2015. évi adótörvény változások (ÁFA, Helyi adók)

A 2015. év adótörvény változásai az általános forgalmi adó törvényt és a helyi adókról szóló törvényt sem kímélték. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Általános forgalmi adó

2015. január 1-től a nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatások (elektronikus, távközlési, rádió- és televízió műsor szolgáltatás) tekintetében a szolgáltatást igénybe vevő személy (szervezet) letelepedése, lakóhelye szerinti államban kell az áfát megfizetni. Ezt a rendelkezést a 2014. december 31-ét követő szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.

A mini egyablakos rendszer (MOSS) januártól a e szolgáltatásokból eredő áfa bevallás benyújtására és az adó befizetésére is szolgál.

Az időszakos elszámolású ügyletek új szabályozását két részletben vezetik be.

Az adótanácsadói, könyvelői, valamint a könyvvizsgálói szolgáltatásoknál 2015. július 1-től, míg minden egyéb időszakos elszámolású ügylet adófizetési kötelezettsége 2016. január 1-től változik majd. Az új rendelkezést először akkor kell alkalmazni, ha az elszámolással, fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetés esedékessége 2015. június 30-át (2015. december 31-ét)  követő időpontra esik.

Időszakonkénti elszámolás esetén az adófizetés főszabályként az érintett időszak utolsó napján keletkezik.

Néhány esetben az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja eltér a főszabálytól:

-          a számla- vagy nyugtakibocsátás időpontja, ha a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja és az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének esedékessége az elszámolandó időszak utolsó napját megelőzi.

-          Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének az esedékessége, de legfeljebb az érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, ha az ellenérték megfizetésének az esedékessége az elszámolással, fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

2014. márciusában írtunk először részletesen erről a szabályozásról. Az akkor taglalt szabályok lesznek most bevezetve, így talán érdemes az akkori cikket elolvasni.

http://www.konyvelo.blogspot.hu/2014/03/uj-szamlazasi-szabalyok-2014-julius-1.html

Változik, vagyis bővül az előleg fogalma is januártól. Abban az esetben, ha az ügyletben résztvevő felek cserében állapodnak meg, és az egyik fél hamarabb teljesít, úgy előleg címén adófizetési kötelezettsége keletkezik. Tehát előlegnek minősül minden a teljesítést megelőzően adott, az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny.

2015. január 1-től adóköteles a portfóliókezelési szolgáltatás, amit ezentúl normál (27%) adómérték terheli.  Továbbra is adómentes a befektetési alap, a kockázatitőke alap, magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfóliókezelés.

Január 1-től levonható a motorbenzin áfája abban az esetben, ha a megvásárolt benzint anyagköltségként használják fel és beépül egy másik termékértékesítés adóalapjába.

Főszabály szerint a motorbenzin áfája nem helyezhető levonásba!

Januártól abban az esetben, ha az adószám törlését nem előzi meg adószám felfüggesztés, az adó levonási jog a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével megszűnik.

                                                                                               

2015. január 1-vel bővül (változik) a fordított adózás köre.

- A vas- és acélipari termékek értékesítése esetén kell alkalmazni első esetben annál az ügyletnél, amikor a teljesítési időpontja 2014. december 31-e utánra esik. Az ilyen ügyleteknél az áfa bevallás mellett az értékesítőnek és a beszerzőnek is ügyletenként bejelentést kell tennie az adóhatóság részére. Ezekre a termékekre a fordított adózás 2018. december 31-ig alkalmazható.

- Abban az esetben ha a belföldön gazdasági céllal le nem telepedett adóalany az ingatlan nyilvántartásba bejegyzendő ingatlant ad át belföldön, a fizetendő adót az ingatlant beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti.

- A munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása esetén a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja 2014. december 31-e utáni időpontra esik.

2015. január 1-től változik a tételes összesítő jelentés összeghatára is. Az 1 millió forint áfa tartalmat elérő számlákról kell tételes összesítő jelentést készíteni (ez eddig 2 millió forint volt).

27%-os adókulcsról a kedvezményes 5%-os adókulcsra csökken a nagytestű élő és vágott állatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésénél alkalmazott áfa kulcs.

Az online pénztárgépek és az adóhatóság adatkapcsolatát biztosító szolgáltató szolgáltatásának szüneteltetését vagy megszűnését is jelenteni kell az adóhatóságnak (pl. Mobil Adat)

Helyi adók

2015. január 1-től települési adót is bevezethet a települési önkormányzat képviselő testülete.

Nem lehet települési adót megállapítani:

-          azokra az adótárgyakra, melyekre valamely közteherről szóló törvény hatálya kiterjed. Ebben az esetben például nem adóztatható települési adó formájában a jövedelem, az ingatlan sem.

-          Nem terhelheti települési adó az államot, az önkormányzatot, a szervezeteket, valamint a vállalkozókat

A települési adó mértékét a képviselő testület szabadon állapíthatja meg!

Nem új rendelkezés: azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, amelyeknek az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatás értéke együttes összege meghaladja a nettó árbevételük 50%-át csoportszinten kell megállapítaniuk az iparűzési adó alapját.

2015. január 1-től a fenti szabályozást csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára (napi időarányosítással) jutó összegben kell megállapítani.

Januártól mentes az iparűzési adó alól az a szövetkezet, mely nettó árbevétele 95 %-ban a tagjai részére történő értékesítésből vagy a tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

ÁFA összesítő jelentés - azaz a tételes áfa-bevallás

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 2012. évi módosításai 2013-tól bevezetik az általános forgalmi adó tekintetében az összesítő jelentés készítését (ún. tételes áfa-bevallás). Eddig a jogszabály kizárólag a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazta, ezt egészíti ki a nyári módosítás, vagyis a részletszabályokat nem rendelet, hanem törvény fogja tartalmazni.

Az új rendelkezések alapján az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2.000.000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:
a)      a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyt is – adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b)     a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
c)      a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2.000.000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adófizetési kötelezettsége keletkezett, számlánként nyilatkozni köteles:
a)      a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
b)     a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint
c)      a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2.000.000forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik:
a)      a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmi adóalany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is – adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és
b)     ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.

Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmi adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően is eléri vagy meghaladja a 2.000.000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmi adóalap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmi adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2.000.000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adóbevallásban nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

A nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az említett értékhatár figyelembe vétele nélkül is eleget tehet. Az általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.

Kiegészítő szabályként a belföldi áfa összesítő jelentés hasznosulását segíti elő, hogy az általános forgalmi adó alanyai az általuk befogadott számlák tekintetében más adóalany által teljesített összesítő nyilatkozat adataihoz az elektronikus ügyfélkapu rendszerben hozzáférhetnek, ezáltal ellenőrizhetik, hogy partnereik összesítő jelentés tételi kötelezettségüknek vonatkozásukban eleget tettek-e.

Forrás