Az új Munka Törvénykönyve 1.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 1. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

Kivételek:

• „felmenő rendszer”, vagyis a 07.01. után létesített munkaviszonyokban kell alkalmazni
• 2012. december 31-ig marad az 1992. évi Mt
  • szabadság
  • távolléti díj számítása
  • munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

Az új Munka Törvénykönyve egy „ajánlás”, meghagyja a munkáltatónak a változtatás lehetőséget. Meghatározza az alapokat, de nagyon sok lehetőséget ad a sajátosságok kezelésére.

Új koncepció, hogy jóval nagyobb teret ad a megállapodásokon alapuló szabályozásnak:

• kollektív megállapodások
• egyéni megállapodások

Eltérési lehetőségek a Munka Törvénykönyvétől:

• Kollektív szerződés: II. és III. résztől munkavállaló hátrányára is eltérhet (kivételekkel)
• Munkaszerződés: csak a munkavállaló javára térhet el, de fontos kivételekkel! Bizonyos esetekben a hátrányos eltérés is megengedett, megfelelő kompenzáció mellett! (pl. kevesebb pihenőidő, több pótszabadság)
• Üzemi megállapodás = kollektív szerződés: akkor lehet alkalmazni, ha nincs kollektív szerződés vagy megkötésre jogosult szakszervezet. Fontos kitétel, hogy a munkabért nem szabályozhatják!!!

Néhány tipp, hogy mire figyeljünk az új munkaszerződéseknél?

• Munkahely meghatározása: nem kötelező elem, tágan is megadható, akár több telephelyet is meg lehet adni.
• Alapbér és bérpótlékok: a legtöbb pótlék beépíthető az alapbérbe (a minimálbér sosem tartalmazza a pótlékokat!!!)
• Munkavállalói kártérítési felelősség szigorodott. Már enyhe gondatlanságnál is 4 havi távolléti díj határozható meg. Súlyos gondatlanság esetén a kár akár 100%-a is megtéríthető.
• Fegyelmi felelősség a kollektív szerződés hiányában akár munkaszerződésben is szabályozható. Vétkes kötelezettségszegés (pl. nem jelenik meg a munkahelyén) esetén akár 1 havi alapbér is lehet.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (új Mt. 53. §)

• munkáltató utasításával (munkavállaló beleegyezése nem kell hozzá
• ideiglenesen
• nem a munkaszerződés szerint

• munkakörben (átirányítás)
• munkahelyen (kiküldetés)
• munkáltatónál (kirendelés) foglalkoztatja a munkavállalót.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak vannak bizonyos korlátai.

• Évente maximum 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.
• Év közben kezdődő jogviszonyban, részmunkaidőnél vagy határozott időnél arányosítani kell!
• Védett személyi kör már helyiségbe nem küldhető ki (pl. gyermekét egyedül nevelő anya)
• Az alapbér a ténylegesen ellátott munkakör szerint, de legalább a munkaszerződés szerint

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Megszűnés az ok felmerülése napján. A megszűnés napján hatályos rendelkezések az irányadók:

• Külső okból
• Automatikusan

Megszüntetés a felek akaratából történhet, csak írásbeli nyilatkozattal (közös megegyezés esetén is!). A nyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadóak.

• Változatlan jogcímek, de más elnevezések
• Felmondás határozott idejű munkaviszonyban is
• Felmondási védelem új rendszere: teljes tilalom (várandósság, tgyás, gyed, gyes), felmondási idő eltolása (keresőképtelenség alatt lehet közölni a felmondást, de a felmondási idő csak a védett időszak megszűnésével kezdődik), állás-felajánlási kötelezettség (öregségi nyugdíjjogosultság előtt 5 évvel, 3 évesnél fiatalabb gyermek nevelése esetén).
• Végkielégítés, felmentési időre járó juttatás a távolléti díj alapján számítható!
• Nincs végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállalónak felróható

Atipikus munkaviszonyok

Az Atipikus munkaviszonyokat kimondottan munkaszerződésben kell meghatározni

• Határozott idő
• Részmunkaidő
• Távmunka-végzés
• Vezető állású munkavállaló
• Munkaerő-kölcsönzés
• Iskolaszövetkezeti munkaviszony
• Munkavégzés behívás alapján (fizetni csak a ténylegesen ledolgozott idő után kell. Maximum 6 órás munkaviszony, ami nem kötelezően ledolgozandó. Az „üresjáratokat” nem kell kifizetni. A munkavállalónak a munkavégzés előtt legalább 3 nappal szólni kell)
• Munkakör megosztás (több dolgozó köt munkaszerződést ugyanarra a munkakörre egy munkáltatóval. A munkavállalók maguk döntik el, hogy mikor ki dolgozik)
• Több munkáltatóval létesített munkaviszony (egy munkavállaló több munkáltatóval létesít munkaszerződést. A feladat ellátása ugyanaz, de több munkáltató van. Ilyen lehet például egy nagy ipartelepen a portás állása.
• Cselekvőképtelen munkavállaló
• Bedolgozói jogviszony
• Egyszerűsített foglalkoztatás
• Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló jogviszony
  
  
  Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja.