A látvány-csapatsportok támogatási rendszere

A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének módosítása és a támogatás során figyelembe veendő szempontok

 

A látvány-csapatsportok támogatásának 2011. július 1-jén – a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvénnyel – bevezetett szabályait a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVIII. törvény (Mód. tv.) 2011. december 17-ei nappal módosította. Ezzel egyidejűleg a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) egyes rendelkezései is megváltoztak. A változásokra is tekintettel, a támogatás folyamatában az alábbiakat kell figyelembe venni.

A társasági adó alanya a jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező amatőr vagy hivatásos sportszervezet, közhasznú alapítvány, köztestület, vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége (továbbiakban sportszervezetek) részére – a támogatási igazolás kézhezvételét követően – teljesített támogatás (juttatás) után jogosult a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/C. §-ában rögzített adókedvezmény igénybevételére [Tao. tv. 22/C. § (3) bekezdés].

1.) A támogatás teljesítése, mint az adókedvezmény feltétele

A Tao. tv. 22/C. § 2011. december 17-től hatályos (3a) bekezdése értelmében a látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének feltétele – a Korm. rendeletben meghatározottak szerint – a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése. Ez a szabály már a 2011-2012-es támogatási időszak kapcsán is alkalmazandó. A kedvezmény igénybevételére való jogosultság attól függ, hogy a teljesített összeg számviteli szempontból melyik évi költségként kerül elszámolásra. Ha a támogató bankszámlája 2011. december 31-ig megterhelésre került, akkor az 2011. évi költség, ezen összeggel nem növeli a 2011. évi adózás előtti eredményét, s a 2011. évre illeti meg adókedvezmény. Több részletben történő utalás esetén az adókedvezmény igénybevételénél szintén az a meghatározó szempont, hogy az egyes átutalások teljesítésére mikor (melyik évben) kerül sor.

Példa(1): „A” cég 5.000 ezer Ft összegű támogatást kíván nyújtani „B” profi sportszervezetnek, amelyből 2011-ben első részletként 3.000 ezer Ft, a maradék összeg pedig 2012-ben kerül átutalásra. „A” cég 2011-ben legfeljebb 3.000 ezer, 2012-ben 2.000 ezer Ft-tal csökkentheti adóját (a Tao. tv. 23. § (3) bekezdésében említett 70%-ot is figyelembe véve). A nem egy összegű teljesítés nem érinti a támogatási igazolás érvényességét.

2.) A támogatás átutalására az igazolás kézhezvételét követően, azaz legkorábban a támogatási igazolás keltének napján van lehetőség

Példa(2): „A” kft. 2011. december 19-én támogatási szerződést kötött „B” sportszervezettel 500 ezer Ft értékben. A gazdasági társaság aznap át is utalta az összeget. Az országos sportági szakszövetség 2011. december 29-ei dátummal állította ki a támogatási határozatot (támogatási igazolást). Mivel a támogatás teljesítésére nem december 29-én, vagy ezt követően – de még 2011-ben – került sor, a látvány-csapatsportok támogatásához fűződő adókedvezmény 2011-re nem vehető igénybe (annak azonban nincs akadálya, hogy a támogatási igazolás alapján annak érvényességi idején belül újabb átutalás történjen, ami a jogszabályi feltételek betartása esetén az adókedvezmény 2012-es érvényesíthetőségéhez vezet).

3.) A támogatást a támogatási igazolásban rögzített, elkülönített pénzforgalmi számlaszám(ok)ra kell teljesíteni

A támogatás összegét a támogatási igazolásban meghatározott egyes elkülönített pénzforgalmi számlákra történő átutalással kell teljesíteni; előfinanszírozás esetén a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére, míg utófinanszírozás esetén a sportigazgatási szervnél, illetve országos sportági szakszövetségnél megnyitott elkülönített pénzforgalmi számlára. Az adókedvezmény felhasználására a támogatási igazolás birtokában, az abban szereplő adatoknak megfelelő teljesítés esetén van lehetőség, ettől való eltérés esetén az adókedvezmény nem jár.

Példa(3): „A” társaság a 2011. évben 1.000 ezer Ft értékben előfinanszírozással támogatni kívánja „B” amatőr sportklubot. A támogatási igazolás a felek rendelkezésére áll, „A” társaság készpénzben átadja a sportklub részére az összeget. Mivel a támogatás nem „B” sportszervezet igazolásban feltüntetett elkülönített bankszámlaszámára érkezik, ez nem tekinthető adókedvezményre jogosító támogatásnak.

Példa(4): „A” társaság „B” amatőr sportklub részére 1.000 ezer Ft mértékű támogatást nyújt a támogatási igazolás kézhezvételét követően, azonban tévedésből nem az igazoláson szereplő számlaszámra, hanem a sportszervezet egy másik bankszámlaszámára utalja az összeget. Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a támogatás összege visszautalásra kerül a támogató részére, aki immár az igazoláson szereplő számlaszámra utalja át az összeget (az elkülönített számlára utalás terhelési dátumának megfelelő adóévben).

A támogatási időszak keresztféléves jellegéből (július 1-június 30.) adódóan egy adóévben maximum két támogatási időszakban adott támogatás után jár adókedvezmény. Ha pl. a támogató támogatási szerződést köt a 2011/2012., illetve a 2012/2013-as időszakra is, a 2012. adóévben mindkét támogatási időszakra vonatkozó juttatás után adókedvezményre jogosult. Dönthet azonban akként is, hogy az adókedvezményt egy későbbi évben használja fel, a Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdésében foglaltak alapján (az adókedvezmény a juttatás adóéve és az azt követő három adóév adójából vehető igénybe).

4.) A támogató értesítési kötelezettsége

A Korm. rendelet 2011. december 17-től módosított 7. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a támogatási igazolásban szereplő összeg átutalását követően a támogató 8 napon belül köteles értesíteni az állami adóhatóságot. Emellett az adózónak a támogatási igazolás másolatát és az átutalás(oka)t igazoló banki bizonylat(ok)at is meg kell küldenie. Az értesítési kötelezettség teljesítése céljából használható a Nemzeti Adó-és Vámhivatal által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány is (www.nav.gov.hu/Letöltések/Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták/Értesítés a látvány-csapatsportok támogatásáról).

A támogatási igazolás másolatának és a banki bizonylat(ok)nak a rendelkezésre bocsátása az adókedvezmény érvényesítésének feltétele [Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés]. Érdemes továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy az értesítési kötelezettség késedelmes (8 napon túli) teljesítése esetén az adózó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. § (15) bekezdése alapján 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalt több részletben történő utalás esetén valamennyi tranzakcióról értesíteni kell, mellékelve a banki igazolásokat.

5.) A látvány-csapatsportok támogatása és a fizetendő adóelőleg

A látvány-csapatsport támogatása jogcímén kifizetett összeg csökkenti a társasági adót, ugyanakkor az előlegfizetésre közvetlen kihatása nincs; az adózó az előleg-mérséklését kezdeményezheti az Art. 42. § (2) bekezdése értelmében (erre vonatkozóan a Nemzeti Adó-és Vámhivatal „A látvány-csapatsportok támogatásának hatása a 2011. évi társasági adóelőlegre” címmel 2011. szeptember 29-én tájékoztatót tett közzé). A mérséklési kérelem kapcsán lényeges, hogy az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete [Art. 172. § (13) bekezdés].

A társasági adóelőleg adóév végén esedékes kiegészítésénél az adókedvezmény összegét az adózó természetesen figyelembe veheti.

6.) A hivatásos sportszervezetek támogatása tárgyi eszköz beruházás/felújítás jogcímén

A hivatásos sportszervezetek részére tárgyi eszköz beruházásokra/felújítás címén nyújtható támogatások hatályba lépéséhez az Európai Bizottság jóváhagyó határozatára volt szükség, az Európai Unióról szóló szerződés, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése alapján. A SA.31722 (2011/N) számú határozat meghozatala napját követő 15. napon – 2011. november 25-én – léptek hatályba a profi klubok hivatkozott jogcímeken történő támogathatóságáról szóló előírások, „A magyar sportágazat támogatása adókedvezményt tartalmazó támogatási program révén” címmel hozott jóváhagyó határozata meghozatala napjának megállapításáról szóló 1/2011. (XII. 30.) NGM határozat rendelkezései szerint [2011. évi LXXXII. tv. 12. § (4) bekezdés].

7. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: új Mód. tv.) illetve a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 76/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: módosító Korm. rendelet)

A Magyar Közlöny 2012. évi 44. számában (2012. április 13.) került kihirdetésre az új Mód. tv., illetve a módosító Korm. rendelet, amelyek az alábbi változásokat eredményezik a sporttámogatás rendszerében (a Korm. rendelet módosításai közül csupán azok kerülnek ismertetésre, amelyek a támogató, mint társasági adóalany szempontjából relevánsak).

a) Köztartozásmentesség a támogató részéről

A Korm. rendelet 2011. július 1-jétől hatályos szabályai csupán a támogatásban részesülő kapcsán követelték meg a köztartozás-mentességet.

A 2012. április 14-től hatályos új rendelkezés alapján megállapítható [Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés d) pont], hogy a jóváhagyást végző szervezet a támogatási igazolás kiállítása iránti kérelmet – egyéb feltételek teljesülése mellett – abban az esetben köteles teljesíteni, ha a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogató 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás benyújtásával, vagy arra vonatkozó nyilatkozattal igazolja utóbbi köztartozás-mentességét, hogy szerepel a köztartozásmentes adózók adatbázisában. A nemleges együttes adóigazolás iránti kérelem (2012-ben a 12UK12 számú nyomtatvány) benyújtása esetén a főlap D) rovat 3. pontjánál fel kell tüntetni, hogy az együttes adóigazolás célja a Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti köztartozás-mentesség igazolása.

A Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdése szerint a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózónak a támogatási igazolás kiállításakor se legyen lejárt köztartozása. Ennek tényét a támogató nem köteles még egyszer igazolni a jóváhagyást végző szervezet felé, ám figyelemmel kell lennie a feltételre az adókedvezmény érvényesítésekor [az előírás a Tao. tv. 29/Q. § (6) bekezdés alapján legkorábban a 2012-2013-as támogatási időszak során kibocsátandó támogatási igazolások kapcsán alkalmazandó].

A Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontja a támogatás értékét akkor tekinti elismert költségnek, ha a juttatás a törvény 4. § 44-45. pontja alapján történik. Mivel a Tao. tv. 4. § 45. pontja a támogatási igazolásról szól, amennyiben ennek kibocsátására azért nem kerül sor, mert a támogató nem tudja igazolni köztartozás-mentességét, a támogatás összege nem tekinthető a 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontja alapján vállalkozás érdekében felmerült költségnek, és a Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontját kell rá alkalmazni.

b) Látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben ellátott hatósági és szolgáltatási feladatok támogatása

A Korm. rendelet újonnan beiktatott 2. § (6a) bekezdése értelmében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogató a képzéssel összefüggő feladatok, a személyi jellegű ráfordítások, a tárgyi eszköz beruházás, felújítás, az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának, a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása jogcímén nyújtott támogatás támogatási időszakonként számított teljes összegének 1 %-át a sportpolitikáért felelős minisztérium ellenőrző szervezet által közzétett előirányzat felhasználási keretszámlájára befizesse. A Korm. rendelet 16. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a befizetési kötelezettséget a módosító Korm. rendelet hatálybalépésekor – 2012. április 14. – folyamatban lévő sportfejlesztési program jóváhagyása iránti kérelmeknél már alkalmazni kell.

A szabályozás szerint a befizetett összeget a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben ellátott közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatok központi költségvetési támogatására kell fordítani.

c) Versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatása, mint támogatható jogcím

A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is) az eddig hatályos szabályok szerint a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására kizárólag a szakszövetségen keresztül kaphatott támogatást. Az új szabályozás szerint erre már a 2012-2013-as támogatási időszaktól kezdődően saját jogon jogosulttá válik [Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont, 29/Q. § (6) bekezdés].

Szintén a 2012-2013-as támogatási időszaktól kezdődően az amatőr klubok mellett a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok is támogathatóak versenyeztetéssel kapcsolatban felmerülő költségeik jogcímén [Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés d) pont df) alpont, 29/Q. § (6) bekezdés].

Ehhez kapcsolódóan mondja ki a Korm. rendelet 2012. április 14-től hatályos 9. § (3) bekezdése, hogy „a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása – az országos sportági szakszövetség díjfizetési rendjében rögzített díjak csökkentésén keresztül – a szakszövetségen keresztül is történhet”.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 9877/1/2012 – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228075135/2012]

Forrás

Kirívó hiányosságok a szolgáltató szektorban

Minden második cégnél hiányosságot állapított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága májusi ellenőrzés-sorozatában. A tapasztalatok és a kiszabott több mint 15 milliós bírság alapján úgy tűnik: hiába figyelmeztetett előre a Főigazgatóság a várható vizsgálatokra, a szépségipari vállalkozásokat „felkészületlenül” érte a NAV ellenőrzése.
Mint ismeretes, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága április 25-én tartott Vállalkozói Fórumon hívta fel a fővárosi és Pest megyei vállalkozók figyelmét, hogy májusban a szolgáltató szektor, azon belül is kiemelten a szépészettel foglalkozó vállalkozások számíthatnak fokozott ellenőrzésre.

Az ellenőrzés-sorozatban a revizorok fitnesz-wellness szolgáltatásokat vettek igénybe, sport centrumba, ismert kozmetikai, fodrászati, valamint kéz- és lábápolással foglalkozó szalonokba látogattak el, de ellenőrzést folytattak például egy dermatológiai bőrkezelő szalonban is.

Az előzetes tájékoztatás és figyelemfelhívás ellenére a revizorok azt tapasztalták, hogy a szolgáltatást nyújtók körében az átlaghoz képest magasabb a mulasztási arány. A 360 ellenőrzés csaknem fele tárt fel valamilyen hibát, hiányosságot, de a kialakult és rendszeresen visszatérő vendégkörrel rendelkező szalonoknál még ennél is több a mulasztás, a bevételek eltitkolása és az alkalmazottak bejelentés nélküli foglalkoztatása.

Az egyik budapesti kondicionáló terem ellenőrzése során kiderült például, hogy a vállalkozó a havi bevételeinek felét tagadja le rendszeresen, az eladott bérletek ellenértékéről nem adott nyugtát. Az adóellenőrök igénybe vették egy internetes oldal „fizikai közérzet javító” szolgáltatást hirdető kupon-akcióját is. Bizonylatot azonban sem a szolgáltatás megrendelésekor, sem annak igénybevételekor nem kaptak.

Azon túl, hogy a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a májusi ellenőrzés-sorozatában több mint 15 millió forint bírságot szabott ki, az érintett vállalkozások bevallásait utólagosan ellenőrzi, és szükség esetén büntető feljelentést tesz.

Forrás

A beszámoló elhelyezésével kapcsolatos szabályok módosítása

Részlet a Számvitel a gyakorlatban c. kiadványból

A 2012. évi adózás rendjéről szóló törvény keretében szigorították a beszámoló elhelyezésével kapcsolatos szabályokat. 

A közzétett beszámolóval kapcsolatban mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé, ha a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem vagy hiányosan mutatott be. A 2012. május 9-én elfogadandó KIM-rendelet mindennek eljárási oldalát könnyítené meg: 

„A céginformációs szolgálat elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével eseti jelleggel megvizsgálja a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlap adattartalmát. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a céginformációs szolgálat azt állapítja meg, hogy a beszámoló benyújtása nem volt jogszerű, erről a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő elteltét követő 20 napon belül, az ok megjelölésével értesíti az állami adóhatóságot.” 

Az adóhatóság számára a beszámoló rendelkezésre áll, hiszen rajta keresztül jut el a dokumentum a KIM-hez. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a céginformációs szolgálat a beküldött beszámoló informatikai ellenőrzését haladéktalanul elvégzi, és azt követően összeveti a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlapon megjelölt cégjegyzékszámot és adószámot a cégjegyzék adataival. Ha a beszámoló informatikailag helyesen került beküldésre, valamint az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám helyes, a céginformációs szolgálat a dokumentumokat befogadottnak tekinti, amely tényről elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére. Amennyiben a beküldött beszámoló informatikailag hibás, vagy az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám nem megfelelő, a céginformációs szolgálat erről haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére. Ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. 

Írta: dr. Szücs Tamás, számviteli és adózási szakértő

Forrás

Az adószám-felfüggesztés és -törlés jogkövetkezményei

Részlet az Adóellenőrzési tanácsadó c. szakmai folyóiratból

A 2006. évi LXI. törvény 2006. szeptember 15-étől vezette be új jogintézményként az adószám-felfüggesztést. Az erre vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 24/A. §-ában találhatók meg. A jogintézményt elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében vezették be, a gazdasági forgalom biztonságát elősegítve. Jelen cikk aktualitását az adja, hogy 2012. évben is módosultak az adószám-felfüggesztésre vonatkozó szabályok.

Felfüggesztési okok

Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függeszti fel 2012. január 1-jétől, ha

• a.       az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
• b.      az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
• c.       az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget.

A leírt esetekben az adóhatóság nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel, vagyis amennyiben az a.-c. pontban szabályozott feltételek megvalósulnak, az állami adóhatóságnak az adószám alkalmazását fel kell függesztenie. Ugyanakkor természetesen az adószám felfüggesztésére okot adó tényállás(oka)t észlelő adóhatóságnak körültekintően meg kell vizsgálnia, hogy az adószám felfüggesztésére okot adó körülmények valóban fennállnak-e.

A c. pont szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének az Art. rendelkezése szerint nincs helye, és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Megjegyzendő, hogy 2012. évtől az adószám-felfüggesztési okok szűkültek amiatt, mert a korábbi okok egy része alapján már azonnal adószámtörlésre van lehetőség (lásd később).

A felfüggesztés és a törlés jogkövetkezményei

Az adószám törlésével az adózó adójogilag megszűnik, azonban ez nem jelenti azt, hogy „valóban” megszűnne (pl. cégjogi értelemben), erről ugyanis az adóhatóság nem dönthet. Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonását), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság az adózó megszűnését megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását az Art. 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kérheti, vagyis „újra” lehetősége lesz adóköteles tevékenységet folytatni (mint kvázi „új adózó”). Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, illetve az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetésitámogatás-igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 137. §-a további speciális szabályokat tartalmaz. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül – nem gyakorolhatja.

Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – ismét gyakorolhatja.

Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik.

Írta: dr. Kovács Ferenc, a NAV elnökhelyettesi tanácsadó

Forrás

Kell-e bevallást készíteni, ha nem volt jövedelme 2011-ben?

Május 17-én a BORS újság 24-25. oldalán megjelent egy cikk az SZJA, azaz személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos teendőkről.

A cikk segítséget próbál nyújtani az adózó személyeknek, azonban téves információkat tartalmaz. Rögtön az első cikkrész azt taglalja, hogy: "Mi a teendő adózási szempontból, ha valakinek nem volt jövedelme? Amennyiben egyáltalán nem volt jövedelme, elegendő, ha aláírja a papírt, de tudnia kell, hogy nullás adattartalommal is be kell küldeni."

Ez viszont nem egyezik a NAV által kiadott, 2011. évi SZJA bevallás hivatalos útmutatójában olvasható információval.

A kiadvány első oldalán ugyanis ez található: "Kérjük mielőtt a bevallás útmutatóját tanulmányozná, feltétlenül olvassa el, mely esetekben nem kell Önnek egyáltalán bevallást benyújtania. [...] Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet. Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott igazolások 'mentes' jogcímmel tartalmazzák."

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendőügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

További kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu

Ki fizeti meg az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. 


Amennyiben Ön úgy érzi, ebbe a kategóriába tartozik, keressen meg és elmondom Önnek a következő teendőket.


De kinek kell megfizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?

Mennyi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke?

Mi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének a határideje?

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:

• élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
• élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása; 
• élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
• takarmány előállítás vagy forgalmazás;
• állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
• növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
• állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
• élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
• szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
• növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
• állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának határideje május 31., a bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk.

A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. 

Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekből származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed.

Könnyítést tartalmaz a törvény a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is a bevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti akkor, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy vállalkozás szerződésben átvállalta.

Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni. továbbá kisvállalkozásokra is, melyek évi hétszázezer forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.

Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Könnyítést tartalmaz a törvény abban az esetben is, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot. Ebben az esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat.

A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon található.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályairól szóló végrehajtási rendeletet ad ki áprilisban. Ezzel összhangban a bevallást támogató elektronikus rendszert a NÉBIH 2012. május 1-én helyezi üzembe honlapján.

A díjat a NÉBIH részére átutalással kell megfizetni. A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.

Amennyiben Ön úgy érzi, ebbe a kategóriába tartozik, keressen meg és elmondom Önnek a következő teendőket.

További információ itt, a NÉBIH honlapján.

A bejegyzéshez forrásként használtuk: http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2012/05/02/elelmiszerlanc_felugyeleti_dij_1

Az elektronikus számla felváltja a papír alapú számlákat

Az elektronikus számla a következő években felváltja és háttérbe szorítja a papíralapú számlákat. Ez tény, mint ahogyan az is, hogy az e-mail teljesen felváltotta a telefaxot. Ennek alapvető oka, hogy az elektronikus számla jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint elődje.


Íme, néhány érv az elektronikus számla mellett. Ha Ön is szeretne áttérni erre a korszerű, egyszerű, praktikus és környezetkímélő számlázási módra, vagy további információkra van szüksége, keressen meg!

• Az elektronikus számlát nem kell kinyomtatnunk, így megtakarítjuk a papír és a nyomtatás költségeit. Az előállítással kapcsolatos kiadások mellett teljes mértékben megszabadulunk a boríték- és postaköltségektől, illetve az esetenként felmerülő faxköltségtől is. A számlamásolat kiküldése egyetlen gombnyomás! Megtakarítjuk továbbá az élőmunka ráfordítás költségeit is, mivel a számlák nyomtatása, borítékolása, a borítékok címzése, esetleg etikett címke felragasztása, a küldemények postakönyvbe történő felvezetése, a postai ügyintézés és a kinyomtatott számlák lefűzése mind élőmunkát igénylő feladatok.


• Az elektronikus számlákat természetesen elektronikus úton továbbítjuk vevőink felé, így az szinte azonnal megérkezik. Az átvételről minden esetben pontos dátummal megjelölt visszaigazolást kap a Szállító.


• Papír alapú számlák legalább 3 példányban készülnek (vevő, szállító, könyvelés), de gyakori hogy a belső nyilvántartási rendek miatt azokból több másolat is készül. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírja a számviteli bizonylatok 8 évig történő megőrzését. Az így keletkező papírhalmaz kezelése és tárolása komoly feladat és nem elhanyagolható költség.


• Elektronikus számlák esetén a kezeléssel és tárolással kapcsolatos költségeket megtakaríthatja.


• Az elektronikus számlák a párhuzamos tárolási rendszernek köszönhetően nem vesznek el, vagy sérülnek meg. Bármikor, pár gombnyomással akár évekre visszamenőleg is másodpercek alatt visszakereshetők. Nem lesz többé elveszett számlája!


• Az elektronikus számla fontos tulajdonsága, hogy minden egyes példánya eredetinek és hitelesnek tekintendő. Így az elektronikus számla alkalmazásával nincs szükség hiteles számlamásolatok készítésére a bizonylat elvesztése esetén, mivel azt tetszőleges mennyiségben sokszorosíthatja.


• Az elektronikus számla használatával nő cége presztízse. Innovatív és környezetkímélő megoldás lévén sok esetben illik a vállalatok által megfogalmazott arculathoz, küldetéshez. Egyes uniós tagországokban 2012-től az állami szektorban csak ezt a bizonylatolási módot használják. Hazánkban is egyre több multinacionális cég – felismerve annak előnyeit- beszállítói felé előírja az elektronikus bizonylatolást.

Ha Ön is szeretne áttérni erre a korszerű, egyszerű, praktikus és környezetkímélő számlázási módra, vagy további információkra van szüksége, keressen meg!

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendőügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.


Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.


Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu