Számviteli szabályzatok

A 2000. évi C. törvény a számvitelről 14.§ (3-5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a gazdálkodóknak ki kell alakítani és írásba kell foglalnia az adottságainak megfelelő számviteli politikát.

A számviteli politika keretein belül írásban kell rögzíteni az e törvény által előírt szabályzatokat:

-         számviteli politika

-         bizonylati rend

-         értékelési szabályzat

-         leltározási szabályzat

-         selejtezési szabályzat

-         számlarend

-         pénzkezelési szabályzat

A számviteli szabályzatokat csak azoknak a gazdálkodóknak kell elkészíteniük, akik a számviteli törvény hatálya alá tartoznak.

A számvitelről szóló törvény alapján mentesülnek a számviteli szabályzatok készítése alól:

-         mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozás

-         minden egyéb vállalkozó, aki nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá

A szabályzatok elkészítéséért, valamint azok módosításáért a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy a felelős. Nem a könyvelő! Ezt a hivatkozott törvény 14. § (12) bekezdése írja elő.

A számviteli szabályzatokat az alábbi határidők betartásával kell elkészíteni (14. § (11) bekezdés:

-         újonnan alakult gazdasági társaság esetében az alakulástól számított 90 napon belül

-         számviteli törvény változása esetén a változásokat 90 napon belül át kell vezetni a szabályzatokon, vagyis módosítani kell azokat

2016. január 1-től olyan mértékű változások léptek életbe a Számviteli Törvény vonatkozásában, hogy azt minden cégnek figyelembe kell vennie. Eddig elégséges volt minden év elején az előző évre vonatkozó szabályzatokat frissíteni, pusztán a változásokat átvezetni a már kész szabályzatokon.

2016. január 1-től a változások átvezetése már nem elégséges, illetve nem is lehetséges. Szükségessé vált a szabályzatok teljes körű újratervezése és elkészítése, figyelembe véve a 2016-tól érvényes Számviteli Törvény új előírásait.

A számviteli szabályzatok megsértéséért az Art. és a Btk. szabályai szerinti kell felelni egy esetleges erre irányuló ellenőrzés során (170. § (1-2) bekezdés:

-         az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 200 – 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki

-         a Btk. 403. § (1) bekezdése alapján a számvitel rendjének megsértése miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a felelős személy

Cégünk rövid határidő vállalása mellett elkészíti cégre adaptált szabályzatait, de lehetőséget adunk arra is, hogy az általunk rendelkezésre bocsájtott szabályzat minta lapján Önök készítsék el a megfelelően kialakított saját szabályzatukat.

Az általunk elkészített szabályzatokat minden évben a törvényi változásoknak megfelelően frissítjük (megrendelés alapján).

Személyre szabott ajánlatunkért keressen minket az alábbi elérhetőségen.

2015. évi adótörvény változások (számvitel)

Mint szinte minden törvény, a számvitelről szóló törvény sem úszta meg a jövő évi módosításokat. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Ezeknél a változásoknál mindenképpen felhívom mindenki figyelmét, hogy mint minden évben, így 2015-ben is át kell vezetni majd a számviteli törvény változásait a számviteli szabályzatokon!

Számvitel

2015. január 1-től (már a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazható) ha a lezárt üzleti év bármely gazdasági eseményének a módosítása a szerződések, megállapodások lezárt üzleti évet érintő módosítása miatt következik be, ennek számviteli elszámolására az ellenőrzés számviteli törvényben rögzített szabályait kell alkalmazni.

A pénzügyi lízing fogalmára a törvény már nem az új Ptk. fogalmát használja: a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában levő ingatlant vagy ingóságot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatba adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, jogosulttá válik a hasznok szedésére, viseli a közvetlen terheket, jogosultságot szerez, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványértékének a megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába.

2015. január 1-től (már a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazható) azok a vállalkozások, amelyek a könyveiket devizában vezetik, a beszámolójukat a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteniük. A forintban meghatározott értékhatárokat az MNB által az adott időpontra közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani.

Új előírás, mely szerint az elkészített beszámoló, illetve közbenső mérleg hat hónapon belül alkalmas a saját tőke alátámasztására, figyelembe véve az esetlegesen már végrehajtott tőkeváltozást.

2015. január 1-től él, de már a 2014-es üzleti évre is alkalmazható, hogy legkésőbb a mérlegkészítéskor (a mérlegfordulónapra) át kell sorolni azokat az eszközöket, melyeknek a használata vagy rendeltetése megváltozott.

Szintén új változás, de már a 2014-es üzleti évre is alkalmazható, hogy a külföldi szállítási és rakodási tevékenység ellenértékénél nem kell külön kezelni a külföldi és belföldi útszakaszra jutó részt.

Az üzletág átruházás során az átadott eszközök piaci értékénél magasabb többletértéket (az üzletág vevőnél üzleti vagy cégértékként kell kimutatni), az üzletrészt eladónál az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.

A kapott illetve fizetett sérelem díjat egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Egyéb bevétel elszámolásának feltétele még, hogy az összeg a mérlegkészítésig pénzügyileg is teljesítésre kerüljön! Ezt a szabályt alkalmazhatjuk már a 2014-es évről készített beszámoló során is.

Újabb előírás született a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban is. A „nem megfelelt” minősítéssel rendelkező könyvvizsgálói ellenőrzések alapján az ismételt könyvvizsgálói ellenőrzésre 90 nap áll rendelkezésre, mely elmaradása esetén a könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) köteles visszavonni a kiadott könyvvizsgálói jelentést. Amennyiben a korábbi könyvvizsgáló nem végzi el az ismételt könyvvizsgálatot, úgy a vállalkozónak kell gondoskodnia az új könyvvizsgálatról, mégpedig 90 napon belül.

2015. január 1-től (szintén alkalmazható a 2014-es üzleti évre is) a külföldi pénzértékre szóló aktív, illetve passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év mérlegfordulónapi devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni!!!

Könyvvizsgáló, könyvvizsgálat (2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §)

Úgy gondolom, hogy minden vállalkozó számára ismert, hogy adóévet a beszámoló készítésével zárjuk le. A beszámolót könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetni. A könyvvizsgáló szerződést legalább az adóév december 31-ig kell megkötni. Közeledik az év vége, így érdemes újra áttekintenünk néhány, a könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályozást. 

Természetesen ez alól a kötelezettség alól a számviteli törvény 155. § (3) bekezdése meghatározott esetekben felmentést ad. 

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: 

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és 

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 

Egy újonnan alakuló vállalkozásnál, ahol nincs az üzleti évet megelőzően két teljes üzleti év, akkor a tárgy évi várható adatokat és a megelőző üzleti év éves szintre átszámított adatait kell figyelembe venni. 

Néhány kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás esetében az előzőekben leírt mentesség nem alkalmazható. Az alábbi vállalkozásoknál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat 155. § (5): 

• takarékszövetkezet
• a konszolidálásba bevont vállalkozás 
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelye 
• az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól
• tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év mérlegforduldulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van. 

A köztartozás fogalma az adózás rendjéről szóló törvény 178. § (20) szerint: 

„ törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja” 

Az elmúlt pár évben az árbevétel értékhatár folyamatosan növekedett, ami a könyvvizsgálati kötelezettek körét egyre szűkítette. Ez a kedvező törvénymódosítás könnyebbséget jelent a vállalkozók részére, de érdemes elgondolkodni azon, hogy a hitelezők, befektetők szempontjából is ugyanolyan kedvezően értékelhető-e ez a változás. Kérdésként merülhet fel, hogy könyvvizsgáló alkalmazása nélkül nem sérül-e a vállalkozásoknál a számviteli fegyelem. 

Ez a gondolat alapján érdemes megnézni, mi a könyvvizsgálat célja? 

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. 

A törvényi kötelezettség mellett tulajdonosi döntés is lehet a könyvvizsgáló alkalmazása. Ezt a szándékot az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha ettől a következő adóévben el szeretnénk térni, időben el kell végezni a szükséges módosításokat. 

Néhány számviteli törvényben foglalt értékelési eljárás alkalmazásához szükséges a könyvvizsgálati kötelezettség, mely ezekben az esetekben nem a vállalkozás teljes tevékenységére, csak az alábbi értékelési eljárások szabályszerűségének ellenőrzésének a céljából szükséges:

• értékhelyesbítés 
• valós értéken történő értékelés

A könyvvizsgáló választásának időpontja az előző éves üzleti évről készített beszámoló elfogadásáról döntő közgyűlés időpontja. Újonnan alakult vállalkozás esetében az üzleti év fordulónapja előtt kell megválasztani a könyvvizsgálót. 

A választott könyvvizsgáló feladata:

• az éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata 
• a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése 
• független könyvvizsgálói jelentés készítése

A számviteli törvény módosításai (2000. évi C. tv.)

A számviteli törvényt 2013-ra vonatkozóan mintegy 70 helyen módosították. A változásokat minden cégnek 90 napon belül át kell vezetni a számviteli szabályzataiban.

Néhány fontos változás a teljesség igénye nélkül: 

• A szellemi termékek fogalma a (szellemi termékekre vonatkozóan) jogszabályi környezethez lett igazítva
• Az üzembe helyezés időpontja a gyakorlathoz lett igazítva. A rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiányában is aktiválni lehet az eszközt, ha az üzemszerű tevékenység megkezdődött.
• A készletek között áruként kell kimutatni azokat az értékesítési céllal beszerzett eszközöket, amelyeket az értékesítésig átmenetileg használatba vettek (pl. tesztautó)
• Változott a jelentős összegű hiba értékhatára. Ha a mérlegfőösszeg 2%-a 1 millió Ft alatt van akkor nem a 2%-ot kell alkalmazni, hanem az 1 millió Ft-os értékhatárt kell figyelembe venni. Tehát 1 millió Ft alatt nincs lényeges hiba.
• Megszűnt a beszámolók ismételt letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége lényeges hiba esetén.
• 2012.12.01-től megszűntek a házipénztár napi készpénz záró állományára vonatkozó korlátozó szabályok.
• Az átalakulást megelőző időszakról elkészített számviteli beszámolóra is vonatkozik a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség.
• Halasztott bevétel feloldási szabályának pontosítása a támogatásból beszerzett, illetve térítésmentesen kapott eszközök esetében:

1. a feloldást az eredeti bekerülési érték figyelembe vételével lehet elvégezni, az időközi értékmódosítások azt nem befolyásolják
2. az eredeti hasznos élettartamot kell figyelembe venni

• Ha a tárgyévi eredmény negatív, akkor az lesz a mérleg szerinti eredmény is, azt nem befolyásolja a szabad eredménytartalékból történő osztalékfizetés összege.
• Megszűnt a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetősége.
• Új elem, hogy választható a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló.
• A törvény kiegészült a kényszertörlés intézményének bevezetése miatti számviteli feladatokkal.
• Fogalmi módosítások:

1. tb járulék helyett szociális hozzájárulási adó
2. árkiegészítés helyett ártámogatás
3. biztosító intézet helyett biztosító

• Az elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül is számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha az megfelel az Szt. bizonylatokra vonatkozó előírásainak.
• A skonto elszámolásának szabályait a kialakult gyakorlathoz igazították. A pénzügyileg rendezendő számla szerinti összeg maximum 3 %-a lehet, és megszűnt a késedelmi kamattal arányos (régi) szabály.

Forrás: http://www.napikozlony.hu/