Munkánk során egyre többet találkozunk a munkaerő-kölcsönzés fogalmával. Több vállalkozás, tevékenysége során saját alkalmazottai mellé egyre többször veszi igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Az utóbbi hetekben egyre többször merült fel a kérdés, mi is pontosan a munkaerő-kölcsönzés, mely cégek végezhetnek ilyen tevékenységet? Néhány gondolattal (a teljesség igénye nélkül) szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak.
Milyen fogalmakkal kell tisztába lennünk a témával kapcsolatban?
- Munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó vállalkozás, a vele erre a célra munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében a kölcsönvevő vállalkozásnak ideiglenesen átengedi.
- Kölcsönbeadó: az a vállalkozás, amely kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesít a munkavállalóval és azt kölcsönzés keretében ideiglenes más vállalkozásnak átengedi
- Kölcsönvevő: az a munkáltató, amely irányítás alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez
Ki lehet kölcsönbeadó?
- Az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő kölcsönzést folytathat
- Az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely megfelel a törvényben vagy egyéb jogszabályban előírt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.
Lássuk, melyek ezek a törvényi illetve jogszabályi feltételek, vagyis a nyilvántartásba vétel feltételei:
- A kérelmező céget a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza
- A kérelmezőnek, vagy legalább egy általa foglalkoztatott személynek az alábbi képesítések közül valamelyikkel rendelkeznie kell - szakirányú felsőfokú végzettség (egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi (pszichológia és szociológia), államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél vagy egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam igazoló bizonyítványa) - felsőfokú végzettség és legalább 2 éves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat (tételes felsorolás a kormányrendeletben) - középfokú végzettség és legalább 5 éves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat
- A kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll a rendelkezésére
- A kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik. A biztosíték összege 2 millió Ft, mely meglétét bankkal kötött letéti szerződéssel kell igazolni.
A nyilvántartásba vételi kérelmet a kormányrendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatványon kötelező benyújtani az illetékes munkaügyi központnál.
Mikortól kezdheti meg a vállalkozás a tevékenységet?
A munkaerő-kölcsönző tevékenységet akkor kezdheti meg egy cég, ha a nyilvántartásba vételről megkapták a határozatot és az jogerőre emelkedett. Ezt a határozatot az irodában jól látható helyre ki kell függeszteni.
A határozat számát tevékenységük során minden számlán, levelezésükben, hivatalos okirataiban fel kell tüntetni.
A munkaerő-kölcsönző cégnek 8 napon belül be kell jelentenie a munkaügyi központnak, amennyiben tevékenységében, székhelyében változás következett be, vagy a munkaerő-kölcsönző tevékenységét megszüntette.
Adatszolgálati kötelezettség
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnek a tárgy évi tevékenységéről a tárgy évet követő év január 31-ig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon szereplő adatokról adat köteles szolgáltatni.
Milyen esetben törlik a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget a nyilvántartásból?
- A cég nem rendelkezik a nyilvántartásba vétel feltételeivel
- A vagyoni biztosítékot az előírt határidőig nem pótolja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése