Számlázó programok használatára vonatkozó bejelentési kötelezettség - 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet

A 2014. július 1-től hatályos rendelkezés alapján annak a vállalkozásnak, aki számlázó programot használ, november 15-ig bejelentési kötelezettsége van. 

A rendelet eltérő bejelentési kötelezettséget ír elő hagyományos számlázó program (olyan program, amit a számítógépre kell telepíteni) felhasználói és az online számlázó program (olyan program, amely interneten keresztül érhető el) felhasználói számára. 

Hagyományos számlázó program esetén a következő adatokat kell bejelenteni: 

1. a használt számlázó program neve 
2. a program fejlesztőjének neve, adószáma (nem biztos, hogy van) 
3. a program értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét és adószámát 
4. a program beszerzésének időpontja 
5. a program rendeltetésszerű használatba vételének időpontját 

Online számlázó program esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni: 

1. az online számlázó rendszer nevét és elérhetőség 
2. az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát 
3. az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját 

Milyen határidőket kell betartanunk a számlázó programok bejelentési kötelezettsége során??? 

• A 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett, és az ebben az időpontban még használatban levő programok, valamint az eddigi időpontig használatba vett saját fejlesztésű programokra vonatkozó adatok bejelentési kötelezettsége 2014. november 15. 
• A 2014. október 1-e után megvásárolt, vagy használatba vett programok bejelentési határideje a vásárlástól, illetve használatba vételtől számított 30 nap. 

Abban az esetben, ha a programot kivonjuk a használatból, szintén bejelentési kötelezettség terheli a céget. 

• Amennyiben 2014. október 1-je és 2014. október 15-e közötti időszakban vonjuk ki a használatból a számlázó programot, a bejelentési kötelezettségnek 2014. november 15-ig kell eleget tennünk. 
• Későbbi időpontban használatból kivont számlázó program esetében 30 nap áll rendelkezésünkre a bejelentésre. 

Igaz, nem a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos, de érdemes megemlíteni, hogy a számlázó programokkal szembeni követelmények nem változtak. A 23/2014 (VI.30) NGM rendelet 8. §-a tartalmazza a követelményeket. 

8. § (1) A számlázó programmal szemben követelmény, hogy 

a) a számlázó program - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson, és 

b) a számlázó programot a 11. § szerint bejelentsék. 

(2) A számlázó programnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania. 

(3) A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha 

a) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, és 

b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. 

(4) A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla, az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamint egyéb, az Áfa tv. tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyletről kibocsátott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik. 

(5) Abban az esetben, ha a program egyaránt alkalmas számla és nyugta előállítására, számla és nyugta kibocsátása elkülönített sorszámtartományon is történhet.

Új számlázási szabályok 2014. július 1-től (időszaki „folyamatos” elszámolású ügyletek) - 2. rész

A cikk első részét itt olvashatja.

Cikkünk első részében azt taglaltuk, hogy az új számlázási szabályok mely esetben változnak, illetve melyek azok a szabályozások és tevékenységek, melyeknél nem kell alkalmaznunk az új módszert. 

Fontosnak tartjuk, hogy az időszakos elszámolás szabályairól egy kicsit többet beszéljünk, sok esetben akár példákkal mutassuk be a június 30-a után alkalmazandó, időszakos elszámolás szabályait. 

Nézzük meg pontokba szedve, mik az új szabályozás következményei: 

• A számlán a teljesítés időpontja nem fog megegyezni a fizetési határidővel. A teljesítés időpontja fő szabályként az elszámolási időszak utolsó napja lesz 
• A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani. 
• Amennyiben az adott időszakra vonatkozó elszámolást a bevallás benyújtását követően végzik el, akkor csak önellenőrzéssel tudják az adót bevallani. Például egy szeptemberi teljesítésről decemberben állítanak ki számlát, a szeptemberi bevallást önellenőrizni kell. A teljesítés dátuma szeptember 30. 

Az új szabályok alapján megváltoznak az előleg fizetési szabályok ezeknél az ügyleteknél. Nézzük, mikor kell előleg számlát kiállítani és mely fizetés nem minősül előlegnek: 

• A teljesítési időpont előtt átvett (jóváírt) ellenértékrészről előleg számlát kell kiállítani (adóbevallásban bevallani). Ezt a szabály akkor alkalmazzuk, ha a felek erről előzetesen megállapodtak és a pénzösszeg valóban befolyt. Lássunk egy példát: az elszámolási időszak augusztus 1-től augusztus 31-ig tart. A megállapodás alapján augusztus 15-ig 30% ellenérték esedékes, valamint a maradék 70% szeptember 15-ig esedékes. A 30% díj augusztus 15-vel teljesítésre kerül. Ebben az esetben augusztus 15-vel a befolyt 30%-ról előleg számlát kell kiállítani, valamint augusztus 31-vel a maradék 70%-ról végszámlát kell kiállítani. Mind a két tétel az augusztusi bevallásban fog szerepelni. 
• Abban az esetben ha a teljes ellenértéket előre megfizetik, és az a felek megállapodása alapján esedékes is, a megfizetés napjával a teljes összegről előleg számlát kell kiállítani, majd a teljesítés napjával (időszak utolsó napja) nullás végszámlát kell kiállítani. A törvény lehetőséget ad arra, hogy nullás végszámla kiállítása helyett az előleg kivezetése megtörténjen. 
• Abban az esetben, ha a felek külön nem állapodnak meg az előre fizetésről, de a partner előre utal, szóban sem jön az előleg számla kiállítása, valamint az áfa fizetése sem. Például kiállítunk egy számlát augusztus 15-vel, szeptember 30-i teljesítésről (időszak szeptember hónap), október 10-i pénzügyi teljesítésre. Az ügyfél már augusztus hónapban elutalja az összeget, de a szerződés nem tartalmaz az előre utalásról megállapodást a felek között. Ebben az esetben a szeptemberi adóbevallásban szerepeltetjük a fizetendő adót, előleg számlát nem állítunk ki!!! 

Az új rendelkezések hatálybalépése és az átmeneti rendelkezések 

Azoknál az elszámolási időszakoknál alkalmazzuk, ahol a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is június 30-a utánra esik. 

Nézzünk néhány példát: 

1. Az elszámolási időszak 2014. június 15 – 2014. július 15. A teljesítési időpont a fizetési esedékesség időpontja. A régi szabályt alkalmazzuk, hisz az új rendelkezés alkalmazásához az egyik feltétel (a teljes elszámolási időszak június 30-a utáni) nem teljesül. 
2. Az elszámolási időszak 2014. január 01 – 2014. december 31. Ebben az esetben is a régi szabályt alkalmazzuk, függetlenül attól, hogy a számlát mikor állítjuk ki. 
3. Előfordulhat, hogy két adófizetési kötelezettsége is keletkezik az adózónak az átmeneti időszak alatt. Nézzünk egy példát: 2014. június havi könyvelési díjról 2014. július 15-i teljesítéssel és fizetési határidővel állít ki számlát. Ez így helyes, hisz az elszámolási időszak még július 01-e előtti. 2014. július havi könyvelési díjról 2014. július 31-e teljesítéssel, 2014. augusztus 15-i fizetési határidővel állítja ki a számlát. Ez is helyes így, hisz a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is június 30-át követő időpontra esik. Így 2014. július hónapban a számlát kiállító vállalkozónak két számla után kell adót vallania és fizetnie. 

Nézzük, hogy kell az időszak végi esetleges különbözeteket elszámolni: 

• Abban az esetben, ha különbözet rendezésével az ellenérték (ezzel együtt a fizetendő adó) csökken, önellenőrzés nélkül csökkenthető a tárgyidőszakban az adóalap 
• Abban az esetben, ha a különbözet rendezésével nő az ellenérték, úgy önellenőrzést kell végrehajtani. Megoldás lehet az ugyanazon ügylet során alkalmazandó két elszámolási időszak. Például havonta fix ellenértékkel számolnak (bérleti díj, jutalék), és év végével az aktuális adatokkal elszámolják az egész évet. Természetesen ehhez erről szóló megállapodás szükséges!

Új számlázási szabályok 2014. július 1-től (időszaki „folyamatos” elszámolású ügyletek) - 1. rész

2014. július 1-től lényeges változás lesz a számlázásban, mely az időszakos elszámolású ügyletek (eddig folyamatos teljesítés) teljesítési időpontját érinti lényegesen. 

A változás lényege, hogy a teljesítés időpontja július 1-e után már nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja. 

Az új teljesítési időpont alkalmazását csak azoknál az ügyleteknél kall alkalmazni, ahol a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is 2014. június 30-a utánra esik!!! 

Az új teljesítési időpont „használatához” két lényeges tényállásnak kell megfelelni: 

• ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt teljesítésektől függ az ellenérték 
• ha az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg (nem függ a tényleges teljesítéstől) 

Mint minden alól, ez alól is vannak kivételek. Az alábbi esetekben a törvény változása ellenére a teljesítési idő marad a régi, vagyis a teljesítés időpontja a fizetési határidő napja: 

• Ptk. Szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített ügyletek (pl. áram, gáz). A szolgáltatót minden esetben szerződéskötési kötelezettség terheli, valamint a felhasználó a díjat havonta utólag köteles megfizetni. A közszolgáltatási díjak továbbszámlázása ugyanígy történik abban az esetben, ha önálló tételként számlázzuk tovább. Abban az esetben, ha mellékszolgáltatásként számlázzuk (pl. bérleti díjat számlázunk és ugyanabban a számlában közüzemi díjat is számlázunk) a főszolgáltatás teljesítési időpontja lép életbe. 
• Telekommunikációs szolgáltatás (pl. telefon, internet) 
• Telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesített szolgáltatás, ha az alapszolgáltatással együtt kerül elszámolásra (pl. parkolási díj, autópálya matrica sms-ben) 

Az új szabályozás bevezetése mellett marad néhány szabály, mely 2014-től sem változik. 

1. Az időszaki elszámolást, vagyis az új szabályozást csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződő felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nem kötnek gyűjtőszámlás elszámolásra megállapodást, valamint nincs az adott időszakon belül fizikailag elkülöníthető teljesítésekről külön teljesítési igazolás. 

• Fő szabályként egy-egy elszámolási időszak nem lehet hosszabb, mint 12 hónap. Amennyiben mégis hosszabb az elszámolási időszak, mint 12 hónap, akkor a 12. hónap utolsó napja az egyik teljesítési időpont. 
• Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 1 hónapnál, amennyiben mégis hosszabb, úgy a hónap utolsó napja teljesítési időpontnak számít. 
• Külfölditől igénybevett szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél 

2. A gyűjtőszámla módszer sem változik 2014-ben. Abban az esetben alkalmazzuk, ha több teljesítési időpont van. Akkor bocsátunk ki gyűjtőszámlát, ha az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, illetve a rá vonatkozó bevallási időszakban ugyanannak a szervezetnek több, számlakibocsátására jogalapot teremtő ügyletet teljesít. (pl. minden nap szállítok pékárut, de csak kéthetente -havonta - számolok el. Az elszámolási időszak sosem lehet hosszabb, mint, a teljesítő bevallási gyakorisága. Gyűjtőszámlát csak a felek előzetes megállapodása esetében lehet csak kiállítani. Amennyiben nem kötnek gyűjtőszámla szerződést, de elszámolási időszakos fizetésben állapodnak meg, nem válik az elszámolás gyűjtőszámlás elszámolássá, hanem életbe lép a megváltozott teljesítési szabályozás alá eső időszakos elszámolás. A gyűjtőszámlában az összes ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. A számlán az áthárított adót forintban is fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy az egyéb adatok más pénznemben vannak feltüntetve.

A cikk második részét itt olvashatja.

Áfa változások 2013 - Számlázási Változások 2013-tól

2013-tól az alábbiak szerint változnak a számla tartalmi kellékei: 

• 2 millió Ft adóösszeget elérő vagy meghaladó számlánál a vevő adószámát szerepeltetni kell
• Pénzforgalmi adózásnál az erre a tényre történő utalást "pénzforgalmi adózás" felirattal kell jelölni a számlán 
• A fordított adózást ("fordított adózás"), a különbözet szerinti adózást ("különbözet szerinti adózás használt ingóságra") és az önszámlázás tényét (értékesítő helyett a vevő-befogadó állítja ki a számlát) jelölni kell a számlán. 

 A közösségi mentes értékesítésnél az időszaki elszámolás során le kell zárni a hónapot, az elszámolási időszak 1 hónapnál nem lehet hosszabb. A közösségi mentes értékesítés előlege nem számla kibocsátási alap.

Az elektronikus számla felváltja a papír alapú számlákat

Az elektronikus számla a következő években felváltja és háttérbe szorítja a papíralapú számlákat. Ez tény, mint ahogyan az is, hogy az e-mail teljesen felváltotta a telefaxot. Ennek alapvető oka, hogy az elektronikus számla jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint elődje.


Íme, néhány érv az elektronikus számla mellett. Ha Ön is szeretne áttérni erre a korszerű, egyszerű, praktikus és környezetkímélő számlázási módra, vagy további információkra van szüksége, keressen meg!

• Az elektronikus számlát nem kell kinyomtatnunk, így megtakarítjuk a papír és a nyomtatás költségeit. Az előállítással kapcsolatos kiadások mellett teljes mértékben megszabadulunk a boríték- és postaköltségektől, illetve az esetenként felmerülő faxköltségtől is. A számlamásolat kiküldése egyetlen gombnyomás! Megtakarítjuk továbbá az élőmunka ráfordítás költségeit is, mivel a számlák nyomtatása, borítékolása, a borítékok címzése, esetleg etikett címke felragasztása, a küldemények postakönyvbe történő felvezetése, a postai ügyintézés és a kinyomtatott számlák lefűzése mind élőmunkát igénylő feladatok.


• Az elektronikus számlákat természetesen elektronikus úton továbbítjuk vevőink felé, így az szinte azonnal megérkezik. Az átvételről minden esetben pontos dátummal megjelölt visszaigazolást kap a Szállító.


• Papír alapú számlák legalább 3 példányban készülnek (vevő, szállító, könyvelés), de gyakori hogy a belső nyilvántartási rendek miatt azokból több másolat is készül. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírja a számviteli bizonylatok 8 évig történő megőrzését. Az így keletkező papírhalmaz kezelése és tárolása komoly feladat és nem elhanyagolható költség.


• Elektronikus számlák esetén a kezeléssel és tárolással kapcsolatos költségeket megtakaríthatja.


• Az elektronikus számlák a párhuzamos tárolási rendszernek köszönhetően nem vesznek el, vagy sérülnek meg. Bármikor, pár gombnyomással akár évekre visszamenőleg is másodpercek alatt visszakereshetők. Nem lesz többé elveszett számlája!


• Az elektronikus számla fontos tulajdonsága, hogy minden egyes példánya eredetinek és hitelesnek tekintendő. Így az elektronikus számla alkalmazásával nincs szükség hiteles számlamásolatok készítésére a bizonylat elvesztése esetén, mivel azt tetszőleges mennyiségben sokszorosíthatja.


• Az elektronikus számla használatával nő cége presztízse. Innovatív és környezetkímélő megoldás lévén sok esetben illik a vállalatok által megfogalmazott arculathoz, küldetéshez. Egyes uniós tagországokban 2012-től az állami szektorban csak ezt a bizonylatolási módot használják. Hazánkban is egyre több multinacionális cég – felismerve annak előnyeit- beszállítói felé előírja az elektronikus bizonylatolást.

Ha Ön is szeretne áttérni erre a korszerű, egyszerű, praktikus és környezetkímélő számlázási módra, vagy további információkra van szüksége, keressen meg!

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendőügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.


Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.


Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu

A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2012

A számla és nyugta kibocsátásának szabályai is tartogatnak számunkra újdonságokat 2012-ben. Mind az újdonságok elsajátítása, mind a nem változott szabályozások felelevenítése céljából érdemes elolvasni a NAV által kibocsátott tájékoztató füzetet.

A füzet letöltését, sőt, kinyomtatását és alapos áttanulmányozását javaslom minden vállalkozás vezetőjének és pénzügyi vezetőjének.

A számlázásra vonatkozó előírásokat egyébként az általános for galmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek tartalmazzák.

A füzet pdf formátumban letölthető innen. 

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu