Megbízható adózó – kockázatos adózó II.

A 2016. január 1-től módosuló 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről új előírásként értelmezi az adózói minősítést.

Az adóhatóság és a vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett és áfaregisztrált adózókat negyedévente különböző ismérvek alapján minősíteni fogja.

Előző cikkünkben a megbízható adózói minősítésről beszéltünk. Most nézzük át együtt, mely vállalkozásokat minősít idén az adóhatóság kockázatos adózónak.

Kockázatos adózónak minősül a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt nem álló adózó, melynél az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

-         Szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétett listáján. Nagy összegű adóhiánynak minősül magánszemélyeknél a 10 millió, más adózónál a 100 millió forintot elérő tartozás.

-         Szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétett listáján.

-         Szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétett listáján.

-         Egy éven belül az adóhatóság ismételt üzletbezárás szankciót alkalmazta vele szemben.

A kockázatos adózó minősítés a minősítést követő 1 éven át fennáll.

Az adózó mentesülhet a kockázatos adózó minősítés alól, amennyiben a következő minősítésig a hátrányos besorolás okát megszünteti. Amennyiben a hátrányos besorolást be nem jelentett alkalmazott vagy üzletbezárás miatt kapta, egy évig „priuszos” adózó lesz!

Milyen hátrányos megkülönböztetésre számíthat a kockázatosnak minősített adózó?

-         Az általános forgalmi adó kiutalási határidő mindenképpen 75 nap.

-         Amennyiben az adózó az adóellenőrzés időszaka alatt kockázatos adózónak minősül, akkor az adóellenőrzés határideje automatikusan 60 nappal meghosszabbodik.

-         Utólagos ellenőrzés alkalmával a megállapított késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat ötszöröse, ha a késedelmi pótlék megállapításakor az adózó kockázatos adózónak minősül.

-         Az állami adó- és vámhatóság az eljárásban köteles mulasztási- és adóbírságot kiszabni. A bírság összege nem lehet kisebb, mint az általános szabályok szerinti felső határ 50%-a.

-         A mulasztási bírság az általános szabályok szerinti felső határ 150%-a.

Megbízható adózó – kockázatos adózó

A 2016. január 1-től módosuló 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről új előírásként értelmezi az adózói minősítést.

Az adóhatóság és a vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett és áfaregisztrált adózókat negyedévente különböző ismérvek alapján minősíteni fogja.

 A minősítést első alkalommal 2016. első negyedévében készíti, melyről a hatóság értesítést küld az adózó részére.

Abban az esetben, ha az adózó minősítése a későbbiek során nem változik, új értesítést az adóhatóság nem küld.

A minősítés lekérdezésére az adóalanynak az ügyfélkapun keresztül lesz lehetősége. Amennyiben nem ért egyet a minősítéssel, kifogással élhet, melyet az állami adó – és vámhatósághoz nyújthat be. A kifogást 6 hónapon belül kell benyújtani, a határidő jogvesztő.

Összeolvadás, vagy beolvadás esetén a jogutód csak abban az esetben minősülhet megbízható adózónak, ha minden jogelődje is megbízható volt.

Különválás, kiválás és átalakulás esetén a jogutód és a jogelőd minősítése azonos marad.

Megbízható adózó

2016. január 1-től megbízható adózónak minősül, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

-         Legalább három éve folyamatosan működik

-         A tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének (befizetett összes adó) 3%-át

-         A tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást

-         A tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt (nem áll) csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt

-         Nem rendelkezik 500.0000 forintot meghaladó adótartozással

-         A tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt (nem áll) adószámfelfüggesztés hatálya alatt amiatt, hogy bevallási, illetve adófizetési kötelezettségének nem tett eleget

-         A tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt (nem áll) adószámtörlés hatálya alatt

-         Az adózó terhére az adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző két évben kiszabott mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének (befizetett összes adó) 1%-át

-         A tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt (nem áll) fokozott adóhatósági felügyelet alatt

-         Nem minősül kockázatos adózónak

A megbízhatónak minősített adózók előnyt is élveznek majd az adó- és vámhatóságnál:

-         A megbízhatónak minősített adózónál az ellenőrzési határidő nem lehet hosszabb 180 napnál.

-         A megbízható adózót bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén első alkalommal csak felszólítja az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére. Ez alól kivételt képez a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az EKÁR rendszer bejelentési kötelezettsége. Ezek elmulasztása esetén azonnali bírság is kiszabható.

-         A megbízható adózó terhére kiszabott mulasztási bírság az általános szabályok szerint kiszabható bírság maximum 50%-ig terjedhet.

-         Amennyiben az adóhatóság adóbírságot szab ki, az adózó az általános szabályok szerinti adóbírság legfeljebb 50%-át fizeti meg.

-         Kedvezőbb mulasztási és adóbírság nem állapítható meg abban az esetben, ha az adózó az eljárás során a megbízható adózói minősítését is elveszíti.

-         A megbízható adózó automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetésre jogosult, ha a tartozása nem haladja meg az 500.000 forintot.

-         A megbízható adózó a visszaigényelt általános forgalmi adót 2017. január 1-től legkésőbb a 45. napon, 2018. január 1-től pedig legkésőbb a 30. napon visszakapja. Az általános visszautalási határidő jelenleg 75 nap.

Következő cikkünkben a kockázatos adózónak minősítés ismérveit mutatjuk be.

Általános forgalmi adó változása 2016. január 1-től

Év elejétől az általános forgalmi adó törvényben is találhatunk változásokat. Nézzük át, melyek ezek az új vagy módosult szabályozások.

2016. január 1-től a csoportos adóalanyiságra vonatkozó szabályok szempontjából nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak azok az adóalanyok, amelyek kizárólag azért minősültek kapcsolt vállalkozásnak, mert a magyar állam vagy önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük.

Nagy változás 2016. január 1-től az időszakos elszámolású ügyletek kapcsán az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja.

Az új előírásokat a 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége vagy a számla kibocsátásának időpontja december 31-ét követő időpont.

Az időszakos elszámolású ügyletekről bővebben itt olvashat.

2016. január 1-től módosul az adólevonási jog érvényesítésének lehetősége is.

Januártól a levonási jog érvényesítése a keletkezés évében, valamint az azt követő naptári évben (két éves korlát!) lehetséges. A késve érkezett számlákra vonatkozóan az adólevonási jogot eddig a keletkezés évétől számított elévülési időn belül bármikor gyakorolhatta az adóalany.

A két éves időkorláton túl, de az elévülési időn belül a levonható általános forgalmi adót az önellenőrzés keretein belül a keletkezés időszakában érvényesítheti az adóalany.

A fordított adózás alá eső ügyleteknél, valamint az import áfánál a főszabálytól eltérően az előzetesen felszámított általános forgalmi adót abban az adó-megállapítási időszakban vonhatja le, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. A rendelkezést a 2016. január 1-e után keletkezett adólevonási jognál kell először alkalmazni.

2016. január 1-től mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól a nemzetközi légi személyszállítási szolgáltatást nyújtó adóalany. Ennek feltétele, hogy a szolgáltatásról egyéb számviteli bizonylatot állít ki. Természetesen, ha a szolgáltatás igénybevevője számlát kér, úgy azt ki kell állítania.

2016. január 1-től 27%-ról 5%-ra csökken a következő termékek, szolgáltatások esetében az általános forgalmi adó:

-         sertés tőkehúsok értékesítése

-         új építésű házak és lakások értékesítése

Az új lakóingatlan értékesítés esetében az új adómérték az alábbi esetekre vonatkozik:

-         többlakásos lakóingatlan esetében a maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások értékesítésére

-         egylakásos lakóingatlanok esetében a maximum 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakások értékesítésére

Az áfa törvény rendelkezései szerint lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.

Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Az új, 5%-os adómérték azokra a már megépült ingatlanokra is vonatkozhat, amelyek ugyan már megépültek, de a használatbavételi engedélyük még nem emelkedett jogerőre, vagy a használatba vétel és az értékesítés között a két év nem telt el.

A kormány döntése alapján a magán építkező a 300 négyzetméternél nem nagyobb új lakóingatlan építéséhez kapcsolódóan a számlával igazolt építőanyag 27% -os általános forgalmi adóját maximum 5 millió forint összegig visszaigényelheti.

A visszaigénylést várhatóan a saját bankszámlát vezető banknál kell kezdeményezni. Ide nyújtja be a magánszemély a számlákat, majd az államkincstár erre a bankszámlára utalja vissza a visszaigényelt (maximum 5 millió) forintot.

Januártól azoknak a magánberuházóknak akik 300 négyzetméternél kisebb ingatlant építenek, nem kell építési engedélyt kérniük. Ezekben az esetekben ingyenes építési bejelentési kötelezettségük keletkezik mind az építkezés megkezdésekor, mind az építkezés befejeztével.