Egy új szabály miatt akár tízezreket is bukhat, aki rövid hónapban megy szabadságra. A munkaadó éppenséggel kompenzálhatja a pórul járt dolgozókat, de nem köteles. Cserébe egy hosszú hónapban kivett szabadság pluszpénzt hozhat.
Sokan már meg is tervezték, hova mennek februárban síelni. Kivesznek egy hét szabadságot, elutaznak Ausztriába, majd kipihenve, feltöltődve visszaállnak a munkába. Március elején viszont el fog komorodni az arcuk, amikor kézhez kapják a fizetésüket: több ezer, sőt, akár pár tízezer forinttal is kevesebb bért kapnak, mint ahogy megszokták. A hidegzuhany oka egy elrejtett részlet az új munka törvénykönyvének abban a részében, ami most januártól lépett életbe.
A 174-es osztó
Az alkalmazottak nagy többsége fix bért kap. Egy adott összeget tartalmaz a munkaszerződése, minden hónapban ennyi a bruttó (alap)bére, és tudja, ebből mennyi lesz az adók és járulékok levonása után a nettó. Ez tehát fix, a hazavitt összeg legfeljebb a béren kívüli juttatások (cafeteria) változó mértéke miatt lehet eltérő havonta.
Sokan már meg is tervezték, hova mennek februárban síelni. Kivesznek egy hét szabadságot, elutaznak Ausztriába, majd kipihenve, feltöltődve visszaállnak a munkába. Március elején viszont el fog komorodni az arcuk, amikor kézhez kapják a fizetésüket: több ezer, sőt, akár pár tízezer forinttal is kevesebb bért kapnak, mint ahogy megszokták. A hidegzuhany oka egy elrejtett részlet az új munka törvénykönyvének abban a részében, ami most januártól lépett életbe.
A 174-es osztó
Az alkalmazottak nagy többsége fix bért kap. Egy adott összeget tartalmaz a munkaszerződése, minden hónapban ennyi a bruttó (alap)bére, és tudja, ebből mennyi lesz az adók és járulékok levonása után a nettó. Ez tehát fix, a hazavitt összeg legfeljebb a béren kívüli juttatások (cafeteria) változó mértéke miatt lehet eltérő havonta.
Amikor valaki fizetett szabadságra megy, távolléti díj illeti meg. Ezt eddig úgy számították ki, hogy teljesen mindegy, hány napot vesz ki egy hónapban az ember az éves szabadságából, ugyanannyi bruttó és így nettó bért is kap, mintha mindennap dolgozott volna abban a hónapban.
Januártól azonban másképp kell számítani a távolléti díjat és az egy munkaóra díját. Ez pedig jó nagy galibát okoz, amint arra az adókamara (a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete) felhívta a figyelmet.
Az újítások azt eredményezik, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor nem ugyanannyi bért kap egyik hónapban, mint a másikban, és nem is annyit, mint amennyiben a munkaadójával megállapodott.
Ha a dolgozó 5 nap szabadságra megy januárban, és 100 ezer forint a havi bruttó alapbére, akkor nem 100 ezer forintot kap, hanem 105 745 forintot, míg ha februárban megy el öt nap szabadságra, akkor 91 952 forintra jogosult, ha márciusban veszi ki az öt nap szabadságot, akkor abban a hónapban 96 552 forintot kap bruttóban.
Így jön ki
Az új szabály szerint a napi bért úgy kell kiszámítani, hogy a havi fix alapbért elosztjuk 174 órával, majd megszorozzuk nyolc órával.
Mivel minden ledolgozott napra, fizetett ünnepre, és fizetett szabadságra is jár a napi bér, de hónaponként változik a munkanapok száma, ezért idéntől a havi bér is változik.
Példa: Az illető alapbére havi bruttó 100 000 forint. Így az egy órára jutó bér 574,7 forint (100 000 osztva 174-gyel).
Januárban 22 munkanap van és egy nap fizetett ünnep. Ha januárban megy el 5 nap szabadságra valaki, akkor ez után az öt nap után kap 5*574,7*8=22 988 forintot. Az egy nap fizetett ünnepre 574,7*8=4 598 forintot, a 17 ledolgozott munkanap után pedig 17*574,7*8=78 159 forintot kap. Összesen 105 745 forint (bruttó) illeti meg a januári munkája után.
Februárban 20 munkanap van. Ha ebből öt nap szabadságot vesz ki, akkor arra ugyanúgy 22 988 forintot kap, mint januárban, de a maradék 15 ledolgozott munkanap után csak 15*574,7*8= 68 964 forintot, azaz összesen bruttó 91 952 forintot.
Nettóban ez úgy néz ki, hogy a januári munkája után nettóban 69 264 forintot kap a munkavállaló, a februári után csak 60 230 forintot, a márciusi munkáját 63 242 forinttal honorálja a munkahelye öt nap szabadság esetén. Vagyis márciusban, amikor a cég kifizeti a februári munkáját és a szabadságait, kilencezer forinttal kevesebb lesz a borítékban, mint amennyit egy hónappal korábban kézhez kapott.
És ennél jóval többet veszít az alkalmazottak legnagyobb része egy februári szabadságolással, hiszen a dolgozók többsége nem minimálbérre van bejelentve. Egy kétszázezer bruttót kereső, ha rosszul választja meg a szabadságolását, máris 18 ezer forinttal kevesebbet kap, mint ha januárban ment volna el szabadságra.
Mindez persze fordítva is igaz. Vagyis jól megválasztott szabadsággal (amikor 31 napos a hónap, sok a munkanap) a havi fix bérénél többre számíthat.
Januártól azonban másképp kell számítani a távolléti díjat és az egy munkaóra díját. Ez pedig jó nagy galibát okoz, amint arra az adókamara (a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete) felhívta a figyelmet.
Az újítások azt eredményezik, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor nem ugyanannyi bért kap egyik hónapban, mint a másikban, és nem is annyit, mint amennyiben a munkaadójával megállapodott.
Ha a dolgozó 5 nap szabadságra megy januárban, és 100 ezer forint a havi bruttó alapbére, akkor nem 100 ezer forintot kap, hanem 105 745 forintot, míg ha februárban megy el öt nap szabadságra, akkor 91 952 forintra jogosult, ha márciusban veszi ki az öt nap szabadságot, akkor abban a hónapban 96 552 forintot kap bruttóban.
Így jön ki
Az új szabály szerint a napi bért úgy kell kiszámítani, hogy a havi fix alapbért elosztjuk 174 órával, majd megszorozzuk nyolc órával.
Mivel minden ledolgozott napra, fizetett ünnepre, és fizetett szabadságra is jár a napi bér, de hónaponként változik a munkanapok száma, ezért idéntől a havi bér is változik.
Példa: Az illető alapbére havi bruttó 100 000 forint. Így az egy órára jutó bér 574,7 forint (100 000 osztva 174-gyel).
Januárban 22 munkanap van és egy nap fizetett ünnep. Ha januárban megy el 5 nap szabadságra valaki, akkor ez után az öt nap után kap 5*574,7*8=22 988 forintot. Az egy nap fizetett ünnepre 574,7*8=4 598 forintot, a 17 ledolgozott munkanap után pedig 17*574,7*8=78 159 forintot kap. Összesen 105 745 forint (bruttó) illeti meg a januári munkája után.
Februárban 20 munkanap van. Ha ebből öt nap szabadságot vesz ki, akkor arra ugyanúgy 22 988 forintot kap, mint januárban, de a maradék 15 ledolgozott munkanap után csak 15*574,7*8= 68 964 forintot, azaz összesen bruttó 91 952 forintot.
Nettóban ez úgy néz ki, hogy a januári munkája után nettóban 69 264 forintot kap a munkavállaló, a februári után csak 60 230 forintot, a márciusi munkáját 63 242 forinttal honorálja a munkahelye öt nap szabadság esetén. Vagyis márciusban, amikor a cég kifizeti a februári munkáját és a szabadságait, kilencezer forinttal kevesebb lesz a borítékban, mint amennyit egy hónappal korábban kézhez kapott.
És ennél jóval többet veszít az alkalmazottak legnagyobb része egy februári szabadságolással, hiszen a dolgozók többsége nem minimálbérre van bejelentve. Egy kétszázezer bruttót kereső, ha rosszul választja meg a szabadságolását, máris 18 ezer forinttal kevesebbet kap, mint ha januárban ment volna el szabadságra.
Mindez persze fordítva is igaz. Vagyis jól megválasztott szabadsággal (amikor 31 napos a hónap, sok a munkanap) a havi fix bérénél többre számíthat.
A cégnek kéne a zsebébe nyúlnia, hogy kiengesztelje a dolgozóját
Az adókamara arra is rávilágít, hogy a törvényi szabálytól ugyan el lehet térni a dolgozó javára, így abban hónapban, amikor kevesebb bér járna, a munkahely és a dolgozó megállapodhatnak az alapbér összegében is. Ez azonban fordítva nem lehetséges, vagyis az nem fordulhat elő, hogy amikor egy jól időzített szabadságolással több bérhez jutna az alkalmazott, akkor annak egy részét visszaszedje a cég.
Ha a cég nem akarja, hogy a munkavállalója elégedetlenkedjen, akkor a törvényből származó hátrányt a saját költségén kell kiküszöbölnie, plusz pénzt kell adnia a kevés munkanapos hónapban szabadságra menő dolgozónak. Ez azonban jelentős többletköltséget jelent a munkáltatónak. Az adókamara szerint biztosítani kell - mint volt korábban -, hogy a havidíjas munkavállalók esetében a havi díj összege a szabadság miatt ne legyen se több, se kevesebb. mint a munkaszerződésben meghatározott havi bér.
Megkerestük az adókamara elnökét, Zara Lászlót, aki az [origo]-t arról tájékoztatta, hogy nemrég fedezték fel a törvényből fakadó visszás helyzetet, de cégvezetők tömegével keresték fel őket a problémával. Az adókamara jelezte ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, ahonnan azt a választ kapták, hogy minden számítási módnak vannak előnyei és hátrányai, a cégek körültekintő szabadságkiadással tudják orvosolni a problémát, és az eredeti terv az volt az új szabállyal, hogy a szabadságok adminisztrációja egyszerűsödjön, csökkenjen, a távolléti díjat egyszerűbb legyen kiszámolni. Mint Zara elmondta, az NGM illetékese jelezte, hogy nyitottak a visszajelzésekre, és szükség esetén akár módosíthatják is a törvényt.
A minimálbéresek kevesebbet veszítenek
Az NGM szerint munka törvénykönyve kiköti, hogy a bruttó bérnek el kell érnie a havi minimálbért, még szabadságolás esetén is, a példában szereplő százezer forint esetén még a februári öt nap szabadság esetén sem lehet kevesebb a bére senkinek 98 ezer forintnál. Kétszázezer forintos bruttó alapbér esetén az alsó korlát már nem érvényes, tehát ott januári munkavégzés és öt nap szabadság esetén 211 494 forint a bruttó bér, a februári munka és szabadság esetén 183 908 forint a bruttó bér. Bruttóban közel 28 ezer, nettóban 18 ezer forint a különbség.
Az adókamara szerint azonban a Munka törvénykönyve nem tartalmaz olyan szabályt, amelyre az NGM hivatkozik, vagyis elképzelhető, hogy a minimálbérnél kevesebbet keres az ember, hiába is van minimálbérre vagy ennél magasabb bérre bejelentve.
Az adókamara arra is rávilágít, hogy a törvényi szabálytól ugyan el lehet térni a dolgozó javára, így abban hónapban, amikor kevesebb bér járna, a munkahely és a dolgozó megállapodhatnak az alapbér összegében is. Ez azonban fordítva nem lehetséges, vagyis az nem fordulhat elő, hogy amikor egy jól időzített szabadságolással több bérhez jutna az alkalmazott, akkor annak egy részét visszaszedje a cég.
Ha a cég nem akarja, hogy a munkavállalója elégedetlenkedjen, akkor a törvényből származó hátrányt a saját költségén kell kiküszöbölnie, plusz pénzt kell adnia a kevés munkanapos hónapban szabadságra menő dolgozónak. Ez azonban jelentős többletköltséget jelent a munkáltatónak. Az adókamara szerint biztosítani kell - mint volt korábban -, hogy a havidíjas munkavállalók esetében a havi díj összege a szabadság miatt ne legyen se több, se kevesebb. mint a munkaszerződésben meghatározott havi bér.
Megkerestük az adókamara elnökét, Zara Lászlót, aki az [origo]-t arról tájékoztatta, hogy nemrég fedezték fel a törvényből fakadó visszás helyzetet, de cégvezetők tömegével keresték fel őket a problémával. Az adókamara jelezte ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, ahonnan azt a választ kapták, hogy minden számítási módnak vannak előnyei és hátrányai, a cégek körültekintő szabadságkiadással tudják orvosolni a problémát, és az eredeti terv az volt az új szabállyal, hogy a szabadságok adminisztrációja egyszerűsödjön, csökkenjen, a távolléti díjat egyszerűbb legyen kiszámolni. Mint Zara elmondta, az NGM illetékese jelezte, hogy nyitottak a visszajelzésekre, és szükség esetén akár módosíthatják is a törvényt.
A minimálbéresek kevesebbet veszítenek
Az NGM szerint munka törvénykönyve kiköti, hogy a bruttó bérnek el kell érnie a havi minimálbért, még szabadságolás esetén is, a példában szereplő százezer forint esetén még a februári öt nap szabadság esetén sem lehet kevesebb a bére senkinek 98 ezer forintnál. Kétszázezer forintos bruttó alapbér esetén az alsó korlát már nem érvényes, tehát ott januári munkavégzés és öt nap szabadság esetén 211 494 forint a bruttó bér, a februári munka és szabadság esetén 183 908 forint a bruttó bér. Bruttóban közel 28 ezer, nettóban 18 ezer forint a különbség.
Az adókamara szerint azonban a Munka törvénykönyve nem tartalmaz olyan szabályt, amelyre az NGM hivatkozik, vagyis elképzelhető, hogy a minimálbérnél kevesebbet keres az ember, hiába is van minimálbérre vagy ennél magasabb bérre bejelentve.
