Pósa Lívia vagyok, a Gold Accountant Könyvelő- és Bérszámfejtő Iroda vezetője. 1994. óta foglalkozom könyveléssel és bérszámfejtéssel. Ügyfeleim kis- és középvállalkozások, illetve egyéni vállalkozók. A mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy jelenlegi és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét. +36309944016 konyvelesikisokos@gmail.com
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pósa Lívia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pósa Lívia. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. március 30., csütörtök
Megújultunk! Bemutatjuk a „Honlapot”
Jó pár év telt el azóta, hogy a Könyvelési Kisokos blogot létrehoztuk.
Az eltelt idő alatt nagyon sok változásról és újdonságról adtunk hírt a blog egyre növekvő olvasói táborának.
Szép lassan kinőttük a blogot, és idén tavasszal létrehoztuk a Könyvelési Kisokos új felületét, a http://goldacco.hu/ honlapot.
Reméljük, hogy figyelemmel kísérik a honlap fejlődését, mi pedig ígérjük, hogy a tájékoztatások, a közérthető cikkek nem maradnak el!
Köszönjük az eddigi kitüntető figyelmüket és szívből reméljük, hogy az új honlap és az új formátumú hírlevél elnyeri a tetszésüket.
Kérjük Önöket, hogy mondják el véleményüket, írjanak a cikkekhez észrevételt, legyenek aktív részesei a honlap fejlődésének.
Üdvözlettel
Pósa Lívia
http://goldacco.hu/
2017. február 9., csütörtök
Kötelező törzstőke emelés - határidő március 15.
Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lépett életbe, vagyis eddig az időpontig lehetett a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéje 3 millió Ft alatt. A jogi személyek 2+1 év türelmi idő kaptak arra, hogy a létesítő okirataikat összhangba hozzák az új polgári törvénykönyvvel, vagyis a határidő 2017. március 15-én lejár.
Azok a cégek, melyek a fenti kötelezettséget
elmulasztják, azok ellen törvényességi felügyeleti eljárás indítható, akár több
millió forintos bírság kiszabására is lehet számítani, végső esetben pedig
megszüntethetik a céget.
Az elmúlt években alapított leggyakoribb cégforma a korlátolt felelősségű társaság volt, ezen belül az 500.000 forinttal alapított kft-k száma nagyjából 90%-os arányú. Ezeknek a cégeknek vagy jegyzett tőkét kell emelniük cégmódosítással, vagy pedig át kell alakulniuk olyan cégformára, amely cégforma meg tud felelni a kötelező jegyzett tőke minimumnak. Ilyen lehet pl. a betéti társaság.
A kötelező jegyzett tőke emelésnél azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennek költségei kisebbek, és az egész eljárás is egyszerűbb a jelenlegi eljárásrend szerint, mint a cégforma váltásos cégmódosítás. Ha valaki cégformát szeretne váltani, ahhoz könyvvizsgálatra van szükség, ami plusz anyagi kiadás és persze tortúra.
Néhány szóban megemlíteném a lehetőségeket a törvényi kötelezettség teljesítéséhez.
Jegyzett tőke emelése tagi hitelből
Számviteli szempontból nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére rendelkezésre bocsássa. A jegyzett tőke-emelés bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. A követelés átruházására tehát nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. A fentiek alapján a tagi hitelből történő jegyzett tőke emelés nem vonz illetékfizetési kötelezettséget maga után.
Jegyzett tőke emelése tőketartalékból/eredménytartalékból
A gazdasági társaságoknál rendelkezésre álló szabad tőketartalékot és/vagy eredménytartalékot használhatjuk fel a jegyzett tőke emelésére.
A tőkeemelés forrása lehet még az adott évi adózott eredmény is. Ezen tőkeelemek meglétét az előző üzleti évre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi, vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleg alapján kell igazolni.
Az eredménytartalékból felemelt jegyzett tőkét adójogi szempontból külön kell kezelni. Erre azért van szükség, mert a társaság tagjai az eredménytartalékhoz alapvetően osztalék felvétele mellett jutnának csak. Amennyiben törzstőke emelésre használják fel, úgy adómentesen kerül könyvelésre, vagyis a törzstőke emelés időpontjában nem, csak jegyzett tőke leszállításakor, vagy az üzletrész értékesítésekor keletkezik SZJA (EHO) fizetési kötelezettség.
Jegyzett tőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával
A legegyszerűbb jegyzett tőke emelési lehetőség, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják. Ez egyrészt történhet a már meglévő tagok plusz hozzájárulásával, amely akár a szavazati arányt és tulajdoni arányt is megváltoztathatja a cégben. Másrészt történhet új tag (ok) bevonásával is, akik anyagi segítségével megtörténik a jegyzett tőke emelése a törvényben előírt minimális értékre.
Az új Ptk. rendelkezései szerint a létesítő okiratban rendelkezhetnek úgy is, hogy a tag változás bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulásának felénél is kevesebbet teljesítsen, és a maradék összeg teljesítésére is lehetőség van akár egy évnél hosszabb határidőt megszabni. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy amíg a törzstőke kötelezettséget a tagok nem teljesítik, nem lehet osztalékot kifizetni a cégből, valamint a nem teljesített pénzbeli hozzájárulás erejéig a Kft kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal felelnek.
A vagyoni hozzájárulást teljesíthetik banki befizetéssel, valamint készpénzben a cég házipénztárába.
Jegyzett tőke emelése apportból
Apport csak forgalomképes eszköz lehet, mely törzstőke emelésre való felhasználásakor a tulajdonjog átszáll a társaságra. Apportból történő jegyzett tőke emeléskor az apport értékét meg kell határozni, és azt könyvvizsgálóval kell „hitelesíteni”.
2017. január 29., vasárnap
Instant Irattár Mentőcsomag - Szerződések fontossága
A szerződések alapvető feltételei a fejlett gazdasági életnek. Bár
Magyarországon nincs kötelező szerződésforma,
mégis, mind a magánéletben, mind a gazdasági élet szereplőjeként sokszor találkozunk
a szerződések fontosságával, sőt kötelezettségével.
Vállalkozóként a
gazdálkodásunk során sokszor „szükséges rosszként” éljük meg a kötelezően előírt szerződések
elkészítését (munkaszerződés, vállalkozói szerződés, megbízási szerződés stb.),
pedig a szerződések megléte minket is véd, sőt megkönnyíti a helyzetünket
egy esetleges
jogvitában.
Hogy Ön tényleg csak azzal
foglalkozhasson, ami miatt céget alapított, megalkottuk a TOP 20 szerkeszthető
céges dokumentumsablonból álló Instant Irattár Mentőcsomagot!
Miért ajánljuk Önöknek
az Instant Irattár Mentőcsomagot?
-
20
különböző szerződésmintát-,
jegyzőkönyvmintát, valamint adatlapot tartalmaz
-
az
összes dokumentum szövegszerkesztő segítségével szerkeszthető és másolható, így mindig az Ön speciális igényeihez igazodik
-
a szerződésekkel könnyen megalkothat egy szabályos és
mindenre kiterjedő munkaszerződést, egyszerűsített munkaszerződést, megbízási
szerződést, esetleg tanulmányi szerződést
-
a jegyzőkönyv mintákkal segítséget kap a selejtezések
pontos és NAV által megkívánt dokumentálásához
-
a csomag
tartalmazza az alkalmazotti jogviszony
létesítéséhez, a jogviszony alatti nyilvántartáshoz, valamint megszüntetéséhez
szükséges, vállalkozása nyugodt működéséhez elengedhetetlen dokumentumokat
- a szerződések ára iratonként nincs 500 Ft, vagyis mindössze ennyi pénzt kell áldoznia egy jogilag korrekt iratmintáért
- a szerződések ára iratonként nincs 500 Ft, vagyis mindössze ennyi pénzt kell áldoznia egy jogilag korrekt iratmintáért
Az Instant
Irattár Mentőcsomaggal az okos kezdő vállalkozók felbecsülhetetlen időt,
energiát és anyagi erőforrást takaríthatnak meg, de az „öreg róka”
vállalkozások is végre behozhatják azt a „lepapírozós” lemaradást, amit esetleg
már évek óta görgetnek maguk előtt.
Engedje meg, hogy segítsünk Önnek
megbízhatóbbá tenni vállalkozását!
2017. január 28., szombat
Számviteli szabályzatok
A 2000. évi C. törvény a
számvitelről 14.§ (3-5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a gazdálkodóknak ki kell alakítani és írásba kell foglalnia
az adottságainak megfelelő számviteli
politikát.
A számviteli politika
keretein belül írásban kell rögzíteni az e törvény által előírt szabályzatokat:
-
számviteli
politika
-
bizonylati rend
-
értékelési
szabályzat
-
leltározási
szabályzat
-
selejtezési
szabályzat
-
számlarend
-
pénzkezelési
szabályzat
A számviteli szabályzatokat csak azoknak a gazdálkodóknak kell elkészíteniük, akik a számviteli
törvény hatálya alá tartoznak.
A számvitelről szóló törvény alapján mentesülnek a
számviteli szabályzatok készítése alól:
-
mikrogazdálkodói
beszámolót készítő vállalkozás
-
minden egyéb
vállalkozó, aki nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá
A szabályzatok
elkészítéséért, valamint azok módosításáért a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult
személy a felelős. Nem a könyvelő! Ezt a hivatkozott törvény 14. §
(12) bekezdése írja elő.
A számviteli szabályzatokat az alábbi határidők
betartásával kell elkészíteni (14. §
(11) bekezdés:
-
újonnan alakult
gazdasági társaság esetében az alakulástól számított 90 napon belül
-
számviteli
törvény változása esetén a változásokat 90 napon belül át kell vezetni a
szabályzatokon, vagyis módosítani kell azokat
2016. év elején szükségessé vált a szabályzatok teljes körű
újratervezése és elkészítése,
figyelembe véve a 2016-tól érvényes Számviteli Törvény teljesen új előírásait.
A 2017-es adóévben is
változott a számviteli törvény, mely alapján ismét felül kell vizsgálni a már
kész szabályzatokat, és a változásokat március 31-ig rögzíteni is kell.
A számviteli szabályzatok megsértéséért az
Art. és a Btk. szabályai szerinti kell felelni egy esetleges erre irányuló
ellenőrzés során (170. § (1-2) bekezdés:
-
az Art. 172. §
(1) bekezdése szerint 200 – 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság
szabható ki
-
a Btk. 403. § (1)
bekezdése alapján a számvitel rendjének megsértése miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntethető a felelős személy
Cégünk rövid határidő vállalása
mellett elkészíti cégre adaptált szabályzatait, de lehetőséget adunk arra is,
hogy az általunk rendelkezésre bocsájtott szabályzat minta lapján Önök
készítsék el a megfelelően kialakított saját szabályzatukat.
Az általunk elkészített
szabályzatokat minden évben a törvényi változásoknak megfelelően frissítjük
(megrendelés alapján).
Személyre/cégre szabott
információért az az alábbi elérhetőségen keressenek minket:
Pósa Lívia
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)