Családi kedvezmény

2015. január 1-től lépett életbe az a változás, mely szerint a gyermekek után a családi kedvezmény igénybe vételéhez az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét is közölni kell. Érdemes újból áttekinteni a 2015-re, illetve 2016-ra vonatkozó előírásokat.

Átmeneti szabály értelmében ezt az adatszolgáltatást kötelezően 2016. január 1-től kell alkalmazni.

Mit is jelent ez pontosan?

2015-ben az év közbeni adóelőleg nyilatkozatnál még nem kell kötelező adatként az adóazonosító jelet feltüntetni, a kifizető anélkül is figyelembe veheti a havi bérszámfejtésnél a kedvezményt.

2016. január 1-től mind az év közbeni adóelőleg nyilatkozatnál, mind a 2015. adóévre vonatkozó adóbevallásnál már csak az adóazonosító jel birtokában és annak feltüntetésével lehet a kedvezményt igénybe venni.

Érdemes már idén figyelni arra, hogy minden eltartott, illetve kedvezményezett eltartott adóazonosító jelét meg kell igényelni az illetékes NAV kirendeltségen. Amennyiben ez nem történik meg, 2016. január 1-től a munkáltató vagy kifizető nem fogja elfogadni a családi kedvezmény igényléséhez szükséges nyilatkozatot.

Abban az esetben, ha a 2015. adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás beadásának határidejéig nem kerül megképzésre az adóazonosító jel, az év közben figyelembe vett családi kedvezményt nem lehet a bevallásban feltüntetni, így esetlegesen fizetendő adó keletkezik.

Emlékeztetőül néhány adat a 2015. adóévben érvényes családi kedvezménnyel kapcsolatban.

Családi kedvezmény mértéke 2015-ben:

-          62.500 forint egy és két eltartott esetében

-          206.250 forint három vagy több eltartott esetében

2015. január 1-től bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre. Igénybe veheti a kedvezményt a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa is. Vagyis a házastársak ettől az időponttól kezdve, már nem csak a közös gyermek után igénybe vehető családi kedvezményt, hanem a közösen nevelt gyermek után is. Ezt a szabály már év közben az adóelőleg megállapítása során is figyelembe vehetik.

2015. január 1-től a családi kedvezmény például már a tartós megbízási jogviszonyból és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után is érvényesíthető.

Év közbeni adótörvény változások SZJA, Társasági adó, Helyi adók, ÁFA, Reklámadó

A törvény alkotóktól szokatlan módon idén elég korán elfogadták a 2016-os év adótörvények módosításait, így már nyáron elkezdhetünk felkészülni a változásokra. Ennél a cikknél is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy írásunk nem taglalja részletesen a várható változásokat, így csak tájékoztató jellegű írást olvashatnak

A módosítások nagy részét csak jövő év január 1-től kell alkalmazni, de néhány változás már az idei évet is érintheti.

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-től az általános adómérték 16%-ról 15%-ra csökken.

Változik a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény összege is. Még 2014-ben fogalmazta meg a törvény, hogy 4 év alatt duplájára kell emelni a két gyermeket nevelő családok havi igénybe vehető kedvezményét. Ez alapján a jogosultak az alábbi összegekkel csökkenthetik jövedelmüket:

-          2016-ban 83.330 forint

-          2017-ben 100.000 forint

-          2018-ban 116.670 forint és

-          2019-ben 133.330 forint

Változik az első házasok adóalap kedvezménye is, mely a jelenlegi havi 31.250 forintról havi 33.335 forintra növekszik. Ezt az adó mérték 1%-os csökkenése tette szükségszerűvé, mert az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.

Kamatjövedelem tekintetében a 15%-os mértékű adót csak a 2016. január 1-tól számított kamatra lehet számítani, tehát a 2015. adóévre járó, de 2016-ban kifizetett (jóváírt) kamatjövedelem még 16%-kal adózik.

Egyes külön adózó jövedelmeknél az adóalap megállapításához alkalmazott szorzók is változnak január 1-től. Az eddig alkalmazott 1,19-es szorzó helyett 1,18-as szorzót kell alkalmazni:

-          a kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni értéknél

-          abban az esetben, amikor a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből nem lehet adót levonni (amennyiben a kamatjövedelmet EHO is termeli, akkor az 1,28-a szorzó helyett 1,27-es szorzót kell alkalmazni)

-          kamatkedvezményből származó jövedelem esetén

-          a szerencsejátékból származó nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetében

A magánnyugdíjpénztári rendszerből a tb-nyugdíjrendszerbe visszatérőkre is ugyanazok a kedvezmények vonatkoznak, mint azokra, akik 2011-2012-ben léptek vissza a tb-nyugdíjrendszerbe. A változás 2016. január 1-től lép életbe, de már 2015. január 1-től visszamenőlegesen alkalmazható.

2016. január 1-i változás, de szintén 2015. január 1-től alkalmazandó változás, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében meghatározott feltételekkel folyósított ösztöndíj adómentes.

Szintén jövő januári változás, amely már 2015. január 1-től visszamenőleges is alkalmazható, hogy mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék.

Társasági adó

2015. június 25-től új fogalommal ismerkedhetünk meg, méghozzá a növekedési adóhitel fogalmával.

A növekedési adóhitel az adóévi adózás előtti eredmény előző évi adózás előtti eredményt meghaladó része. 

Amennyiben a növekedési adóhitel eléri vagy meghaladja a megelőző évi adózás előtti eredmény abszolút értékének ötszörösét (a számításakor bevételként nem vehető figyelembe az osztalék- és kamatjövedelem, a kapcsolt vállalkozástól ingyenesen átvett pénzeszköz), a növekedési adóhitel után az adót a tárgyévet követő két adóév során egyenletesen elosztva, (összesen 8 részletben fizeti meg.

A növekedési adóhitel nem vehető igénybe:

-          a gazdálkodó adóalanyisága az adóévet megelőző három éven belül kezdődött

-          ha az adóévben, vagy az azt megelőző három adóévben részt vett átalakulásban, egyesülésben, szétválásban

-          az adóelőleg kiegészítés határidejéig (tárgy év december 20.) nem nyilatkozik arról a tényről, hogy az adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kívánja

-          végelszámolás, felszámolás kezdőnapját megelőző adóévre, valamint a végelszámolás, felszámolás időszaka alatt

Csökkenthető a növekedési adóhitel esedékessé még nem vált összegét, ha a nyilatkozatát követő két adóév valamelyikében tárgyi eszköz beruházást vagy létszámnövelést valósít meg. A csökkentés mértéke a beruházási érték 19%-a, de legfeljebb a még esedékessé nem vált adóhitel 70%-a.

2015. június 25-től csökkenti az adóalapot a bírságnak a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábban növelő tételként figyelembe vett összeg.

Helyi adók

2016. január 1-től az önkormányzatoknak lehetőségük lesz előnyt, vagy akár teljes adómentességet nyújtani a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, védőnői tevékenységet végző vállalkozásoknak. A kedvezmény csak 20 millió forint adóalapig lehet figyelembe venni, illetve a vállalkozás bevételének 80%-a kell, hogy a felsorolt tevékenységekből származzon.

Általános forgalmi adó

2015. június 25-től közcélú adományozás címen adómentessé vált az oktatási intézmények részére nyújtott eszközátadás. Feltételei:

-          az oktatási intézmény alapfeladataik ellátására adható csak, melynek az ellenkezője ne legyen megállapítható

-          ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának

-          az adományozó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított, törvényi követelményeknek megfelelő igazolással

2016. január 1-től a sertés tőkehúsok áfája 5%-os adókulcs alá kerül.

Reklámadó

2015. július 5-től a társasági adó alanyainak a 30 millió forint alatti reklámközzététellel kapcsolatos adóévi költségei visszamenőlegesen, már a 2014. évben kezdődő adóévben is csökkentik a társasági adó alapot.

2015. július 5-től az adó megállapításánál a következő sávokat kell figyelembe  venni:

-          100 millió forint adóalapig az adó mértéke 0%

-          100 millió forintot meghaladó adóalap fölött egységesen 5,3% az adó mértéke

A reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó adókulcs 20%-ról 5%-ra csökkent.

A reklám közzétevőknek lehetőségük van visszamenőlegesen alkalmazni az új előírásokat. Amennyiben a közzétevő nem alkalmazza az új előírásokat 2015. július 5-e előtti időszakra, úgy ebben az adóévben meg kell osztania az adóévi adóalapját, és az adott időszakokban érvényes szabályok alkalmazásával kell kiszámítani a fizetendő adót.

2015. július 5-től a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő reklámközzétevő adóalanyoknak az adóalapjukat csak akkor kell összeszámítani, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. Ez a rendelkezés is alkalmazható visszamenőlegesen, akár a 2014-es adóévre is.

Számviteli törvény változások 2016. január 1.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítását már elfogadta az Országgyűlés. Az európai uniós számviteli jog követelte módosításokat 2016. január 1-től kell alkalmazni, de érdemes már most áttekinteni a változásokat, hisz olyan hamar eljön az év vége, és a változással kapcsolatos teendőket még idén át kell tekinteni, az esetleges szükséges lépéseket meg kell tenni. Írásunkban a teljesség igénye nélkül említjük meg a változásokat. 

Változtak az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó értékhatárok. A változás kedvező, az értékhatárok növekedésével lényegesen több vállalkozásnak lesz lehetősége arra, hogy az egyszerűsített beszámoló követelményei szerint mutassa be vállalkozásának gazdasági és pénzügyi alakulását. 

Az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás jogosult egyszerűsített éves beszámoló készítésére, amelynél két egymást követő évben a felsorolt három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot 
• éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot 
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt 

2016. január 1-től nem kell az anyavállaltnak konszolidált éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alábbi mutatóértékek közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot 
• éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot 
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 250 főt 

A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének a lehetősége 2016-tól is megmarad, itt az értékhatárok sem változnak. Vagyis az a vállalkozás készíthet mikrogazdálkodói beszámolót, melynél az egymást követő két üzleti évben az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az értékhatárokat: 

• mérlegfőösszeg a 100 millió forintot 
• éves nettó árbevétel a 200 millió forintot 
• az átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 10 főt 

Új kifejezés a jelentős tulajdoni részesedés, melynek a társult vállalkozás minősítésénél, valamint az egyes mérleg- és eredmény-sorok megbontásánál lesz jelentősége. 

Jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozás. Jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozás tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő, vagy más módos meghatározott jog, amelynek mértéke meghaladja a 20%-ot. 

Jövő év januárjától megváltozik a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalma is. Számviteli szempontból nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a társult vállalkozás. Kapcsolt vállalkozás lesz jövőre az anyavállalat és annak leányvállalatai. 

Társult vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalt vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. 

2016. január 1-től új fogalom a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalma. Ezekre a vállalkozásokra részletesebb közzétételi szabályok vonatkoznak, és nem alkalmazhatják az egyszerűsítési lehetőségeket sem a beszámolás, sem a könyvvizsgálat terén, vagyis 2016. január 1-től ezek a gazdálkodók értékhatártól függetlenül könyvvizsgálatra kötelezettek. 

Azt, hogy mely gazdálkodó minősül közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, külön törvény nevesíti (2007. évi LXXV. törvény 2.§-ának 19. pontja) 

2016. január 1-től megváltozik a mérlegben a Befektetett pénzügyi eszközök, a Követelések, az Értékpapírok és a Kötelezettségek részletezése. Új tételek kerültek bevezetésre: 

• jelentős tulajdonosi részesedések 
• jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelések 
• jelentős tulajdonosi részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni kötelezettségek 

2016. január 1-től nem alkalmazható a „B” típusú eredménykimutatás. 

Az eredménykimutatásból kikerültek a rendkívüli tételek, valamint a fizetendő osztalékra vonatkozó sorok. A rendkívüli bevételek és ráfordítások sorai bekerülnek az egyéb és pénzügyi bevételek és ráfordítások tételei közé. A pénzügyi műveletek tételeinek a struktúráját is módosították. 

Egyéb tételek között kell elszámolni a korábbi rendkívüli tételek közül: 

• a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átadását 
• az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást, követeléselengedést 
• fejlesztési célú pénzátadást, támogatást 
• térítés nélküli eszközátadást és eszközátvételt 

Pénzügyi tételek között kell elszámolni a korábbi rendkívüli tételek közül: 

• az egyéb tételeknél felsorolt tételeket, ha azok részesedéshez vagy értékpapírhoz kapcsolódnak 
• a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó tételek 
• jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó tételek 

2016. január 1-től az osztalékot a döntés napjával kell elszámolni. Emiatt az eredménykimutatásban a Mérleg szerinti eredmény tétel is megszűnik. Az eredménykimutatás utolsó sora az Adózott eredmény lesz. 

Az osztalékfizetésre, az osztalékelőlegre, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésre, a saját részvény vagy üzletrész visszavásárlására vonatkozó szabályok is módosulnak a törvény új rendelkezéseinek megfelelően. 

Tárgy évi veszteség esetén a tárgyévet követő üzleti évben csak a negatív adózott eredménnyel korrigált szabad erdménytartalék fizethető ki osztalékként. 

Az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében új kötelezettségként ki kell mutatni:

• a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét illetve azok jellegét 
• be kell mutatni az értékpapírok értékesítése, beváltása kapcsán az egymással szemben elszámolt ráfordítások és bevételek összegét 
• jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások jelentős tételeit 
• be kell mutatni a bérek mellett a béreket terhelő járulékokat is 

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében külön be kell mutatni a számviteli politika szerinti jelentősnek minősülő tételek összegét és tartalmát.

Írásunkban nem tértünk ki minden változásra, mely a számviteli törvény rendelkezéseit érinti!