Hogyan és mikor válasszunk (váltsunk) könyvelőt?

Amikor arról gondolkodunk, hogy vállalkozást hozunk létre, nemcsak azt kell végig gondolnunk, hogy milyen társasági formában szeretnénk vállalkozni, hanem azt is, hogy meg kell találnunk a megfelelő könyvelőt, aki segíti majd vállalkozásunkat. Igen, már akkor végig kell gondolnunk, amikor még csak tervezzük a vállalkozás alapítását. A könyvelő kiválasztása általában nem egyszerű feladat, ezért sose hagyjuk az utolsó pillanatra. Célszerű ismerősöktől érdeklődni, de ez sosem elég. Minden cégnek és minden cégvezetésnek más igénye van. Nem igazán létezik két teljesen egyformán működő cég, ezért a barátnak, családtagnak teljesen megfelelően dolgozó könyvelő, nem biztos, hogy a mi igényeinket is ki tudja elégíteni.

Javaslom, hogy mindig személyes megbeszélésen alapuljon a választás.

Természetesen eljöhet az a pillanat, amikor a választott könyvelő mégsem felel meg az általunk támasztott követelményeknek. Sokszor évek múltán ér el a vállalkozás olyan szintre, hogy az addig megfelelően működő könyvelő (könyvelő cég) már nem teljesíti megfelelően a tőle elvárt feladatokat. Ez adódhat abból, hogy a cég kinőtte a könyvelő tudását, kapacitását, de természetesen fordítva is lehet, vagyis a könyvelő (cég) alakul olyan nagy vállalkozássá, hogy már nem tud kellő figyelmet fordítani egy kisebb vállalkozás igényeire. Mivel a könyvelő választása, a könyvelési feladat bizalmi alapokon nyugszik, sokszor évekig beletörődünk abba, hogy nem kapjuk meg a megfelelő információkat a könyvelésre átadott anyagainkkal kapcsolatban, de váltani nem váltunk. Tapasztalataim szerint még akkor is nehéz a váltás, ha az akarat megvan a vállalkozóban, keresi is az új és megfelelő személyt erre a feladatra, de mégsem tudja, vagy mégsem meri meghozni a döntést.

Tisztelt Vállalkozó! Soha ne fogadja el a kevesebbet, mint amit Ön elvárásként a könyvelővel szemben támaszt!

Amennyiben úgy érzi:

-          nem kap időben tájékoztatást a cégének aktuális pénzügyi helyzetéről

-          úgy érzi, könyvelője nincs tisztában a napi törvényi változásokkal

-          nem nyújt segítséget Önnek az adó optimalizálásában

-          nem tájékoztatja időben a fizetési, bevallási határidőkről

-          súlyosabb esetben már bírságot is kapott cége a könyvelő mulasztása miatt

            ne halogassa a döntést. Keressen egy új könyvelőt!

Amire figyelnünk kell könyvelő váltásnál:

-          ne az ár alapján hozzunk döntést, hisz az ár kialakításánál sokszor az is fontos tényező, hogy a könyvelő lelkiismeretes, a „berögzítem a számlákat” mellett egyéb költséghatékony megoldásokra is mindig felhívja a cégvezetés figyelmét

-          szerintem nagyon fontos az is, hogy a könyvelő, akivel együtt fogunk dolgozni, mennyire szimpatikus nekünk. Gondoljunk csak bele, az illetővel hosszú évekig fogunk együtt dolgozni!

-          Nagyon fontos az is, hogy a könyvelési munkára mindenképpen szerződés szülessen, a szerződés térjen ki a könyvelő felelősségére

-          A könyvelőnek (könyvelő cégnek) legyen szakmai felelősségbiztosítása.

 Mikor váltsunk könyvelőt?

A legpraktikusabb időpont az év vége. Ilyenkor a régi könyvelő lezárja az évet, elkészíti a záró bevallásokat, a beszámolót. Az új könyvelő pedig januártól egy teljesen új évet nyitva, kezdheti a könyvelést.

Természetesen adódhat olyan ok, amikor nem halogathatjuk a könyvelő váltást. Ebben az esetben azonnal bízzunk meg egy új könyvelőt a feladatok ellátására.

Az új könyvelő felelőssége nem terjedhet ki az előzőleg lekönyvelt munkára, ezt mindenképpen tudnia kell a megbízást adó vállalkozónak.

Általában a váltás hónapját megelőző hónap végére készít az előző könyvelő egy évközi zárást, és az új könyvelő ez alapján veszi át a könyvelési feladatokat. Ebben az esetben, amikor elhozzuk az addigi könyvelési anyagot a könyvelőtől, az átadási-átvételi jegyzőkönyv mellé egy felelősségvállalási nyilatkozatot is célszerű készíteni.

Sajnos nem egyszer találkoztunk már olyan esettel is, amikor azért kell könyvelőt váltani év közben, mert az előző időszakok feldolgozását sem végezte el a könyvelő, vagy az elvégzett munka feltehetően nem ér semmit. Ilyenkor célszerű (bár nem takarékos mód) az egész évet újra lekönyvelnie az új könyvelőnek. Az előzőleg beadott bevallásokat felülvizsgálja, önrevízióval helyesbíti (ha van rá szükség). Ebben az esetben természetesen az új könyvelő felelőssége az egész év, hisz az Ő tudása alapján lettek a bevallások kijavítva.

A vállalkozónak tudnia kell, hogy a számlák újbóli lekönyveléséért ugyanúgy ki kell fizetnie a könyvelési díjat, hisz a könyvelő pontosan azt a munkát végzi el, amit „rendes” esetben végezne.

Könyvelőirodai vezetők kártérítési felelőssége (új Ptk.)

Engedjék meg most nekem, hogy ne a saját tollammal ékeskedjek. Az Önadózó újság 2014/ 06. számában jelent meg dr. Szabó Tibor ügyvéd és adószakértő írása ebben a témában.  A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány gondolatot kiragadni ebből az írásból, mert úgy gondolom, hogy a könyvelőket érintő kártérítési felelősség nagyon fontos kérdés, és minden szakmabelit foglalkoztat.

Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépése után különböző állásfoglalások láttak napvilágot a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségét illetően. A kérdés a betéti, a közkereseti, kft (esetleg Zrt) cégformában működő könyvelőiroda ügyvezetőit érinti.

A kártérítési felelősségnek a Ptk. Rendszerében alapvetően két fő alakzata van:

1. Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség (Ptk. Hatodik Könyv, Második Rész)

• A kötelezett késedelme 
• A jogosult átvételi késedelme 
• Hibás teljesítés (kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás, jogszavatosság) 
• A teljesítés lehetetlenné válása 
• A teljesítés megtagadása 
• Jognyilatkozat tételének elmulasztása 

A könyvelőirodák polgári jogi kártérítési felelőssége mindig valamilyen szolgáltatási mulasztáshoz, hibához kapcsolódik. Jellemzően késve nyújtanak be egy bevallást, ami miatt az adóhatóság bírságot szab ki a könyvelt cégre, amely aztán a kártérítést áthárítja a könyvelő irodára (szerződés alapján!) Ez a Ptk. Rendszerében szerződésszegéssel okozott kárnak minősül, amelyért a könyvelőiroda felel ugyan, de a Ptk. Szerint itt már nem felel a könyvelőiroda vezető tisztségviselője. Lényegében a könyvelőiroda vezető tisztségviselőit a Ptk. Új felelősségi szabályai a gyakorlatban nem érintik.

Mindenképpen ki kell emelni, hogy a könyvelőirodával szemben a szerződésszegésért érvényesített kárfelelősség a könyvelőiroda és a vezető tisztségviselő viszonyában megalapozhatja a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét. Ez viszont nem új szabály, ez eddig is így volt.

A könyvelőiroda által a munkavállalójának okozott károkért (pl. üzemi balesetből eredő követelés) sem felel a könyvelőiroda vezető tisztségviselője. A munkaviszonyból eredő követelésekre nem a Ptk. hanem a Munka Törvénykönyve az irányadó, amely a vezető tisztségviselők kártérítési kötelezettségére rendelkezést nem tartalmaz.

A könyvelőiroda adótartozásáért sem felel személyesen a könyvelőiroda vezetője (kivéve felszámolás esetén). Az adókötelezettségek teljesítésére nem a Ptk., hanem az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség csak a polgári jogviszonyokon belül értelmezhető!

2. Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (Ptk. Hatodik Könyv, Negyedik Rész)

Ez a felelősségi alakzat a jogi személy vonatkozásában nem a rendes gazdasági tevékenységhez, sokkal inkább rendkívüli eseményekhez kapcsolódik. Ez is az üzleti tevékenység része. Ez a felelősség típus tekinthető a klasszikus kártérítési felelősségnek.

A vezető tisztségviselők kártérítési felelősségét a Ptk. Csak a szerződésen kívül okozott károk vonatkozásában állapítja meg, a szerződésszegéssel okozott károk vonatkozásában NEM!

A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelőssége

6:541.§ Felelősség a vezető tisztségviselője károkozásáért Ha a jogi személy vezető tisztségviselője a jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. 

A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelőssége az alábbiakban jellemezhető: 

• A károkozó magatartást maga a jogi személy (pl. bt, kft) tanúsítja, vagy az alkalmazottja, vagy a vezető tisztségviselője útján 
• Ez a károkozás azonban mindig rendkívüli eseményhez kapcsolódik, vagy annak képében jelenik meg 
• A károsult nem a szerződő partner, hanem mindig egy rajtuk kívülálló személy (járókelő, parkoló autó tulajdonosa, szomszéd stb). Természetesen nemcsak magánszemély, hanem jogi személy is lehet. 

Környezetvédelmi szabályszegések 

Tipikus esetkör lehet a környezetvédelmi vagy biztonsági mulasztás. A cég környezetszennyező tevékenységéből a telephelye hatókörében levő ingatlanokban, javakban bekövetkezett károkra már a Ptk. Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni, amelyért tehát már fennállhat a vezető tisztségviselők jogi személy melletti egyetemleges felelőssége. 

Ez a felelősség, bár nagyon fontos, de kevéssé jellemző egy könyvelő irodára. 

Munkavédelmi, építési, műszaki, biztonsági, tűzvédelmi szabályszegések 

Ezen szabályok megszegésével kívülálló természetes és jogi személyeknek okozott kárért szintén fennállhat a károkozó jogi személy vezető tisztségviselőjének felelőssége. Pl. ha egy építkezés toronydaruja összedől, és a járókelők, vagy a parkoló autók sérülést szenvednek, és a vizsgálat alapján a vezető tisztségviselőig visszavezethető a mulasztás, ez esetben az ő kártérítési felelőssége is fennáll. 

Ez a felelősségi szabály sem jellemzően a könyvelő irodákat érinti. 

Károkozás gazdasági tevékenység végzésével 

A jogi személy gazdasági tevékenységének mikénti végzésével is kárt okozhat. A gazdasági tevékenység végzésével okozott kár körében is csak akkor felel az érintett jogi személy vezető tisztségviselője, ha a károkozás a tisztségével összefüggésben van. Ilyen lehet például, ha a felszólítás, tiltakozás ellenére is megismétlődik az eset. Egyértelmű a felelősség, ha a vezető tisztségviselő utasítására történik az eset. Ilyen eset lehet például, ha a mezőgazdasági vállalkozás beleszánt a szomszédos termőföldbe, vagy kivágja a szomszédos erdőrészt. 

Épületkárok, csúszásmentesítés elmulasztása 

Az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárérét alapesetben az épület tulajdonosa a felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg. Ha az épület jogi személy tulajdonában áll, ilyen kár esetén fennállhat a vezető tisztségviselő mögöttes felelőssége. 

Bár nem jellemző, de ezek akár érinthetik a könyvelőirodákat. 

A harmadik személlyel szembeni felelősség esetkörei alapján a könyvelőiroda egyáltalán nem tartozik a veszélyeztetett tevékenységek közé, tehát a vezető tisztségviselők számára nem jelent gyakorlati veszélyt az új Ptk. Új felelősségi szabálya.

Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak

Lassan közeledik az év vége, ami a gazdasági társaságokra és a könyvelőkre is nagy megterhelést ró. Egyik kiemelkedő feladat az adók feltöltési kötelezettsége, melynek a határideje 2013. december 20-a. Azt tapasztaltam, hogy a vállalkozók erre a feladatra már odafigyelnek, próbálnak előre gondolkodni. Viszont a december nem csak ezt a feladatot tartogatja számunkra. Ebben a hónapban tehetjük meg különböző bejelentési kötelezettségeinket és bejelentési lehetőségeinket is. Ebben a cikkben a feltöltési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. 

Nézzük mely adónemeknél és mikor kell a feltöltési kötelezettséget teljesítenünk: 

• Társasági adó: azokra a gazdasági társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, melyeknél az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel meghaladta a 100 millió forintot. A feltöltési kötelezettség során a várható adó összegére kell kiegészítenie a befizetett adót. Nagyon sokszor hallottam már a vállalkozótól, hogy 90%-ig kell az adót feltölteni. Ez nem így van. Az adót a várható adó 100%-ra fel kell tölteni. De: az adóhatóság májusban, amikor feldolgozza a bevallásokat, megnézi, hogy a feltöltési kötelezettséggel rendelkező cégek az adóévre bevallott társasági adó összeg legalább 90%-áig teljesítették-e a feltöltési kötelezettségüket december 20-ig. A hatóság abban az esetben bírságol, ha az adót nem töltötték fel 90%-ra, de abban az esetben is kiszabja a bírságot, ha ugyan a feltöltést maradéktalanul teljesítette a cég, de nem az előírt határidőre. A mulasztási bírság a befizetett előleg és az adó 90%-nak különbözete után 20%-ig szabható ki. A feltöltési kötelezettség tekintetében bevallási kötelezettség is terheli az adózót. A feltöltési kötelezettséget a 1301-es nyomtatványon kell bevallani. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a nyomtatványon csak a várható adó és a befizetett (havi vagy negyedéves) előlegek különbözetét szerepeltessék, mert a hatóság azt az összeget könyveli fel a folyószámlára, ami a bevalláson szerepelni fog, és az adózótól pedig azt fogja behajtani. 

• Iparűzési adó: azokra a társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, amelyik vállalkozót a társasági adó feltöltési kötelezettség is terheli. Ebben az esetben is hasonlóan kell eljárni, mint a társasági adónál, az adót a várható adó összegére kell kiegészíteni, de itt is figyelembe kell venni az év közben már megfizetett előlegeket (március 15. és szeptember 15.) A feltöltési kötelezettség összegét be kell vallani, valamint meg is kell fizetni. Az iparűzési adó feltöltési kötelezettség nyomtatványát az alábbi linken tudják elérni: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ufo.do?_ID=2013-40   

• EVA: az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként adóelőleget fizet. Év végén az eva-s adózót is terheli a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a várható éves adó összegére ki kell egészíteni a már befizetett előlegeket. Ennél az adónemnél is a várható adó 100%-ra kell a feltöltést teljesíteni. Bár ennél az adónemnél a feltöltési kötelezettséghez nem társul bevallási kötelezettség, mégis nagyon fontos fizetési határidő a december 20-a. 

• Innovációs járulék: az innovációs járulék feltöltési kötelezettség 2012. december 1-től hatályos szabályozás. Ennek értelmében erre az adónemre is vonatkozik a december 20-i feltöltési kötelezettség, ami fizetési és bevallási kötelezettséget is jelent. A fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelemmel kell lenni az adóévben már megfizetett előlegek összegére is. Az innovációs járulék előleg fizetési kötelezettség annyiból tér el az egyéb adónemektől, hogy ennél az adónemnél az adóévre fizetendő utolsó negyedéves előleget, melynek a fizetési határideje január 20-a lenne, már most, december 20-val ki kell fizetni. Az innovációs járulék feltöltési kötelezettségének összegét a 1301-es nyomtatványon kell bevallani. 

• Energiaellátók jövedelemadója: ez az adónem szűk vállalkozói réteget érint, de mivel ennek az adónak a feltöltési kötelezettsége is december 20-a, érdemes néhány szóban megemlíteni. A feltöltési kötelezettség azt az adóalanyt érinti, akinek az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Az adót a várható adó összegének 90%-ig kell feltölteni. 

 A különböző adónemek feltöltési kötelezettségének teljesítése csak az adózók és a könyvelők szoros együttműködése alapján tud létrejönni. Ahhoz, hogy a könyvelő a megfelelő adatot tudja bevallani, ismernie kell az adózó 2013-as adóévre még várható bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Egy könyvelő a legjobb esetben a novemberi állapotnak megfelelően tud számolni, ezért nagyon fontos, hogy az adózó a legjobb tudása szerint tájékoztassa a könyvelőt minden olyan adatról, mely az adó számításánál még várhatóan figyelembe vehető.

A cikk második része ide kattintva érhető el.>>>

Hogyan és mikor válasszunk (váltsunk) könyvelőt?

Amikor arról gondolkodunk, hogy vállalkozást hozunk létre, nemcsak azt kell végig gondolnunk, hogy milyen társasági formában szeretnénk vállalkozni, hanem azt is, hogy meg kell találnunk a megfelelő könyvelőt, aki segíti majd vállalkozásunkat. Igen, már akkor végig kell gondolnunk, amikor még csak tervezzük a vállalkozás alapítását. A könyvelő kiválasztása általában nem egyszerű feladat, ezért sose hagyjuk az utolsó pillanatra. Célszerű ismerősöktől érdeklődni, de ez sosem elég. Minden cégnek és minden cégvezetésnek más igénye van. Nem igazán létezik két teljesen egyformán működő cég, ezért a barátnak, családtagnak teljesen megfelelően dolgozó könyvelő, nem biztos, hogy a mi igényeinket is ki tudja elégíteni.

Javaslom, hogy mindig személyes megbeszélésen alapuljon a választás.

Természetesen eljöhet az a pillanat, amikor a választott könyvelő mégsem felel meg az általunk támasztott követelményeknek. Sokszor évek múltán ér el a vállalkozás olyan szintre, hogy az addig megfelelően működő könyvelő (könyvelő cég) már nem teljesíti megfelelően a tőle elvárt feladatokat. Ez adódhat abból, hogy a cég kinőtte a könyvelő tudását, kapacitását, de természetesen fordítva is lehet, vagyis a könyvelő (cég) alakul olyan nagy vállalkozássá, hogy már nem tud kellő figyelmet fordítani egy kisebb vállalkozás igényeire. Mivel a könyvelő választása, a könyvelési feladat bizalmi alapokon nyugszik, sokszor évekig beletörődünk abba, hogy nem kapjuk meg a megfelelő információkat a könyvelésre átadott anyagainkkal kapcsolatban, de váltani nem váltunk. Tapasztalataim szerint még akkor is nehéz a váltás, ha az akarat megvan a vállalkozóban, keresi is az új és megfelelő személyt erre a feladatra, de mégsem tudja, vagy mégsem meri meghozni a döntést.

Tisztelt Vállalkozó! Soha ne fogadja el a kevesebbet, mint amit Ön elvárásként a könyvelővel szemben támaszt:

Amennyiben úgy érzi:

• nem kap időben tájékoztatást a cégének aktuális pénzügyi helyzetéről
• úgy érzi, könyvelője nincs tisztában a napi törvényi változásokkal
• nem nyújt segítséget Önnek az adó optimalizálásában
• nem tájékoztatja időben a fizetési, bevallási határidőkről
• súlyosabb esetben már bírságot is kapott cége a könyvelő mulasztása miatt

ne halogassa a döntést. Keressen egy új könyvelőt!

Amire figyelnünk kell könyvelő váltásnál:

• Ne az ár alapján hozzunk döntést, hisz az ár kialakításánál sokszor az is fontos tényező, hogy a könyvelő lelkiismeretes, a „berögzítem a számlákat” mellett egyéb költséghatékony megoldásokra is mindig felhívja a cégvezetés figyelmét
• Szerintem nagyon fontos az is, hogy a könyvelő, akivel együtt fogunk dolgozni, mennyire szimpatikus nekünk. Gondoljunk csak bele, az illetővel hosszú évekig fogunk együtt dolgozni!
• Nagyon fontos az is, hogy a könyvelési munkára mindenképpen szerződés szülessen, a szerződés térjen ki a könyvelő felelősségére
• A könyvelőnek (könyvelő cégnek) legyen szakmai felelősségbiztosítása

Mikor váltsunk könyvelőt?

A legpraktikusabb időpont az év vége. Ilyenkor a régi könyvelő lezárja az évet, elkészíti a záró bevallásokat, a beszámolót. Az új könyvelő pedig januártól egy teljesen új évet nyitva, kezdheti a könyvelést, szinte semmiben sem szorul a régi könyvelő előző munkájára.

Természetesen adódhat olyan ok, amikor nem halogathatjuk a könyvelő váltást. Ebben az esetben azonnal megbízunk egy új könyvelőt a feladatok ellátására.

Az új könyvelő felelőssége nem terjedhet ki az előzőleg lekönyvelt munkára, ezt mindenképpen tudnia kell a megbízást adó vállalkozónak.

Általában a váltás hónapját megelőző hónap végére készít az előző könyvelő egy évközi zárást, és az új könyvelő ez alapján veszi át a könyvelési feladatokat. Ebben az esetben, amikor elhozzuk az addigi könyvelési anyagot a könyvelőtől, az átadási-átvételi jegyzőkönyv mellé egy felelősségvállalási nyilatkozatot is célszerű készíteni.

Sajnos nem egyszer találkoztunk már olyan esettel is, amikor azért kell könyvelőt váltani év közben, mert az előző időszakok feldolgozását sem végezte el a könyvelő, vagy az elvégzett munka feltehetően nem ér semmit. Ilyenkor célszerű (bár nem takarékos mód) az egész évet újra lekönyvelnie az új könyvelőnek. Az előzőleg beadott bevallásokat felülvizsgálja, önrevízióval helyesbíti (ha van rá szükség). Ebben az esetben természetesen az új könyvelő felelőssége az egész év, hisz az Ő tudása lapján lettek a bevallások kijavítva.

A vállalkozónak tudnia kell, hogy a számlák újbóli lekönyveléséért ugyanúgy ki kell fizetnie a könyvelési díjat, hisz a könyvelő pontosan azt a munkát végzi el, amit „rendes” esetben végezne.

Forrás: www.napikozlony.hu 

Gondolatok a vállalkozásokról, a könyvelők fontosságáról

Amikor valakiben felmerül a gondolat, hogy vállalkozásba fogjon, nagyon sok dolgot át kell gondolnia.

Mire is szeretne vállalkozni? Milyen formában szeretne vállalkozni? Alkalmazottat akar vagy tud foglalkoztatni? Kell-e könyvelő a vállalkozáshoz, vagy megoldja maga a bevallásait?

Mindezeket a dolgokat érdemes alaposan átgondolni. Szeretnék egy kis segítséget nyújtani ehhez. Csak a saját gondolataimat és tapasztalataimat szeretném leírni. Tapasztalatom abból származik, hogy magam is vállalkozó vagyok, és származik abból is, hogy könyvelőként és bérszámfejtőként vagyok vállalkozó. Az alábbi néhány gondolat közelről sem átfogó ismeretanyag, csak gondolatébresztő mondatok.

Miért is szeretne valaki vállalkozó lenni?

A mai világban sajnos sokszor kényszerből „szeretne” vállalkozó lenni az ember. Van egy munkahelye ahol dolgozik, majd egyszer csak közli vele a főnöke, hogy munka van és el is kell végezni, de sajnos alkalmazottként már nem tudja fizetni utána a járulékokat. Ott maradhat a cégnél és jövedelmet is kap, de adjon az elvégzett munkáról számlát. Az ember eldöntheti, hogy marad és kényszervállalkozó lesz. Ekkor a megszokott munkát végezheti hasonló jövedelemért, mint amit eddig kapott, de ránehezedik a vállalkozók nem egyszerű nyilvántartási, bevallási és legfőképp adófizetési kötelezettsége. Vagy azt mondja, hogy mindezeket a feladatokat Ő nem akarja vagy nem tudja vállalni, és otthagyja a céget. Ebben az esetben előáll a munkahelykeresés nem is olyan könnyű feladata.

A sokkal kellemesebb eset az, amikor valaki nem kényszer hatására akar vállalkozó lenni, hanem hosszú hetekig (hónapokig) tervezgeti az új megélhetési lehetőségét, és örömből, a jövő biztató lehetőségével kezdi el vállalkozását. Általában ők vannak jobb helyzetben, hisz valószínűleg megfelelő anyagi hátérrel, jól átgondolt tervekkel, megfelelő végzettség birtokában kezdik meg új életük felépítését.

Ki milyen vállalkozási formát választ?

Azok az alanyok, akik kényszerből lesznek vállalkozók, szinte egytől-egyig az egyéni vállalkozást választják. Az egyéni vállalkozás elindítása viszonylag kisebb költséggel jár, mint bármilyen cég létrehozása. Az egyéni vállalkozó saját felelősségére vállalkozik, nincs szüksége még névlegesen sem társra.

Azok akik nem a kényszer hatására választanak, igyekeznek jól átgondolni ezt a lépést is. Legjellemzőbb két gazdálkodási forma a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság.

A bt. alapításához legalább 2 tagra van szükség, aki (ami) lehet természetes személy vagy akár társaság is. Az alapításhoz szükséges betét a legminimálisabb összegtől (10 ezer Ft) bármekkora összegig terjedhet, felső határ nincs. A betéti társaságot jellemzően kevés vagyoni betéttel alapítják. Ennél a vállalkozási formánál a beltag teljes vagyonával, míg a kültag a bevitt vagyona erejéig felel a társaság dolgaiért.

A kft. alapításához még társra sincs szükség, hisz léteznek egyszemélyes kft-k is. Ennél a társasági formánál a tagok a bevitt vagyoni betétjük arányáig felelnek a cég dolgaiért. Itt a minimális alapítói vagyon 500 ezer Ft.

Akik már komolyabban foglalkoznak egy vállalkozás létrehozásáról vagy akár több cég összeolvadásról, korlátolt felelősségű társaságot (nagyobb bevitt vagyonnal) vagy részvénytársaságot alapítanak. Magyarországon a bankok, a biztosító intézetek, a nagyobb termelő vállalatok szinte mind ezt az utóbbi vállalkozási formát választják, vagy ezt kell választaniuk ahhoz, hogy az általuk végezni kívánt tevékenységet folytatni tudják.

Alkalmazottat foglalkoztassak, vagy magam végezzem a munkát?

Nos ez is nagyon sok mindenen múlik. Az egyik nagyon fontos és döntő tényező a vállalkozó anyagi biztonsága, anyagi háttere. A kisebb vállalkozások döntő többsége nem foglalkoztat alkalmazottat, mert munkájukat saját maguk végzik el (rendelkeznek megfelelő végzettséggel). Természetesen az évek múlásával, ha a vállalkozó gondot fordít munkájára, megfelelően kezeli vállalkozását, van lehetőség fejlődésre. A megbízások növekedésével szükségessé válhat egy megfelelő segítség igénybe vétele. Aki alkalmazottat kezd el foglalkoztatni, nem kis munkát (nyűgöt) vesz a nyakába. Az alkalmazottak számának növekedésével egyre több jogszabálynak, rendeletnek kell megfelelni. Ezen kívül meg kell felelni a munkavállalók igényeinek, hisz nem is olyan egyszerű feladat a hét minden napjára megfelelő munkával ellátni egy alkalmazottat. Az elvégzett munkát le kell ellenőrizni és bizony az alkalmazottak elvégzett feladatinak felelőssége is a vállalkozóra hárul a megrendelőkkel szemben.

Azok a vállalkozók, aki több tíz, vagy több száz (akár több ezer) alkalmazottat foglalkoztatnak, az ellenőrzési, a vezetési, a pénzügyi és minden egyéb részfeladatot szakértő alkalmazottakra bíznak. Így a felelősséget többen vállalják, az ellenőrzéseket akár több főből álló részegységekre osztják. Nos ez többeknek ismerős lehet, ezek a nagyvállalatok,  mai nevükön a „multik”. Idáig nem jut el mindenki, de egy kisebb vállalkozás vezető feladatának ellátása is megköveteli a cég tulajdonosától a hozzáértést.

Könyvelő vagy nem könyvelő??

Egy nagyobb cégnél ez nem jelent kérdést. A nagyvállalatoknál a pénzügyi, számviteli feladatok elvégzésére külön osztályok vannak, több alkalmazottal.

Egyéni vállalkozók, pár főt foglalkoztató cégek esetében szinte mindig felmerül a kérdés: szükséges ez nekünk?

Sajnos több vállalkozó gondolja úgy, hogy ez szükséges rossz, és bizony, mind mindannyian, a rossz dolgokat toljuk magunk előtt, nagyon sokszor a könyvelő választást is.

A mai gazdasági helyzetben, a törvények végrehajtása, a pénzügyi- és adóhatóságok által elvárt kötelezettségek betartása nem egyszerű dolog. Hiába halljuk mindenhol, hogy bizonyos adózási módoknál már nincs is szükség a könyvelőre, az „X” összegű könyvelési díjat is megspórolhatjuk, ezzel csökkenthetjük a vállalkozás kiadásait.

Ez szép lehetőség, de csak annak ajánlom ezt a választást, aki rendelkezik valamilyen adózási és pénzügyi ismerettel, akinek a saját munkája elvégzése után még van arra ideje, lehetősége és energiája, hogy a megfelelő határidőre minden ezzel kapcsolatos feladatot teljesítsen.

Egy könyvelő minden vállalkozásnál bizalmi kérdés, legyen az egy kicsi egyéni vállalkozás, vagy egy nagyobb cég. A könyvelő kiválasztása döntő többségben ajánlás alapján történik, néhány esetben hirdetés útján, vagy a véletlennek köszönhetően.

Egyre elterjedtebb a vállalkozások klubokba való tömörülése, ahol „ismerkedős” klubnapokat tartanak, és a vállalkozó megismerhetik egymás tevékenységét és kiváló üzleteket köthetnek. Ilyen klubnapokon is van lehetőség könyvelő cégek képviselőivel való találkozásra, a bemutatkozás alapján pedig eldönthetik, hogy a cég érdemes-e az önök által elvárt feladat teljesítésére.

Az internet világában élünk. A weboldalak, a blogok tömegével ontják az információkat. Érdemes böngészni az interneten, mert egy könyvelő iroda által üzemeltetett portál nagyon sokat elmond a cég minőségéről, arról, hogy mennyire tartják fontosnak munkájukat, mennyire viselik lelkükön a vállalkozások sokrétű tájékoztatását.

De ami biztos: kell a szakember ahhoz, hogy a vállalkozó magabiztosan csak a saját munkájával foglalkozzon. Egy jó könyvelő nagyon sok segítséget nyújthat a cégvezetőnek az adózás útvesztőjének kibogozásában, a megfelelő gazdálkodásban.

Forrás: www.napikozlony.hu

Kell-e bevallást készíteni, ha nem volt jövedelme 2011-ben?

Május 17-én a BORS újság 24-25. oldalán megjelent egy cikk az SZJA, azaz személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos teendőkről.

A cikk segítséget próbál nyújtani az adózó személyeknek, azonban téves információkat tartalmaz. Rögtön az első cikkrész azt taglalja, hogy: "Mi a teendő adózási szempontból, ha valakinek nem volt jövedelme? Amennyiben egyáltalán nem volt jövedelme, elegendő, ha aláírja a papírt, de tudnia kell, hogy nullás adattartalommal is be kell küldeni."

Ez viszont nem egyezik a NAV által kiadott, 2011. évi SZJA bevallás hivatalos útmutatójában olvasható információval.

A kiadvány első oldalán ugyanis ez található: "Kérjük mielőtt a bevallás útmutatóját tanulmányozná, feltétlenül olvassa el, mely esetekben nem kell Önnek egyáltalán bevallást benyújtania. [...] Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet. Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott igazolások 'mentes' jogcímmel tartalmazzák."

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendőügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

További kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu

Ki fizeti meg az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. 


Amennyiben Ön úgy érzi, ebbe a kategóriába tartozik, keressen meg és elmondom Önnek a következő teendőket.


De kinek kell megfizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?

Mennyi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke?

Mi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének a határideje?

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:

• élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
• élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása; 
• élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
• takarmány előállítás vagy forgalmazás;
• állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
• növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
• állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
• élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
• szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
• növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
• állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának határideje május 31., a bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk.

A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. 

Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekből származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed.

Könnyítést tartalmaz a törvény a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is a bevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti akkor, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy vállalkozás szerződésben átvállalta.

Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni. továbbá kisvállalkozásokra is, melyek évi hétszázezer forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.

Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Könnyítést tartalmaz a törvény abban az esetben is, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot. Ebben az esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat.

A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon található.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályairól szóló végrehajtási rendeletet ad ki áprilisban. Ezzel összhangban a bevallást támogató elektronikus rendszert a NÉBIH 2012. május 1-én helyezi üzembe honlapján.

A díjat a NÉBIH részére átutalással kell megfizetni. A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.

Amennyiben Ön úgy érzi, ebbe a kategóriába tartozik, keressen meg és elmondom Önnek a következő teendőket.

További információ itt, a NÉBIH honlapján.

A bejegyzéshez forrásként használtuk: http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2012/05/02/elelmiszerlanc_felugyeleti_dij_1