A munka díjazása, a bérpótlék

A 2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről XII. fejezet 66. pontja (139-145.§) határozza meg a bérpótlékokra vonatkozó szabályokat.

Alábbi írásunkkal igyekszünk betekintést nyújtani a bérpótlékok fajtába, mikor és melyiket lehet vagy kötelező alkalmazni.

A bérpótlék a munkavállalót mindig rendes munkaidőre járó alapbérén felül illeti meg. Számításának alapja általában a munkavállaló egy órára járó alapbére. A havi alapbért teljes napi munkaidő esetén 174 órával, részmunkaidő esetén ennek arányos részével kell osztani.

Bérpótlékok fajtái:

-          műszakpótlék

-          éjszakai pótlék

-          vasárnapi pótlék

-          munkaszüneti napi pótlék

-          pótlék a rendkívüli munkavégzés idejére

-          pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka

-          készenlét, ügyelet idejére járó pótlék

Műszakpótlék: mértéke 30%, és a 18 és 06 óra közötti munkavégzés idejére jár. A munkavállaló akkor jogosult műszakpótlékra, ha a beosztás szerinti munkaidejének a kezdeti időpontja rendszeresen (rendszeresnek tekintendő, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete naponta legalább egyharmada eltér, és legkorábbi és legkésőbbi kezdés időpontja között legalább négy óra eltérés van) változik, és a fent említett időpontban munkát végez.

Éjszakai pótlék: mértéke 15%. Akkor jár, ha a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, valamint a munkavégzés 22 óra és 06 óra közé esik, és a munkavégzés időtartama legalább egy óra. A munkaszüneti napon éjszaka végzett munka esetében a munkaszüneti napra járó béren és pótlékokon felül illeti meg az éjszakai pótlék.

Vasárnapi pótlék: vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék jár. Abban az esetben, ha a munkavállalót olyan tevékenység keretében foglalkoztatják, ahol a vasárnapi munkavégzés a tevékenység sajátosságából fakad, úgy nem jár a vasárnapi pótlék. Az alábbi esetekben jár pótlék:

1. ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésére kötelezhető és erre több műszakos tevékenység vagy a készenléti jellegű munkakörben kerül sor, illetve a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik; 
2. a rendkívüli munkaidőre a fenti 1. pontban foglalt esetekben, valamint akkor, ha a munkavállaló a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető, pl: bankban alkalmazott munkavállalóknak elrendelt vasárnapi munkavégzéskor, vasárnapi pótlék jár.

A Munkatörvénykönyv meghatározza, hogy milyen esetekben osztható be a munkavállaló vasárnapra, mint rendes munkaidőre. Ezek a következők:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
• az idényjelleggel,
• a megszakítás nélkül,
• a több műszakos tevékenység keretében,
• a készenléti jellegű munkakörben,
• a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
• külföldön történő munkavégzés során,
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
• a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló.

Munkaszüneti napi pótlék: mértéke 100%,. A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén arra tekintet nélkül is megilleti, hogy munkavégzés hiányában jogosult-e díjazásra. (Mt.146.§).  A pótlék húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is alkalmazandó.

Rendkívüli munkavégzés idejére járó pótlék: rendkívüli munkavégzés az amennyiben a munkavégzésre nem a munkavállaló rendes munkaidejében, hanem azon felül kerül sor. A napi munkaidőn felül végzett munkáért a pótlék mértéke 50%, vagy az elvégzett munka időtartamának megfelelő szabadidő, melyre az alapbére arányos része jár.

Pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka: Mértéke 100%, illetve 50%, ha a munkáltató a ledolgozott pihenőnap helyett másik pihenőnapot is biztosít. A munkáltató által biztosított másik pihenő napra külön díjazás a munkavállalót nem illeti meg.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés: Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el. A munkavállaló jogosult a rendes munkabérére, és a munkaszüneti napra járó 100% bérpótlékra.

Készenlét, ügyelet idejére járó pótlék: 20% bérpótlék jár a készenlét idejére, illetve 40% pótlék jár az ügyelet idejére.

Készenlétnek nevezzük, amikor a munkavállaló a rendelkezésre állási időszak alatt a tartózkodási helyét saját maga határozhatja meg.

Ügyeletnek nevezzük, amikor a rendelkezésre állási időszak alatt a munkavállaló tartózkodási helyét a munkáltató határozza meg.

Ez a „bérpótlék” elem annyiban tér el a többitől, hogy abban az esetben, ha tényleges munkavégzés nem történik, a munkavállalót a pótlék nem a rendes jövedelmén felül illeti meg. Tényleges munkavégzés esetében a munkavállaló az arányos munkabérén felül jogosult a pótlékra.

Szeretném megjegyezni, hogy a munkaszerződésben a felek megállapodhatnak a pótlékokat magába foglaló átalányban is. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a munkavállaló nem kerülhet arányosan kedvezőtlenebb helyzetbe, a tételes elszámoláshoz képest.

Családi kedvezmény

2015. január 1-től lépett életbe az a változás, mely szerint a gyermekek után a családi kedvezmény igénybe vételéhez az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét is közölni kell. Érdemes újból áttekinteni a 2015-re, illetve 2016-ra vonatkozó előírásokat.

Átmeneti szabály értelmében ezt az adatszolgáltatást kötelezően 2016. január 1-től kell alkalmazni.

Mit is jelent ez pontosan?

2015-ben az év közbeni adóelőleg nyilatkozatnál még nem kell kötelező adatként az adóazonosító jelet feltüntetni, a kifizető anélkül is figyelembe veheti a havi bérszámfejtésnél a kedvezményt.

2016. január 1-től mind az év közbeni adóelőleg nyilatkozatnál, mind a 2015. adóévre vonatkozó adóbevallásnál már csak az adóazonosító jel birtokában és annak feltüntetésével lehet a kedvezményt igénybe venni.

Érdemes már idén figyelni arra, hogy minden eltartott, illetve kedvezményezett eltartott adóazonosító jelét meg kell igényelni az illetékes NAV kirendeltségen. Amennyiben ez nem történik meg, 2016. január 1-től a munkáltató vagy kifizető nem fogja elfogadni a családi kedvezmény igényléséhez szükséges nyilatkozatot.

Abban az esetben, ha a 2015. adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás beadásának határidejéig nem kerül megképzésre az adóazonosító jel, az év közben figyelembe vett családi kedvezményt nem lehet a bevallásban feltüntetni, így esetlegesen fizetendő adó keletkezik.

Emlékeztetőül néhány adat a 2015. adóévben érvényes családi kedvezménnyel kapcsolatban.

Családi kedvezmény mértéke 2015-ben:

-          62.500 forint egy és két eltartott esetében

-          206.250 forint három vagy több eltartott esetében

2015. január 1-től bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre. Igénybe veheti a kedvezményt a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa is. Vagyis a házastársak ettől az időponttól kezdve, már nem csak a közös gyermek után igénybe vehető családi kedvezményt, hanem a közösen nevelt gyermek után is. Ezt a szabály már év közben az adóelőleg megállapítása során is figyelembe vehetik.

2015. január 1-től a családi kedvezmény például már a tartós megbízási jogviszonyból és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után is érvényesíthető.

Év közbeni adótörvény változások SZJA, Társasági adó, Helyi adók, ÁFA, Reklámadó

A törvény alkotóktól szokatlan módon idén elég korán elfogadták a 2016-os év adótörvények módosításait, így már nyáron elkezdhetünk felkészülni a változásokra. Ennél a cikknél is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy írásunk nem taglalja részletesen a várható változásokat, így csak tájékoztató jellegű írást olvashatnak

A módosítások nagy részét csak jövő év január 1-től kell alkalmazni, de néhány változás már az idei évet is érintheti.

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-től az általános adómérték 16%-ról 15%-ra csökken.

Változik a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény összege is. Még 2014-ben fogalmazta meg a törvény, hogy 4 év alatt duplájára kell emelni a két gyermeket nevelő családok havi igénybe vehető kedvezményét. Ez alapján a jogosultak az alábbi összegekkel csökkenthetik jövedelmüket:

-          2016-ban 83.330 forint

-          2017-ben 100.000 forint

-          2018-ban 116.670 forint és

-          2019-ben 133.330 forint

Változik az első házasok adóalap kedvezménye is, mely a jelenlegi havi 31.250 forintról havi 33.335 forintra növekszik. Ezt az adó mérték 1%-os csökkenése tette szükségszerűvé, mert az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.

Kamatjövedelem tekintetében a 15%-os mértékű adót csak a 2016. január 1-tól számított kamatra lehet számítani, tehát a 2015. adóévre járó, de 2016-ban kifizetett (jóváírt) kamatjövedelem még 16%-kal adózik.

Egyes külön adózó jövedelmeknél az adóalap megállapításához alkalmazott szorzók is változnak január 1-től. Az eddig alkalmazott 1,19-es szorzó helyett 1,18-as szorzót kell alkalmazni:

-          a kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni értéknél

-          abban az esetben, amikor a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből nem lehet adót levonni (amennyiben a kamatjövedelmet EHO is termeli, akkor az 1,28-a szorzó helyett 1,27-es szorzót kell alkalmazni)

-          kamatkedvezményből származó jövedelem esetén

-          a szerencsejátékból származó nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetében

A magánnyugdíjpénztári rendszerből a tb-nyugdíjrendszerbe visszatérőkre is ugyanazok a kedvezmények vonatkoznak, mint azokra, akik 2011-2012-ben léptek vissza a tb-nyugdíjrendszerbe. A változás 2016. január 1-től lép életbe, de már 2015. január 1-től visszamenőlegesen alkalmazható.

2016. január 1-i változás, de szintén 2015. január 1-től alkalmazandó változás, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében meghatározott feltételekkel folyósított ösztöndíj adómentes.

Szintén jövő januári változás, amely már 2015. január 1-től visszamenőleges is alkalmazható, hogy mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék.

Társasági adó

2015. június 25-től új fogalommal ismerkedhetünk meg, méghozzá a növekedési adóhitel fogalmával.

A növekedési adóhitel az adóévi adózás előtti eredmény előző évi adózás előtti eredményt meghaladó része. 

Amennyiben a növekedési adóhitel eléri vagy meghaladja a megelőző évi adózás előtti eredmény abszolút értékének ötszörösét (a számításakor bevételként nem vehető figyelembe az osztalék- és kamatjövedelem, a kapcsolt vállalkozástól ingyenesen átvett pénzeszköz), a növekedési adóhitel után az adót a tárgyévet követő két adóév során egyenletesen elosztva, (összesen 8 részletben fizeti meg.

A növekedési adóhitel nem vehető igénybe:

-          a gazdálkodó adóalanyisága az adóévet megelőző három éven belül kezdődött

-          ha az adóévben, vagy az azt megelőző három adóévben részt vett átalakulásban, egyesülésben, szétválásban

-          az adóelőleg kiegészítés határidejéig (tárgy év december 20.) nem nyilatkozik arról a tényről, hogy az adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kívánja

-          végelszámolás, felszámolás kezdőnapját megelőző adóévre, valamint a végelszámolás, felszámolás időszaka alatt

Csökkenthető a növekedési adóhitel esedékessé még nem vált összegét, ha a nyilatkozatát követő két adóév valamelyikében tárgyi eszköz beruházást vagy létszámnövelést valósít meg. A csökkentés mértéke a beruházási érték 19%-a, de legfeljebb a még esedékessé nem vált adóhitel 70%-a.

2015. június 25-től csökkenti az adóalapot a bírságnak a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábban növelő tételként figyelembe vett összeg.

Helyi adók

2016. január 1-től az önkormányzatoknak lehetőségük lesz előnyt, vagy akár teljes adómentességet nyújtani a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, védőnői tevékenységet végző vállalkozásoknak. A kedvezmény csak 20 millió forint adóalapig lehet figyelembe venni, illetve a vállalkozás bevételének 80%-a kell, hogy a felsorolt tevékenységekből származzon.

Általános forgalmi adó

2015. június 25-től közcélú adományozás címen adómentessé vált az oktatási intézmények részére nyújtott eszközátadás. Feltételei:

-          az oktatási intézmény alapfeladataik ellátására adható csak, melynek az ellenkezője ne legyen megállapítható

-          ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának

-          az adományozó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított, törvényi követelményeknek megfelelő igazolással

2016. január 1-től a sertés tőkehúsok áfája 5%-os adókulcs alá kerül.

Reklámadó

2015. július 5-től a társasági adó alanyainak a 30 millió forint alatti reklámközzététellel kapcsolatos adóévi költségei visszamenőlegesen, már a 2014. évben kezdődő adóévben is csökkentik a társasági adó alapot.

2015. július 5-től az adó megállapításánál a következő sávokat kell figyelembe  venni:

-          100 millió forint adóalapig az adó mértéke 0%

-          100 millió forintot meghaladó adóalap fölött egységesen 5,3% az adó mértéke

A reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó adókulcs 20%-ról 5%-ra csökkent.

A reklám közzétevőknek lehetőségük van visszamenőlegesen alkalmazni az új előírásokat. Amennyiben a közzétevő nem alkalmazza az új előírásokat 2015. július 5-e előtti időszakra, úgy ebben az adóévben meg kell osztania az adóévi adóalapját, és az adott időszakokban érvényes szabályok alkalmazásával kell kiszámítani a fizetendő adót.

2015. július 5-től a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő reklámközzétevő adóalanyoknak az adóalapjukat csak akkor kell összeszámítani, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. Ez a rendelkezés is alkalmazható visszamenőlegesen, akár a 2014-es adóévre is.