Adószám felfüggesztés

Sajnos egyre több céget érint az adószám felfüggesztés. Úgy gondolom, hogy érdemes néhány szóban áttekinteni a főbb tudnivalókat. Fontos, hogy milyen esetben függesztik fel az adószámot, a felfüggesztés esetén mit tehet az adózó, milyen úton értesülhetünk adószámunk felfüggesztéséről. 

Az adóhatóság (NAV) a vállalkozás adószámát több esetben is felfüggesztheti: 

1. Amennyiben az adózónak postai úton küldött irat két egymást követő alkalommal címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, vagy levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlennek minősült. 
2. Amennyiben az adózó székhelyén (székhelybiztosítás vagy székhelytől eltérő központi ügyintézés helye) végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a fenti címen nem található 
3. Amennyiben az adózó a szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelenti be 
4. Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés során kiderül, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett képviselő nem valós személy, vagy a megadott elérhetőségen nem fellelhető 
5. Amennyiben az adózóval szemben az adóhatóság 60 napos üzletzárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el 
6. Amennyiben az adózó a teljesítendő bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 365 napon belül nem tesz eleget 

Az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése utáni időszakban, mielőtt a felfüggesztést megszüntetik vagy netalán az adószámot törlik az adózó adó visszaigénylést, adó visszatérítést, támogatás igénylést valamint túlfizetés visszatérítést sem kérhet. Az adóhatóság a felfüggesztést megelőző időszakra vonatkozó ilyen igényeket a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. 

Az adóhatóság a cégbírósággal együttműködve törvényességi felügyeleti eljárást, illetve akár a cég megszüntetésére vonatkozó eljárást kezdeményezhet. 

Az adózó az adószám felfüggesztésének megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztésnek az oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetéséről határozattal rendelkezik. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ok nem szűnt meg, úgy a kérelmet elutasítja. Amennyiben ismételt kérelem kerül benyújtásra, de az adózó új körülményre nem hivatkozik, a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja. Az adószám felfüggesztést az adóhatóság hivatalból is megszüntetheti, ha tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének az oka megszűnt. 

Az adóhatóság adószám felfüggesztéséről szóló határozata elleni fellebbezéssel a közléstől számított 15 napon belül lehet élni. A fellebbezést a felettes szervhez az összes ügyirattal a fellebbezés megkezdésétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt. 

Az adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határozatot (törlést elrendelő határozatot) hirdetmény útján közli az adózóval. A hirdetményt 15 (törlést elrendelő határozat esetén 8) napra kifüggeszti a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, és ezzel egyidejűleg a NAV internetes honlapján is közzéteszi. 

Amennyiben a felfüggesztésre üzletzárás (60 nap), illetve tevékenység felfüggesztés (60 nap) miatt ismételten került sor, úgy a hirdetményben a felfüggesztés határozott időtartamát is közölni kell. 

Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, valamint az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról, a jogerőre emelkedés időpontjáról értesíti a cégbíróságot, a jegyzőt vagy az egyéb nyilvántartást vezető szervet. 

Az adóhatóság a honalapján teszi közzé, valamint a cégjegyzék is minden esetben tartalmazza a cég adószámának felfüggesztését, a felfüggesztés megszüntetését, az adószám törlését, illetve a határozatok megszüntetését, hatályon kívül helyezését, valamint a jogerőre emelkedések napját.

Ügyvezetőként foglalkoztatott külsős magánszemély adóigazgatási esete

Az elmúlt időszakban találkoztam egy érdekes esettel, s mivel a téma többeket érinthet, ezért úgy döntöttem, hogy a tapasztalatokat összefoglalom egy bejegyzésben.

Adott egy egyszemélyes Kft., amelynek a tulajdonosa nem a cég ügyvezető igazgatója. Az ügyvezetői feladatokkal ugyanis egy külsős magánszemély van megbízva, akit a cég munkaviszonyban foglalkoztat.

Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: 

1. Az ügyvezető alkalmazott dönthet-e úgy, hogy a havi nettó munkabérét nem veszi fel a cégtől? 
2. Amennyiben a jövedelmét nem veszi fel, terheli-e személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség havi viszonylatban?
3. Van-e arra lehetőség, hogy amikor majd egyszer felveszi a munkabérét, akkor kerül bevallásra a 08-as bevallásban a személyi jövedelemadó kötelezettség?
4. Ez utóbbi esetben havonta csak a járulékfizetést valljuk a 08-as bevallásban?
5. A munkaviszonyon kívül van-e más jogi forma, amelyben foglalkoztathatjuk a nem tag ügyvezetőt?

1.) 

Az állami hatóság hatáskörére vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 72. §-a tartalmaz előírásokat. E hatáskör nem terjed ki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozása alá tartozó kérdések értelmezésére, jelen esetben a foglalkoztatás időtartamát, a bérezést, a járandóság kifizetését stb. illetően. E helyen megjegyzést érdemel azonban az, hogy a hivatkozott törvény tiltó rendelkezést tartalmaz arra, hogy a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. Ugyanakkor a szabályozás kötelezettséggel terheli a munkáltatót a munkabér havi gyakorisággal történő kifizetésére.

Társadalombiztosítási szempontból a munkaviszonyban álló személy biztosított. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől, annak megszűnéséig tart. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony alapján fennáll arra tekintet nélkül, hogy a foglalkoztatásra teljes munkaidőben, vagy csak részmunkaidőben kerül sor. [Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

2.) 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)  csak akkor ír elő adóelőleg levonási, bevallási és megfizetési kötelezettséget a kifizető terhére, ha a kifizetés ténylegesen megvalósul, azaz a magánszemély bevételt szerez. [Szja tv. 4. §; 46. § (8) bekezdés] 

A Tbj. definiálja többek között a járulékalapot képező jövedelmet is, amely az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. [Tbj. 4. § k) pont 1. alpont] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

3-4.) 

Az előzőekben ismertetettek alapján - adóköteles jövedelem hiányában - sem adóelőleg sem pedig járulékfizetési kötelezettség nem terheli a kifizetőt mindaddig, amíg a munkavállaló részére adóköteles jövedelem kifizetést nem teljesít. A 08-as bevallás benyújtása alól jelen helyzetben sem mentesül a kifizető, tekintve, hogy a bevallás a biztosítási kötelezettségre vonatkozóan is tartalmaz felvezetendő adatokat.

Amennyiben a kifizető a munkavállaló részére az adóelőleg-alap számításánál az Szja. tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem kifizetést teljesít, úgy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho. tv.) alapján szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett lesz, melynek a mértéke az adóalap 27 százaléka. [Szocho. tv. 455. § (1) bekezdés, 459. § (1) bekezdés] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

5.)

Mivel a jelenlegi ügyvezető munkaviszony keretében látja el feladatát, és a társaságnál tagsági jogviszonya nem áll fenn (mivel tőkét nem fektetett a vállalkozásba), ezért társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozói biztosítási jogviszony nem keletkezhet.

(Megjegyzés: A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításra került, 2012. január 1-jétől új szabályok kerültek bevezetésre. Amennyiben a változásokról bővebb információt szeretne, ajánlom figyelmébe a fent említett törvényt, amelyet itt érhet el.)

Az ügyvezetői feladatok ellátása történhet még díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony - azaz a Polgári Törvénykönyv által szabályozott megbízási jogviszony - keretében, valamint a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője minőségben. Ez utóbbi választott tisztségviselői jogviszonyt is munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni. A biztosítási kötelezettség megállapítására vonatkozóan a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.

Kedves Olvasó! A témával kapcsolatos kérdéseit, megjegyzéseit, észrevételeit megoszthatja itt a blogban hozzászólás formájában, vagy a posalivia.piroska@upcmail.hu e-mail címen, vagy pedig a  +36309944016 telefonszámon.

A beszámoló elhelyezésével kapcsolatos szabályok módosítása

Részlet a Számvitel a gyakorlatban c. kiadványból

A 2012. évi adózás rendjéről szóló törvény keretében szigorították a beszámoló elhelyezésével kapcsolatos szabályokat. 

A közzétett beszámolóval kapcsolatban mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé, ha a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem vagy hiányosan mutatott be. A 2012. május 9-én elfogadandó KIM-rendelet mindennek eljárási oldalát könnyítené meg: 

„A céginformációs szolgálat elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével eseti jelleggel megvizsgálja a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlap adattartalmát. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a céginformációs szolgálat azt állapítja meg, hogy a beszámoló benyújtása nem volt jogszerű, erről a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő elteltét követő 20 napon belül, az ok megjelölésével értesíti az állami adóhatóságot.” 

Az adóhatóság számára a beszámoló rendelkezésre áll, hiszen rajta keresztül jut el a dokumentum a KIM-hez. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a céginformációs szolgálat a beküldött beszámoló informatikai ellenőrzését haladéktalanul elvégzi, és azt követően összeveti a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlapon megjelölt cégjegyzékszámot és adószámot a cégjegyzék adataival. Ha a beszámoló informatikailag helyesen került beküldésre, valamint az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám helyes, a céginformációs szolgálat a dokumentumokat befogadottnak tekinti, amely tényről elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére. Amennyiben a beküldött beszámoló informatikailag hibás, vagy az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám nem megfelelő, a céginformációs szolgálat erről haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére. Ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. 

Írta: dr. Szücs Tamás, számviteli és adózási szakértő

Forrás