2015. július 1-én vezették be
az időszaki elszámolású ügyletek első lépcsőjét, mely a könyvviteli
szolgáltatást végzőknek jelentett új számlázási kötelezettséget. 2016. január
1-től az új szabályokat minden ilyen ügyletre alkalmazni kell.
Az időszaki elszámolású
ügyletek „becenéven” folyamatos teljesítésű ügyletek, jellemzően a
bérleti díjak, a könyvviteli szolgáltatások, a telefon számlák, a
közüzemi szolgáltatás díjai, vagy az az eseti s, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el.
A határozott időre szóló
elszámolás tekintetében a teljesítés
időpontjában következik be a változás (58. §). Nézzük, milyen teljesítési
időpontok közül kell kiválasztanunk januártól a megfelelő teljesítési
időpontot.
Főszabály:
nem a fizetés esedékessége (jelenlegi szabály), hanem az elszámolási időszak
utolsó napja a teljesítési időpont. Valószínűleg, bár ez a főszabály, de ezt
fogjuk a legritkábban alkalmazni.
Különös szabályok:
-
a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja – amennyiben a ellenérték megtérítésének esedékessége
(fizetési határidő), illetve a számla kibocsátásának a kelte az elszámolással
vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi
-
az ellenérték megtérítésének esedékessége – amennyiben a fizetési határidő az elszámolási
időszakot követi és az elszámolási időszak végétől számított 60 napon belül van
-
az elszámolással
vagy fizetéssel érintett időszak utolsó
napját követő maximum 60. nap lehet – abban az esetben, ha a fizetési
határidő több, mint 60 nappal meghaladja az érintett időszakot, a teljesítés
dátumának legkésőbb a 60. napnak kell lennie
Fontos megjegyezni azt is,
hogy a számlán, függetlenül a fentiek alapján meghatározott teljesítési
időponttól, a tényleges teljesítési
időszakot is fel kell tüntetni. (pl. melyik hónapra vonatkozó könyvelési
díjat számlázzuk ki)
Időszaki elszámolású
ügyleteknél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Amennyiben
mégis hosszabb, úgy a 12. hónap utolsó napja is keletkeztet egy teljesítési
időpontot.
Érdemes néhány szót váltani
az előleg kérdéséről is. Bár már jól
ismerjük, hogy mit nevezünk előlegnek, de 2015-től
az előleg fogalma kibővült, így már nem csak a készpénz, vagy a készpénzt
helyettesítő fizetési eszköz átvételét, de bármilyen vagyoni előnyt is
előlegként kell kezelni, ha az a teljesítés előtt történik.
Nézzük meg, mitől lesz valami előleg:
-
az ellenértékbe beszámítható
-
az áfa törvény
szerinti teljesítési időpont előtt adott
-
annak
fizetésében, előre megállapodnak
-
ténylegesen
átveszik vagy jóváírják
Az előleg számla tartalmi kellékei:
-
a számlán fel
kell tüntetni, hogy „előleg”, illetve minek az előlege
-
a teljesítési
időpont mindig az előleg átvételének, megszerzésének napja
-
az előleg számla
mindig olyan áfa tartalmú, amilyen maga az alapügylet
Érdemes áttekinteni, hogy az előleget milyen ügytípusoknál hogyan
kezeljük áfa szempontjából:
-
közösségen belüli
termékbeszerzés nem adóköteles
-
közösségen belüli
termékértékesítés nem adóköteles
-
belföldi
fordított adózású ügyletek nem adókötelesek
-
nemzetközi
fordított adózású, főszabály szerinti szolgáltatások adókötelesek (Áfa tv. 140.
§.)
-
nemzetközi
fordított adózású, különös szabályok szerinti ügyletek nem adókötelesek
A határozott időre szóló
elszámolás 2016. január 1-től lép hatályba. Minden 2015-ös díjat a régi szabály
szerint kell számlázni, még abban az esetben is, ha a jelenleg érvényes
szabályok szerint a teljesítés (fizetési határidő) 2015. december 31-e utánra
esik.
Érdemes említést tenni a gyűjtőszámlákról is, bár maga a gyűjtőszámla
„csak” egy számlázási módszer.
A gyűjtőszámla sajátosságai, feltétele:
-
a gyűjtőszámla
alkalmazásáról a felek külön megállapodtak
-
a gyűjtőszámlán
feltüntetett tételek vonatkozásában külön-külön kell a teljesítés igazolás
-
a gyűjtőszámla
annyi teljesítési időpontot tartalmaz, ahány ügylet van felsorolva a számlán
-
a gyűjtőszámla
időszaka nem lehet hosszabb, mint a kibocsátó bevallási időszaka (havi,
negyedéves…)
-
közösségi mentes
értékesítésnél a naptári hónapnál nem lehet hosszabb az időszak. Abban az
esetben, ha az időszak mégis hosszabb lenne, a számlát akkor is ki kell állítani
a hónap végével az addigi teljesítésekről
-
belföldi és
közösségi számlákra is feltétel, hogy a számlát ki kell állítani a teljesítéstől
számított 15 napon belül
Ebben az írásunkban általános
információkat igyekeztünk megosztani a fenti témával kapcsolatban.
Mi is tudjuk, hogy a
gyakorlati példákon át bemutatott esetek alapján mindenki könnyebben megtanulja
majd az új számlázás fortélyait.
Következő írásunkban igyekszünk néhány példával a
segítségükre lenni.
Kedves LÍvia!
VálaszTörlésNagyon jó az írás, de a 60 napot nem értem! Azt honnan tetszett venni?
(1a)77 Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.
(2)78 Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. § alkalmazandó.