A behajtási költségátalányról szinte mindenki hallott már, de nagyon kevesen alkalmazzuk, pedig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései között megtalálható, vagyis törvény írja elő az alkalmazását. Érdemes foglalkozni vele, mert az éves beszámoló elkészítése alkalmával, a be nem folyt költségátalányt ki kell mutatni legalább a kiegészítő mellékletben.
Nagyon fontos, hogy ezt a nyilvántartást a könyvelő nem tudja megfelelően elkészíteni, hisz ez naprakész kell, hogy legyen és a vevőkkel közölni kell.
Amennyiben a nyilvántartás vezetéséhez, vagy az értesítő összeállításában segítségre szorulnak, bátran keressenek minket a megadott elérhetőségek egyikén!
A behajtási költségátalányt 2013. július 1-től kiállított számlák vonatkozásában kell vizsgálnunk. Abban az esetben kell felszámítani, ha a kötelezett fizetési késedelembe esik. Az átalány a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségeinek a fedezetére szolgál.
Összege 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget kell megfizetni. (például: 2014. szeptember 26-i MNB középárfolyam 311,44 Ft/EUR, így a szeptember 26-án még ki nem egyenlített, késedelmes számla behajtási költségátalánya 311,44 X 40 = 12.458 Ft) A költségátalányt 40 euró összegnél magasabb összegben is meg lehet állapítani. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy a törvényben előírt minimális 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötést semmisnek kell nyilvánítani.
A behajtási költségátalány jellemzője, hogy
- annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt;
- annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.);
- késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;
- abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett;
- attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem;
- a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.
A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos számviteli feladatok a jogosult oldaláról nézve:
A behajtási költségátalányt a felmerüléskor már könyvelni kell, vagyis nyilvántartásba kell venni a nullás számlaosztályban
T 036 K 096 általány összege
Amennyiben pénzügyileg teljesül a követelés, egyéb bevételként könyveljük és kivezetjük a követelést a nyilvántartásból
T38 K 96 befolyt összeg
T096 K036 befolyt összeg
Abban az esetben, ha a mérleg fordulónapja után, de még a mérlegkészítésig folyik be a pénz, időbeli elhatárolást alkalmazunk.
T39 K96 befolyt összeg
A felszámított költségátalány összegéről le is mondhatunk (csak ha már felszámítottuk és nyilvántartásba vettük, eltekinteni tőle nem lehet!!!!!) Az elengedett költségátalányt a nullás nyilvántartási számlaosztályból ki kell vezetnünk.
T088 K036 nyilvántartott és elengedett összeg
A nyilvántartásban szereplő költségátalányt az általános elévülési idő figyelembe vételével el is évülhet. Ebben az esetben szintén ki kell vezetni a nyilvántartásból.
T086 K036 nyilvántartott és elévült összeg
A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos számviteli feladatok a kötelezett oldaláról nézve:
A behajtási költségátalányt a felmerüléskor már könyvelni kell, mert számviteli szempontból a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ezért kötelezettségként szükséges rögzíteni, valamint egyéb ráfordításként elszámolni
T86 K47 költségátalány összege
Amennyiben pénzügyileg teljesül a kötelezettség, kivezetjük a nyilvántartásból
T47 K38 megfizetett költségátalány összege
A felszámított költségátalány összegéről le is mondhat a jogosult. Ebben az esetben kivezetjük a kötelezettséget és rendkívüli bevételként könyveljük.
T47 K98 elengedett átalány összege
A nyilvántartásban szereplő költségátalányt az általános elévülési idő figyelembe vételével el is évülhet. Ebben az esetben szintén ki kell vezetni a kötelezettségek közül, ami szintén rendkívüli bevételt eredményez.
T47 K98 elévült kötelezettség összege
A jogosult a behajtási költségátalányról írásbeli nyilatkozattal mondhat le. Az elengedett követelés ebben az esetben nem keletkeztet sem ajándékozási, sem egyéb illetékfizetési kötelezettséget.
A Ptk. 6:46. §-a rendelkezik arról, hogy a befolyt pénzt milyen sorrendben kell elszámolni abban az esetben, ha a megfizetett összeg nem elegendő az egész tartozás rendezésére, és a jogosult nem rendelkezett az összeg elszámolásáról.
- költségek, pl. behajtási költségátalány
- kamatok
- főtartozás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése