Adószám felfüggesztés

Sajnos egyre több céget érint az adószám felfüggesztés. Úgy gondolom, hogy érdemes néhány szóban áttekinteni a főbb tudnivalókat. Fontos, hogy milyen esetben függesztik fel az adószámot, a felfüggesztés esetén mit tehet az adózó, milyen úton értesülhetünk adószámunk felfüggesztéséről. 

Az adóhatóság (NAV) a vállalkozás adószámát több esetben is felfüggesztheti: 

1. Amennyiben az adózónak postai úton küldött irat két egymást követő alkalommal címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, vagy levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlennek minősült. 
2. Amennyiben az adózó székhelyén (székhelybiztosítás vagy székhelytől eltérő központi ügyintézés helye) végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a fenti címen nem található 
3. Amennyiben az adózó a szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelenti be 
4. Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés során kiderül, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett képviselő nem valós személy, vagy a megadott elérhetőségen nem fellelhető 
5. Amennyiben az adózóval szemben az adóhatóság 60 napos üzletzárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el 
6. Amennyiben az adózó a teljesítendő bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 365 napon belül nem tesz eleget 

Az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése utáni időszakban, mielőtt a felfüggesztést megszüntetik vagy netalán az adószámot törlik az adózó adó visszaigénylést, adó visszatérítést, támogatás igénylést valamint túlfizetés visszatérítést sem kérhet. Az adóhatóság a felfüggesztést megelőző időszakra vonatkozó ilyen igényeket a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. 

Az adóhatóság a cégbírósággal együttműködve törvényességi felügyeleti eljárást, illetve akár a cég megszüntetésére vonatkozó eljárást kezdeményezhet. 

Az adózó az adószám felfüggesztésének megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztésnek az oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetéséről határozattal rendelkezik. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ok nem szűnt meg, úgy a kérelmet elutasítja. Amennyiben ismételt kérelem kerül benyújtásra, de az adózó új körülményre nem hivatkozik, a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja. Az adószám felfüggesztést az adóhatóság hivatalból is megszüntetheti, ha tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének az oka megszűnt. 

Az adóhatóság adószám felfüggesztéséről szóló határozata elleni fellebbezéssel a közléstől számított 15 napon belül lehet élni. A fellebbezést a felettes szervhez az összes ügyirattal a fellebbezés megkezdésétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt. 

Az adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határozatot (törlést elrendelő határozatot) hirdetmény útján közli az adózóval. A hirdetményt 15 (törlést elrendelő határozat esetén 8) napra kifüggeszti a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, és ezzel egyidejűleg a NAV internetes honlapján is közzéteszi. 

Amennyiben a felfüggesztésre üzletzárás (60 nap), illetve tevékenység felfüggesztés (60 nap) miatt ismételten került sor, úgy a hirdetményben a felfüggesztés határozott időtartamát is közölni kell. 

Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, valamint az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról, a jogerőre emelkedés időpontjáról értesíti a cégbíróságot, a jegyzőt vagy az egyéb nyilvántartást vezető szervet. 

Az adóhatóság a honalapján teszi közzé, valamint a cégjegyzék is minden esetben tartalmazza a cég adószámának felfüggesztését, a felfüggesztés megszüntetését, az adószám törlését, illetve a határozatok megszüntetését, hatályon kívül helyezését, valamint a jogerőre emelkedések napját.

Nem változott az online pénztárgépekre történő kötelező átállás határideje

Az elektronikus naplóval nem rendelkező (kontrollszalagos) pénztárgépek online pénztárgépre cserélésének határideje a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyoknak – a médiában megjelent hírekkel ellentétben – a jogszabályi előírásoknak megfelelően továbbra is 2013. augusztus 31-e. 

A NAV szeptember 1-jét követően megkezdi annak ellenőrzését, hogy az érintettek online pénztárgép hiányában rendelkeznek-e – az online pénztárgép üzembe helyezéséhez elengedhetetlenül szükséges, a PTGREG adatlapon az adóhivataltól igényelhető – üzembe helyezési kóddal. A regisztráció határidejének elmulasztása esetén a NAV mulasztási bírságot szabhat ki. 

Ugyanakkor az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek online pénztárgépre cserélését fentiek nem érintik, annak határideje – a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok esetében – változatlanul 2013. december 31-e. 

NAV KÖZLEMÉNY 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az online pénztárgépekre való átállásról Közeleg az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje, ezért kérjük az érintetteket, hogy kövessék nyomon, milyen teendőik vannak az átállással kapcsolatban. 

1. Az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje: 2013. augusztus 31.! A pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget hagyományos, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgéppel teljesítő adóalanyok esetében az adóhatóság 2013. augusztus 31-ét követően – olyan jogcímen, hogy a nyugtaadási kötelezettséget nem online pénztárgéppel teljesítették – szankciót nem alkalmaz akkor, ha az adóalany ezen időpontig az online pénztárgép üzembe helyezése érdekében regisztrál, azaz a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kér. 

FONTOS! 

Ha az adóalany igényelt online pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges kódot, de az online típusú gép megvásárlására és üzembe helyezésére 2013. augusztus 31-ig nem kerül sor, úgy a 2013. augusztus 31. utáni időszakban is – mindaddig, amíg az online típusú pénztárgép használatát meg nem kezdi – köteles nyugtaadási kötelezettségét pénztárgéppel teljesíteni, amely során továbbra is használhatja az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépét. 

 A legfontosabb teendő az online típusú pénztárgépek üzembe helyezési kódjának NAV-tól fenti időpontig való igénylése az erre szolgáló nyomtatványon. Természetesen ezen túlmenően szükséges lesz az is, hogy az adóalany igényeinek és lehetőségeinek megfelelő online típusú pénztárgépet szerezzen be. 

 Felhívjuk a figyelmet, hogy a megrendelés leadása előtt körültekintően tájékozódjanak a már engedélyezett online típusú pénztárgépekről annak érdekében, hogy csak ténylegesen engedélyezett géptípusra adják le a megrendelést. Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni.

A pénztárgép használatra kötelezett, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet használó adóalanynak természetesen lehetősége van arra is, hogy az alábbi lehetőségek közül válasszon: 

a) vásárol egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-ig használhat, 

b) bérel egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-éig használhat. 

2. Azoknak a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyoknak, akiknek (amelyeknek) új tevékenység megkezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgépet kell beszerezniük, és 2013. augusztus 31-én nem rendelkeznek olyan rendeltetésszerű használatra alkalmas és működőképes pénztárgéppel, amelyet 2013. december 31-ig használhatnak, igényelniük kell a NAV-tól 2013. augusztus 31-éig üzembe helyezési kódot annak érdekében, hogy az esetleges szankció alól mentesüljenek. Amennyiben ezek az adózók 2013. augusztus 31. után bizonylatolási kötelezettségüknek – az online típusú pénztárgépük üzemeltetésének megkezdéséig – kézi kibocsátású nyugtával tesznek eleget, azt a NAV nem szankcionálja. 

Amennyiben az adóalany azt a tevékenységét, amelynek vonatkozásában a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel köteles teljesíteni 2013. augusztus 31-ét követően kezdi meg, az adóhatóság az üzembe helyezési kód 2013. augusztus 31. utáni, de a tevékenység megkezdése előtti igénylése esetén nem szankcionálja, ha az adózó a nyugtaadási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával tesz eleget.

Forrás: NAV

Kirívó hiányosságok a szolgáltató szektorban

Minden második cégnél hiányosságot állapított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága májusi ellenőrzés-sorozatában. A tapasztalatok és a kiszabott több mint 15 milliós bírság alapján úgy tűnik: hiába figyelmeztetett előre a Főigazgatóság a várható vizsgálatokra, a szépségipari vállalkozásokat „felkészületlenül” érte a NAV ellenőrzése.
Mint ismeretes, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága április 25-én tartott Vállalkozói Fórumon hívta fel a fővárosi és Pest megyei vállalkozók figyelmét, hogy májusban a szolgáltató szektor, azon belül is kiemelten a szépészettel foglalkozó vállalkozások számíthatnak fokozott ellenőrzésre.

Az ellenőrzés-sorozatban a revizorok fitnesz-wellness szolgáltatásokat vettek igénybe, sport centrumba, ismert kozmetikai, fodrászati, valamint kéz- és lábápolással foglalkozó szalonokba látogattak el, de ellenőrzést folytattak például egy dermatológiai bőrkezelő szalonban is.

Az előzetes tájékoztatás és figyelemfelhívás ellenére a revizorok azt tapasztalták, hogy a szolgáltatást nyújtók körében az átlaghoz képest magasabb a mulasztási arány. A 360 ellenőrzés csaknem fele tárt fel valamilyen hibát, hiányosságot, de a kialakult és rendszeresen visszatérő vendégkörrel rendelkező szalonoknál még ennél is több a mulasztás, a bevételek eltitkolása és az alkalmazottak bejelentés nélküli foglalkoztatása.

Az egyik budapesti kondicionáló terem ellenőrzése során kiderült például, hogy a vállalkozó a havi bevételeinek felét tagadja le rendszeresen, az eladott bérletek ellenértékéről nem adott nyugtát. Az adóellenőrök igénybe vették egy internetes oldal „fizikai közérzet javító” szolgáltatást hirdető kupon-akcióját is. Bizonylatot azonban sem a szolgáltatás megrendelésekor, sem annak igénybevételekor nem kaptak.

Azon túl, hogy a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a májusi ellenőrzés-sorozatában több mint 15 millió forint bírságot szabott ki, az érintett vállalkozások bevallásait utólagosan ellenőrzi, és szükség esetén büntető feljelentést tesz.

Forrás

Kell-e bevallást készíteni, ha nem volt jövedelme 2011-ben?

Május 17-én a BORS újság 24-25. oldalán megjelent egy cikk az SZJA, azaz személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos teendőkről.

A cikk segítséget próbál nyújtani az adózó személyeknek, azonban téves információkat tartalmaz. Rögtön az első cikkrész azt taglalja, hogy: "Mi a teendő adózási szempontból, ha valakinek nem volt jövedelme? Amennyiben egyáltalán nem volt jövedelme, elegendő, ha aláírja a papírt, de tudnia kell, hogy nullás adattartalommal is be kell küldeni."

Ez viszont nem egyezik a NAV által kiadott, 2011. évi SZJA bevallás hivatalos útmutatójában olvasható információval.

A kiadvány első oldalán ugyanis ez található: "Kérjük mielőtt a bevallás útmutatóját tanulmányozná, feltétlenül olvassa el, mely esetekben nem kell Önnek egyáltalán bevallást benyújtania. [...] Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet. Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott igazolások 'mentes' jogcímmel tartalmazzák."

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendőügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

További kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu

A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Sajnos, sok vállalkozót érint a végelszámolás, már csak a nehéz gazdasági helyzetből adódóan is.

Ezért elengedhetetlen, hogy Ön, mint vállalkozó, tájékozott legyen a végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat illetően.

Regisztrálok a Könyvelői Kisokos Hírlevélre, hogy ingyenesen megkapjam a végelszámolással kapcsolatos anyagot! 


A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye.

A végelszámolási eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), a civil szervezetek végelszámolását az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény szabályozza.

Ha szeretné azonnal megtudni a végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, mint például:

• A végelszámoló legfontosabb feladatait a végelszámolás során,
• A cég korábbi vezető tisztségviselőjének kötelességei,
• Mik a teendők a végelszámolás lezárásakor,
• Adófolyószámla rendezése hogyan történik,

érdemes regisztrálnia hírlevelünkre, hogy ingyenesen megkapja a végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazó anyagot.

Regisztrálok a Könyvelői Kisokos Hírlevélre, hogy ingyenesen megkapjam a végelszámolással kapcsolatos anyagot! 

Tájékoztatás az adóregisztrációs eljárással kapcsolatban

Tájékoztatás az adóregisztrációs eljárással kapcsolatban

2012. január 1-jétől lényegesen változtak a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó törvényi előírások. Az előzőekben említett időponttól a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. – 24/E. §-aiban rögzített – ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

Az adószám megállapításának új szabályai miatt érdemben nem változott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentkezés rendje. A cégbejegyzésre kötelezett adózók továbbra is ún. egyablakos rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózó által bejelentett – és a cégbíróság által elektronikus úton továbbított – valamint a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, elsősorban informatikai úton megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, illetőleg képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal, vagy részvényessel (a továbbiakban együtt: tag) szemben fennáll-e olyan, törvényben meghatározott akadály, amely kizárja azt, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.

Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a magyar állami adóhatóság által megállapított adóazonosító száma az adóhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosító számon tartja nyilván, amelyről az adózót – a cégbíróság útján – abban az esetben értesíti, ha az adószám megállapítására az 1 munkanapos határidőn belül nem kerül sor. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével köteles teljesíteni. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatóság által történő nyilvántartására szolgál, gazdasági tevékenység folytatására, számlakibocsátásra nem jogosít.

Az azonosítószám felépítése az adószámhoz hasonló. Feltűnő különbség azonban, hogy az áfa-kód helyén szereplő – vagyis a kilencedik – számjegy minden esetben 9-es. Ez kizárólag ezen ideiglenes azonosító jellemzője.

Az adószám megállapításának megtagadása esetén az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek.

Az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozattal szemben fellebbezésnek van helye, valamint a törvény lehetőséget biztosít kimentési kérelem előterjesztésére azon tag vagy vezető tisztségviselő számára, akire tekintettel az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta. A fellebbezés, illetve a kimentési kérelem benyújtására nyitva álló határidő egyaránt az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozat adózóval történő közlésétől számított 8 nap, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Fontos, hogy a törvényben meghatározott kizáró okok vizsgálatára nemcsak újonnan alapított cégek esetében kerül sor, hanem a vezető tisztségviselő, illetve a fentiekben említett tagok személyét érintő változásbejegyzés esetén is. Amennyiben az állami adóhatóság e vizsgálat során a taggal, vezető tisztségviselővel szemben a törvényben meghatározott akadályok valamelyikének fennállását állapítja meg, felszólítja az adózót az akadály elhárítására. Az a személy, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózót felszólította, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az állami adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy nem kerül sor az adózó adószámának törlésére. Az előzőek hiányában azonban, ha az adózó nem tesz eleget az adóhatóság felszólításának és mulasztását nem menti ki, az állami adóhatóság az adózó adószámának törléséről rendelkezik.

A fentiek mellett, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cégalapításban, cégátruházásban közreműködni kívánó személy az adóhatóságtól hatósági bizonyítványnak minősülő igazolás kiállítását kérje arról, hogy az igazolás kiállításának napján vele szemben nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy a fentiekben meghatározott tagként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy az adószám törléséhez vezetne.

Az igazolás kiállítása a 12TADRI elnevezésű adatlapon kérhető. A kérelmet elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, illetve papír alapon is be lehet nyújtani a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatósághoz.

Az igazolás kiállítására irányuló eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 50.000 Ft.

A kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelmező adóazonosító száma, amelynek hiányában az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

Az igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálásának határideje 30 nap.

Az igazolás kiállítása iránti kérelem elutasításáról szóló döntéssel szemben fellebbezésnek, valamint kimentési kérelem előterjesztésének van helye.

Ha az adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki a kérelmező részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

Amennyiben az igazolás kiállítására a kimentési kérelem elfogadását követően kerül sor, az igazolás kiállítása ismételt illetékfizetési kötelezettséget nem von maga után.

Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az előzőekben említett 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

Az előzőek mellett, az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó azon vezető tisztségviselője, tagja, akire tekintettel fennállna a törvényben meghatározott valamely akadály, az előzőekben említett, 15 napnál nem régebbi igazolással rendelkezik kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben.

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

Forrás: http://apeh.hu/magyar_oldalak/adoinfo/art/tajekoztatas_az_adoregisztracios_eljarassal_kapcsolatban.html, 2012. 01. 12.

Kérdésekre és kérésekre szívesen válaszolok. :)
Szép napot,

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu, szakmai blog: http://konyvelo.blogspot.com

Minimálbér, garantált bérminimum

Minimálbér, garantált bérminimum 2011.12.28. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához  Minimálbér 30% 30-ad rész 1998.01.01-1998.12.31. 19.500,-Ft 5.850,-Ft 195,-Ft 1999.01.01-1999.12.31. 22.500,-Ft 6.750,-Ft 225,-Ft 2000.01.01-2000.12.31. 25.500,-Ft 7.650,-Ft 255,-Ft 2001.01.01-2001.12.31. 40.000,-Ft 12.000,-Ft 400,-Ft 2002.01.01-2003.12.31. 50.000,-Ft 15.000,-Ft 500,-Ft 2004.01.01-2004.12.31. 53.000,-Ft 15.900,-Ft 530,-Ft 2005.01.01-2005.12.31. 57.000,-Ft 17.100,-Ft 570,-Ft 2006.01.01-2006.12.31. 62.500,-Ft 18.750,-Ft 625,-Ft 2007.01.01-2007.12.31 65.500,-Ft 19.650,-Ft 655,-Ft 2008.01.01-2008.12.31. 69.000,-Ft 20.700,-Ft 690,-Ft 2009.01.01-2009.12.31. 71.500,-Ft 21.450,-Ft 715,-Ft 2010.01.01-2010.12.31 73.500,-Ft 22.050,-Ft 735,-Ft 2011.01.01-2011.12.31 78.000,-Ft 23.400,-Ft 780,-Ft 2012.01.01-től 93.000,-Ft 27.900,-Ft 930,-Ft 1999. január hónapban 19.500,-Ft-ot, 2000. január hónapban 22.500,-Ft-ot, 2001. január hónapban 25.500,-Ft-ot, 2002. január hónapban 40.000,-Ft-ot, 2004. január hónapra 50.000,-Ft-ot, 2005. januárban 53.000,-Ft-ot, 2006. januárban 57.000,-Ft-ot, 2007. januárban 62.500,-Ft-ot 2008. januárban 65 500,-Ft-ot, 2009. januárban 69 000.-Ft-ot, 2010. januárban 71 500.-Ft-ot kellett alapul venni. Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához A minimálbér összege 30-ad része 1999.02.01-2000.01.31. 22.500,-Ft 750,-Ft 2000.02.01-2001.01.31. 25.500,-Ft 850,-Ft 2001.02.01-2002.01.31. 40.000,-Ft 1.333,33 Ft 2002.02.01-2004.01.31. 50.000,-Ft 1.666,67 Ft 2004.02.01-2005.01.31. 53.000,-Ft 1.766,67 Ft 2005.02.01-2006.01.31. 57.000,-Ft 1.900,00 Ft 2006.02.01-2007.01.31. 62.500,-Ft 2.083,33 Ft 2007.02.01-2008.01.31 65.500,-Ft 2.183,33 Ft 2008.02.01-2009.01.31. 69.000,-Ft 2.300,-Ft 2009.02.01-2010.01.31. 71.500,-Ft 2.383,33 Ft 2010.02.01-2010.12.31 73.500,-Ft 2.450,-Ft 2011.01.01-2011.12.31 78.000,-Ft 2.600,-Ft 2012.01.01-től 93.000,-Ft 3.100,-Ft 2001. február 1-jétől a havi járulékalap kiszámításánál naptári napi kerekítést használni nem lehet, csak a tárgyhónap járulékalapjának összegét szabad kerekíteni (pl. járulékfizetési kötelezettség  2007.03.17-2007.03.31-ig: 15 x  2.183,33  =  32.749,95  kerekítve 32.750,-Ft). A garantált bérminimum összege* 30-ad része 2011.01.01-2011.12.31 94.000,-Ft 3.133,33 Ft 2012.01.01-től  108.000,-Ft  3.600,-Ft *a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén Minimum-járulékalap összege*** 30-ad része 2006.09.01-2006.12.31. 125.000,-Ft 4.166,66 Ft 2007.01.01-2008.01.31.* 131.000,-Ft 4.366,66 Ft 2008.02.01-2009.01.31.* 138.000,-Ft 4.600,-Ft 2009.02.01-2009.12.31.**  143.000,-Ft  4.766,66,-Ft *2008.01.01-től a minimum-járulékalap mint fogalom meghatározást felváltotta a minimálbér kétszerese. **2010. január 1-jétől a minimálbér kétszeres összegét felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet. *** 2011. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont szerinti minimálbér, amely a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, garantált bérminimum havi összege,

NAV

Forrás: http://www.apeh.hu/print/magyar_oldalak/adoinfo/jarulek/minimalber.html