A következő címkéjű bejegyzések mutatása: munkaerő kölcsönzés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: munkaerő kölcsönzés. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 28., szerda

Munkaerő kölcsönzés - 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet 2. rész

 
Munkánk során egyre többet találkozunk a munkaerő-kölcsönzés fogalmával. Több vállalkozás, tevékenysége során saját alkalmazottai mellé egyre többször veszi igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Az utóbbi hetekben egyre többször merült fel a kérdés, mi is pontosan a munkaerő-kölcsönzés, mely cégek végezhetnek ilyen tevékenységet? Néhány gondolattal (a teljesség igénye nélkül) szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak. 

Milyen menet szerint történik a munkaerő-kölcsönzés? 

A kölcsönvevő cég által foglalkoztatni kívánt személyek felkutatásával kezdődik a kölcsönbeadó cég munkája. A munkavállalókat a kölcsönadó cég felveszi saját állományába, és ellátja az összes adminisztratív és pénzügyi feladatot, mely ezzel kapcsolatos. A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést. Ennek a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre. A kikölcsönzés időtartama összességében nem haladhatja meg az öt évet. Az öt év időtartamba bele kell számítani a hosszabbításokat is, valamint a hat hónap időtartamon belüli ismételt kikölcsönzést is (függetlenül attól, hogy ugyanazzal vagy más bérbeadó céggel köti a megállapodást) 

A munkavégzés minden esetben a kölcsönvevő cégnél zajlik, így a kölcsönvevő cég feladata a munkaidő beosztása, a szakmai irányítás, a szabadságok kezelése, a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése, a munkavállaló munkavédelme és persze a munkavégzés ellenőrzése is. A kölcsönvevő cég a munkavállalót egyéb munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. Ezzel szemben a kölcsönadó cég felel a munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkavállalók bejelentéséért, a bevallások határidőben történő teljesítéséért, a munkabér megállapításáért, bérszámfejtéséért és kifizetésért, valamint a levont járulékok pontos befizetéséért. 
A munkaszerződés minden estben tartalmazza a munkavégzés jellegét és az alapbért. 

A kölcsönbeadónak a kikölcsönzést megelőzően tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló felé az alábbiakról: 
  • A kölcsönvevő azonosító adatairól 
  • A kikölcsönzés kezdetéről 
  • A munkavégzés helyéről 
  • A kölcsönzés ideje alatti irányadó munkarendről 
  • A munkáltatói jogkört gyakorló személyéről 
  • Esetlegesen a munkába járás, szállás és étkezés feltételeiről 

A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles átadni a foglalkoztatott személy adataira vonatkozóan a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, az adóhatóságnak teljesített bejelentés másolatát, valamint a kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát. 

Mely estekre jellemző a munkaerő kölcsönzés? 
  • A kölcsönvevő cégnek nem áll rendelkezésére annyi munkavállaló, mint amennyire pillanatnyilag szüksége lenne 
  • A termelés kiszámíthatatlan üteme miatt (pl. időszakonként nagyobb megrendelés érkezik, mely kiszolgálására nem kívánnak saját munkaerőt alkalmazni) 
  • A vállalat tulajdonosai nem engedik az állományi létszám növelését (létszámstop) 
  • A vállalatnak nem áll rendelkezésére megfelelő munkaügyi adminisztrációs és HR létszám 
  • A vállalatnak nincs kapacitása pl. munkaerő átcsoportosításra, munkásszállás biztosítására 

Milyen megállapodást kell kötnie a munkaerő-kölcsönzésben résztvevő feleknek? Milyen lényeges szempontokat és adatokat kell tartalmaznia a megállapodásnak? Mikor szűnik meg a megállapodás és mikor tekintjük semmisnek a létrejött megállapodást? 

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég közötti megállapodást minden esetben írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 
  • a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztását 
  • a munkabéren kívüli juttatásokat a munkavállalók mely cégtől kapják (a megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli ezeket a költségeket) 
  • érdemes írásba foglalni, hogy a kölcsönvevő mely időpontig köteles a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, mely a munkabér számfejtéséhez és kifizetésez, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges (megállapodás hiányában legkésőbb a tárgy hónapot követő hónap ötödik napjáig, kilépés esetén három munkanapon belül köteles a kölcsönvevő adatot közölni) 

Semmis az a megállapodás, melynél a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő tulajdonosa részben vagy egészben azonos, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik tulajdonosa a másik munkáltatónak (függetlenül a tulajdonosi hányadtól), vagy a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődően tulajdonosi jogviszonya alapján áll kapcsolatban egymással. 

Miben azonos és miben tér el ez a különleges alkalmazotti jogviszony az egyéb munkavállalói jogviszonytól? Tartalmaz-e szabályozást a Munka Törvénykönyve erre az esetekre? 

A munkaerő-kölcsönzés során a Munka Törvénykönyve minden olyan szabályát alkalmazni kell, amelytől az Mt. XVI. fejezete nem tér el, vagy nem tiltja. 
Nem alkalmazható: 
  • a normál munkaviszonyra vonatkozó felmondási idő szabályai 
  • munkavégzés behívás alapján 
  • munkakör megosztása 
  • több munkáltató által létesített munkaviszony 
  • bedolgozói munkaviszony 
  • csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok 
  • cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó Munka Törvénykönyve rendelkezések 

Fontos azt is megjegyezni, hogy a kölcsönvevőnél érvényben levő kollektív szerződés rendelkezései csak korlátozottan vonatkoznak a kölcsönbe vett munkavállalókra. Eltérőek a munkaviszony megszüntetésének szabályai (pl. a felmondási idő 15 nap és a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól), az első fél évben nem kötelező ugyanakkora bért fizetni s kölcsönzött munkavállalónak, mint amennyit az azonos munkakörben dolgozó saját munkavállalónak fizetnek. Fél év eltelte után viszont meg kell egyeznie a bérnek, illetve a pótlékoknak az azonos munkakörben dolgozó saját munkaerő juttatásaival. Minden egyéb juttatás megilleti a kölcsönzött munkaerőt határozatlan munkaszerződés esetén 1 év után, határozott munkaszerződés esetén 2 év után. 

A munkaviszony megszűnésekor a végkielégítésre való jogosultság megállapításához az utolsó kikölcsönzés időtartamát kell figyelembe venni. 

TILOS munkaerőt kölcsönözni jogszabályba ütköző munkavégzés esetére, ahhoz a munkáltatóhoz, ahol sztrájk van, valamint abban az esetben, ha a kölcsönvevőnél a kikölcsönzés az 5 évet meghaladja. 

2013. augusztus 27., kedd

Munkaerő kölcsönzés - 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet 1. rész

Munkánk során egyre többet találkozunk a munkaerő-kölcsönzés fogalmával. Több vállalkozás, tevékenysége során saját alkalmazottai mellé egyre többször veszi igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Az utóbbi hetekben egyre többször merült fel a kérdés, mi is pontosan a munkaerő-kölcsönzés, mely cégek végezhetnek ilyen tevékenységet? Néhány gondolattal (a teljesség igénye nélkül) szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak. 

Milyen fogalmakkal kell tisztába lennünk a témával kapcsolatban? 
  • Munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó vállalkozás, a vele erre a célra munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében a kölcsönvevő vállalkozásnak ideiglenesen átengedi. 
  • Kölcsönbeadó: az a vállalkozás, amely kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesít a munkavállalóval és azt kölcsönzés keretében ideiglenes más vállalkozásnak átengedi 
  • Kölcsönvevő: az a munkáltató, amely irányítás alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez 

Ki lehet kölcsönbeadó? 
  • Az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő kölcsönzést folytathat 
  • Az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely megfelel a törvényben vagy egyéb jogszabályban előírt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. 

Lássuk, melyek ezek a törvényi illetve jogszabályi feltételek, vagyis a nyilvántartásba vétel feltételei: 
  1. A kérelmező céget a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza 
  2. A kérelmezőnek, vagy legalább egy általa foglalkoztatott személynek az alábbi képesítések közül valamelyikkel rendelkeznie kell - szakirányú felsőfokú végzettség (egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi (pszichológia és szociológia), államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél vagy egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam igazoló bizonyítványa) - felsőfokú végzettség és legalább 2 éves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat (tételes felsorolás a kormányrendeletben) - középfokú végzettség és legalább 5 éves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat 
  3. A kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll a rendelkezésére 
  4. A kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik. A biztosíték összege 2 millió Ft, mely meglétét bankkal kötött letéti szerződéssel kell igazolni. 

A nyilvántartásba vételi kérelmet a kormányrendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatványon kötelező benyújtani az illetékes munkaügyi központnál. 

Mikortól kezdheti meg a vállalkozás a tevékenységet? 

A munkaerő-kölcsönző tevékenységet akkor kezdheti meg egy cég, ha a nyilvántartásba vételről megkapták a határozatot és az jogerőre emelkedett. Ezt a határozatot az irodában jól látható helyre ki kell függeszteni. 
A határozat számát tevékenységük során minden számlán, levelezésükben, hivatalos okirataiban fel kell tüntetni. 
A munkaerő-kölcsönző cégnek 8 napon belül be kell jelentenie a munkaügyi központnak, amennyiben tevékenységében, székhelyében változás következett be, vagy a munkaerő-kölcsönző tevékenységét megszüntette. 

Adatszolgálati kötelezettség 

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnek a tárgy évi tevékenységéről a tárgy évet követő év január 31-ig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon szereplő adatokról adat köteles szolgáltatni. 

Milyen esetben törlik a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget a nyilvántartásból? 
  • A cég nem rendelkezik a nyilvántartásba vétel feltételeivel 
  • A vagyoni biztosítékot az előírt határidőig nem pótolja

2012. december 5., szerda

Az új Munka Törvénykönyve 2.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 2. rész


A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

Munkaerő kölcsönzés

A kikölcsönzés maximum 5 év lehet (a kikölcsönzés első napjától él, és visszamenőlegesen kell számítani. Az 5 év számításánál a 6 hónapon belüli újból kikölcsönzés is beleszámít, még abban az esetben is, ha a kölcsönbeadók különbözőek.
A kölcsönzött munkaerőre is él az egyenlő bánásmód:
  • Kikölcsönzés első napjától azonos bérezés illeti meg, mint az ugyanabban a munkakörben dolgozó saját munkaerőt
  • Csak a 184. naptól, ha:
    • határozatlan idejű mjv és kikölcsönzések között is jár bér
    • tartósan munkanélküli munkavállaló
    • helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, közhasznú szervezet, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezet kölcsönbeadó

A munkaerő-kölcsönzés fontos szabályai (július 1-től alkalmazandó)
  • tulajdonosi kapcsolat tilalma (kölcsön adó és vevő között)
  • nincs visszakölcsönzési tilalom (elbocsátott munkavállalót visszakölcsönözhetem mástól)
  • megszűnik a kölcsönvevő mögöttes felelőssége a szabálytalan foglalkoztatásért (nem jön létre vele munkaviszony, vagyis nem kell vele kötelezően munkaviszonyt létesíteni ha a kölcsönadó nem jelentette be szabályosan)
  • nincs 30 napos szabály a felmondásnál
  • felmondás és azonnali hatályú felmondás az általános szabályok szerint
  • a felmondási idő csak 15 nap (mindig 15 nap)
  • végkielégítés az utolsó kikölcsönzés alapján (pl. 10 éve foglalkoztatom, mint kölcsönadott munkaerőt, de csak a legutolsó kikölcsönzés csak 6 hónap volt. Ebben az esetben nincs végkielégítésre jogosító foglalkoztatási idő)

A munkaügyi ellenőrzés változásai (1996. évi LXXV. Törvény Met.)

A munkaügyi ellenőrzés hatásköre leszűkült. Megszűnt hatáskörök (ezeket nem ellenőrizhetik):
  • önálló kereskedelmi ügynöki szerződés
  • közérdekű önkéntes tevékenység
  • Európai Üzemi Tanács
  • Kollektív munkajogi szabályok (2012.01-től)
  • Távolléti díj számítása (csak bíróság előtt vizsgálható, ellenőrizhető)
  • Betegszabadságra járó díjazás (társadalombiztosítási hatóság vizsgálhatja)
  • Kártérítés, munkaviszony megszűntetése (csak bíróság vizsgálhatja)

A munkaügyi bírságot akár már 1 munkavállaló vonatkozásában is kiszabhatják az alábbi estekben:
  • Munkaszerződés alakszerűsége (írásos munkaszerződés van-e?)
  • Munkavállalás életkori feltételei (16 év alatti gyermek foglalkoztatása)
  • Bejelentési kötelezettség (fekete munka, 4 órás bejelentés és ugyanakkor 8 órás foglalkoztatás)
  • A munka- és pihenőidő
  • Munkabér mértéke, védelme (bérfizetés határidejének betartása, jogosulatlan levonások)
  • Külföldi foglalkoztatása
  • A munkaerő-kölcsönzés szabályai

Munkaügyi bírság kiszabása több munkavállaló vonatkozásában:
  • Munkaszerződés tartalma, írásos tájékoztatás
  • A nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
  • Eljárás a munkaviszony végén (igazolások, elszámolások, ki nem vett szabadságok)

Nem szabható ki bírság:
  • ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 1 év, vagy az elkövetéstől számított 3 év eltelt (3 év = általános elévülési idő munkaügy tekintetében).
  • Az ellenőrzés megkezdéséig a bejelentési kötelezettséget teljesíti
  • Bejelentést jogszabály alapján másnak kellett volna teljesíteni, és a munkáltató a teljesítéshez mindent elkövetett
  • A munkabért az eljárásban előírt határidőig megfizette

Munkaügyi bírság mértéke 30.000 – 10.000.000 Ft
  • Max. 20 főt foglalkoztató munkáltató maximum 5.000.000 Ft
  • Természetes személy munkáltató (nem egyéni vállalkozó) maximum 1.000.000 Ft
  • 3 éven belül azonos jogsértés esetében 20.000.000 Ft

A bírság kiszabásánál mérlegelési jogkörrel bír az ellenőr. Mérlegelési szempontok:
  • Jogellenes állapot időtartama
  • Az okozott hátrány nagysága, visszafordíthatósága
  • A jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága
  • A megsértett jogszabályi előírások száma és hatása
  • Az érintett munkavállalók száma
  • A jogsértést elkövető együttműködése
  • A jogsértést elkövető gazdasági súlya (kis vagy nagy cég, mekkora a vagyona stb)

A bírságolás négy esetben mindenképpen kötelező, mérlegelési lehetőség nincs (Met. 6/A. §):
  • Életkori feltételek megszegése (gyermekmunka)
  • Bejelentési kötelezettség elmulasztása (fekete munka)
  • Munkabér összege, kifizetés határideje
  • Munkaerő-kölcsönzés nyilvántartásba vétel nélkül (tiltott munkaerő kölcsönzés)

Kevesen tudják, de 2011. január 1-től, a 2004. évi XXXIV. Tv. 12/A § alapján a kis-és középvállalkozások esetében az első jogsértés esetén csak figyelmeztetés, vagy határidő tűzése jogsértés felszámolására szabható ki.
Természetesen ez alól is van kivétel, adó-és vámhatósági eljárásban, vagy élet, egészség veszélye, vagy környezetkárosodás esetén, valamint a 18 év alattiak védelmében.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok (2011. évi CXCV. Törvény (Áht.) és 1/2012. (I.26.) NGM rendelet

Kizáró jogsértések (2 évig nem kaphat a cég semmilyen állami támogatást). Ez ellen fellebbezési lehetőség nincs, mert automatikusan jegyzi a rendszer.
  • Bejelentés nélküli foglalkoztatás
  • Munkavállalás életkori feltételeinek megszegése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
  • Munkabér mértéke, kifizetés határidejének megszegése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
  • 3. országbeli engedély nélküli foglalkoztatása
  • Tiltott munkaerő kölcsönzés (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
  • Egyenlő bánásmód megsértése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja.