Az új Munka Törvénykönyve 4.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 4. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

Munkarendek

• Megszakítás nélküli: ha a tevékenység naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban szünetel
• Több műszakos tevékenység: ha a tartama eléri a nyolcvan órát (átlagosan). Ezt a munkáltatóra tekintve kell nézni. (egy több műszakosnak minősített munkáltatónál pl. egy napi 8 órában dolgozó pénzügyes nem tartozik bele)
• Idényjellegű tevékenység: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

 Rendkívüli munkavégzés

• Maximum 250 óra/év (8 órás munkaviszonynál). A kollektív szerződés felemelheti 300 óra/évre
• Arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, ha határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre
• Az ügyelet teljes ideje beleszámít függetlenül attól, hogy történik tényleges munkavégzés vagy sem

Néhány változás

• Osztott napi munkaidő: 2 részletben, 2 óra köztes pihenőidő szükséges
• Munkaidő beosztás: előre nem látható körülmény miatt 4 nappal korábban módosítható
• Munkaközi szünet: 6 órát meghaladó napi munkaidő esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkaidő esetén újabb 25 perc, ami a kollektív szerződés szerint maximum 1 órára növelhető. A munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Megállapodás alapján a munkaidő részeként is figyelembe vehető, de a szünetben dolgozni nem kell és ki kell fizetni
• Heti pihenőidő: 2 nap / 48 óra, egyenlőtlenül is kiadható
• Kötetlen munkaidő-beosztás: abban az estben, ha a munkaidő legalább felét a munkavállaló oszthatja be. Írásban kell megállapodni, és heti átlagban kell nézni 

Munkabér

Nincs lényeges változás. A személyi alapbér helyett az alapbér fogalmát használja. 1 havi alapbér = 1 órára járó alapbér X 174 óra (vagy annak arányos része).

A teljesítménybér csak az ami a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg

Távolléti díj (Mt. 149. § + 150. § + 151. §)

• Alapja: a távollét időpontjában érvényes alapbér
• Irányadó időszak: az esedékességet megelőző 6 naptári hónap
• 6 hónapnál rövidebb munkaviszony: naptári hónapokat/hónap
• Ha nincs naptári hónap: alapbér + havi átalány
• Ha nincs bérfizetés: alapbérrel egyenlő
• Korrekciós tételek: teljesítménybér. Csak akkor van, ha a teljesítménybért a munkaszerződésben kötik ki.
• Korrekciós tételek: bérpótlék (ha be volt osztva dolgozni, figyelembe kell venni, ha nem volt beosztva, nem kell figyelembe venni). Csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék (ha az irányadó időszak legalább 30%-ában volt jogosító időben munkavégzés), a készenléti pótlék és ügyeleti pótlék (ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra el volt rendelve)

Díjazás munkavégzés hiányában

• Állásidő: ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (kivéve vismajor!)
• Távolléti díjra jogosító munkavégzés alóli mentesülés: a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti a munkavállalót (betegszabadságnál arányosan 70%)
• Munkaszüneti nap miatti mentesülés: csak az óradíjas/teljesítménybéres munkavállalóknak jár

Bérpótlékok

• Vasárnapi: 50% (többműszakos munkarend, készenléti munkarend, kereskedelmi tevékenység alá tartozó munkavállaló)
• Munkaszüneti napi: 100%
• Műszakpótlék: 30% Nem csak többműszakos munkarend esetén is, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik 18-06 óra között. Rendszeres változás: havonta munkanapok 1/3-a, minimum 4 óra
• Éjszakai: ha egy órát meghaladja és nem jár műszakpótlék: 15% 22-06 óra között
• Túlórapótlék: 50/100%, vagy alapbérrel díjazott szabadidő
• Ügyelet: 40%, készenlét: 20% Alapbér nem jár, csak maga a pótlék!

Munkabér kifizetése

Főszabályként a tárgyhónapot követő hó 10-ig.

Amennyiben a munkavállaló jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén a bérfizetési napon, előzetesen, a távollét előtti utolsó munkanapján kell kifizetni számára a munkabért, illetve azt neki megküldeni.

Kifizetni készpénzben vagy utalással lehet, de költséget a munkavállalónak nem okozhat.

Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja.