A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítását már elfogadta az Országgyűlés. Az európai uniós számviteli jog követelte módosításokat 2016. január 1-től kell alkalmazni, de érdemes már most áttekinteni a változásokat, hisz olyan hamar eljön az év vége, és a változással kapcsolatos teendőket még idén át kell tekinteni, az esetleges szükséges lépéseket meg kell tenni. Írásunkban a teljesség igénye nélkül említjük meg a változásokat.
Változtak az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó értékhatárok. A változás kedvező, az értékhatárok növekedésével lényegesen több vállalkozásnak lesz lehetősége arra, hogy az egyszerűsített beszámoló követelményei szerint mutassa be vállalkozásának gazdasági és pénzügyi alakulását.
Az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás jogosult egyszerűsített éves beszámoló készítésére, amelynél két egymást követő évben a felsorolt három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot
- éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt
2016. január 1-től nem kell az anyavállaltnak konszolidált éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alábbi mutatóértékek közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot
- éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 250 főt
A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének a lehetősége 2016-tól is megmarad, itt az értékhatárok sem változnak. Vagyis az a vállalkozás készíthet mikrogazdálkodói beszámolót, melynél az egymást követő két üzleti évben az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az értékhatárokat:
- mérlegfőösszeg a 100 millió forintot
- éves nettó árbevétel a 200 millió forintot
- az átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 10 főt
Új kifejezés a jelentős tulajdoni részesedés, melynek a társult vállalkozás minősítésénél, valamint az egyes mérleg- és eredmény-sorok megbontásánál lesz jelentősége.
Jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozás.
Jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozás tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő, vagy más módos meghatározott jog, amelynek mértéke meghaladja a 20%-ot.
Jövő év januárjától megváltozik a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalma is. Számviteli szempontból nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a társult vállalkozás. Kapcsolt vállalkozás lesz jövőre az anyavállalat és annak leányvállalatai.
Társult vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalt vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.
2016. január 1-től új fogalom a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalma. Ezekre a vállalkozásokra részletesebb közzétételi szabályok vonatkoznak, és nem alkalmazhatják az egyszerűsítési lehetőségeket sem a beszámolás, sem a könyvvizsgálat terén, vagyis 2016. január 1-től ezek a gazdálkodók értékhatártól függetlenül könyvvizsgálatra kötelezettek.
Azt, hogy mely gazdálkodó minősül közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, külön törvény nevesíti (2007. évi LXXV. törvény 2.§-ának 19. pontja)
2016. január 1-től megváltozik a mérlegben a Befektetett pénzügyi eszközök, a Követelések, az Értékpapírok és a Kötelezettségek részletezése. Új tételek kerültek bevezetésre:
- jelentős tulajdonosi részesedések
- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelések
- jelentős tulajdonosi részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni kötelezettségek
2016. január 1-től nem alkalmazható a „B” típusú eredménykimutatás.
Az eredménykimutatásból kikerültek a rendkívüli tételek, valamint a fizetendő osztalékra vonatkozó sorok. A rendkívüli bevételek és ráfordítások sorai bekerülnek az egyéb és pénzügyi bevételek és ráfordítások tételei közé. A pénzügyi műveletek tételeinek a struktúráját is módosították.
Egyéb tételek között kell elszámolni a korábbi rendkívüli tételek közül:
- a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átadását
- az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást, követeléselengedést
- fejlesztési célú pénzátadást, támogatást
- térítés nélküli eszközátadást és eszközátvételt
Pénzügyi tételek között kell elszámolni a korábbi rendkívüli tételek közül:
- az egyéb tételeknél felsorolt tételeket, ha azok részesedéshez vagy értékpapírhoz kapcsolódnak
- a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó tételek
- jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó tételek
2016. január 1-től az osztalékot a döntés napjával kell elszámolni. Emiatt az eredménykimutatásban a Mérleg szerinti eredmény tétel is megszűnik. Az eredménykimutatás utolsó sora az Adózott eredmény lesz.
Az osztalékfizetésre, az osztalékelőlegre, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésre, a saját részvény vagy üzletrész visszavásárlására vonatkozó szabályok is módosulnak a törvény új rendelkezéseinek megfelelően.
Tárgy évi veszteség esetén a tárgyévet követő üzleti évben csak a negatív adózott eredménnyel korrigált szabad erdménytartalék fizethető ki osztalékként.
Az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében új kötelezettségként ki kell mutatni:
- a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét illetve azok jellegét
- be kell mutatni az értékpapírok értékesítése, beváltása kapcsán az egymással szemben elszámolt ráfordítások és bevételek összegét
- jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások jelentős tételeit
- be kell mutatni a bérek mellett a béreket terhelő járulékokat is
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében külön be kell mutatni a számviteli politika szerinti jelentősnek minősülő tételek összegét és tartalmát.
Írásunkban nem tértünk ki minden változásra, mely a számviteli törvény rendelkezéseit érinti!
