Időszaki elszámolású ügyletek új szabályai 2016. január 1-től

2015. július 1-én vezették be az időszaki elszámolású ügyletek első lépcsőjét, mely a könyvviteli szolgáltatást végzőknek jelentett új számlázási kötelezettséget. 2016. január 1-től az új szabályokat minden ilyen ügyletre alkalmazni kell.

Az időszaki elszámolású ügyletek „becenéven” folyamatos teljesítésű ügyletek, jellemzően a bérleti díjak, a könyvviteli szolgáltatások, a telefon számlák, a közüzemi szolgáltatás díjai, vagy az az eseti s, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el.

A határozott időre szóló elszámolás tekintetében a teljesítés időpontjában következik be a változás (58. §). Nézzük, milyen teljesítési időpontok közül kell kiválasztanunk januártól a megfelelő teljesítési időpontot.

Főszabály: nem a fizetés esedékessége (jelenlegi szabály), hanem az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítési időpont. Valószínűleg, bár ez a főszabály, de ezt fogjuk a legritkábban alkalmazni.

Különös szabályok:

-         a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja – amennyiben a ellenérték megtérítésének esedékessége (fizetési határidő), illetve a számla kibocsátásának a kelte az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi

-         az ellenérték megtérítésének esedékessége – amennyiben a fizetési határidő az elszámolási időszakot követi és az elszámolási időszak végétől számított 60 napon belül van

-         az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő maximum 60. nap lehet – abban az esetben, ha a fizetési határidő több, mint 60 nappal meghaladja az érintett időszakot, a teljesítés dátumának legkésőbb a 60. napnak kell lennie

Fontos megjegyezni azt is, hogy a számlán, függetlenül a fentiek alapján meghatározott teljesítési időponttól, a tényleges teljesítési időszakot is fel kell tüntetni. (pl. melyik hónapra vonatkozó könyvelési díjat számlázzuk ki)

Időszaki elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Amennyiben mégis hosszabb, úgy a 12. hónap utolsó napja is keletkeztet egy teljesítési időpontot.

Érdemes néhány szót váltani az előleg kérdéséről is. Bár már jól ismerjük, hogy mit nevezünk előlegnek, de 2015-től az előleg fogalma kibővült, így már nem csak a készpénz, vagy a készpénzt helyettesítő fizetési eszköz átvételét, de bármilyen vagyoni előnyt is előlegként kell kezelni, ha az a teljesítés előtt történik.

Nézzük meg, mitől lesz valami előleg:

-         az ellenértékbe beszámítható

-         az áfa törvény szerinti teljesítési időpont előtt adott

-         annak fizetésében, előre megállapodnak

-         ténylegesen átveszik vagy jóváírják

Az előleg számla tartalmi kellékei:

-         a számlán fel kell tüntetni, hogy „előleg”, illetve minek az előlege

-         a teljesítési időpont mindig az előleg átvételének, megszerzésének napja

-         az előleg számla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen maga az alapügylet

Érdemes áttekinteni, hogy az előleget milyen ügytípusoknál hogyan kezeljük áfa szempontjából:

-         közösségen belüli termékbeszerzés nem adóköteles

-         közösségen belüli termékértékesítés nem adóköteles

-         belföldi fordított adózású ügyletek nem adókötelesek

-         nemzetközi fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatások adókötelesek (Áfa tv. 140. §.)

-         nemzetközi fordított adózású, különös szabályok szerinti ügyletek nem adókötelesek

A határozott időre szóló elszámolás 2016. január 1-től lép hatályba. Minden 2015-ös díjat a régi szabály szerint kell számlázni, még abban az esetben is, ha a jelenleg érvényes szabályok szerint a teljesítés (fizetési határidő) 2015. december 31-e utánra esik.

Érdemes említést tenni a gyűjtőszámlákról is, bár maga a gyűjtőszámla „csak” egy számlázási módszer.

A gyűjtőszámla sajátosságai, feltétele:

-         a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek külön megállapodtak

-         a gyűjtőszámlán feltüntetett tételek vonatkozásában külön-külön kell a teljesítés igazolás

-         a gyűjtőszámla annyi teljesítési időpontot tartalmaz, ahány ügylet van felsorolva a számlán

-         a gyűjtőszámla időszaka nem lehet hosszabb, mint a kibocsátó bevallási időszaka (havi, negyedéves…)

-         közösségi mentes értékesítésnél a naptári hónapnál nem lehet hosszabb az időszak. Abban az esetben, ha az időszak mégis hosszabb lenne, a számlát akkor is ki kell állítani a hónap végével az addigi teljesítésekről

-         belföldi és közösségi számlákra is feltétel, hogy a számlát ki kell állítani a teljesítéstől számított 15 napon belül

Ebben az írásunkban általános információkat igyekeztünk megosztani a fenti témával kapcsolatban.

Mi is tudjuk, hogy a gyakorlati példákon át bemutatott esetek alapján mindenki könnyebben megtanulja majd az új számlázás fortélyait.

Következő írásunkban igyekszünk néhány példával a segítségükre lenni.