Úgy gondolom, hogy minden vállalkozó számára ismert, hogy adóévet
a beszámoló készítésével zárjuk le. A beszámolót könyvvizsgálóval
kell ellenjegyeztetni. A könyvvizsgáló szerződést legalább az adóév
december 31-ig kell megkötni. Közeledik az év vége, így érdemes újra
áttekintenünk néhány, a könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályozást.
Természetesen ez alól a kötelezettség alól a számviteli törvény 155. §
(3) bekezdése meghatározott esetekben felmentést ad.
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen
teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó
éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a
300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó
által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Egy újonnan alakuló vállalkozásnál, ahol nincs az üzleti évet
megelőzően két teljes üzleti év, akkor a tárgy évi várható adatokat és
a megelőző üzleti év éves szintre átszámított adatait kell figyelembe
venni.
Néhány kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás esetében
az előzőekben leírt mentesség nem alkalmazható. Az alábbi
vállalkozásoknál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat 155. §
(5):
- takarékszövetkezet
- a konszolidálásba bevont vállalkozás
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelye
- az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól
- tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év mérlegforduldulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.
A köztartozás fogalma az adózás rendjéről szóló törvény 178. §
(20) szerint:
„ törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek
költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési
kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása
bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint
a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési
kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem
teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek
költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől
eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra
hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az
előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás
visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési
támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is
gyakorolja”
Az elmúlt pár évben az árbevétel értékhatár folyamatosan
növekedett, ami a könyvvizsgálati kötelezettek körét egyre szűkítette.
Ez a kedvező törvénymódosítás könnyebbséget jelent a vállalkozók
részére, de érdemes elgondolkodni azon, hogy a hitelezők, befektetők
szempontjából is ugyanolyan kedvezően értékelhető-e ez a változás.
Kérdésként merülhet fel, hogy könyvvizsgáló alkalmazása nélkül
nem sérül-e a vállalkozásoknál a számviteli fegyelem.
Ez a gondolat alapján érdemes megnézni, mi a könyvvizsgálat
célja?
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó
által az üzleti évről készített éves beszámoló (egyszerűsített éves
beszámoló) a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően
megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi
helyzetéről, a működés eredményéről.
A törvényi kötelezettség mellett tulajdonosi döntés is lehet a
könyvvizsgáló alkalmazása. Ezt a szándékot az alapító okiratban
vagy a társasági szerződésben kell szerepeltetni. Abban az esetben,
ha ettől a következő adóévben el szeretnénk térni, időben el kell
végezni a szükséges módosításokat.
Néhány számviteli törvényben foglalt értékelési eljárás
alkalmazásához szükséges a könyvvizsgálati kötelezettség, mely
ezekben az esetekben nem a vállalkozás teljes tevékenységére, csak
az alábbi értékelési eljárások szabályszerűségének ellenőrzésének a
céljából szükséges:
- értékhelyesbítés
- valós értéken történő értékelés
A könyvvizsgáló választásának időpontja az előző éves üzleti
évről készített beszámoló elfogadásáról döntő közgyűlés időpontja.
Újonnan alakult vállalkozás esetében az üzleti év fordulónapja előtt
kell megválasztani a könyvvizsgálót.
A választott könyvvizsgáló feladata:
- az éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata
- a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése
- független könyvvizsgálói jelentés készítése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése