„Reklámadó” - 2014. évi XXII. törvény

2014. augusztus 21-e fontos határidő a cégek számára. Ezen időpontig kell az erre kötelezett cégeknek az előző éves árbevételük alapján bevallani és megfizetni első reklámadó előlegüket. 

Érdemes átnézni a törvényt, mert nem csak azokat a cégeket terheli nyilvántartási, nyilatkozattételi, esetleg bevallási kötelezettség, amelyek árbevétele ezen tevékenységből származik. 

Természetesen itt sem tudunk minden lehetséges részletre kitérni, de az általánosan megismerendő alapokat igyekszünk felvázolni. 

Nézzük át, hogy a törvény szerint kik az adó alanyai, mit jelent az adókötelezettség, mi az adó alapja és mekkora az adó mértéke. 

Az adó alanya (2014. évi XXII. törvény 3.§):  

• az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató 
• az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább a felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé 
• a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója 
• a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet 
• az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője 

 Az adókötelezettség (2014. évi XXII. törvény 2.§): 

• a médiaszolgáltatásban, 
• a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórész magyar nyelvű sajtótermékben, 
• a Reklámtv. szerinti szabadtéti reklámhordozón, 
• bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, 
• az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven reklám közzététele 

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Amennyiben a megrendelőnek nincs nyilatkozata, úgy az adóalap a havi ellenérték 2,5 millió forintot meghaladó része. 

Az adó mértéke (2014. évi XXII. törvény 5.§): 

• az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0% 
• az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1% 
• az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10% 
• az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20% 
• az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30% 
• az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40% 

Az adóköteles adóalapot el nem érő vállalkozásoknál a legfontosabb a nyilatkozatok megléte, melynek a beszerzése mindig a megrendelőt terheli. Az adóalany részéről nincs szankció, ha nem állítja ki a nyilatkozatot, viszont a megrendelő esetében igen, hiszen ha nincs nyilatkozat a birtokában, Ő válik adóalannyá. 

Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a Ratv.3. § (1) bekezdésében említett személy a megrendelő felé a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette. (1494-es bevallás tervezet kitöltési útmutatója szerint)

Érdemes, egyben „kötelező” lesz a megfelelő nyilatkozatot minden számlán megjeleníteni. 

A megrendelőnek segítség lesz, ha közvetítő útján hirdet, hisz ebben az esetben nem Ő megrendelő, hanem a közvetítő cég. 

Közvetítő: 

• Lehet megbízott, aki csak jutalékot számol.
• Lehet tartós közvetítői szerződéses, aki a saját nevében állít ki számlát. Az Ő esetükben mindenképpen érdemes átnézni az eddig kiállított számlákat, mert az adófizetés elkerülhető azon egyszerű megoldással, hogy a számlán nem hirdetés közzététele, hanem közvetítői tevékenység szerepel. Ebben az esetben egyértelművé válik, hogy a megrendelőnek nem kell a közvetítőtől nyilatkozatot bekérnie. 

Nyilatkozat minták (nem kötelező!!) 

1. A reklámadó törvény 3. § (3) bek. alapján nyilatkozom, hogy az adókötelezettség a .................................................................... -t terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz. 

 2. A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy a ........................................................................................... -t az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli 

Saját célú reklám: 

A reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám. 

A saját célú reklám önköltségének elszámolását a számviteli politikában célszerű rögzíteni. 

Google és Facebook 

Ezeknél a hirdetéseknél számítani kell arra, hogy a nevezett cégek nem fognak nyilatkozatot kiadni (valószínűleg nincsenek is tisztában azzal, hogy őket Magyarországon adófizetési kötelezettség terhelné!), vagyis a megrendelő kerül bevallási és (2,5 millió Ft/hó felett) befizetési kötelezetté!!!! 

Kapcsolt vállalkozások adókötelezettségének megállapítása (2014. évi XXII. törvény 6.§.) 

 „A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5.§ szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalanyok adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.” 

Vagyis itt a legfőbb probléma az lehet, hogy amíg a kapcsolt vállalkozások külön-külön nem érnék el az adófizetési kötelezettség alapját, lehetséges, hogy az összevont adóalap már meghaladja az 500 ezer forintos határt, így kénytelenek lesznek adót fizetni. 

A NAV honlapján jelenleg csak a bevallás tervezete, illetve annak kitöltési útmutatója érhető el, de érdemes már most néhány pillantást vetni rá! A kitöltési útmutató szerint nullás bevallást beadni nem kell! 

10032000-01079081 NAV Reklámadó bevételi számla