetett éves tagsági díj összege hamarabb megtérül a kedvezmények alapján, mint amire számítottam.