Példák az időszaki elszámolású ügyletek számlázási szabályaira 2016. január 1-től II.

Folytatva az előzőleg megjelent két cikket, újabb példákkal igyekszünk segíteni a felkészülést az új számlázási szabályokra. 

Ebben a cikkben a kivétel szabályok alá eső időszakos elszámolású ügyletekre hozunk néhány példát, valamint az átmeneti szabályokhoz is igyekszünk segítséget nyújtani.

Példánkban a július havi könyvelési díjat számlázzuk

1.) A fizetési esedékesség és a számla kelte is megelőzi az időszak utolsó napját, tehát a számla kelte a teljesítési időpont

Elszámolási időszak: 2016. július hónap

Számla esedékessége: 2016. július 25.

Számla kiállítása: 2016. július 15.

Teljesítés időpontja: 2016. július 15.

2.) A fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő 60 napon belüli

Elszámolási időszak: 2016. július hónap

Számla esedékessége: 2016. augusztus 5.

Számla kiállítása: 2016. július 15

Teljesítés időpontja: 2016. augusztus 5. (az esedékesség napja)

3.) A fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő 60 napon túlra esik. (A teljesítés időpontja legkésőbb az időszak utolsó napját követő 60. nap lehet)

Elszámolási időszak: 2016. július hónap

Számla esedékessége: 2016. október 5.

Számla kiállítása 2016. július 15.

Teljesítés időpontja: 2016. szeptember 29. (az időszak utolsó napját követő 60. nap)

Minden új szabály életbe lépésekor érdemes a hatályba lépés szabályait áttekinteni. Nézzük, mely esetekben alkalmazzuk a jelenleg érvényben levő számlázási szabályokat, és mikortól kell az új rendelkezések szerint számláznunk.

1.) Az elszámolási időszak 2015. évet érinti, de az esedékesség 2016.

Elszámolási időszak: 2015. december hónap

Számla esedékessége: 2016. január 15.

Számla kiállítása: 2016. január 05.

Teljesítés időpontja: a 2015-ös szabályok szerint az esedékesség időpontja (2016.01.15.)

2.) Az elszámolási időszak 2016. évre vonatozik, de az esedékesség még a 2015. évre esik

Elszámolási időszak: 2016. január hónap

Számla esedékessége: 2015. december 15.

Teljesítés időpontja: a 2015-ös szabályok szerint az esedékesség időpontja (2015.12.15.)

3.) Az elszámolási időszak és a számla esedékessége is 2016. évre esik. a számlát 2016-ben állították ki.

Elszámolási időszak: 2016. január hónap

Számla esedékessége: 2016. február 5.

Teljesítés időpontja: 2016-os szabályok szerint (jelen esetben 2016.02.05.)

4.) Az elszámolási időszak és a számla esedékessége is 2016. évre esik, de a számlát már 2015-ben kiállították

Elszámolási időszak: 2016. január hónap

Számla esedékessége: 2016. január 15.

Számla kiállítása: 2015. december 15.

Teljesítés időpontja: 2015. december 15. (EBBEN AZ ESETBEN A 2016-OS SZABÁLYOKAT KELL ALKALMAZNI, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY AZ MÉG NEM LÉPETT HATÁLYBA!!)

Következő cikkünkben az időszaki elszámolású számlák korrekciójával foglalkozunk!

Példák az időszakos elszámolású ügyletek számlázási szabályaira 2016. január 1-től

Előző cikkünkben az időszaki elszámolású ügyletek 2016. január 1-től hatályba lépő változásait igyekeztünk összefoglalni.  Ebben (és a következő) cikkben az új számlázáshoz szeretnénk kis segítséget nyújtani néhány általános példával.

Példa a főszabály szerinti számlázásra

Példánkban a 2016. július havi könyvelési díjat számlázzuk

1.) A számla esedékessége és a számla kiállítása is az időszak utolsó napjára esik

Elszámolási időszak: 2016. július hónap

Számla esedékessége: 2016. július 31.

Számla kiállítása: 2016. július 31.

Teljesítési időpont: 2016. július 31. (időszak utolsó napja)

2.) A számla esedékessége az időszak utolsó napjára esik, a számla kiállítása ezt megelőzi

Elszámolási időszak: 2016. július hónap

Számla esedékessége: 2016. július 31.

Számla kiállítása: 2016. július 15.

Teljesítési időpont: 2016. július 31. (időszak utolsó napja)

3.) A számla esedékessége megelőzi a az időszak utolsó napját, a számla kiállítása  és a kiegyenlítése is az időszak utolsó napja utánra esik

Elszámolási időszak: 2016. július hónap

Számla esedékessége: 2016. július 15. (kiegyenlítés 2016. augusztus 4.)

Számla kiállítása: 2016. augusztus 5.

Teljesítési időpont: 2016. július 31. (időszak utolsó napja)

Abban az esetben, ha a fenti (3-as) példánál a kiegyenlítés az időszak utolsó napja előtt megtörténne, abban az esetben előleg számlát is ki kell állítani

3/előleg) A pénzügyi teljesítés megelőzi a számla kiállítás időpontját

Elszámolási időszak: 2016. július hónap

Számla esedékessége: 2016. július 15.

Számla pénzügyi teljesítése: 2016. július 20.

Számla kiállítása: 2016. augusztus 5.

Teljesítési időpont az előleg számlánál: 2016. július 20. (a pénzügyi teljesítés napja)

Teljesítési időpont a végszámlánál: 2016. július 31. (időszak utolsó napja)

Következő cikkünkben a különös (kivétel) szabályok alá eső időszakos elszámolású ügyletek számlázására hozunk néhány példát.

Időszaki elszámolású ügyletek új szabályai 2016. január 1-től

2015. július 1-én vezették be az időszaki elszámolású ügyletek első lépcsőjét, mely a könyvviteli szolgáltatást végzőknek jelentett új számlázási kötelezettséget. 2016. január 1-től az új szabályokat minden ilyen ügyletre alkalmazni kell.

Az időszaki elszámolású ügyletek „becenéven” folyamatos teljesítésű ügyletek, jellemzően a bérleti díjak, a könyvviteli szolgáltatások, a telefon számlák, a közüzemi szolgáltatás díjai, vagy az az eseti s, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el.

A határozott időre szóló elszámolás tekintetében a teljesítés időpontjában következik be a változás (58. §). Nézzük, milyen teljesítési időpontok közül kell kiválasztanunk januártól a megfelelő teljesítési időpontot.

Főszabály: nem a fizetés esedékessége (jelenlegi szabály), hanem az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Valószínűleg, bár ez a főszabály, de ezt fogjuk a legritkábban alkalmazni.

Különös szabályok:

-         a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja – amennyiben a ellenérték megtérítésének esedékessége (fizetési határidő), illetve a számla kibocsátásának a kelte az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi

-         az ellenérték megtérítésének esedékessége – amennyiben a fizetési határidő az elszámolási időszakot követi és az elszámolási időszak végétől számított 60 napon belül van

-         az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő maximum 60. nap lehet – abban az esetben, ha a fizetési határidő több, mint 60 nappal meghaladja az érintett időszakot, a teljesítés dátumának legkésőbb a 60. napnak kell lennie

Fontos megjegyezni azt is, hogy a számlán, függetlenül a fentiek alapján meghatározott teljesítési időponttól, a tényleges teljesítési időszakot is fel kell tüntetni. (pl. melyik hónapra vonatkozó könyvelési díjat számlázzuk ki)

Időszaki elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Amennyiben mégis hosszabb, úgy a 12. hónap utolsó napja is keletkeztet egy teljesítési időpontot.

Érdemes néhány szót váltani az előleg kérdéséről is. Bár már jól ismerjük, hogy mit nevezünk előlegnek, de 2015-től az előleg fogalma kibővült, így már nem csak a készpénz, vagy a készpénzt helyettesítő fizetési eszköz átvételét, de bármilyen vagyoni előnyt is előlegként kell kezelni, ha az a teljesítés előtt történik.

Nézzük meg, mitől lesz valami előleg:

-         az ellenértékbe beszámítható

-         az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott

-         annak fizetésében, előre megállapodnak

-         ténylegesen átveszik vagy jóváírják

Az előleg számla tartalmi kellékei:

-         a számlán fel kell tüntetni, hogy „előleg”, illetve minek az előlege

-         a teljesítési időpont mindig az előleg átvételének, megszerzésének napja

-         az előleg számla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen maga az alapügylet

Érdemes áttekinteni, hogy az előleget milyen ügytípusoknál hogyan kezeljük áfa szempontjából:

-         közösségen belüli termékbeszerzés nem adóköteles

-         közösségen belüli termékértékesítés nem adóköteles

-         belföldi fordított adózású ügyletek nem adókötelesek

-         nemzetközi fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatások adókötelesek (Áfa tv. 140. §.)

-         nemzetközi fordított adózású, különös szabályok szerinti ügyletek nem adókötelesek

A határozott időre szóló elszámolás 2016. január 1-től lép hatályba. Minden 2015-ös díjat a régi szabály szerint kell számlázni, még abban az esetben is, ha a jelenleg érvényes szabályok szerint a teljesítés (fizetési határidő) 2015. december 31-e utánra esik.

Érdemes említést tenni a gyűjtőszámlákról is, bár maga a gyűjtőszámla „csak” egy számlázási módszer.

A gyűjtőszámla sajátosságai, feltétele:

-         a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek külön megállapodtak

-         a gyűjtőszámlán feltüntetett tételek vonatkozásában külön-külön kell a teljesítés igazolás

-         a gyűjtőszámla annyi teljesítési időpontot tartalmaz, ahány ügylet van felsorolva a számlán

-         a gyűjtőszámla időszaka nem lehet hosszabb, mint a kibocsátó bevallási időszaka (havi, negyedéves…)

-         közösségi mentes értékesítésnél a naptári hónapnál nem lehet hosszabb az időszak. Abban az esetben, ha az időszak mégis hosszabb lenne, a számlát akkor is ki kell állítani a hónap végével az addigi teljesítésekről

-         belföldi és közösségi számlákra is feltétel, hogy a számlát ki kell állítani a teljesítéstől számított 15 napon belül

Ebben az írásunkban általános információkat igyekeztünk megosztani a fenti témával kapcsolatban.

Mi is tudjuk, hogy a gyakorlati példákon át bemutatott esetek alapján mindenki könnyebben megtanulja majd az új számlázás fortélyait.

Következő írásunkban igyekszünk néhány példával a segítségükre lenni.