Engedjék meg most nekem, hogy ne a saját tollammal ékeskedjek. Az Önadózó újság 2014/
06. számában jelent meg dr. Szabó Tibor ügyvéd és adószakértő írása ebben a témában. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány gondolatot kiragadni ebből az írásból, mert úgy
gondolom, hogy a könyvelőket érintő kártérítési felelősség nagyon fontos kérdés, és minden
szakmabelit foglalkoztat.
Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépése után különböző
állásfoglalások láttak napvilágot a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségét illetően.
A kérdés a betéti, a közkereseti, kft (esetleg Zrt) cégformában működő könyvelőiroda
ügyvezetőit érinti.
A kártérítési felelősségnek a Ptk. Rendszerében alapvetően két fő alakzata van:
1. Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség (Ptk. Hatodik Könyv, Második
Rész)
- A kötelezett késedelme
- A jogosult átvételi késedelme
- Hibás teljesítés (kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás, jogszavatosság)
- A teljesítés lehetetlenné válása
- A teljesítés megtagadása
- Jognyilatkozat tételének elmulasztása
A könyvelőirodák polgári jogi kártérítési felelőssége mindig valamilyen szolgáltatási
mulasztáshoz, hibához kapcsolódik. Jellemzően késve nyújtanak be egy bevallást, ami
miatt az adóhatóság bírságot szab ki a könyvelt cégre, amely aztán a kártérítést áthárítja a
könyvelő irodára (szerződés alapján!) Ez a Ptk. Rendszerében szerződésszegéssel okozott
kárnak minősül, amelyért a könyvelőiroda felel ugyan, de a Ptk. Szerint itt már nem felel a
könyvelőiroda vezető tisztségviselője. Lényegében a könyvelőiroda vezető tisztségviselőit a
Ptk. Új felelősségi szabályai a gyakorlatban nem érintik.
Mindenképpen ki kell emelni, hogy a könyvelőirodával szemben a szerződésszegésért
érvényesített kárfelelősség a könyvelőiroda és a vezető tisztségviselő viszonyában
megalapozhatja a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét. Ez viszont nem új szabály, ez
eddig is így volt.
A könyvelőiroda által a munkavállalójának okozott károkért (pl. üzemi balesetből eredő
követelés) sem felel a könyvelőiroda vezető tisztségviselője. A munkaviszonyból eredő
követelésekre nem a Ptk. hanem a Munka Törvénykönyve az irányadó, amely a vezető
tisztségviselők kártérítési kötelezettségére rendelkezést nem tartalmaz.
A könyvelőiroda adótartozásáért sem felel személyesen a könyvelőiroda vezetője (kivéve
felszámolás esetén). Az adókötelezettségek teljesítésére nem a Ptk., hanem az adózás
rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók. A szerződésen kívül okozott kárért való
felelősség csak a polgári jogviszonyokon belül értelmezhető!
2. Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (Ptk. Hatodik Könyv, Negyedik
Rész)
Ez a felelősségi alakzat a jogi személy vonatkozásában nem a rendes gazdasági
tevékenységhez, sokkal inkább rendkívüli eseményekhez kapcsolódik. Ez is az
üzleti tevékenység része. Ez a felelősség típus tekinthető a klasszikus kártérítési
felelősségnek.
A vezető tisztségviselők kártérítési felelősségét a Ptk. Csak a szerződésen kívül
okozott károk vonatkozásában állapítja meg, a szerződésszegéssel okozott károk
vonatkozásában NEM!
A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelőssége
6:541.§ Felelősség a vezető tisztségviselője károkozásáért
Ha a jogi személy vezető tisztségviselője a jogviszonyával összefüggésben harmadik
személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel
egyetemlegesen felel.
A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelőssége az
alábbiakban jellemezhető:
- A károkozó magatartást maga a jogi személy (pl. bt, kft) tanúsítja, vagy az alkalmazottja, vagy a vezető tisztségviselője útján
- Ez a károkozás azonban mindig rendkívüli eseményhez kapcsolódik, vagy annak képében jelenik meg
- A károsult nem a szerződő partner, hanem mindig egy rajtuk kívülálló személy (járókelő, parkoló autó tulajdonosa, szomszéd stb). Természetesen nemcsak magánszemély, hanem jogi személy is lehet.
Környezetvédelmi szabályszegések
Tipikus esetkör lehet a környezetvédelmi vagy biztonsági mulasztás. A cég
környezetszennyező tevékenységéből a telephelye hatókörében levő ingatlanokban, javakban
bekövetkezett károkra már a Ptk. Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait
kell alkalmazni, amelyért tehát már fennállhat a vezető tisztségviselők jogi személy melletti
egyetemleges felelőssége.
Ez a felelősség, bár nagyon fontos, de kevéssé jellemző egy könyvelő irodára.
Munkavédelmi, építési, műszaki, biztonsági, tűzvédelmi szabályszegések
Ezen szabályok megszegésével kívülálló természetes és jogi személyeknek okozott kárért
szintén fennállhat a károkozó jogi személy vezető tisztségviselőjének felelőssége.
Pl. ha egy építkezés toronydaruja összedől, és a járókelők, vagy a parkoló autók sérülést
szenvednek, és a vizsgálat alapján a vezető tisztségviselőig visszavezethető a mulasztás, ez
esetben az ő kártérítési felelőssége is fennáll.
Ez a felelősségi szabály sem jellemzően a könyvelő irodákat érinti.
Károkozás gazdasági tevékenység végzésével
A jogi személy gazdasági tevékenységének mikénti végzésével is kárt okozhat. A gazdasági
tevékenység végzésével okozott kár körében is csak akkor felel az érintett jogi személy
vezető tisztségviselője, ha a károkozás a tisztségével összefüggésben van. Ilyen lehet például,
ha a felszólítás, tiltakozás ellenére is megismétlődik az eset. Egyértelmű a felelősség, ha a
vezető tisztségviselő utasítására történik az eset. Ilyen eset lehet például, ha a mezőgazdasági
vállalkozás beleszánt a szomszédos termőföldbe, vagy kivágja a szomszédos erdőrészt.
Épületkárok, csúszásmentesítés elmulasztása
Az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott
kárérét alapesetben az épület tulajdonosa a felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre
és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg. Ha az épület jogi személy
tulajdonában áll, ilyen kár esetén fennállhat a vezető tisztségviselő mögöttes felelőssége.
Bár nem jellemző, de ezek akár érinthetik a könyvelőirodákat.
A harmadik személlyel szembeni felelősség esetkörei alapján a könyvelőiroda egyáltalán nem
tartozik a veszélyeztetett tevékenységek közé, tehát a vezető tisztségviselők számára nem
jelent gyakorlati veszélyt az új Ptk. Új felelősségi szabálya.
