Év közbeni adótörvény változások SZJA, Társasági adó, Helyi adók, ÁFA, Reklámadó

A törvény alkotóktól szokatlan módon idén elég korán elfogadták a 2016-os év adótörvények módosításait, így már nyáron elkezdhetünk felkészülni a változásokra. Ennél a cikknél is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy írásunk nem taglalja részletesen a várható változásokat, így csak tájékoztató jellegű írást olvashatnak

A módosítások nagy részét csak jövő év január 1-től kell alkalmazni, de néhány változás már az idei évet is érintheti.

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-től az általános adómérték 16%-ról 15%-ra csökken.

Változik a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény összege is. Még 2014-ben fogalmazta meg a törvény, hogy 4 év alatt duplájára kell emelni a két gyermeket nevelő családok havi igénybe vehető kedvezményét. Ez alapján a jogosultak az alábbi összegekkel csökkenthetik jövedelmüket:

-          2016-ban 83.330 forint

-          2017-ben 100.000 forint

-          2018-ban 116.670 forint és

-          2019-ben 133.330 forint

Változik az első házasok adóalap kedvezménye is, mely a jelenlegi havi 31.250 forintról havi 33.335 forintra növekszik. Ezt az adó mérték 1%-os csökkenése tette szükségszerűvé, mert az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.

Kamatjövedelem tekintetében a 15%-os mértékű adót csak a 2016. január 1-tól számított kamatra lehet számítani, tehát a 2015. adóévre járó, de 2016-ban kifizetett (jóváírt) kamatjövedelem még 16%-kal adózik.

Egyes külön adózó jövedelmeknél az adóalap megállapításához alkalmazott szorzók is változnak január 1-től. Az eddig alkalmazott 1,19-es szorzó helyett 1,18-as szorzót kell alkalmazni:

-          a kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni értéknél

-          abban az esetben, amikor a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből nem lehet adót levonni (amennyiben a kamatjövedelmet EHO is termeli, akkor az 1,28-a szorzó helyett 1,27-es szorzót kell alkalmazni)

-          kamatkedvezményből származó jövedelem esetén

-          a szerencsejátékból származó nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetében

A magánnyugdíjpénztári rendszerből a tb-nyugdíjrendszerbe visszatérőkre is ugyanazok a kedvezmények vonatkoznak, mint azokra, akik 2011-2012-ben léptek vissza a tb-nyugdíjrendszerbe. A változás 2016. január 1-től lép életbe, de már 2015. január 1-től visszamenőlegesen alkalmazható.

2016. január 1-i változás, de szintén 2015. január 1-től alkalmazandó változás, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében meghatározott feltételekkel folyósított ösztöndíj adómentes.

Szintén jövő januári változás, amely már 2015. január 1-től visszamenőleges is alkalmazható, hogy mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék.

Társasági adó

2015. június 25-től új fogalommal ismerkedhetünk meg, méghozzá a növekedési adóhitel fogalmával.

A növekedési adóhitel az adóévi adózás előtti eredmény előző évi adózás előtti eredményt meghaladó része. 

Amennyiben a növekedési adóhitel eléri vagy meghaladja a megelőző évi adózás előtti eredmény abszolút értékének ötszörösét (a számításakor bevételként nem vehető figyelembe az osztalék- és kamatjövedelem, a kapcsolt vállalkozástól ingyenesen átvett pénzeszköz), a növekedési adóhitel után az adót a tárgyévet követő két adóév során egyenletesen elosztva, (összesen 8 részletben fizeti meg.

A növekedési adóhitel nem vehető igénybe:

-          a gazdálkodó adóalanyisága az adóévet megelőző három éven belül kezdődött

-          ha az adóévben, vagy az azt megelőző három adóévben részt vett átalakulásban, egyesülésben, szétválásban

-          az adóelőleg kiegészítés határidejéig (tárgy év december 20.) nem nyilatkozik arról a tényről, hogy az adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kívánja

-          végelszámolás, felszámolás kezdőnapját megelőző adóévre, valamint a végelszámolás, felszámolás időszaka alatt

Csökkenthető a növekedési adóhitel esedékessé még nem vált összegét, ha a nyilatkozatát követő két adóév valamelyikében tárgyi eszköz beruházást vagy létszámnövelést valósít meg. A csökkentés mértéke a beruházási érték 19%-a, de legfeljebb a még esedékessé nem vált adóhitel 70%-a.

2015. június 25-től csökkenti az adóalapot a bírságnak a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábban növelő tételként figyelembe vett összeg.

Helyi adók

2016. január 1-től az önkormányzatoknak lehetőségük lesz előnyt, vagy akár teljes adómentességet nyújtani a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, védőnői tevékenységet végző vállalkozásoknak. A kedvezmény csak 20 millió forint adóalapig lehet figyelembe venni, illetve a vállalkozás bevételének 80%-a kell, hogy a felsorolt tevékenységekből származzon.

Általános forgalmi adó

2015. június 25-től közcélú adományozás címen adómentessé vált az oktatási intézmények részére nyújtott eszközátadás. Feltételei:

-          az oktatási intézmény alapfeladataik ellátására adható csak, melynek az ellenkezője ne legyen megállapítható

-          ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának

-          az adományozó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított, törvényi követelményeknek megfelelő igazolással

2016. január 1-től a sertés tőkehúsok áfája 5%-os adókulcs alá kerül.

Reklámadó

2015. július 5-től a társasági adó alanyainak a 30 millió forint alatti reklámközzététellel kapcsolatos adóévi költségei visszamenőlegesen, már a 2014. évben kezdődő adóévben is csökkentik a társasági adó alapot.

2015. július 5-től az adó megállapításánál a következő sávokat kell figyelembe  venni:

-          100 millió forint adóalapig az adó mértéke 0%

-          100 millió forintot meghaladó adóalap fölött egységesen 5,3% az adó mértéke

A reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó adókulcs 20%-ról 5%-ra csökkent.

A reklám közzétevőknek lehetőségük van visszamenőlegesen alkalmazni az új előírásokat. Amennyiben a közzétevő nem alkalmazza az új előírásokat 2015. július 5-e előtti időszakra, úgy ebben az adóévben meg kell osztania az adóévi adóalapját, és az adott időszakokban érvényes szabályok alkalmazásával kell kiszámítani a fizetendő adót.

2015. július 5-től a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő reklámközzétevő adóalanyoknak az adóalapjukat csak akkor kell összeszámítani, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. Ez a rendelkezés is alkalmazható visszamenőlegesen, akár a 2014-es adóévre is.

2015. évi adótörvény változások (ÁFA, Helyi adók)

A 2015. év adótörvény változásai az általános forgalmi adó törvényt és a helyi adókról szóló törvényt sem kímélték. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Általános forgalmi adó

2015. január 1-től a nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatások (elektronikus, távközlési, rádió- és televízió műsor szolgáltatás) tekintetében a szolgáltatást igénybe vevő személy (szervezet) letelepedése, lakóhelye szerinti államban kell az áfát megfizetni. Ezt a rendelkezést a 2014. december 31-ét követő szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.

A mini egyablakos rendszer (MOSS) januártól a e szolgáltatásokból eredő áfa bevallás benyújtására és az adó befizetésére is szolgál.

Az időszakos elszámolású ügyletek új szabályozását két részletben vezetik be.

Az adótanácsadói, könyvelői, valamint a könyvvizsgálói szolgáltatásoknál 2015. július 1-től, míg minden egyéb időszakos elszámolású ügylet adófizetési kötelezettsége 2016. január 1-től változik majd. Az új rendelkezést először akkor kell alkalmazni, ha az elszámolással, fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetés esedékessége 2015. június 30-át (2015. december 31-ét)  követő időpontra esik.

Időszakonkénti elszámolás esetén az adófizetés főszabályként az érintett időszak utolsó napján keletkezik.

Néhány esetben az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja eltér a főszabálytól:

-          a számla- vagy nyugtakibocsátás időpontja, ha a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja és az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének esedékessége az elszámolandó időszak utolsó napját megelőzi.

-          Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének az esedékessége, de legfeljebb az érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, ha az ellenérték megfizetésének az esedékessége az elszámolással, fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

2014. márciusában írtunk először részletesen erről a szabályozásról. Az akkor taglalt szabályok lesznek most bevezetve, így talán érdemes az akkori cikket elolvasni.

http://www.konyvelo.blogspot.hu/2014/03/uj-szamlazasi-szabalyok-2014-julius-1.html

Változik, vagyis bővül az előleg fogalma is januártól. Abban az esetben, ha az ügyletben résztvevő felek cserében állapodnak meg, és az egyik fél hamarabb teljesít, úgy előleg címén adófizetési kötelezettsége keletkezik. Tehát előlegnek minősül minden a teljesítést megelőzően adott, az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny.

2015. január 1-től adóköteles a portfóliókezelési szolgáltatás, amit ezentúl normál (27%) adómérték terheli.  Továbbra is adómentes a befektetési alap, a kockázatitőke alap, magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfóliókezelés.

Január 1-től levonható a motorbenzin áfája abban az esetben, ha a megvásárolt benzint anyagköltségként használják fel és beépül egy másik termékértékesítés adóalapjába.

Főszabály szerint a motorbenzin áfája nem helyezhető levonásba!

Januártól abban az esetben, ha az adószám törlését nem előzi meg adószám felfüggesztés, az adó levonási jog a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével megszűnik.

                                                                                               

2015. január 1-vel bővül (változik) a fordított adózás köre.

- A vas- és acélipari termékek értékesítése esetén kell alkalmazni első esetben annál az ügyletnél, amikor a teljesítési időpontja 2014. december 31-e utánra esik. Az ilyen ügyleteknél az áfa bevallás mellett az értékesítőnek és a beszerzőnek is ügyletenként bejelentést kell tennie az adóhatóság részére. Ezekre a termékekre a fordított adózás 2018. december 31-ig alkalmazható.

- Abban az esetben ha a belföldön gazdasági céllal le nem telepedett adóalany az ingatlan nyilvántartásba bejegyzendő ingatlant ad át belföldön, a fizetendő adót az ingatlant beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti.

- A munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása esetén a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja 2014. december 31-e utáni időpontra esik.

2015. január 1-től változik a tételes összesítő jelentés összeghatára is. Az 1 millió forint áfa tartalmat elérő számlákról kell tételes összesítő jelentést készíteni (ez eddig 2 millió forint volt).

27%-os adókulcsról a kedvezményes 5%-os adókulcsra csökken a nagytestű élő és vágott állatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésénél alkalmazott áfa kulcs.

Az online pénztárgépek és az adóhatóság adatkapcsolatát biztosító szolgáltató szolgáltatásának szüneteltetését vagy megszűnését is jelenteni kell az adóhatóságnak (pl. Mobil Adat)

Helyi adók

2015. január 1-től települési adót is bevezethet a települési önkormányzat képviselő testülete.

Nem lehet települési adót megállapítani:

-          azokra az adótárgyakra, melyekre valamely közteherről szóló törvény hatálya kiterjed. Ebben az esetben például nem adóztatható települési adó formájában a jövedelem, az ingatlan sem.

-          Nem terhelheti települési adó az államot, az önkormányzatot, a szervezeteket, valamint a vállalkozókat

A települési adó mértékét a képviselő testület szabadon állapíthatja meg!

Nem új rendelkezés: azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, amelyeknek az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatás értéke együttes összege meghaladja a nettó árbevételük 50%-át csoportszinten kell megállapítaniuk az iparűzési adó alapját.

2015. január 1-től a fenti szabályozást csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára (napi időarányosítással) jutó összegben kell megállapítani.

Januártól mentes az iparűzési adó alól az a szövetkezet, mely nettó árbevétele 95 %-ban a tagjai részére történő értékesítésből vagy a tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 1. rész

2013. január 1-től az általános forgalmi adó alanyai élhetnek a pénzforgalmi elszámolás lehetőségével. Nézzük meg néhány gondolatban, mit is jelent ez a szabályozás, milyen igazán nagyszerű lehetőséget rejt magában! 

Mit is jelent az a fogalom, hogy pénzforgalmi elszámolás? 

A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a fizetendő adóját (áfa) akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette. Ezzel szemben a beszerzései után a levonási jogot is csak akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megtérítette. 

Természetesen az olyan adóalany, aki pénzforgalmi áfát alkalmazó adóalanytól vásárol, az adólevonási jogával csak akkor élhet, ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a vételárat megtérítette. 

Kik és milyen feltételekkel választhatják a pénzforgalmi elszámolást:  

• azok a vállalkozások, akik a tárgy év első napján kisvállalkozásnak minősülnek (2004. évi XXXIV. Tv. - Kkv. -)
• gazdasági céllal belföldön telepedett le, vagy lakhelye, tartózkodási helye belföldön van 
• nem áll cső – vagy felszámolás alatt 
• adó nélkül számított (éves szinten göngyölített) árbevétele a tárgy évet megelőző évben nem haladta meg, valamint várhatóan a tárgy évben sem fogja meghaladni a 125 millió forintot (év közben kezdő vállalkozásnál az értékhatár időarányos részét kell figyelembe venni!!). 

 A pénzforgalmi elszámolás választását, valamint megszűnését is be kell jelenteni az adóhatóságnak. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, erről a nyilatkozatot a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelenti be. Már működő vállalkozás az adóév első napjától élhet a választás jogával, melyet az előző év december 31-ig jelenthet be az adóhatóságnak. 

FIGYELEM! A fent említett értékhatárba csak a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke tartozik (vagyis pl. egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele NEM), de a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke közül sem mindegyik.

Nézzük mely ellenértékeket nem kell figyelembe vennünk: 

• használt tárgyi eszköz értékesítésének bevétele 
• vagyoni értékű jog végleges átengedésének ellenértéke 
• közösségen belüli adómentes termékértékesítés ellenértéke 
• a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 89. §) 
• adómentesség alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 85. §. (1) bekezdés) 
• a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) 

 A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>
 A cikk 3. részéért kattintson ide!>>>

Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak - 2. rész

Cikkünk második részében a különböző, december hónapot terhelő bejelentési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. Írásunk nem tartalmazza az összes adónemre és adózási formára vonatkozó információt, igyekeztünk a legnépszerűbb és leggyakoribb adókra figyelni. 

• Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA): e törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20-ig jelentkezhetnek be. A bejelentést az adózó december 20-ig minden következmény nélkül írásban vissza is vonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő! Amennyiben az adóalany a következő adóévben nem kíván az eva szerint adózni, azt szintén december 20-ig jelentheti be. Az EVA miatt a helyi adók tekintetében külön bejelentési kötelezettség nem terheli az adózót. A bejelentést nem kötelező minden évben megismételni, az adóhatóság az adózót továbbra is adóalanyként tartja nyilván. 

• Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): a KATA hatálya alá év közben is be lehet jelentkezni, ezért ennél az adónemnél nem döntő fontosságú a december hónap, de érdemes megemlítenünk. Működő vállalkozások esetében az adóalanyiság a választást követő hónap első napjával jön létre, vagyis aki 2014. január 1-től e törvény hatálya alatt kíván adózni, december 31-ig teheti meg a bejelentést. Kezdő vállalkozások esetében, az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell ezt a bejelentést is megtenni. A bejelentésben nyilatkozni kell a vállalkozásban közreműködő kisadózó adatairól, valamint arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül, vagy sem. Amennyiben a helyi adó (iparűzési adó) tekintetében is a KATA-ra vonatkozó egyszerűsített adóalap megállapítást szeretnék választani, ne feledjék, hogy az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 

• Kisvállalati adó (KIVA): újonnan alakuló cégeknél a KIVA alanyiság a cég megalakulásával jön létre, mely tényt 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A 30 napos határidő jogvesztő! Működő vállalkozások év közben is beléphetnek a KIVA hatálya alá. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az adózó a KIVA választását a bejelentéstől számított 30 napon belül jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja. A 30 napos határidő ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megemlíteni, hogy saját elhatározásból történő kilépést a KIVA alól (következő évre vonatkozóan) december 1-jétől december 20-ig teheti meg. A határidő elmulasztása ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a helyi adó tekintetében is az egyszerűsített adóalap megállapítást kívánják alkalmazni, az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 

• Alanyi adómentesség választása: amennyiben az adózó a következő adóévben az alanyi adómentességet szeretné választani, a választását december 31-ig meg kell tennie. Alanyi adómentességet az az adózó választhat, akinek az előző adóévben a nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió forintot. Abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 milliós értékhatárt, ki kell lépni az adó hatálya alól, és a következő két évben nem választhatja. Amennyiben az adóalany saját döntése alapján lép ki az adózási mód alól, a következő évben egy újabb bejelentéssel újra beléphet. 

•  Ingatlan bérbeadás áfa kötelezettsége: Az ingatlan bérbeadás főszabályként a tevékenység egyéb sajátos jellegére való tekintettel adómentes szolgáltatás. Az adóalany élhet választási jogával és adókötelessé teheti ingatlan bérbeadási tevékenységét (még a lakóingatlan bérbeadást is). Ebben az esetben a bejelentési kötelezettségét a következő adóévre tekintettel szintén december hónapban kell megtennie. Amennyiben az adózó az adókötelessé tételt választotta, attól 5 naptári éven keresztül nem térhet el. 

• Viszonteladói tevékenység: a viszonteladói tevékenységre az áfa törvény XVI/2-es alfejezete szerinti különös szabályok vonatkoznak. Ez az úgynevezett árrés szerinti adózás. (akár egyedi akár globális nyilvántartás vezetése esetén) Ennek az adózási módnak a következő adóévre választását is december 20-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak, viszont a bejelentésünk egészen addig él, míg egyéb adózási mód választásáról nem nyilatkozunk. Abban az esetben is bejelentési kötelezettségünk van, ha az erre a tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályokat nem akarjuk alkalmazni, például alanyi adómentességet választunk. A különös szabályoktól eltérő adózási mód választásától a választást követő két naptári év végéig nem térhetünk el. 

• Pénzforgalmi elszámolás: az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását és megszűnését is be kell jelentenie az adóhatóságnak. Újonnan alakuló vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, az adóhatósági bejelentkezésekor kell erről nyilatkoznia. Működő vállalkozás esetében a választást csak teljes adóévre tehető meg, vagyis december hónapban kell a bejelentést megtenni ahhoz, hogy a következő év január 1-től alkalmazni tudja az adózó. 

• Átalányadózás: az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a feltételek megléte esetén választhatja az átalányadózást is. Az átalányadózás választásáról a kezdő vállalkozó a bejelentkezésekor nyilatkozik. Működő vállalkozás az adóévről benyújtandó adóbevallásában (február 25.) nyilatkozik az adózási mód választásáról vagy megszűnéséről. 

A cikk első része ide kattintva érhető el.>>>

Áfa változások 2013 - A Tételes ÁFA-bevallás

2013-tól minden 2 millió Ft vagy afeletti áfa összegű számláról tételes nyilatkozattételt kell adnia a vállalkozásoknak a rájuk irányadó áfa gyakoriság szerint.

1. Eladó nyilatkozattétele (Art. 31.B § 2. bekezdés) 

• adatszolgáltatási kötelezettség: ha a belföldi nyilvántartásba vett áfa alanyra áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió Ft-ot. Abban az időszakban adja be a bevallást, amikor az adófizetési kötelezettsége keletkezik 
• a nyilatkozatot számlánként teszi meg az alábbi adatokkal: vevő adószáma, számlaszám, teljesítés időpontja, adóalap és az áthárított áfa összege 
• a nyilatkozat az áfa bevallás gyakoriságával megegyezik 
• az EVA alany évente egyszer, az EVA bevallásában nyilatkozik (azért nyilatkozik, mert a számláiban felszámít áfát, még ha ő maga nem is vallja azt be) 

2. Vevő nyilatkozattétele 

• az áthárított áfa összegéről nyilatkozik, amikor meghaladja a 2 millió Ft-ot a felszámított áfa. 
• a nyilatkozatot abban az időszakban teszi meg, amikor a levonható adót beállítja a bevallásába 
• számlánként nyilatkozik az alábbi adatokról: eladó adószáma, számlaszám, teljesítés időpontja, adóalap és a felszámított áfa összege 

 3. Csoportos adóalanyoknál

• acsoport maga nem adóképes, de külön adószámmal rendelkezik és áfa alany 
• itt a csoport összes tagjának számláit kell figyelni, és a nyilatkozattételi kötelezettséget az alapján megállapítani 
• a csoport azonosítóját kell a nyilatkozatban feltüntetni, nem pedig a tagokét külön-külön 

Abban az esetben ha ugyanabban az időszakban ugyanazon adóalanytól több számlám van, de külön-külön egyik számlán sem éri a LEVONHATÓ adó összege a 2 millió Ft-ot, de összevontan igen, akkor erről nem tételesen, hanem összevontan kell adatot szerepeltetni a nyilatkozatban. Fontos, hogy a levonható adó kell, hogy elérje az értékhatárt, mert abban az esetben ha valamilyen ok miatt nem vontam, vagy nem vonhattam le a felszámított adót, akkor a nyilatkozatban nem kell szerepeltetni.

Abban az esetben, ha ugyanazon adóalanytól ugyanabban az időszakban több számla kerül elszámolásra, és:

• Van olyan számla amiben az áthárított adó legalább 2 millió Ft, erről tételes nyilatkozattételre kötelezett 
• Egyéb számláit az összevont nyilatkozatban szerepelteti, amiben a 2 millió Ft áfa tartalmú számlát már nem szerepelteti 

Az összevont adatszolgáltatás eladói oldalon nincs, csak a vevői oldalon.

4. Számla módosítása 

- annál, aki módosítja a számlát: 

• Az eredeti számla adó tartalma elérte a 2 millió Ft-ot, akkor a módosításról is adatot kell szolgáltatni 
• Az eredeti számla adó tartalma nem érte el a 2 millió Ft-ot, de a módosítás után eléri, ebben az esetben már adatot kell szolgáltatni 
• Mindkét esetben fel kell tüntetni az eredeti számlát és a módosító számlát (számlákat) is a nyilatkozatban. 
• Abban az esetben ha a módosítás a teljesítés időpontját módosítja, a hibás időszakból kivesszük és bevalljuk a helyes időpontban 
• Abban az esetben ha a módosítás a fizetendő adó csökkenését eredményezi, nem kell az eredeti teljesítés időszakát önellenőrizni (77-78. §) 
• Egyéb esetben önellenőrizni kell és az önellenőrzésben kell nyilatkozni is 
• Abban az esetben ha a módosítással a 2 milliós értékhatár alá csökken az adó összege, akkor is adatot kell szolgáltatni az eredeti és a módosított számláról is 

- annál, aki kapja a módosított számlát: 

• Ebben az esetben is szerepeltetni kell mind az eredeti mind a módosított számlát 
• Abban az esetben ha eredetileg nem érte el a 2 millió Ft-os összeget az adó, de a módosítással eléri, mind az eredeti mind a módosító számlát is fel kell tüntetni 
• Nyilatkozik a számla sorszámáról az adóalapra és az áthárított áfára gyakorolt hatásáról 

Pl. februári bevallásban volt egy számla, amelyikben az adó értéke elérte a 2 millió Ft-ot. A módosítással már nem éri el, akkor a számla kibocsátás napja, de legalább a számla kibocsátását követő hónap 15-e a korrekció időpontja. Ekkor kell elszámolni és az adott időszak bevallásába betenni. (Art 31.B § 5. bekezdés)

Pénzforgalmi elszámolásnál abban az időszakban kell a nyilatkozatot megtenni, amikor az első fizetési kötelezettség keletkezik. Ebben az esetben a számla teljes összegéről kell a nyilatkozatnak készülnie.

 Az előlegről kiállított számla: 

• Ha az adó eléri a 2 millió Ft-ot, nyilatkozni kell 
• Ha nem éri el az adó a 2 millió Ft-ot, de a teljes számla eléri majd, akkor nem az előleg kibocsátásának idejében, hanem a végszámla időpontjában kell nyilatkozni. 

ÁFA összesítő jelentés - azaz a tételes áfa-bevallás

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 2012. évi módosításai 2013-tól bevezetik az általános forgalmi adó tekintetében az összesítő jelentés készítését (ún. tételes áfa-bevallás). Eddig a jogszabály kizárólag a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazta, ezt egészíti ki a nyári módosítás, vagyis a részletszabályokat nem rendelet, hanem törvény fogja tartalmazni.

Az új rendelkezések alapján az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2.000.000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a)      a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyt is – adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b)     a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
c)      a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2.000.000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adófizetési kötelezettsége keletkezett, számlánként nyilatkozni köteles:
a)      a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b)     a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
c)      a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2.000.000forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik:
a)      a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmi adóalany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is – adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és
b)     ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.

Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmi adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően is eléri vagy meghaladja a 2.000.000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmi adóalap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmi adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2.000.000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adóbevallásban nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

A nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az említett értékhatár figyelembe vétele nélkül is eleget tehet. Az általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.

Kiegészítő szabályként a belföldi áfa összesítő jelentés hasznosulását segíti elő, hogy az általános forgalmi adó alanyai az általuk befogadott számlák tekintetében más adóalany által teljesített összesítő nyilatkozat adataihoz az elektronikus ügyfélkapu rendszerben hozzáférhetnek, ezáltal ellenőrizhetik, hogy partnereik összesítő jelentés tételi kötelezettségüknek vonatkozásukban eleget tettek-e.

Forrás

Áfa visszaigénylés szabályainak változása 2012-ben

Áfa visszaigénylés szabályainak változása 2012-ben

2012. február 1-től fő szabály szerint – összeghatártól függetlenül– 75 nap áll majd rendelkezésre a visszaigényelt áfa kiutalására, de bizonyos feltételek esetén továbbra is élni fog a 30, illetve a 45 napos határidő.

2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényt, amely – többek között – az adózás rendjéről szóló törvény áfa-visszaigénylések kiutalásáról szóló rendelkezéseit is módosítja.[162. § (1)]

Az új szabályok értelmében 2012. február 1-jétől fő szabály szerint az esedékességtől számított 75 napon belül kell kiutalni a visszaigényelt áfát, összeghatártól függetlenül.

(A korábbi szabályok szerint 30 nap, az 500 ezer forintot meghaladó kiutalások esetében pedig 45 nap állt rendelkezésre a kiutalás teljesítésére.)

Amennyiben viszont az adózó a bevallás benyújtásának napjáig az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet ellenértékét teljes mértékben kiegyenlítette (vagy amennyiben tartozása más módon megszűnt), az adózó számára már az esedékességtől számított 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni a visszaigényelt áfát.

A 45 napos határidő viszont az új szabályok értelmében az 1 millió forintot meghaladó visszaigénylések esetére szól.

A fenti feltétel akkor teljesül, ha a visszaigényléssel érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig.

Ha tehát, akár egyetlen számla kiegyenlítetlen marad, az adózó csak a fő szabály szerinti 75 napos határidőn belül számíthat a visszaigényelt összeg kiutalására. Ennek a feltételnek azon számlák tekintetében kell maradéktalanul érvényesülnie, amelyeknek az áfa tartalmát az adózó levonható adóként szerepeltette a bevallásában.

A kiegyenlítési feltétel fennállásáról az érintett bevallásban kell nyilatkozni. Valótlan nyilatkozattétel esetén az adóalanyoknak a visszaigényelt adó 5%-áig terjedő, de legalább 500 ezer forint mértékű mulasztási bírsággal kell számolniuk.

2011. évi CXCIII. törvény

162. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, és a 37. § kiegészül a következő új (4a) bekezdéssel:

"(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás, vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadó bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót (költségvetési támogatást) az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,

b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,

c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani.

(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt.

A feltétel fennállásáról az adózó a bevallásban nyilatkozik. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás."

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

Kérdésekre és kérésekre szívesen válaszolok. :)
Szép napot,

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu, szakmai blog: http://konyvelo.blogspot.com

Áfa kulcs változásának átmeneti szabályai

A mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

2012. január 1-jétől az általános adókulcs mértéke 27%-ra növekszik, 25%-ról. A visszafelé számított adókulcs 21,26%-ra változik.

Főszabályként az új emelt értékű adókulcsot arra a teljesítésre kell alkalmazni először, amely esetében az adófizetési kötelezettség 2012. január 1-én vagy azt következően keletkezik.

Részteljesítés esetén az egyes részek eltérő adókulccsal adóznak, ha az egyes részek teljesítési időpontja két eltérő évre (2011., 2012. évek) esik. Lényeges, hogy amennyiben részteljesítésben állapodnak meg a felek, akkor a végteljesítésnél kiállított számlában csak az utolsó részteljesítés ellenértéke szerepeljen. Nem tilos a végteljesítésnél a teljes vételárat szerepeltetni a számlán, de ekkor a részteljesítések ellenértékét vissza kell venni a végszámla adóalapjából, a részek visszavételét az előlegnél taglaltak szerint kell megvalósítani, ha a rész és végszámla eltérő adókulccsal adózó időszakokra esik.

Az előleg problémaköre minden adókulcsváltozásnál előtérbe került. Konkrét speciális rendelkezés nem került megfogalmazásra a jogszabály tervezetben az előleggel kapcsolatban, azonban, mondhatni, hogy a korábbi változások jogalkalmazási/jogértelmezési gyakorlata töretlen a kérdéskörben. Az előleghez konkrét teljesítési időpontot rendel a jogszabály. Az adófizetési kötelezettség a pénzösszeg tényleges átvételekor, vagy a teljesítésre kötelezett bankszámláján történő jóváíráskor keletkezik. Mivel az áfa törvény fő szabályként leszögezi, hogy a teljesítés időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni, és az előlegnek külön teljesítési időpontja van, így ha az előleget 2011-ben veszi át a teljesítésre kötelezett, akkor 25% adót kell utána fizetnie. Ha a végteljesítés már 2012-ben történik, úgy az előlegre jutó adót nem kell korrigálni, kizárólag az előleg feletti ellenérték adózik az emelt adókulccsal. Például ha az ingatlan adás-vétel során 2011-ben átadásra kerül 1 M Ft előleg és az ingatlan vételára 10M Ft+áfa, akkor az átvett 1M Ft után 200.000 Ft áfát (25%) kell fizetni, és a fennmaradó 9.200.000 Ft adóalap után kell csak 27%-os adót fizetni, 2.484.000 Ft-ot. A végszámla kiállítása az eddigi adókulcs változások során tapasztaltak szerint mindenkinek problémát okoz, és a számítógépes szoftverek, az előre programozott algoritmusaik miatt nem képesek kezelni a problémakört. E végszámlák kiállítását nem tudjuk a szokásos módon végrehajtani, jelen példában szereplő ügylet esetében a végszámla sorai a következőképpen néznek ki:         

	Adóalap	Adókulcs	Adó
Ingatlan vételár	10.000.000		-
Le: előleg	-800.000		-
Fennmaradó vételár	9.200.000	27%	2.484.000

A problémát az okozza, hogy a számlán az adót és az adókulcsot fel kívánják tüntetni mind a teljes vételár sorában, mind az előleg sorában, azonban ekkor matematikailag nem jön ki a jó végeredmény a harmadik sorban, hiszen az ingatlan teljes vételára nem egy adott adókulccsal adózik. Vagyis helyes megoldás az, ha a teljes vételár és az előleg soraiban csak adóalapot szerepeltetünk. Kizárólag a fennmaradó vételár esetében töltsük ki a számla minden oszlopát.

Ha valakinek problémát okoz, hogy nem szerepel adóösszeg az első két sorban, akkor a következő módon is előállíthatja a számlát, megjegyezve azt, hogy a számlázó programok előre programozott algoritmusai e kitöltési módot sem támogatják:

	Adóalap	Adókulcs	Adó
Ingatlan vételár	10.000.000	-	2.684.000
Le: előleg	-800.000	25%	-200.000
Fennmaradó vételár	9.200.000	27%	2.484.000

Látható, hogy jelen esetben előre meghatározzuk az ingatlan adás-vételt terhelő adó összegét a két adókulccsal (2.684.000), de adókulcsot nem tudunk az első sorba írni, mivel matematikailag sem a 25% sem a 27% nem helyes. Természetesen kikalkulálhatnánk a matematikailag helyes kulcsot (26,8%), de ilyen adókulcs nincs a jogszabályban, így a számlán nem tüntethetjük fel. Az ilyen módon kiállított számla esetében helyesen akkor járunk el, ha az első sorba nem írunk adókulcsot megjegyezve, hogy az adókulcs rovatának üresen hagyását sem támogatja a számlázó szoftverek többsége.

határozott időszaki elszámolású ügyletek esetében a következő megfontolásokat kell tenni a régi és az új adókulcs alkalmazása során:

1)     Ha az ügylet ellenértéke 2011. évben esedékes, akkor mindentől függetlenül, az ügylet 25%-os adókulccsal adózik. Például, ha olyan bérleti szerződésről van szó, amelynél a 2012. január havi bérleti díj 2011. decemberben esedékes, akkor az ügyletre 25%-os adót kell számítani, függetlenül attól, hogy a ténylegesen elszámolt időszak már a jövő évre esik. Ugyanilyen módon kell eljárni, ha az elszámolt időszak terjedelme 2011-re és 2012-re egyaránt esik. Például átalánydíjas karbantartási szerződés esetén, ha az ellenértéket 2011. december 1-től, 2012. január hónapig tartó időszakra úgy állapítják meg, hogy az még 2011. decemberben esedékes, akkor a teljes ügylet 25%-os adókulccsal adózik.

2)     Ha az elszámolt ügylet időszaknak minden napja 2011-re esik, akkor függetlenül attól, hogy mikor esedékes az ellenérték az ügylet 25%-os adókulccsal adózik. Például, ha a december havi fuvarozási szolgáltatásokról a felek határozott időszaki elszámolásban állapodtak meg, de a fizetés esedékessége 2012. január hónapra esik, akkor a teljes ügylet 25%-al adózik, mivel a számlán csak olyan fuvarozás szerepel, amit december hónapban teljesített a fuvarozó.

3)     Ha az elszámolt ügylet időszaka 2011-ről, 2012-re áthúzódik és a fizetés esedékessége 2012-ben van, akkor az ügyletet ellenértékét napok arányában meg kell osztani a két év között, és az egyik rész 25%-kal, a másik 27%-kal adózik. Újdonság az addigi gyakorlathoz képest, hogy a jogszabály ilyen esetben két részteljesítésnek tekinti az ügyletet, és a 2011. évi részre 25%-os adót, a 2012. évi részre 27%-os adót kell fizetni. A jogszabály bizonytalanságot azzal okoz, hogy részteljesítést fogalmaz meg az 58. § alá tartozó ügyletek esetében, és azt mondja, hogy a 2011. évi részteljesítésre a 25%-os adókulcsot kell alkalmazni. Kérdésként merül fel, hogy a 2011. évi részteljesítésnek mi a teljesítési időpontja? 2011. december 31. vagy a teljes összegre vonatkozó fizetési határidő? Álláspontom szerint a teljesítési időpont a fizetés határnapja mindkét rész tekintetében. Amennyiben december 31.-e lenne a teljesítési időpontja a 2011. évi résznek, akkor év közben a közműszolgáltatóknak az éves elszámolás után folyamatosan önellenőrizniük kellene a december havi bevallást, ez pedig fölösleges adminisztrációnövekedést jelentene. Továbbá, ha december 31-ét tekintenék teljesítési időpontnak, akkor az önellenőrzési pótlék mentes önrevíziót biztosítani kellene, amire nem találunk rendelkezést a tervezetben. Jelen időpontban azonban nem dönthető el egyértelműen a jogszabály előkészítőinek a szándéka. Fentieket a következő példával világítjuk meg. A bérleti díj elszámolásának időszaka 2011. december 1. és 2012. február 28. közötti időszak. A bérleti díj 1 M Ft+áfa január 15-én esedékes. A számlát január 15. teljesítési időponttal kell kiállítani. Két soron kell számlázni a bérleti díjat. Az első sorban az ellenérték 31/90 része, 344.444 Ft + 86.111 Ft (25%) áfa szerepel, a másik soron az ellenérték 59/90 része, 655.556 Ft + (177.000) (27%) áfa szerepel.

Az adókulcs változásából kifolyólag előfordulhatnak olyan szituációk, amikor a 2012. évi időszakról még 2011-ben kell kiállítani a számlát, de a fizetési határidő 2012-re esik. Ilyen számla esetében már a 2011. decemberben történő kiállítás esetében is kell alkalmazni a 27%-os adókulcsot. Például gyermekétkezetés esetében 2012. január havi díjat az iskola decemberben kiállított számla alapján kéri a szülőktől, fizetési határidő 2012. január 5-e. Ekkor a decemberben kiállított számlában már a 27%-os adókulcsot kell felszámítani.  

A belföldi fordított adózású ügyletek (építőipari szolgáltatás, ingatlanértékesítés, használtcikk értékesítés, felszámolás alatt álló adóalany értékesítése) esetében az adófizetési kötelezettség nem a teljesítési időpontban, hanem a számla kézhezvételekor, az ellenérték teljes megfizetésekor vagy a teljesítést követő hónap 15-én keletkezik, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb. Ha az említett adófizetési kötelezettség időpontja 2012-re esik, akkor az ügylet 27%-os adókulccsal adózik, függetlenül attól, hogy esetleg a tényleges teljesítés időpontja még 2011-ben volt. Például, ha az építtető a 2012. januárban kapja kézhez a számlát, de a teljesítés időpontja 2011. december volt, akkor nem a teljesítés időpontja, hanem a számla kézhezvételének az időpontja számít relevánsnak az adókulcs szempontjából, vagyis 27%-al adózik az ügylet. Fordított adózásnál az előleg után nincs adófizetési kötelezettség, így ha 2011-ben átadásra kerülnek előlegek, de a teljes ügylet után az adófizetési kötelezettség 2012-ben keletkezik, akkor a teljes ellenérték 27%-os adókulccsal adózik.

Importszolgáltatás után fizetendő adó esetében akkor kell először a 27%-os adókulcsot alkalmazni, amely szolgáltatásnak a teljesítési időpontja 2012-re esik és a szolgáltatás teljesítési helyét a 37. § (1) bekezdésben szereplő fő szabály alapján határoztuk meg.

Az olyan importszolgáltatás esetében ahol a magyar adóalany, mint vevő az adófizetésre kötelezett, de a szolgáltatás teljesítési helyét nem a 37. § (1) bekezdés alapján kell megállapítani, akkor az adófizetési kötelezettség a számla kézhezvételekor, az ellenérték megfizetésekor, vagy a teljesítést követő hó 15-én keletkezik. Ha az adófizetési kötelezettség 2012-ben keletkezik, akkor a fizetendő adót a 27%-os kulccsal kell megállapítani.

Közösségi termékbeszerzés után akkor kell először a 27%-os adókulcsot alkalmazni, amelyik esetben az adófizetési kötelezettség 2012-re esik. Az adófizetési kötelezettség a beérkező számla dátumának időpontjában keletkezik, azonban ha a számla nem érkezik be a teljesítést követő hónap 15-ig, akkor a követő hó 15-e az adókötelezettség keletkezésének időpontja.

További kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu

Forrás: Vira Tamás