Év közbeni adótörvény változások SZJA, Társasági adó, Helyi adók, ÁFA, Reklámadó

A törvény alkotóktól szokatlan módon idén elég korán elfogadták a 2016-os év adótörvények módosításait, így már nyáron elkezdhetünk felkészülni a változásokra. Ennél a cikknél is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy írásunk nem taglalja részletesen a várható változásokat, így csak tájékoztató jellegű írást olvashatnak

A módosítások nagy részét csak jövő év január 1-től kell alkalmazni, de néhány változás már az idei évet is érintheti.

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-től az általános adómérték 16%-ról 15%-ra csökken.

Változik a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény összege is. Még 2014-ben fogalmazta meg a törvény, hogy 4 év alatt duplájára kell emelni a két gyermeket nevelő családok havi igénybe vehető kedvezményét. Ez alapján a jogosultak az alábbi összegekkel csökkenthetik jövedelmüket:

-          2016-ban 83.330 forint

-          2017-ben 100.000 forint

-          2018-ban 116.670 forint és

-          2019-ben 133.330 forint

Változik az első házasok adóalap kedvezménye is, mely a jelenlegi havi 31.250 forintról havi 33.335 forintra növekszik. Ezt az adó mérték 1%-os csökkenése tette szükségszerűvé, mert az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.

Kamatjövedelem tekintetében a 15%-os mértékű adót csak a 2016. január 1-tól számított kamatra lehet számítani, tehát a 2015. adóévre járó, de 2016-ban kifizetett (jóváírt) kamatjövedelem még 16%-kal adózik.

Egyes külön adózó jövedelmeknél az adóalap megállapításához alkalmazott szorzók is változnak január 1-től. Az eddig alkalmazott 1,19-es szorzó helyett 1,18-as szorzót kell alkalmazni:

-          a kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni értéknél

-          abban az esetben, amikor a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből nem lehet adót levonni (amennyiben a kamatjövedelmet EHO is termeli, akkor az 1,28-a szorzó helyett 1,27-es szorzót kell alkalmazni)

-          kamatkedvezményből származó jövedelem esetén

-          a szerencsejátékból származó nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetében

A magánnyugdíjpénztári rendszerből a tb-nyugdíjrendszerbe visszatérőkre is ugyanazok a kedvezmények vonatkoznak, mint azokra, akik 2011-2012-ben léptek vissza a tb-nyugdíjrendszerbe. A változás 2016. január 1-től lép életbe, de már 2015. január 1-től visszamenőlegesen alkalmazható.

2016. január 1-i változás, de szintén 2015. január 1-től alkalmazandó változás, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében meghatározott feltételekkel folyósított ösztöndíj adómentes.

Szintén jövő januári változás, amely már 2015. január 1-től visszamenőleges is alkalmazható, hogy mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék.

Társasági adó

2015. június 25-től új fogalommal ismerkedhetünk meg, méghozzá a növekedési adóhitel fogalmával.

A növekedési adóhitel az adóévi adózás előtti eredmény előző évi adózás előtti eredményt meghaladó része. 

Amennyiben a növekedési adóhitel eléri vagy meghaladja a megelőző évi adózás előtti eredmény abszolút értékének ötszörösét (a számításakor bevételként nem vehető figyelembe az osztalék- és kamatjövedelem, a kapcsolt vállalkozástól ingyenesen átvett pénzeszköz), a növekedési adóhitel után az adót a tárgyévet követő két adóév során egyenletesen elosztva, (összesen 8 részletben fizeti meg.

A növekedési adóhitel nem vehető igénybe:

-          a gazdálkodó adóalanyisága az adóévet megelőző három éven belül kezdődött

-          ha az adóévben, vagy az azt megelőző három adóévben részt vett átalakulásban, egyesülésben, szétválásban

-          az adóelőleg kiegészítés határidejéig (tárgy év december 20.) nem nyilatkozik arról a tényről, hogy az adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kívánja

-          végelszámolás, felszámolás kezdőnapját megelőző adóévre, valamint a végelszámolás, felszámolás időszaka alatt

Csökkenthető a növekedési adóhitel esedékessé még nem vált összegét, ha a nyilatkozatát követő két adóév valamelyikében tárgyi eszköz beruházást vagy létszámnövelést valósít meg. A csökkentés mértéke a beruházási érték 19%-a, de legfeljebb a még esedékessé nem vált adóhitel 70%-a.

2015. június 25-től csökkenti az adóalapot a bírságnak a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábban növelő tételként figyelembe vett összeg.

Helyi adók

2016. január 1-től az önkormányzatoknak lehetőségük lesz előnyt, vagy akár teljes adómentességet nyújtani a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, védőnői tevékenységet végző vállalkozásoknak. A kedvezmény csak 20 millió forint adóalapig lehet figyelembe venni, illetve a vállalkozás bevételének 80%-a kell, hogy a felsorolt tevékenységekből származzon.

Általános forgalmi adó

2015. június 25-től közcélú adományozás címen adómentessé vált az oktatási intézmények részére nyújtott eszközátadás. Feltételei:

-          az oktatási intézmény alapfeladataik ellátására adható csak, melynek az ellenkezője ne legyen megállapítható

-          ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának

-          az adományozó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított, törvényi követelményeknek megfelelő igazolással

2016. január 1-től a sertés tőkehúsok áfája 5%-os adókulcs alá kerül.

Reklámadó

2015. július 5-től a társasági adó alanyainak a 30 millió forint alatti reklámközzététellel kapcsolatos adóévi költségei visszamenőlegesen, már a 2014. évben kezdődő adóévben is csökkentik a társasági adó alapot.

2015. július 5-től az adó megállapításánál a következő sávokat kell figyelembe  venni:

-          100 millió forint adóalapig az adó mértéke 0%

-          100 millió forintot meghaladó adóalap fölött egységesen 5,3% az adó mértéke

A reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó adókulcs 20%-ról 5%-ra csökkent.

A reklám közzétevőknek lehetőségük van visszamenőlegesen alkalmazni az új előírásokat. Amennyiben a közzétevő nem alkalmazza az új előírásokat 2015. július 5-e előtti időszakra, úgy ebben az adóévben meg kell osztania az adóévi adóalapját, és az adott időszakokban érvényes szabályok alkalmazásával kell kiszámítani a fizetendő adót.

2015. július 5-től a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő reklámközzétevő adóalanyoknak az adóalapjukat csak akkor kell összeszámítani, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. Ez a rendelkezés is alkalmazható visszamenőlegesen, akár a 2014-es adóévre is.

2015-ös adótörvények (társasági adó, cégautó adó)

A társasági adó törvény és a cégautó adó törvény is több változást hoz 2015. január 1-vel. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Társasági adó

2015. január 1-től az előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások és látványcsapatsportok támogatásához az adózó egy rendelkező nyilatkozatot tesz egy formanyomtatványon, illetve az adóbevallásában az adója (adóelőlege) egy részének felajánlásáról. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a támogatni kívánt célt, a kedvezményezett nevét és adószámát.

• A felajánlás a társasági adó előleg 50%-a lehet, és az adóelőleg fizetési kötelezettség határidejét megelőző hónap utolsó napjáig
• A fizetendő adó 80%-a lehet, és az adóelőleg kiegészítés (feltöltés) bevallásának határidejéig (figyelembe véve az előlegekből felajánlott összegeket is)

A felajánlásról szóló nyilatkozatot évi öt alkalommal módosíthatja (összeg, szervezet).

A felajánlott összegeket az adóhatóság csak az adózó által benyújtott igazolások megléte esetén utalja át a támogatott szervezeteknek. A támogatás egyéb feltétele, hogy az adózó mindenkor tegyen eleget az adófizetési kötelezettség teljesítésének. A felajánlott összeget az adóhatóság a bevallás benyújtását követő 15 napon belül utalja át a kedvezményezett részére.

A felajánlott összegeket egyidejűleg több célra is meg lehet osztani.

A nyilatkozatok alapján az adózót adójóváírás illeti meg

• Adóelőlegre vagy adóelőleg kiegészítésre tett nyilatkozat esetén 7,5%
• Az adóbevalláskor pedig 2,5%

Január 1-től a látványcsapatsportot képzés címén is lehet támogatni.

A veszteségelhatárolás új szabálya szerint a 2015. január 1-je utáni adóévekben keletkezett negatív adóalap legfeljebb a keletkezés évét követő öt adóévben használható fel. Átmeneti szabályként a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és még nem érvényesített veszteséget a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint vehetjük figyelembe, azzal a kikötéssel, hogy az erre nyitva álló utolsó határidő 2025. december 31-ét magába foglaló adóév.

Új lehetőség január 1-től a felsőoktatási támogatási megállapodás. Felsőoktatási támogatásnak a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval, legalább öt évre kötött megállapodás minősül, vagyis a támogatónak legalább öt évig támogatnia kell a felsőoktatási intézményt. Az adózó az adóalap kedvezményt a támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-ig veheti figyelembe.

Az adóalap kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított igazolással.  A támogatás összege elismert ráfordítás.

2015. január 1-től változik a jövedelem- (nyereség-) minimum számításának módja is. Az adóalap számításakor nem vonható le a bevételből az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), valamint az eladott közvetített szolgáltatás értéke sem.

Ezek alapján az adóalap alapesetben az összes bevétel 2%-a lesz.

A kapcsolt vállalkozás fogalmában is változást hoz az új év. 2015. január 1-től a kapcsolt vállalkozás fogalma bővül:

- kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más (belföldi vagy külföldi) személy, ha közük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Erre a rendelkezésre azoknál a vállalkozásoknál érdemes kiemelten odafigyelni, ahol a két cég ügyvezetője ugyanaz a személy, az egyik cég az EVA hatálya alá tartozik, és számláz a két cég egymás között. Ebben az esetben megvalósul az EVA törvény szabályozása, miszerint a kapcsolt vállalkozásból származó bevétel duplája után kell adót fizetni.

Új előírás, hogy annak a nonprofit szervezetnek, amely a közhasznúsági minősítést követő két lezárt üzleti éve alapján nem teljesíti a közhasznúság feltételeit, vagy két éven belül megszűnik, úgy utólagosan társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

Új szabály szerint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség (ráfordítás) a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondoskodás mellett nem merült volna fel.  

Cégautó adó

2015. január 1-től az állami tulajdonban lévő személygépkocsi után a cégautó adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi felett a vagyonkezelői jogokat gyakorolja.

Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után a cégautó adó bevallási és fizetési kötelezettség a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

Új rendelkezés alapján mentes az adó alól a személygépkocsi, amely öröklés útján került a magyar állam tulajdonába. A mentesség csak addig illeti meg, amíg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt más személy vagy szervezet részére nem adja át a kezelői vagy használati jogot.

Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak

Lassan közeledik az év vége, ami a gazdasági társaságokra és a könyvelőkre is nagy megterhelést ró. Egyik kiemelkedő feladat az adók feltöltési kötelezettsége, melynek a határideje 2013. december 20-a. Azt tapasztaltam, hogy a vállalkozók erre a feladatra már odafigyelnek, próbálnak előre gondolkodni. Viszont a december nem csak ezt a feladatot tartogatja számunkra. Ebben a hónapban tehetjük meg különböző bejelentési kötelezettségeinket és bejelentési lehetőségeinket is. Ebben a cikkben a feltöltési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. 

Nézzük mely adónemeknél és mikor kell a feltöltési kötelezettséget teljesítenünk: 

• Társasági adó: azokra a gazdasági társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, melyeknél az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel meghaladta a 100 millió forintot. A feltöltési kötelezettség során a várható adó összegére kell kiegészítenie a befizetett adót. Nagyon sokszor hallottam már a vállalkozótól, hogy 90%-ig kell az adót feltölteni. Ez nem így van. Az adót a várható adó 100%-ra fel kell tölteni. De: az adóhatóság májusban, amikor feldolgozza a bevallásokat, megnézi, hogy a feltöltési kötelezettséggel rendelkező cégek az adóévre bevallott társasági adó összeg legalább 90%-áig teljesítették-e a feltöltési kötelezettségüket december 20-ig. A hatóság abban az esetben bírságol, ha az adót nem töltötték fel 90%-ra, de abban az esetben is kiszabja a bírságot, ha ugyan a feltöltést maradéktalanul teljesítette a cég, de nem az előírt határidőre. A mulasztási bírság a befizetett előleg és az adó 90%-nak különbözete után 20%-ig szabható ki. A feltöltési kötelezettség tekintetében bevallási kötelezettség is terheli az adózót. A feltöltési kötelezettséget a 1301-es nyomtatványon kell bevallani. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a nyomtatványon csak a várható adó és a befizetett (havi vagy negyedéves) előlegek különbözetét szerepeltessék, mert a hatóság azt az összeget könyveli fel a folyószámlára, ami a bevalláson szerepelni fog, és az adózótól pedig azt fogja behajtani. 

• Iparűzési adó: azokra a társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, amelyik vállalkozót a társasági adó feltöltési kötelezettség is terheli. Ebben az esetben is hasonlóan kell eljárni, mint a társasági adónál, az adót a várható adó összegére kell kiegészíteni, de itt is figyelembe kell venni az év közben már megfizetett előlegeket (március 15. és szeptember 15.) A feltöltési kötelezettség összegét be kell vallani, valamint meg is kell fizetni. Az iparűzési adó feltöltési kötelezettség nyomtatványát az alábbi linken tudják elérni: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ufo.do?_ID=2013-40   

• EVA: az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként adóelőleget fizet. Év végén az eva-s adózót is terheli a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a várható éves adó összegére ki kell egészíteni a már befizetett előlegeket. Ennél az adónemnél is a várható adó 100%-ra kell a feltöltést teljesíteni. Bár ennél az adónemnél a feltöltési kötelezettséghez nem társul bevallási kötelezettség, mégis nagyon fontos fizetési határidő a december 20-a. 

• Innovációs járulék: az innovációs járulék feltöltési kötelezettség 2012. december 1-től hatályos szabályozás. Ennek értelmében erre az adónemre is vonatkozik a december 20-i feltöltési kötelezettség, ami fizetési és bevallási kötelezettséget is jelent. A fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelemmel kell lenni az adóévben már megfizetett előlegek összegére is. Az innovációs járulék előleg fizetési kötelezettség annyiból tér el az egyéb adónemektől, hogy ennél az adónemnél az adóévre fizetendő utolsó negyedéves előleget, melynek a fizetési határideje január 20-a lenne, már most, december 20-val ki kell fizetni. Az innovációs járulék feltöltési kötelezettségének összegét a 1301-es nyomtatványon kell bevallani. 

• Energiaellátók jövedelemadója: ez az adónem szűk vállalkozói réteget érint, de mivel ennek az adónak a feltöltési kötelezettsége is december 20-a, érdemes néhány szóban megemlíteni. A feltöltési kötelezettség azt az adóalanyt érinti, akinek az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Az adót a várható adó összegének 90%-ig kell feltölteni. 

 A különböző adónemek feltöltési kötelezettségének teljesítése csak az adózók és a könyvelők szoros együttműködése alapján tud létrejönni. Ahhoz, hogy a könyvelő a megfelelő adatot tudja bevallani, ismernie kell az adózó 2013-as adóévre még várható bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Egy könyvelő a legjobb esetben a novemberi állapotnak megfelelően tud számolni, ezért nagyon fontos, hogy az adózó a legjobb tudása szerint tájékoztassa a könyvelőt minden olyan adatról, mely az adó számításánál még várhatóan figyelembe vehető.

A cikk második része ide kattintva érhető el.>>>

2013. január 1-től adóalap korrekciós tényező a tagi hitel

Amikor egy társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság az adóév végével megállapítja az eredményét, minden esetben számolnia kell (kivéve a mentesített esetekben) a jövedelem- (nyereség) minimum megállapításával is. Abban az esetben, ha az általános szabályok szerint meghatározott adóévi adóalap vagy az adózás előtti eredmény közül a magasabb érték eléri a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor az általános szabályok szerint állapítjuk meg a nyereségadót. Egyéb esetben választhatunk, hogy az jövedelem- (nyereség-) minimumot tekintjük az adóalapnak, vagy sem.

A jövedelem- (nyereség-) minimum számításának alapja: 

A korrigált összes bevétel (tevékenység bevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevételek) 2%-a.

Mivel kell korrigálnunk a bevételeinket? 

6. § (8) bekezdés szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti: 

a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;

b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;

c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

 6. § (9) bekezdés szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli:

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b) az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel,

c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka. 

Tehát az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 6. § (9) bekezdés c) pontja rendelkezik az új növelő tételről.

Nagyon fontos 2013-tól, hogy a cégek tulajdonosai figyeljenek a tagi kölcsönök összegére, és itt főleg a növekményekre gondolok, hisz a csökkent kötelezettség állomány nem jelent korrekciós tényezőt.

Azok a cégek, akik rendelkeznek tagokkal szembeni kötelezettséggel, mindenképpen vegyék fel a kapcsolatot könyvelőjükkel és beszéljék át a lehetőségeket, a várható adóalap korrekciókat.

Végül szeretnék egy kicsit segíteni ezeknek a cégeknek. A tagi kölcsönök visszafizetése nem csak készpénzben, hanem készpénzt helyettesítő barterben is történhet.

Amennyiben erről bővebb információt szeretnének, javaslom egy régebbi blog bejegyzés tanulmányozását: TAGI HITEL KIVÁLTÁSA - 10 milliós vásárlási keret vállalkozásoknak

Forrás: www.napikozlony.hu