Év közbeni adótörvény változások SZJA, Társasági adó, Helyi adók, ÁFA, Reklámadó

A törvény alkotóktól szokatlan módon idén elég korán elfogadták a 2016-os év adótörvények módosításait, így már nyáron elkezdhetünk felkészülni a változásokra. Ennél a cikknél is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy írásunk nem taglalja részletesen a várható változásokat, így csak tájékoztató jellegű írást olvashatnak

A módosítások nagy részét csak jövő év január 1-től kell alkalmazni, de néhány változás már az idei évet is érintheti.

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-től az általános adómérték 16%-ról 15%-ra csökken.

Változik a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény összege is. Még 2014-ben fogalmazta meg a törvény, hogy 4 év alatt duplájára kell emelni a két gyermeket nevelő családok havi igénybe vehető kedvezményét. Ez alapján a jogosultak az alábbi összegekkel csökkenthetik jövedelmüket:

-          2016-ban 83.330 forint

-          2017-ben 100.000 forint

-          2018-ban 116.670 forint és

-          2019-ben 133.330 forint

Változik az első házasok adóalap kedvezménye is, mely a jelenlegi havi 31.250 forintról havi 33.335 forintra növekszik. Ezt az adó mérték 1%-os csökkenése tette szükségszerűvé, mert az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.

Kamatjövedelem tekintetében a 15%-os mértékű adót csak a 2016. január 1-tól számított kamatra lehet számítani, tehát a 2015. adóévre járó, de 2016-ban kifizetett (jóváírt) kamatjövedelem még 16%-kal adózik.

Egyes külön adózó jövedelmeknél az adóalap megállapításához alkalmazott szorzók is változnak január 1-től. Az eddig alkalmazott 1,19-es szorzó helyett 1,18-as szorzót kell alkalmazni:

-          a kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni értéknél

-          abban az esetben, amikor a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből nem lehet adót levonni (amennyiben a kamatjövedelmet EHO is termeli, akkor az 1,28-a szorzó helyett 1,27-es szorzót kell alkalmazni)

-          kamatkedvezményből származó jövedelem esetén

-          a szerencsejátékból származó nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetében

A magánnyugdíjpénztári rendszerből a tb-nyugdíjrendszerbe visszatérőkre is ugyanazok a kedvezmények vonatkoznak, mint azokra, akik 2011-2012-ben léptek vissza a tb-nyugdíjrendszerbe. A változás 2016. január 1-től lép életbe, de már 2015. január 1-től visszamenőlegesen alkalmazható.

2016. január 1-i változás, de szintén 2015. január 1-től alkalmazandó változás, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében meghatározott feltételekkel folyósított ösztöndíj adómentes.

Szintén jövő januári változás, amely már 2015. január 1-től visszamenőleges is alkalmazható, hogy mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék.

Társasági adó

2015. június 25-től új fogalommal ismerkedhetünk meg, méghozzá a növekedési adóhitel fogalmával.

A növekedési adóhitel az adóévi adózás előtti eredmény előző évi adózás előtti eredményt meghaladó része. 

Amennyiben a növekedési adóhitel eléri vagy meghaladja a megelőző évi adózás előtti eredmény abszolút értékének ötszörösét (a számításakor bevételként nem vehető figyelembe az osztalék- és kamatjövedelem, a kapcsolt vállalkozástól ingyenesen átvett pénzeszköz), a növekedési adóhitel után az adót a tárgyévet követő két adóév során egyenletesen elosztva, (összesen 8 részletben fizeti meg.

A növekedési adóhitel nem vehető igénybe:

-          a gazdálkodó adóalanyisága az adóévet megelőző három éven belül kezdődött

-          ha az adóévben, vagy az azt megelőző három adóévben részt vett átalakulásban, egyesülésben, szétválásban

-          az adóelőleg kiegészítés határidejéig (tárgy év december 20.) nem nyilatkozik arról a tényről, hogy az adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kívánja

-          végelszámolás, felszámolás kezdőnapját megelőző adóévre, valamint a végelszámolás, felszámolás időszaka alatt

Csökkenthető a növekedési adóhitel esedékessé még nem vált összegét, ha a nyilatkozatát követő két adóév valamelyikében tárgyi eszköz beruházást vagy létszámnövelést valósít meg. A csökkentés mértéke a beruházási érték 19%-a, de legfeljebb a még esedékessé nem vált adóhitel 70%-a.

2015. június 25-től csökkenti az adóalapot a bírságnak a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábban növelő tételként figyelembe vett összeg.

Helyi adók

2016. január 1-től az önkormányzatoknak lehetőségük lesz előnyt, vagy akár teljes adómentességet nyújtani a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, védőnői tevékenységet végző vállalkozásoknak. A kedvezmény csak 20 millió forint adóalapig lehet figyelembe venni, illetve a vállalkozás bevételének 80%-a kell, hogy a felsorolt tevékenységekből származzon.

Általános forgalmi adó

2015. június 25-től közcélú adományozás címen adómentessé vált az oktatási intézmények részére nyújtott eszközátadás. Feltételei:

-          az oktatási intézmény alapfeladataik ellátására adható csak, melynek az ellenkezője ne legyen megállapítható

-          ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának

-          az adományozó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított, törvényi követelményeknek megfelelő igazolással

2016. január 1-től a sertés tőkehúsok áfája 5%-os adókulcs alá kerül.

Reklámadó

2015. július 5-től a társasági adó alanyainak a 30 millió forint alatti reklámközzététellel kapcsolatos adóévi költségei visszamenőlegesen, már a 2014. évben kezdődő adóévben is csökkentik a társasági adó alapot.

2015. július 5-től az adó megállapításánál a következő sávokat kell figyelembe  venni:

-          100 millió forint adóalapig az adó mértéke 0%

-          100 millió forintot meghaladó adóalap fölött egységesen 5,3% az adó mértéke

A reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó adókulcs 20%-ról 5%-ra csökkent.

A reklám közzétevőknek lehetőségük van visszamenőlegesen alkalmazni az új előírásokat. Amennyiben a közzétevő nem alkalmazza az új előírásokat 2015. július 5-e előtti időszakra, úgy ebben az adóévben meg kell osztania az adóévi adóalapját, és az adott időszakokban érvényes szabályok alkalmazásával kell kiszámítani a fizetendő adót.

2015. július 5-től a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő reklámközzétevő adóalanyoknak az adóalapjukat csak akkor kell összeszámítani, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. Ez a rendelkezés is alkalmazható visszamenőlegesen, akár a 2014-es adóévre is.

2015. évi adótörvény változások (reklámadó, adózás rendje)

A reklámadóról szóló törvény 2014. augusztus 15-i hatályú új törvény, de ennél a törvénynél is lesz néhány változás januártól. Az adózás rendjéről szóló törvényben, kapcsolódva az összes egyéb törvényváltozáshoz szintén több változást találunk. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Reklámadó

Januártól az is reklám közzétételnek minősül, ha a közzétételről szóló szerződés meghatározza a reklám megjelenésének a helyét, idejét, módját.

A megrendelő adókötelezettségének megállapításánál 2014-ben problémát okoz a nem magyar székhellyel rendelkező közzétevő (pl. Google, Facebook) nyilatkozatának hiánya. Ezt az anomáliát oldja (??) a törvény azzal, hogy abban az esetben, ha a megrendelő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozatot, de azt nem kapta meg a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül, és az adóhatósághoz bejelenti a nyilatkozat kérés tényét, a közzétevő személyét és az ellenértéket.

2015. január 1-től az a közzétevő, amely szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban, mint adófizetésre nem kötelezett, illetve az adókötelezettségét jogszerűen  teljesítő adóalany, nem kell külön nyilatkozatot kiállítania. A nyilvántartásba 2014. december 1-tő lehet bejelentkezni.

2015. január 1-től nem adóköteles a reklám közzététele, ha a sportról szóló törvény szerinti:

- a sportszövetség a nemzeti válogatott keret működésével, utánpótlás nevelési feladatainak ellátásával, amatőr versenyrendszer működtetésével

- a sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola, vagy az utánpótlás nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlás nevelés feladatainak ellátásával kapcsolatban végzi.

Reklámadó mértéke:

-          az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %

-          az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%

-          az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%

-          az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%

-          az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%

-          az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%

Abban az esetben ha egy adóalany adóéve rövidebb, mint 12 hónap, az adóalapot évesíteni kell. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos összeg lesz.

Adózás rendje

2015. január 1-től az adóhatóság az ellenőrzései során ugyanazt a jogviszonyt a másik fél ellenőrzése során nem minősítheti eltérően.

A könyvvizsgálók ezentúl önállóan, könyvvizsgálói minőségükben is képviselhetik a cégeket az adóhatóság előtt.

Az új rendelet szerint az állami adóhatóság törli a külföldön élők egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély igazolja, huzamosabb ideje külföldön él,és az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll (Bejelentőlap a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy).

EKAER

Januártól kizárólag az adóhatóság által képzett (15 napig érvényes) EKAER-számmal végezhető

-          útdíjköteles járművel, közúton végzett bármely termék értékesítése

-          nem útdíjköteles járművel, közúton végzett kockázatos termék értékesítése (biztosítékadási kötelezettség mellett)

-          EU-n belüli beszerzése és értékesítése, egyéb célú behozatala és kivitele, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítése

Amennyiben az adózó nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét, a termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az értékének a 40%-ig terjedő bírság várható, valamint a bírság összegéig az áru is lefoglalható.

Ezentúl a vámhatóságon kívül az adóhatóság is nyilatkozathatja a fuvarozót, a megrendelőt és a szállítót is

Ital és étel automaták üzemeltetői kötelesek az adóhatósághoz bejelenteni az értékesítés kezdetét, megszüntetését, valamint bármilyen az üzemeltetést érintő változást. A bejelentés alapján az automata regisztrációs számot kap. Az első bejelentésnél automatánként 30000 Ft-ot kell fizetni. A 2015. január 1-én üzemben levő gépeket 2015. március 31-ig kötelesek bejelenteni.

A fokozott adóhatósági felügyelet alatt álló adózó által beadandó bevallásokat már nem kell adótanácsadóval, adószakértővel ellenjegyeztetni.

Fontos változás, hogy a munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás határidejéhez.

A banktitokra vonatkozó új szabályozás szerint a az adóhatóság banktitokra vonatkozó megkeresésére a bankoknak végrehatási eljárás esetén 8 napon belül, ellenőrzési eljárás esetén pedig 15 napon belül kell az adatokat kiadniuk.

Januártól az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatást kérhet a telekommunikációs cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól.

Felügyeleti intézkedési kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó nem gondoskodott a kötelező képviseletről, illetve nem igazolja a saját ügyben való eljárási jogosultságát.

Amennyiben a magánszemély vagy más adózó a megjelenési kötelezettség vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásával akadályozza a hatósági eljárást, bírsággal sújtható. Magánszemélyt 200 ezer Ft-ig, más adózót 500 ezer Ft-ig bírságolhatnak. Többszöri akadályoztatás esetén magánszemélyt maximum 500 ezer Ft-ig, egyéb adózót maximum 1 millió Ft-ig bírságolhatnak.

Változik az áfa bevallás gyakorisága. Kezdő adózó esetében az eddigi negyedéves áfa bevallás gyakorisága havi gyakoriságúra változik. Éves bevallási gyakoriságról köteles negyedéves bevallói gyakoriságra áttérni az az adózó, akinek az adóévet megelőző második adóévben 50 millió forintot meghaladó árbevételt ért el, függetlenül attól, hogy az éves szinten összesített elszámolandó adója nem érte el a 250 ezer Ft-ot.

2015. január 1-től már nem csak a Közösségen belüli termékértékesítés, hanem a Közösségen belüli termékbeszerzésről is havi összesítő nyilatkozatot kell beadni abban az esetben, ha a termékbeszerzés meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő összeget.

Módosult a reklámadóról szóló törvény

2014. december 1-től a reklámadóról szóló törvény új rendelkezéssel módosult. Ettől az időponttól kezdődően az állami adóhatóság a reklám-közzétevő adóalanyok adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba (hasonlóképpen, mint a köztartozásmentes adózói bázisba), saját kérelemre lehet bekerülni. A kérelemhez nincs közzétett nyomtatvány, papír alapon, szabadon választott formátumban lehet ennek eleget tenni.

Az adóhatóság kérése, hogy ezeket a kérelmeket december hónap közepéig juttassák el az illetékes szervekhez, ebben az esetben tudják vállalni a 2015. január 1-től a rendszerben való közzétételt.

Azon cégek, melyek a szerződéskötés időpontjában szerepelnek a nyilvántartásban, mentesülnek a nyilatkozattételi kötelezettség alól!

További információért kattintson ide!>>>

„Reklámadó” - 2014. évi XXII. törvény

2014. augusztus 21-e fontos határidő a cégek számára. Ezen időpontig kell az erre kötelezett cégeknek az előző éves árbevételük alapján bevallani és megfizetni első reklámadó előlegüket. 

Érdemes átnézni a törvényt, mert nem csak azokat a cégeket terheli nyilvántartási, nyilatkozattételi, esetleg bevallási kötelezettség, amelyek árbevétele ezen tevékenységből származik. 

Természetesen itt sem tudunk minden lehetséges részletre kitérni, de az általánosan megismerendő alapokat igyekszünk felvázolni. 

Nézzük át, hogy a törvény szerint kik az adó alanyai, mit jelent az adókötelezettség, mi az adó alapja és mekkora az adó mértéke. 

Az adó alanya (2014. évi XXII. törvény 3.§):  

• az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató 
• az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább a felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé 
• a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója 
• a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet 
• az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője 

 Az adókötelezettség (2014. évi XXII. törvény 2.§): 

• a médiaszolgáltatásban, 
• a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórész magyar nyelvű sajtótermékben, 
• a Reklámtv. szerinti szabadtéti reklámhordozón, 
• bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, 
• az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven reklám közzététele 

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Amennyiben a megrendelőnek nincs nyilatkozata, úgy az adóalap a havi ellenérték 2,5 millió forintot meghaladó része. 

Az adó mértéke (2014. évi XXII. törvény 5.§): 

• az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0% 
• az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1% 
• az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10% 
• az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20% 
• az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30% 
• az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40% 

Az adóköteles adóalapot el nem érő vállalkozásoknál a legfontosabb a nyilatkozatok megléte, melynek a beszerzése mindig a megrendelőt terheli. Az adóalany részéről nincs szankció, ha nem állítja ki a nyilatkozatot, viszont a megrendelő esetében igen, hiszen ha nincs nyilatkozat a birtokában, Ő válik adóalannyá. 

Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a Ratv.3. § (1) bekezdésében említett személy a megrendelő felé a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette. (1494-es bevallás tervezet kitöltési útmutatója szerint)

Érdemes, egyben „kötelező” lesz a megfelelő nyilatkozatot minden számlán megjeleníteni. 

A megrendelőnek segítség lesz, ha közvetítő útján hirdet, hisz ebben az esetben nem Ő megrendelő, hanem a közvetítő cég. 

Közvetítő: 

• Lehet megbízott, aki csak jutalékot számol.
• Lehet tartós közvetítői szerződéses, aki a saját nevében állít ki számlát. Az Ő esetükben mindenképpen érdemes átnézni az eddig kiállított számlákat, mert az adófizetés elkerülhető azon egyszerű megoldással, hogy a számlán nem hirdetés közzététele, hanem közvetítői tevékenység szerepel. Ebben az esetben egyértelművé válik, hogy a megrendelőnek nem kell a közvetítőtől nyilatkozatot bekérnie. 

Nyilatkozat minták (nem kötelező!!) 

1. A reklámadó törvény 3. § (3) bek. alapján nyilatkozom, hogy az adókötelezettség a .................................................................... -t terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz. 

 2. A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy a ........................................................................................... -t az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli 

Saját célú reklám: 

A reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám. 

A saját célú reklám önköltségének elszámolását a számviteli politikában célszerű rögzíteni. 

Google és Facebook 

Ezeknél a hirdetéseknél számítani kell arra, hogy a nevezett cégek nem fognak nyilatkozatot kiadni (valószínűleg nincsenek is tisztában azzal, hogy őket Magyarországon adófizetési kötelezettség terhelné!), vagyis a megrendelő kerül bevallási és (2,5 millió Ft/hó felett) befizetési kötelezetté!!!! 

Kapcsolt vállalkozások adókötelezettségének megállapítása (2014. évi XXII. törvény 6.§.) 

 „A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5.§ szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalanyok adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.” 

Vagyis itt a legfőbb probléma az lehet, hogy amíg a kapcsolt vállalkozások külön-külön nem érnék el az adófizetési kötelezettség alapját, lehetséges, hogy az összevont adóalap már meghaladja az 500 ezer forintos határt, így kénytelenek lesznek adót fizetni. 

A NAV honlapján jelenleg csak a bevallás tervezete, illetve annak kitöltési útmutatója érhető el, de érdemes már most néhány pillantást vetni rá! A kitöltési útmutató szerint nullás bevallást beadni nem kell! 

10032000-01079081 NAV Reklámadó bevételi számla