Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak 2015 - 2. rész

Cikkünk második részében a különböző, december hónapot terhelő bejelentési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. Írásunk nem tartalmazza az összes adónemre és adózási formára vonatkozó információt, igyekeztünk a legnépszerűbb és leggyakoribb adókra figyelni. 

• Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA): E törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20-ig jelentkezhetnek be, ami jelen esetben azt jelenti, hogy amennyiben 2016-ban az EVA tv. hatálya alatt kívánunk adózni, az erre vonatkozó bejelentést 2015. december 1-20-ig terjedő időszakban kell megtennünk. A bejelentést az adózó december 20-ig minden következmény nélkül írásban vissza is vonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő! Amennyiben az adóalany a következő adóévben nem kíván az eva szerint adózni, azt szintén december 20-ig jelentheti be. Az EVA miatt a helyi adók tekintetében külön bejelentési kötelezettség nem terheli az adózót. A bejelentést nem kötelező minden évben megismételni, az adóhatóság az adózót továbbra is adóalanyként tartja nyilván. 

• Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): a KATA hatálya alá év közben is be lehet jelentkezni, ezért ennél az adónemnél nem döntő fontosságú a december hónap, de érdemes megemlítenünk. Működő vállalkozások esetében az adóalanyiság a választást követő hónap első napjával jön létre, vagyis aki 2016. január 1-től e törvény hatálya alatt kíván adózni, az 2015. december 31-ig teheti meg a bejelentést. Kezdő vállalkozások esetében, az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell ezt a bejelentést is megtenni. A bejelentésben nyilatkozni kell a vállalkozásban közreműködő kisadózó adatairól, valamint arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül, vagy sem. Amennyiben a helyi adó (iparűzési adó) tekintetében is a KATA-ra vonatkozó egyszerűsített adóalap megállapítást szeretnék választani, ne feledjék, hogy az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 

• Kisvállalati adó (KIVA): újonnan alakuló cégeknél a KIVA alanyiság a cég megalakulásával jön létre, mely tényt 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A 30 napos határidő jogvesztő! Működő vállalkozások év közben is beléphetnek a KIVA hatálya alá. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az adózó a KIVA választását a bejelentéstől számított 30 napon belül jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja. A 30 napos határidő ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megemlíteni, hogy saját elhatározásból történő kilépést a KIVA alól (következő évre vonatkozóan) december 1-jétől december 20-ig teheti meg. A határidő elmulasztása ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a helyi adó tekintetében is az egyszerűsített adóalap megállapítást kívánják alkalmazni, az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 

• Alanyi adómentesség választása: amennyiben az adózó a következő adóévben általános forgalmi adó tekintetében az alanyi adómentességet szeretné választani, a választását december 31-ig meg kell tennie. Alanyi adómentességet az az adózó választhat, akinek az előző adóévben a nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió forintot. Abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 milliós értékhatárt, ki kell lépni az adó hatálya alól, és a következő két évben nem választhatja. Amennyiben az adóalany saját döntése alapján lép ki az adózási mód alól, a következő évben egy újabb bejelentéssel újra beléphet. 

•  Ingatlan bérbeadás áfa kötelezettsége: Az ingatlan bérbeadás főszabályként a tevékenység egyéb sajátos jellegére való tekintettel adómentes szolgáltatás. Az adóalany élhet választási jogával és adókötelessé teheti ingatlan bérbeadási tevékenységét (még a lakóingatlan bérbeadást is). Ebben az esetben a bejelentési kötelezettségét a következő adóévre tekintettel szintén december hónapban kell megtennie. Amennyiben az adózó az adókötelessé tételt választotta, attól 5 naptári éven keresztül nem térhet el. 

• Viszonteladói tevékenység: a viszonteladói tevékenységre az áfa törvény XVI/2-es alfejezete szerinti különös szabályok vonatkoznak. Ez az úgynevezett árrés szerinti adózás. (akár egyedi akár globális nyilvántartás vezetése esetén) Ennek az adózási módnak a következő adóévre választását is december 20-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak, viszont a bejelentésünk egészen addig él, míg egyéb adózási mód választásáról nem nyilatkozunk. Abban az esetben is bejelentési kötelezettségünk van, ha az erre a tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályokat nem akarjuk alkalmazni, például alanyi adómentességet választunk. A különös szabályoktól eltérő adózási mód választásától a választást követő két naptári év végéig nem térhetünk el. 

• Pénzforgalmi elszámolás: az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását és megszűnését is be kell jelentenie az adóhatóságnak. Újonnan alakuló vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, az adóhatósági bejelentkezésekor kell erről nyilatkoznia. Működő vállalkozás esetében a választást csak teljes adóévre tehető meg, vagyis december hónapban kell a bejelentést megtenni ahhoz, hogy a következő év január 1-től alkalmazni tudja az adózó. 

• Átalányadózás: az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a feltételek megléte esetén választhatja az átalányadózást is. Az átalányadózás választásáról a kezdő vállalkozó a bejelentkezésekor nyilatkozik. Működő vállalkozás az adóévről benyújtandó adóbevallásában (február 25.) nyilatkozik az adózási mód választásáról vagy megszűnéséről.

Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 3. rész

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>  

Nem kell pénzforgalmi elszámolást alkalmazni az olyan levonható adó tekintetében, amely az adóalanyt az általa beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után keletkező, általa fizetendő adó tekintetében illeti meg.

(Belföldi fordított adózás, termékimport, szolgáltatásimport, saját rezsis beruházás, ingyenes átadások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés.)

Mivel a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása az adóalany vevőjének a levonási jogát is befolyásolja, ezért a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést az adóalany az általa kiállított számlákon kötelezően fel kell, hogy tüntesse. 

Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolást az adóalany nem tünteti fel a kibocsátott számláján, akkor arra az értékesítésre nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást. Ez a hiányosság a számla kibocsátása után már nem pótolható! 

Abban az esetben, ha az ellenérték kifizetése nem egy összegben, hanem részletekben történik, akkor a fizetendő adót a részlet jóváírásakor és legalább a részlet összegéig meg kell állapítani. 

A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevője az adó levonási jogát a megfizetett részlet erejéig gyakorolhatja. 

Az ellenérték megfizetésének kell tekinteni azt is, ha a követelés követelés-kötelezettség engedményezés, elengedés vagy tartozásátvállalás miatt szűnik meg. 

Milyen módon tudjuk módosítani vagy érvényteleníteni a pénzforgalmi elszámolás időszakában kiállított számlákat? 

A számla érvénytelenítése, vagy az adót tartalmazó ellenérték visszafizetésével járó módosítása esetén az áthárított adó csökkentését a számla kiállítója, a fizetendő adó növelését pedig a vevő abban az adó megállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyikben az ellenérték visszatérítése megtörténik. 

A számla olyan módosítása esetén, amely az ellenérték visszafizetésével, vagy egyéb ellenérték fizetésével nem jár, az általános szabályok szerint kell eljárni. 

Mely esetekben állapítjuk meg soron kívül a fizetendő adót? 

• Amennyiben az adóalany jogállásában olyan változás következik be, mely alapján az adófizetés nem lenne követelhető, az adó megállapítást a változást megelőző napon teljesíteni kell (pl. a következő adóévben az adóalany alanyi adómentességet választ) 
• Amennyiben az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, a tevékenységet záró bevallásban kell szerepeltetni a fizetendő adót. 
• Abban az esetben, ha az adóalany a tevékenységét szünetelteti, a soron kívül beadandó bevallásában kell szerepeltetnie a fizetendő adó összegét, függetlenül attól, hogy a bevételt megkapta vagy sem. 
• Abban az esetben, ha az adóalany jogutód nélkül megszűnik, a soron kívül beadandó bevallásában kell feltüntetni a fizetendő adót. 

Az adólevonási jog soron kívüli gyakorlása szintén a fent felsorolt esetekben következik be! 

Abban az esetben, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, azon ügyletek után, melynek az ellenértéke a megszűnésig nem érkezett meg az adóalanyhoz, nem kell a fizetendő adót megállapítani. Ugyanekkor a levonási jog sem érvényesíthető azon beszerzések esetében, ahol az ellenértéket nem fizették meg az eladó részére. 

Mely esetekben szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás? 

• Naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évre nem kívánja választani a pénzforgalmi elszámolást.
• A választásra jogosító értékhatár átlépését követő nappal (ebben az esetben a pénzforgalmi elszámolást a megszűnést követő második naptári év végéig nem választhatja, illetve már arra az értékesítésre sem alkalmazhatja, amellyel átlépi az értékhatárt).
• A naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évben nem minősül kisvállalkozásnak.
• Amennyiben az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárást megelőző nappal.
• A tevékenység szüneteltetésének kezdő napját megelőző nappal. 

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>  

Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 2. rész

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>

A pénzforgalmi elszámolás minden olyan fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozik, mely az adóalany által belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell fizetnie. 

Ez a főszabály, de mint mindenhol, itt is vannak kivételek: 

• olyan értékesítések, ahol a termék birtokba adása és a tulajdonjog megszerzése nem esik egy időpontra. Ilyen jellemzően például a zártvégű lízing, részletvétellel történő értékesítés. Ezekben az esetekben az adó megállapítása a birtokbaadáskor keletkezik. Áfa. Tv. 10. § a) 
• adómentes közösségen belüli értékesítésre sem vonatkozik Áfa tv. 89. § 
• az úgynevezett kompenzációs rendszerbe való értékesítés (mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok) FIGYELEM: ezek az értékesítések az Áfa tv. hatálya alá tartoznak, így a választásnál feltételként jelentkező értékhatárba beleszámítanak Áfa tv. XIV. fejezete 
• az utazásszervezési szolgáltatás bevétele FIGYELEM: ezen értékesítés árbevétele is beletartozik a 125 milliós értékhatárba. Áfa. tv XV. Fejezete 
• használt ingóságokra (műalkotás, régiség) alkalmazott különös szabályok szerinti adózás árbevétele FIGYELEM: a 125 milliós értékhatárba ezek a bevételek is beleszámítanak. Áfa tv. XVI. Fejezete 
• azon termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, melyek teljesítési nem belföld, szintén nem tartoznak a pénzforgalmi elszámolás hatálya alá. 
• nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás a belföldi fordított adózású ügyletekre sem 
• szintén nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az ingyenes átadásokra, a saját vállalkozásban végzett beruházásokra 
• nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az adóalany által fizetendő azon adóra, amikor nem az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell az adót megállapítani (közösségen belüli termékbeszerzés, termékimport, külföldi adóalanytól igénybevett szolgáltatás, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése szerinti belföldi fordított adózásos szolgáltatások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés beszerzőjeként) 

Mint ahogy a cikk elején írtam, a pénzforgalmi elszámolás nem csak az adóalany által fizetendő adónál jelent kedvező lehetőséget, de ugyanúgy vonatkozik az adóalany beszerzései után rá áthárított adó elszámolására is, vagyis adólevonási jogát csak abban az esetben gyakorolhatja, amennyiben a bruttó vételárat a vevő részére megfizeti. 

Az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzésre ez a halasztás nem vonatkozik (részletvétel, zártvégű lízing). Ezekben az esetekben az adóalany az adólevonási jogot a termék birtokbavételekor gyakorolhatja. 

A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
 A cikk 3. részéért kattintson ide!>>> 

Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak - 2. rész

Cikkünk második részében a különböző, december hónapot terhelő bejelentési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. Írásunk nem tartalmazza az összes adónemre és adózási formára vonatkozó információt, igyekeztünk a legnépszerűbb és leggyakoribb adókra figyelni. 

• Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA): e törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20-ig jelentkezhetnek be. A bejelentést az adózó december 20-ig minden következmény nélkül írásban vissza is vonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő! Amennyiben az adóalany a következő adóévben nem kíván az eva szerint adózni, azt szintén december 20-ig jelentheti be. Az EVA miatt a helyi adók tekintetében külön bejelentési kötelezettség nem terheli az adózót. A bejelentést nem kötelező minden évben megismételni, az adóhatóság az adózót továbbra is adóalanyként tartja nyilván. 

• Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): a KATA hatálya alá év közben is be lehet jelentkezni, ezért ennél az adónemnél nem döntő fontosságú a december hónap, de érdemes megemlítenünk. Működő vállalkozások esetében az adóalanyiság a választást követő hónap első napjával jön létre, vagyis aki 2014. január 1-től e törvény hatálya alatt kíván adózni, december 31-ig teheti meg a bejelentést. Kezdő vállalkozások esetében, az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell ezt a bejelentést is megtenni. A bejelentésben nyilatkozni kell a vállalkozásban közreműködő kisadózó adatairól, valamint arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül, vagy sem. Amennyiben a helyi adó (iparűzési adó) tekintetében is a KATA-ra vonatkozó egyszerűsített adóalap megállapítást szeretnék választani, ne feledjék, hogy az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 

• Kisvállalati adó (KIVA): újonnan alakuló cégeknél a KIVA alanyiság a cég megalakulásával jön létre, mely tényt 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A 30 napos határidő jogvesztő! Működő vállalkozások év közben is beléphetnek a KIVA hatálya alá. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az adózó a KIVA választását a bejelentéstől számított 30 napon belül jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja. A 30 napos határidő ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megemlíteni, hogy saját elhatározásból történő kilépést a KIVA alól (következő évre vonatkozóan) december 1-jétől december 20-ig teheti meg. A határidő elmulasztása ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a helyi adó tekintetében is az egyszerűsített adóalap megállapítást kívánják alkalmazni, az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 

• Alanyi adómentesség választása: amennyiben az adózó a következő adóévben az alanyi adómentességet szeretné választani, a választását december 31-ig meg kell tennie. Alanyi adómentességet az az adózó választhat, akinek az előző adóévben a nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió forintot. Abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 milliós értékhatárt, ki kell lépni az adó hatálya alól, és a következő két évben nem választhatja. Amennyiben az adóalany saját döntése alapján lép ki az adózási mód alól, a következő évben egy újabb bejelentéssel újra beléphet. 

•  Ingatlan bérbeadás áfa kötelezettsége: Az ingatlan bérbeadás főszabályként a tevékenység egyéb sajátos jellegére való tekintettel adómentes szolgáltatás. Az adóalany élhet választási jogával és adókötelessé teheti ingatlan bérbeadási tevékenységét (még a lakóingatlan bérbeadást is). Ebben az esetben a bejelentési kötelezettségét a következő adóévre tekintettel szintén december hónapban kell megtennie. Amennyiben az adózó az adókötelessé tételt választotta, attól 5 naptári éven keresztül nem térhet el. 

• Viszonteladói tevékenység: a viszonteladói tevékenységre az áfa törvény XVI/2-es alfejezete szerinti különös szabályok vonatkoznak. Ez az úgynevezett árrés szerinti adózás. (akár egyedi akár globális nyilvántartás vezetése esetén) Ennek az adózási módnak a következő adóévre választását is december 20-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak, viszont a bejelentésünk egészen addig él, míg egyéb adózási mód választásáról nem nyilatkozunk. Abban az esetben is bejelentési kötelezettségünk van, ha az erre a tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályokat nem akarjuk alkalmazni, például alanyi adómentességet választunk. A különös szabályoktól eltérő adózási mód választásától a választást követő két naptári év végéig nem térhetünk el. 

• Pénzforgalmi elszámolás: az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását és megszűnését is be kell jelentenie az adóhatóságnak. Újonnan alakuló vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, az adóhatósági bejelentkezésekor kell erről nyilatkoznia. Működő vállalkozás esetében a választást csak teljes adóévre tehető meg, vagyis december hónapban kell a bejelentést megtenni ahhoz, hogy a következő év január 1-től alkalmazni tudja az adózó. 

• Átalányadózás: az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a feltételek megléte esetén választhatja az átalányadózást is. Az átalányadózás választásáról a kezdő vállalkozó a bejelentkezésekor nyilatkozik. Működő vállalkozás az adóévről benyújtandó adóbevallásában (február 25.) nyilatkozik az adózási mód választásáról vagy megszűnéséről. 

A cikk első része ide kattintva érhető el.>>>

Áfa változások 2013 - A Pénzforgalmi Elszámolás

Jelenleg is van pénzforgalmi szemléletű elszámolás az egyszeres könyvelésnél (pl. egyéni vállalkozó). A jelenlegi pénzforgalmi elszámolás csak az értékesítés áfájára vonatkozik. A halasztás a 45. napon lejár, vagyis a 45. nap után következő időszak áfa bevallásába már be kell állítani a fizetendő áfát függetlenül attól, hogy a számla ellenértéke befolyt-e vagy sem.

Az új pénzforgalmi elszámolás választáson alapul (196. § A-G pontja) 

• Alanya: adott év január 1-én érvényben levő kis- és középvállalkozásokra vonatkozó törvény alapján kisvállalkozónak minősülő, belföldön letelepedett adóalany, aki ellen nincs csőd vagy felszámolási eljárás, valamint nem alanyi adómentes státuszú. 
• Feltétel: az értékesítés adó nélküli ellenértéke a tárgy év előtti évben nem, valamint a tárgy évben várhatóan nem éri el a 125 millió Ft-ot. A 125 millió Ft-ba nem számít bele a tárgyi eszközök, immateriális jószágok értékesítésének bevétele, a 85. § szerinti mentes ügyletek, valamint a 86. § 1. bekezdés a-g pontjaiban felsorolt tevékenységek bevétele, ha nem kiegészítő tevékenységként végzik 

Abban az esetben, ha pénzforgalmi elszámolás szerint adózok, a vevőm sem igényelheti vissza az általam kiállított számla áfáját, csak abban az esetben ha a számla ellenértékét kifizette. 

Kivételek: 

• 10. § a pontja szerint felsoroltakra nem érvényes, úgymint részletre vétel, zárt végű pénzügyi lízing. Ezekben az esetekben a birtokba adás napjával a teljes áfát be kell fizetni, valamint vissza is lehet igényelni. 
• 89. § adómentes közösségi értékesítés 
• Különleges eljárással megállapított adó (használt ingóságok értékesítése, utazás szervezésre vonatkozó árrés szerinti adózás, kompenzációs feláras értékesítés) 
• Fordított áfás értékesítés 
• Import, EU-n belüli értékesítés 

Abban az esetben ha a pénzforgalmi szemléletű áfa elszámolást választjuk, akkor az értékesítés áfáját csak akkor kell bevallani és befizetni, ha a vevő kifizeti a számlát. Viszont a beszerzés áfáját sem tudjuk levonásba helyezni, csak abban az esetben, ha kifizetjük a szállítónak a számla értékét. Ilyen esetben a számlán fel kell tüntetni, hogy "pénzforgalmi elszámolás szerint adózik". 

Abban az esetben, ha az eladó a számlán ezt a szöveget nem tünteti fel, ez később nem módosítható. Ez azt jelenti, hogy aki pénzforgalmi elszámolást választotta, de ezt a tényt a számlán nem jelölte, arra a számlára vonatkozóan nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást, vagyis be kell fizetnie az adót abban az esetben is, ha a vevő még nem fizette ki. 

Abban az esetben, ha a vevő soha nem fizeti ki a számla ellenértékét, van néhány eset amikor az áfát nekünk mégis be kell fizetnünk az államnak: 

• Alanyi adómentességet választunk, a választás előtti utolsó bevallásban 
• Csőd, felszámolási eljárás vagy végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró bevallásban 
• Szüneteltetés esetén a szüneteltetés előtti utolsó bevallásban 
• Jogutód nélküli megszűnés esetén az utolsó bevallásban 

 A pénzforgalmi adózást adóévre választjuk, de a következő adóévben csak akkor kell bejelenteni, ha el akarunk ettől térni.