A következő címkéjű bejegyzések mutatása: távolléti díj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: távolléti díj. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 7., csütörtök

Sokat bukik, aki februárban megy szabadságra

Egy új szabály miatt akár tízezreket is bukhat, aki rövid hónapban megy szabadságra. A munkaadó éppenséggel kompenzálhatja a pórul járt dolgozókat, de nem köteles. Cserébe egy hosszú hónapban kivett szabadság pluszpénzt hozhat.

Sokan már meg is tervezték, hova mennek februárban síelni. Kivesznek egy hét szabadságot, elutaznak Ausztriába, majd kipihenve, feltöltődve visszaállnak a munkába. Március elején viszont el fog komorodni az arcuk, amikor kézhez kapják a fizetésüket: több ezer, sőt, akár pár tízezer forinttal is kevesebb bért kapnak, mint ahogy megszokták. A hidegzuhany oka egy elrejtett részlet az új munka törvénykönyvének abban a részében, ami most januártól lépett életbe.

A 174-es osztó

Az alkalmazottak nagy többsége fix bért kap. Egy adott összeget tartalmaz a munkaszerződése, minden hónapban ennyi a bruttó (alap)bére, és tudja, ebből mennyi lesz az adók és járulékok levonása után a nettó. Ez tehát fix, a hazavitt összeg legfeljebb a béren kívüli juttatások (cafeteria) változó mértéke miatt lehet eltérő havonta.
 
Amikor valaki fizetett szabadságra megy, távolléti díj illeti meg. Ezt eddig úgy számították ki, hogy teljesen mindegy, hány napot vesz ki egy hónapban az ember az éves szabadságából, ugyanannyi bruttó és így nettó bért is kap, mintha mindennap dolgozott volna abban a hónapban.

Januártól azonban másképp kell számítani a távolléti díjat és az egy munkaóra díját. Ez pedig jó nagy galibát okoz, amint arra az adókamara (a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete) felhívta a figyelmet.

Az újítások azt eredményezik, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor nem ugyanannyi bért kap egyik hónapban, mint a másikban, és nem is annyit, mint amennyiben a munkaadójával megállapodott.

Ha a dolgozó 5 nap szabadságra megy januárban, és 100 ezer forint a havi bruttó alapbére, akkor nem 100 ezer forintot kap, hanem 105 745 forintot, míg ha februárban megy el öt nap szabadságra, akkor 91 952 forintra jogosult, ha márciusban veszi ki az öt nap szabadságot, akkor abban a hónapban 96 552 forintot kap bruttóban.

Így jön ki

Az új szabály szerint a napi bért úgy kell kiszámítani, hogy a havi fix alapbért elosztjuk 174 órával, majd megszorozzuk nyolc órával.

Mivel minden ledolgozott napra, fizetett ünnepre, és fizetett szabadságra is jár a napi bér, de hónaponként változik a munkanapok száma, ezért idéntől a havi bér is változik.

Példa: Az illető alapbére havi bruttó 100 000 forint. Így az egy órára jutó bér 574,7 forint (100 000 osztva 174-gyel).

Januárban 22 munkanap van és egy nap fizetett ünnep. Ha januárban megy el 5 nap szabadságra valaki, akkor ez után az öt nap után kap 5*574,7*8=22 988 forintot. Az egy nap fizetett ünnepre 574,7*8=4 598 forintot, a 17 ledolgozott munkanap után pedig 17*574,7*8=78 159 forintot kap. Összesen 105 745 forint (bruttó) illeti meg a januári munkája után.

Februárban 20 munkanap van. Ha ebből öt nap szabadságot vesz ki, akkor arra ugyanúgy 22 988 forintot kap, mint januárban, de a maradék 15 ledolgozott munkanap után csak 15*574,7*8= 68 964 forintot, azaz összesen bruttó 91 952 forintot.

Nettóban ez úgy néz ki, hogy a januári munkája után nettóban 69 264 forintot kap a munkavállaló, a februári után csak 60 230 forintot, a márciusi munkáját 63 242 forinttal honorálja a munkahelye öt nap szabadság esetén. Vagyis márciusban, amikor a cég kifizeti a februári munkáját és a szabadságait, kilencezer forinttal kevesebb lesz a borítékban, mint amennyit egy hónappal korábban kézhez kapott.

És ennél jóval többet veszít az alkalmazottak legnagyobb része egy februári szabadságolással, hiszen a dolgozók többsége nem minimálbérre van bejelentve. Egy kétszázezer bruttót kereső, ha rosszul választja meg a szabadságolását, máris 18 ezer forinttal kevesebbet kap, mint ha januárban ment volna el szabadságra.

Mindez persze fordítva is igaz. Vagyis jól megválasztott szabadsággal (amikor 31 napos a hónap, sok a munkanap) a havi fix bérénél többre számíthat.
 
A cégnek kéne a zsebébe nyúlnia, hogy kiengesztelje a dolgozóját

Az adókamara arra is rávilágít, hogy a törvényi szabálytól ugyan el lehet térni a dolgozó javára, így abban hónapban, amikor kevesebb bér járna, a munkahely és a dolgozó megállapodhatnak az alapbér összegében is. Ez azonban fordítva nem lehetséges, vagyis az nem fordulhat elő, hogy amikor egy jól időzített szabadságolással több bérhez jutna az alkalmazott, akkor annak egy részét visszaszedje a cég.

Ha a cég nem akarja, hogy a munkavállalója elégedetlenkedjen, akkor a törvényből származó hátrányt a saját költségén kell kiküszöbölnie, plusz pénzt kell adnia a kevés munkanapos hónapban szabadságra menő dolgozónak. Ez azonban jelentős többletköltséget jelent a munkáltatónak. Az adókamara szerint biztosítani kell - mint volt korábban -, hogy a havidíjas munkavállalók esetében a havi díj összege a szabadság miatt ne legyen se több, se kevesebb. mint a munkaszerződésben meghatározott havi bér.

Megkerestük az adókamara elnökét, Zara Lászlót, aki az [origo]-t arról tájékoztatta, hogy nemrég fedezték fel a törvényből fakadó visszás helyzetet, de cégvezetők tömegével keresték fel őket a problémával. Az adókamara jelezte ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, ahonnan azt a választ kapták, hogy minden számítási módnak vannak előnyei és hátrányai, a cégek körültekintő szabadságkiadással tudják orvosolni a problémát, és az eredeti terv az volt az új szabállyal, hogy a szabadságok adminisztrációja egyszerűsödjön, csökkenjen, a távolléti díjat egyszerűbb legyen kiszámolni. Mint Zara elmondta, az NGM illetékese jelezte, hogy nyitottak a visszajelzésekre, és szükség esetén akár módosíthatják is a törvényt.

A minimálbéresek kevesebbet veszítenek

Az NGM szerint munka törvénykönyve kiköti, hogy a bruttó bérnek el kell érnie a havi minimálbért, még szabadságolás esetén is, a példában szereplő százezer forint esetén még a februári öt nap szabadság esetén sem lehet kevesebb a bére senkinek 98 ezer forintnál. Kétszázezer forintos bruttó alapbér esetén az alsó korlát már nem érvényes, tehát ott januári munkavégzés és öt nap szabadság esetén 211 494 forint a bruttó bér, a februári munka és szabadság esetén 183 908 forint a bruttó bér. Bruttóban közel 28 ezer, nettóban 18 ezer forint a különbség.

Az adókamara szerint azonban a Munka törvénykönyve nem tartalmaz olyan szabályt, amelyre az NGM hivatkozik, vagyis elképzelhető, hogy a minimálbérnél kevesebbet keres az ember, hiába is van minimálbérre vagy ennél magasabb bérre bejelentve.

2012. december 7., péntek

Az új Munka Törvénykönyve 4.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 4. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.


Munkarendek
  • Megszakítás nélküli: ha a tevékenység naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban szünetel
  • Több műszakos tevékenység: ha a tartama eléri a nyolcvan órát (átlagosan). Ezt a munkáltatóra tekintve kell nézni. (egy több műszakosnak minősített munkáltatónál pl. egy napi 8 órában dolgozó pénzügyes nem tartozik bele)
  • Idényjellegű tevékenység: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

 Rendkívüli munkavégzés
  • Maximum 250 óra/év (8 órás munkaviszonynál). A kollektív szerződés felemelheti 300 óra/évre
  • Arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, ha határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre
  • Az ügyelet teljes ideje beleszámít függetlenül attól, hogy történik tényleges munkavégzés vagy sem

Néhány változás
  • Osztott napi munkaidő: 2 részletben, 2 óra köztes pihenőidő szükséges
  • Munkaidő beosztás: előre nem látható körülmény miatt 4 nappal korábban módosítható
  • Munkaközi szünet: 6 órát meghaladó napi munkaidő esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkaidő esetén újabb 25 perc, ami a kollektív szerződés szerint maximum 1 órára növelhető. A munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Megállapodás alapján a munkaidő részeként is figyelembe vehető, de a szünetben dolgozni nem kell és ki kell fizetni
  • Heti pihenőidő: 2 nap / 48 óra, egyenlőtlenül is kiadható
  • Kötetlen munkaidő-beosztás: abban az estben, ha a munkaidő legalább felét a munkavállaló oszthatja be. Írásban kell megállapodni, és heti átlagban kell nézni 

Munkabér
Nincs lényeges változás. A személyi alapbér helyett az alapbér fogalmát használja. 1 havi alapbér = 1 órára járó alapbér X 174 óra (vagy annak arányos része).
A teljesítménybér csak az ami a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg


Távolléti díj (Mt. 149. § + 150. § + 151. §)
  • Alapja: a távollét időpontjában érvényes alapbér
  • Irányadó időszak: az esedékességet megelőző 6 naptári hónap
  • 6 hónapnál rövidebb munkaviszony: naptári hónapokat/hónap
  • Ha nincs naptári hónap: alapbér + havi átalány
  • Ha nincs bérfizetés: alapbérrel egyenlő
  • Korrekciós tételek: teljesítménybér. Csak akkor van, ha a teljesítménybért a munkaszerződésben kötik ki.
  • Korrekciós tételek: bérpótlék (ha be volt osztva dolgozni, figyelembe kell venni, ha nem volt beosztva, nem kell figyelembe venni). Csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék (ha az irányadó időszak legalább 30%-ában volt jogosító időben munkavégzés), a készenléti pótlék és ügyeleti pótlék (ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra el volt rendelve)

Díjazás munkavégzés hiányában
  • Állásidő: ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (kivéve vismajor!)
  • Távolléti díjra jogosító munkavégzés alóli mentesülés: a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti a munkavállalót (betegszabadságnál arányosan 70%)
  • Munkaszüneti nap miatti mentesülés: csak az óradíjas/teljesítménybéres munkavállalóknak jár

Bérpótlékok
  • Vasárnapi: 50% (többműszakos munkarend, készenléti munkarend, kereskedelmi tevékenység alá tartozó munkavállaló)
  • Munkaszüneti napi: 100%
  • Műszakpótlék: 30% Nem csak többműszakos munkarend esetén is, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik 18-06 óra között. Rendszeres változás: havonta munkanapok 1/3-a, minimum 4 óra
  • Éjszakai: ha egy órát meghaladja és nem jár műszakpótlék: 15% 22-06 óra között
  • Túlórapótlék: 50/100%, vagy alapbérrel díjazott szabadidő
  • Ügyelet: 40%, készenlét: 20% Alapbér nem jár, csak maga a pótlék!

Munkabér kifizetése

Főszabályként a tárgyhónapot követő hó 10-ig.
Amennyiben a munkavállaló jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén a bérfizetési napon, előzetesen, a távollét előtti utolsó munkanapján kell kifizetni számára a munkabért, illetve azt neki megküldeni.
Kifizetni készpénzben vagy utalással lehet, de költséget a munkavállalónak nem okozhat.


Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja