2013. január 1-től adóalap korrekciós tényező a tagi hitel

Amikor egy társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság az adóév végével megállapítja az eredményét, minden esetben számolnia kell (kivéve a mentesített esetekben) a jövedelem- (nyereség) minimum megállapításával is. Abban az esetben, ha az általános szabályok szerint meghatározott adóévi adóalap vagy az adózás előtti eredmény közül a magasabb érték eléri a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor az általános szabályok szerint állapítjuk meg a nyereségadót. Egyéb esetben választhatunk, hogy az jövedelem- (nyereség-) minimumot tekintjük az adóalapnak, vagy sem.

A jövedelem- (nyereség-) minimum számításának alapja: 

A korrigált összes bevétel (tevékenység bevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevételek) 2%-a.

Mivel kell korrigálnunk a bevételeinket? 

6. § (8) bekezdés szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti: 

a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;

b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;

c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

 6. § (9) bekezdés szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli:

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b) az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel,

c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka. 

Tehát az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 6. § (9) bekezdés c) pontja rendelkezik az új növelő tételről.

Nagyon fontos 2013-tól, hogy a cégek tulajdonosai figyeljenek a tagi kölcsönök összegére, és itt főleg a növekményekre gondolok, hisz a csökkent kötelezettség állomány nem jelent korrekciós tényezőt.

Azok a cégek, akik rendelkeznek tagokkal szembeni kötelezettséggel, mindenképpen vegyék fel a kapcsolatot könyvelőjükkel és beszéljék át a lehetőségeket, a várható adóalap korrekciókat.

Végül szeretnék egy kicsit segíteni ezeknek a cégeknek. A tagi kölcsönök visszafizetése nem csak készpénzben, hanem készpénzt helyettesítő barterben is történhet.

Amennyiben erről bővebb információt szeretnének, javaslom egy régebbi blog bejegyzés tanulmányozását: TAGI HITEL KIVÁLTÁSA - 10 milliós vásárlási keret vállalkozásoknak

Forrás: www.napikozlony.hu 

Önt több százezer Ft-ra büntethetik, ha nincsenek aktualizált számviteli szabályzatai

Mint minden évben, idén is változott a számviteli törvény néhány rendelkezése. Ezeket a változásokat 90 napon belül (március 31-ig) át kell vezetni a szabályzatokon. Ez a kötelezettség Önt, mint a cég képviselőjét terheli. 

   

Ha nincs rá ideje, mi véglegesen levesszük a válláról a szabályzatkészítés és folyamatos frissítés gondját! 

1. Elkészíthetjük cégre adaptált szabályzatait.
2. Minden évben gondoskodunk azok karbantartásáról.
Önnek csak hatályba kell léptetnie és nyugodtan várhat bármilyen ellenőrzést.

2013. évre aktualizált számviteli szabályzatok készítését egyszeri 8.000 Ft-os kedvezményes áron vállaljuk (eredeti ár: 10.000 Ft). Az ár nettó ár, az áfa mértéke 27%.

Abban az esetben, ha akciónk ideje alatt megrendeli a szabályzatainak módosítását, 2014-es adóévben ugyanezért az összegért elkészítjük Önnek az éves karbantartást, így megspóroljuk Önöknek az árváltozással járó többletkiadást.

Tapasztalataim szerint sok cégnek sajnos egyáltalán nincsenek szabályzatai, hiszen ezek megírása sok időt és energiát emészt fel, ráadásul a szám szerint 7 szabályzatnak meg kell felelnie a törvényi előírásoknak is.


Számos ponton el lehet csúszni és szert tenni a nem csekély bírságra, mivel 7, a számviteli törvénynek megfelelő, kötelező számviteli szabályzatot kell létrehozni.


1. Számviteli politika
2. Értékelési szabályzat
3. Számlarend
4. Pénzkezelési szabályzat
5. Leltározási szabályzat
6. Selejtezési szabályzat
7. Bizonylati rend


Ha a hét kötelező szabályzatból csak egy is hiányzik, az Ön vállalkozása büntetést kaphat. Hát, ez a rossz hír.
 
Hiszi vagy sem, van egy jó hírem is! :)

A jó hír az, hogy ügyfeleim számára kedvezményes áron,  7 munkanap alatt elkészítem mind a hét szabályzatot.  Sokat törtem a fejem, hogy olyan megoldás szülessen, ami mind Önöknek, mind nekem kedvező, és a következőt találtam ki:

7 db kötelező számviteli szabályzat, vállalkozásra szabva

	eredeti ár	kedvezményes ár	kedvezmény mértéke
- nyomtatva, könyv formátumban	40.000 Ft	35.000 Ft	12,5 %
- elektronikus úton elküldve	35.000 Ft	28.000 Ft	20 %
Az árak nettó árak, az ÁFA mértéke 27 %.

Amennyiben Ön szeretné, hogy kötelező szabályzataiba ne lehessen belekötni és szeretné elkerülni a pénzbírságot, vagy egyéb súlyos büntetést, jelentkezzen az akcióra itt, vagy keressen meg közvetlenül!

Jelentkezési határidő: 2013. február 28. éjfél.

Üdvözlettel,
Pósa Lívia

Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni? - 3. rész

A cikk első része itt olvasható. 

A cikk második része itt olvasható.

Mikor érvényes a nyilatkozat?

Az adóhatóság – a következő bekezdésben leírtak fenntartásával – Önnel csak akkor veszi fel a kapcsolatot, ha a rendelkező nyilatkozata bármely okból érvénytelen.

Amennyiben tehát Ön rendelkező nyilatkozatot adott, és az adóhatóságtól nem kapott határozatot arról, hogy a rendelkező nyilatkozata érvénytelen lenne, továbbá ha a kedvezményezett szerepel a www.nav.gov.hu honlapon közzétett tájékoztatóban, akkor a rendelkező nyilatkozatát az adóhatóság teljesítette.

Amennyiben Ön a kedvezményezett részére történő összeg átutalásának időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges Ügyfélkapuval, a rendelkezés teljesítéséről az adóhatóság Önt ugyanilyen módon elektronikus üzenet formájában értesíti. Erről elektronikus levélben is értesítést kap.

A rendelkező nyilatkozat mind a magánszemély, mind a kedvezményezett oldaláról érvénytelenné válhat. Érvénytelen a rendelkezés, ha 

• a nyilatkozat a kedvezményezett adószámát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható, vagy;
• a nyilatkozat a kedvezményezett technikai számát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható és a technikai szám hiányában a nyilatkozaton feltüntetett elnevezés alapján az egyházi kedvezményezett nem azonosítható, vagy;
• két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét nyilatkozat ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó két szervezetet jelöl (például: két alapítvány), vagy;
• a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon nem szerepel a magánszemély adóazonosító jele, illetve az nincs lezárva, vagy;
• a rendelkező magánszemély a munkáltatónak átadott lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan nem írta alá, vagy;
• a magánszemély az adóját határidőig nem fizette meg, illetőleg 
• az esedékesség előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, az engedélyező határozat feltételeit a magánszemély nem teljesítette.

Ugyancsak érvénytelen a rendelkezés, ha

• a magánszemély olyan szervezetet, személyt jelölt meg kedvezményezettként, amely a törvény alapján nem lehet kedvezményezett (például párt, vagy olyan alapítvány, amely nem végez közhasznú tevékenységet) vagy;
• a magánszemély által megjelölt szervezet nem igazolja megfelelő eljárásban azt, hogy megfelel a törvény feltételeinek, vagy
• a rendelkező nyilatkozatban megjelölt szervezet az 1 százalék összegét nem kéri, vagy
• a magánszemély által választott szervezet nem tett eleget a törvényben meghatározott kötelezettségének és nem tette közzé azt, hogy a korábbi év(ek)ben számára felajánlott összeget hogyan használta fel. E mulasztás miatt ugyanis a törvény szerint az adóhatóságnak ki kell zárnia a mulasztó szervezetet a mulasztást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből, azaz a kizárás évében a szervezet nem kaphatja meg a részére felajánlott 1százalékos összeget.

 

A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben a magánszemély illetékköteles fellebbezéssel élhet.

Mint a fentiekben szerepel, abban az esetben, ha Ön ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó több kedvezményezett javára is rendelkezett (például: két nyilatkozatában két alapítványt jelölt meg), akkor mindkét rendelkezése érvénytelen.

Ugyanakkor, ha a többszörös rendelkezés oly módon történik, hogy Ön a bevallás vagy az egyszerűsített bevallás részeként és attól elkülönülten, postán vagy személyesen is rendelkezik, akkor csak a bevallástól elkülönülten érkező rendelkező nyilatkozat minősül érvénytelennek.

Az 1 százalék összegének változása

Bizonyos feltételek fennállása esetén az 1 százalék összege a bevallás benyújtása, illetve akár az 1 százalék kiutalása után is változhat. Abban az esetben, ha a magánszemély összevont adóalapjának adója nő, – akár az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés alapján, akár a magánszemély által benyújtott önellenőrzés következtében – akkor természetszerűleg az 1 százalék összege is arányosan emelkedik. Ezt a pótlólagos összeget az adóhatóság akkor utalja át a kedvezményezettnek, ha a magánszemély eredetileg is érvényesen rendelkezett, és az 1 százalék alapjának növekedése legkésőbb a rendelkezés évét követő év július 31. napjáig megtörténik.

További feltétele a pótlólagos utalásnak az, hogy a magánszemély ezt az adótöbbletet fizesse meg, illetve az, hogy az 1 százalék összege legalább 1000 forinttal (azaz az összevont adóalap utáni adó legalább 100 ezer forinttal) növekedjen.

Ugyanakkor, ha az 1 százalék alapja csökken, azaz például a magánszemély önellenőrzés keretében csökkenti az adókötelezettségét, a rendelkezéssel érintett összeg nagysága szintén csökkenhet. Ha az 1 százalék alapja csökken, az gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a magánszemély olyan adó meghatározott részét ajánlotta fel, amelyet nem fizetett meg. Ezért, ha az 1 százalék összege a módosítás miatt legalább

1000 forinttal (azaz az összevont adóalap utáni adó legalább 100 ezer forinttal) csökken, akkor a ténylegesen a kedvezményezettnek kiutalt összeg és a módosított adatok szerint megállapított 1 százalékos összeg különbözetét a magánszemélynek kell az adóhatóság határozata alapján megfizetnie.

Forrás: http://www.nav.gov.hu 

Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni? - 2. rész

A cikk első része itt olvasható. 
A cikk harmadik része itt olvasható.

Mely szervezeteket lehet kedvezményezettként megjelölni?

Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adjon be, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen.

A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek tartoznak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet (12) a törvényben meghatározott ideig (13) ténylegesen folytató egyesületek (14), alapítványok (15), és közalapítványok (16).

Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkező nyilatkozatot adni a törvényben felsorolt következő kedvezményezetteknek:

• Magyar Tudományos Akadémia;
• Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA);
• az országos közgyűjtemények (17);
• Magyar Állami Operaház;
• Magyar Országos Levéltár;
• Országos Széchényi Könyvtár;
• Magyar Filmarchívum;
• Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
• az országos szakmúzeumok;
• azok a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetek, amelyek valamely önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesültek;
• a felsőoktatási intézmények;
• Nemzeti Együttműködési Alap
• Magyar Művészeti Akadémia.

2013-ban az előzőekben felsorolt intézményekkel azonos feltételekkel lehet kedvezményezett az Összefogás az Államadósság Ellen Alap (18) is.

A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége, amelyet elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhet be. Megjegyzést érdemel, hogy azon szervezetek adószáma, melyek a 2012-es rendelkező évben részesültek az 1 százalékos összegből, a NAV honlapján megtalálhatóak. Az adószámokat a "Közlemény a 2012. rendelkező évi érvényes civil kedvezményezettekről" című tájékoztató anyag tartalmazza.
Nem árt azonban meggyőződnie arról, hogy a tájékoztatóban szereplő szervezet a 2013-as rendelkező évben is létező szervezet-e, esetleg jogutódlással szűnt meg, mert ilyenkor a rendelkező nyilatkozaton a jogutód szervezet adószámát célszerű feltüntetni. Érdemes körültekintően nyilatkozni, és megnézni a 6. oldalon felsorolt érvénytelenségi okokat, hiszen ezek egyikének fennállása esetén már nem jut el a
felajánlott összeg a kedvezményezett szervezethez.

A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak. Ebbe a csoportba tartoznak Ehtv. (19) szerint elismert egyházak feltéve, hogy az adóhatóságtól technikai számot kaptak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzat (20).
A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A 2013-ban egyházi kedvezményezettként megjelölhető technikai számok a www.nav.gov.hu internetes oldalon találhatóak. A nyilatkozaton feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is.

Hogyan lehet az 1 százalékról rendelkezni?

A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást, adónyilatkozatot vagy egyszerűsített bevallást kérő nyilatkozatot ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 1253 számú bevallás EGYSZA lapja, az egyszerősített bevallási lehetőség választására vonatkozó nyomtatványhoz (1253NY) kapcsolt EGYSZA lap, 1253 Adónyilatkozathoz kapcsolt EGYSZA lap
kitöltésével rendelkezhet. A nyomtatványnak ezen lapján mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a másik rubrikát ne töltse ki, illetve azt ki is húzhatja.

A www.nav.gov.hu internetes oldalon található nyomtatványkitöltő program (21) használata esetén szintén van lehetősége arra, hogy a nyomtatvány részeként rendelkezzen, azaz a program felhasználásával töltse ki a 1253 számú bevallás EGYSZA lapján található rendelkező nyilatkozatot, valamint a 1253NY és a 1253 Adónyilatkozat nyomtatványokhoz kapcsolódóan magát az EGYSZA lapot.
Amennyiben a nyomtatványkitöltő programmal előállított bevallását kinyomtatva kívánja eljuttatni az adóhatósághoz, akkor azt helyezze el a bevallást vagy egyszerűsített bevallást tartalmazó borítékban.

Kérjük, hogy amennyiben a nyomtatvány részeként rendelkezik, és bevallását papíron adja be, a saját azonosító adatairól a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat ne válassza le!

Abban az esetben, ha a bevallását elektronikusan (22) küldi be, a rendelkező nyilatkozatot is eljuttathatja az adóhatósághoz elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül.
Lehetősége van arra, hogy a bevallása (adónyilatkozata, egyszerűsített bevallási lehetőség választására vonatkozó nyilatkozata) részét képező rendelkező nyilatkozatot az elektronikusan elkészített nyomtatvánnyal együtt juttassa el az adóhatósághoz.
Amennyiben azonban nem így tesz, akkor május 21-ig lehetősége van arra, hogy az elektronikus rendelkező nyilatkozatát a bevallástól elkülönülten küldje meg. Ez esetben nem a bevallás részét képező EGYSZA lapon, hanem a külön programban található „12EGYSZA” megnevezésű nyilatkozat kitöltésével és elektronikus továbbításával rendelkezhet. Abban az esetben, ha az elektronikus bevallását nem saját
maga, hanem meghatalmazottja (például könyvelője) készíti, az adóhatósághoz azt is be kell jelentenie, hogy a rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására meghatalmazottja jogosult.
 

Azon magánszemélyek esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek munkáltatói adómegállapítás útján tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-én adhatják át. A május 10-e után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni. A magánszemélynek a borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írnia, mivel ez biztosítja azt, hogy a munkáltató a boríték tartalmát ne ismerhesse meg. A munkáltatók a náluk leadott
lezárt borítékokat kísérőjegyzékbe veszik, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazolandó, az átadó aláírását. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb május 21-ig adja át az adóhatóságnak.

A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. 

Amennyiben tehát az előzőekben leírtak szerint nem rendelkezett (sem a bevallás részeként, sem a munkáltató útján) lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttassa el az adóhatósághoz. Erre május 21-ig van lehetőség, függetlenül attól, hogy az adóbevallását esetlegesen február 25-éig be kell adnia. A határidő
jogvesztő, így a késedelmes benyújtás esetén a nyilatkozat érvénytelen lesz.

Az adóhatóság külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait az eljuttatás módszerétől függetlenül, azaz még abban az esetben is, ha a magánszemély a bevallás részeként rendelkezik. A rendelkező nyilatkozat adótitoknak (23) minősül, különleges védelmet élvez, abba illetéktelen személy nem tekinthet be. Így a rendelkezés következtében a magánszemélyt hátrány nem érheti, semmilyen utólagos zaklatással nem kell számolnia. A magánszemély és a kedvezményezett adatainak hatékony elkülönítése érdekében kérjük, hogy amennyiben a rendelkező nyilatkozatot a munkáltató útján, illetve külön borítékban küldi meg az adóhatósághoz, a rendelkező nyilatkozatról a magánszemély azonosító adatait (név, adóazonosító jel) szíveskedjen leválasztani, és kizárólag a nyilatkozat rendelkező részét tegye a borítékba.

(12) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 20. pontja szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
(13) A közhasznú szervezetek a rendelkezés évét megelőzően legalább egy évig, a többi szervezetnek legalább két évig kell a közhasznú tevékenységgel ténylegesen, folyamatosan foglalkoznia.
(14) A Civil tv. szabályai szerint létrejött szervezet, kivéve a párt, és a munkaadói, munkavállalói érdekképviseleti szerv.
(15) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A. § (1) bekezdése szerint létrehozott szervezet.
(16) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények  módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2)-(6) bekezdése szerint működő szervezet.
(17) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelıdésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében felsorolt szervezetek.
(18) Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények
megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvény 6.§ alapján.
(19) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.)
(20) A Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 36. §-a alapján az
előirányzat: a Nemzeti Tehetség Program.
(21) Az „AbevJava” nevű keretprogram és az egyes nyomtatványokat tartalmazó további programok.
(22) A www.magyarorszag.hu internetes honlapon keresztül.
(23) Art. 53-55. §.

Forrás: http://www.nav.gov.hu

Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni? - 1. rész

A cikk második része itt olvasható. 

A cikk harmadik része itt olvasható.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1) lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek a  jövedelemadójuk meghatározott részéről a külön törvény (2) szabályai szerint rendelkezzenek, így adójuk egy része az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön.

Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben valaki nem rendelkezik az 1 százalékáról, adójának ez a része nem vész el, hanem a költségvetésben marad, azaz ezt az összeget az állam a költségvetési törvényben leírtak szerint költi el. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia.

Ki rendelkezhet 2013-ban?

Bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást (3), adónyilatkozatot (4) vagy egyszerűsített bevallást (5) ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítás (6) útján teljesíti, jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni. Azaz a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók (7) és az őstermelők (8) is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet. A rendelkezési jogosultságot nem érinti az, ha a magánszemély fizetendő adója 0 forint (például az egyes adókedvezmények miatt), de ebben az esetben a felajánlott összeg is 0 forint lesz. Egyházak (9) részére még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás összegét. Egyebekben az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább 100 forint.

Mekkora összegről lehet rendelkezni?

Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette.

Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.

Ugyanakkor a különadózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója (a vállalkozói kivét kivételével) stb., nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.

Az 1 százalék alapját csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi. Mivel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből a kifizetők, munkáltatók jellemzően levonják az adóelőleget, így a magánszemélyek többségének az év végén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha az évközben a magánszemélytől levont adóelőleg eléri vagy meghaladja a ténylegesen fizetendő adó

összegét, az adót a magánszemély határidőre megfizette.

Amennyiben azonban a levont adóelőleg összege nem éri el a fizetendő adó összegét, az adó akkor tekinthető határidőben megfizetettnek, ha a pótlólagosan fizetendő adót

• a magánszemély május 21-ig, illetve
• az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély február 25-ig megfizeti.

Megfizetettnek kell tekinteni az adót akkor is – feltéve hogy a magánszemély az egyszerűsített bevallást választotta, és az adóhatóság által közölt adatok javítására volt szükség –, ha azt a magánszemély május 21-e után, de az adóhatóság a javított adatok alapján megállapított adóról szóló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti. (10)

Végezetül szintén megfizetettnek tekintendő az adó abban az esetben, ha a magánszemély legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott akkor, ha az engedélyező határozatban foglaltaknak eleget tesz. Ide értendő az az eset is, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában tett nyilatkozata

alapján legfeljebb 6 hónapon keresztül a 150 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét havonként egyenlő részletekben fizeti meg. (11)

Az adózó nem csak befizetéssel, átutalással, hanem az adóhatóságnál más adónemen nyilvántartott túlfizetésének (például: áfa, eva stb.) átvezetése útján is megfizetheti a személyi jövedelemadó tartozását.

(1) Az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 45. §.
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény. (továbbiakban: Szftv.)
(3) A 1253 számú bevallás.
(4) 1253ADÓNYILATKOZAT
(5) A 1253-E számú bevallás, melyet a 1253-NY nyilatkozatban 2012. február 15-ig lehet az adóhatóságtól kérni és ehhez kell csatolni a rendelkező nyilatkozatot.
(6) A 12M29
(7) Az Szja tv. 3. § 17. pontja.
(8) Az Szja tv. 3. § 18. pontja.
(9) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak és vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 1. számú melléklet 

(10) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art). 28/A. § (5) bekezdése.
(11) Art. 133/A. § (1) bekezdése.

Forrás: http://www.nav.gov.hu

Kamarai regisztráció 2013.

Közeledik az újabb kamarai hozzájárulás fizetésének határideje (2013. március 31.)

2012. január 1-jétől kezdődően minden társas és egyéni vállalkozónak regisztrálnia kellett a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarába.

Minden újonnan alakuló gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó a cégbírósági bejelentkezést (nyilvántartásba vételt) követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

Azok a vállalkozások, akik már 2012-ben kérték nyilvántartásba vételüket újabb regisztrációs lapot nem kell kitölteniük.

A kamarai regisztráció mellett éves kamarai hozzájárulást is kell fizetni, melynek határideje minden év március 31-e. A hozzájárulás összege 2013-ban is 5000 Ft.

A 2013. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2013. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2013. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van.

Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek.

A kötelező regisztrációt a kamarák is ellenőrzik, az egyéni és társas vállalkozások közhiteles nyilvántartásaiból kiindulva hivatalból is intézkedhetnek, ezekhez a nyilvántartásokhoz hozzáférési jogot biztosít a törvénymódosítás. Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a kamarai nyilvántartásban, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról.

A kamarai nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A kamarák a törvény szerint 2012. június 1-jétől kötelesek biztosítani a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságát.

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

Társadalombiztosítás 2013. - KATA és a TBJ., minimálbér

A KATA alanya lehet:

-          az egyéni vállalkozó

-          az egyéni cég

-          a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság

-          a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Főállású kisadózó aki a tárgyhónap egyetlen napján sem

-          áll heti 36 órás munkaviszonyban (nem lehet összeszámolni a jogviszonyokat, a TBJ-nél igen!)

-          minősül kiegészítő tevékenységűnek

-          biztosított a közösségi jog alapján más államban

-          részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban (régi rokkantsági nyugdíj)

-          részesül új rokkantsági ellátásban

A főállású kisadózó után havi 50 ezer Ft tételes adót kell fizetni. A nem főállású kisadózó után havi 25 ezer Ft a tételes adó összege.

A fenti adó kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási – és munkaerőpiaci járulékot, az egészségügyi szolgáltatási járulékot, az 1/3-os táppénz hozzájárulást, a 13% korkedvezmény biztosítási járulékot.

A társadalombiztosítás szerint a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, minden ellátásra jogosult. A pénzellátások alapja havi 81.300,- Ft. Arra figyelni kell, hogy ezzel csak arányos szolgálati idő megszerzésére jogosult. A 365 nap szolgálati időre a 98 ezer Ft-os minimálbér jogosít.

A nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem), csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

A kkt., a bt. üzletvezetőjét a vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat kisadózóként be kell jelenteni. A kisadózóként be nem jelentett tag csak munkaviszonyban tevékenykedhet. A KATA hatálya alá bejelentkezett társaságnak egyetlen tagja sem lehet a Tbj. Szerinti társas vállalkozó.

Többes vállalkozói jogviszony KATA alatt

-       egyéni vállalkozó és tag. Ha mindkét jogviszonyban bejelentkeztek a KATA alá, mind a két jogviszonyban meg kell fizetni az 50 ezer vagy 25 ezer Ft-ot.

-       tagsági viszony két társaságban. Ha mindkét jogviszonyban bejelentkeztek a KATA alá, mindkettőben 50 ezer vagy 25 ezer Ft fizetési kötelezettség van.

Többes vállalkozói jogviszonynál az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó maga választja ki, hogy melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat. A választását írásbeli nyilatkozatba kell foglalnia.

Az egyéni vállalkozó nyilatkozat hiányában mindig az egyéni vállalkozásban fizeti a járulékokat.

  

Vegyes jogviszony esetében (KATA-TBJ)

Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg egyéni vállalkozó és tag, vagy két társaságban is tag, és csak az egyik jogviszonyban választják a KATA-t, akkor a másik jogviszony a Tbj. Hatálya alá tartozik.

Vagyis a KATA nem váltja ki a másik, nem KATA-s vállalkozásban fizetendő járulékfizetési kötelezettséget!!!!!!!!

Minimálbér

A TB minimálbér a tárgy hónap első napján érvényes alapbér kötelező legkisebb havi összege, 2013-ban 98.000 Ft

Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell érteni a minimálbér alatt, vagyis 2013-ban 114000 Ft-ot.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/ 
 

Társadalombiztosítás 2013. - Egyéni járulékok, járulékfizetés, egészségügyi hozzájárulás

Az egyéni járulékok 2013-ban nem változtak:

• Nyugdíjjárulék 10%
• Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék  8,5%

-          3% pénzbeli ellátások fedezetére

-          4% természetbeni ellátások fedezetére

      -    1,5% munkaerőpiaci ellátások fedezetére

• Egészségbiztosítási járulék havi 6660 (napi 222) Ft. Ezt kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, valamint annak a belföldi természetes személynek, aki nem jogosult biztosításra. (a nyugdíjas magánszemély után, valamint a tanulók után az állam fizeti, de annak az összeg havi 5790,- Ft)

2013. január 1-től a járulékfizetési felső határ megszűnt.

Az a belföldi magánszemély, aki nem saját jogú nyugdíjas és nincs biztosítással járó jogviszonya, megállapodást köthet a nyugellátásra jogosító szolgálati idő jövedelem szerzése céljából. A járulék mértéke 34%, alapja bármilyen összeg lehet, de legalább a mindenkori minimálbér után meg kell fizetni. 2013. január 1-től a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet ilyen megállapodás.

Szolgálati időt a fenti 34%-os járulékfizetési megállapodással megvásárolni is lehet.

Évet lehet vásárolni:

-          a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejére. Ezt megteheti a tanulmányok folytatásának ideje alatt és ezen időpont után bármikor

-          az öregségi nyugdíjhoz hiányzó legfeljebb 5 naptári év

Január 1-től a magánnyugdíjpénztár tagja is köthet megállapodást.

A bedolgozói jogviszonyt 2013. január 1-től munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony helyett munkaviszonnyá módosították.

Egészségügyi hozzájárulás

2013. január 1-től a béren kívüli juttatások után 10% EHO helyett 14% EHO-t kell fizetni.

2013. január 1-től az önkéntes kölcsönös pénztár által jóváírt támogatói adomány után is EHO-t kell fizetni. Mivel a pénztár nem minősül kifizetőnek, így az adót a magánszemély fizeti, melynek összege 27%. 

2013. január 1-től a volt rokkantnyugdíjas vállalkozók (nyugdíj helyett rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül) után igénybe vehető kedvezmények de minimis támogatásnak minősül.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/