Év közbeni adótörvény változások SZJA, Társasági adó, Helyi adók, ÁFA, Reklámadó

A törvény alkotóktól szokatlan módon idén elég korán elfogadták a 2016-os év adótörvények módosításait, így már nyáron elkezdhetünk felkészülni a változásokra. Ennél a cikknél is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy írásunk nem taglalja részletesen a várható változásokat, így csak tájékoztató jellegű írást olvashatnak

A módosítások nagy részét csak jövő év január 1-től kell alkalmazni, de néhány változás már az idei évet is érintheti.

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-től az általános adómérték 16%-ról 15%-ra csökken.

Változik a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény összege is. Még 2014-ben fogalmazta meg a törvény, hogy 4 év alatt duplájára kell emelni a két gyermeket nevelő családok havi igénybe vehető kedvezményét. Ez alapján a jogosultak az alábbi összegekkel csökkenthetik jövedelmüket:

-          2016-ban 83.330 forint

-          2017-ben 100.000 forint

-          2018-ban 116.670 forint és

-          2019-ben 133.330 forint

Változik az első házasok adóalap kedvezménye is, mely a jelenlegi havi 31.250 forintról havi 33.335 forintra növekszik. Ezt az adó mérték 1%-os csökkenése tette szükségszerűvé, mert az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.

Kamatjövedelem tekintetében a 15%-os mértékű adót csak a 2016. január 1-tól számított kamatra lehet számítani, tehát a 2015. adóévre járó, de 2016-ban kifizetett (jóváírt) kamatjövedelem még 16%-kal adózik.

Egyes külön adózó jövedelmeknél az adóalap megállapításához alkalmazott szorzók is változnak január 1-től. Az eddig alkalmazott 1,19-es szorzó helyett 1,18-as szorzót kell alkalmazni:

-          a kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni értéknél

-          abban az esetben, amikor a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből nem lehet adót levonni (amennyiben a kamatjövedelmet EHO is termeli, akkor az 1,28-a szorzó helyett 1,27-es szorzót kell alkalmazni)

-          kamatkedvezményből származó jövedelem esetén

-          a szerencsejátékból származó nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetében

A magánnyugdíjpénztári rendszerből a tb-nyugdíjrendszerbe visszatérőkre is ugyanazok a kedvezmények vonatkoznak, mint azokra, akik 2011-2012-ben léptek vissza a tb-nyugdíjrendszerbe. A változás 2016. január 1-től lép életbe, de már 2015. január 1-től visszamenőlegesen alkalmazható.

2016. január 1-i változás, de szintén 2015. január 1-től alkalmazandó változás, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében meghatározott feltételekkel folyósított ösztöndíj adómentes.

Szintén jövő januári változás, amely már 2015. január 1-től visszamenőleges is alkalmazható, hogy mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék.

Társasági adó

2015. június 25-től új fogalommal ismerkedhetünk meg, méghozzá a növekedési adóhitel fogalmával.

A növekedési adóhitel az adóévi adózás előtti eredmény előző évi adózás előtti eredményt meghaladó része. 

Amennyiben a növekedési adóhitel eléri vagy meghaladja a megelőző évi adózás előtti eredmény abszolút értékének ötszörösét (a számításakor bevételként nem vehető figyelembe az osztalék- és kamatjövedelem, a kapcsolt vállalkozástól ingyenesen átvett pénzeszköz), a növekedési adóhitel után az adót a tárgyévet követő két adóév során egyenletesen elosztva, (összesen 8 részletben fizeti meg.

A növekedési adóhitel nem vehető igénybe:

-          a gazdálkodó adóalanyisága az adóévet megelőző három éven belül kezdődött

-          ha az adóévben, vagy az azt megelőző három adóévben részt vett átalakulásban, egyesülésben, szétválásban

-          az adóelőleg kiegészítés határidejéig (tárgy év december 20.) nem nyilatkozik arról a tényről, hogy az adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kívánja

-          végelszámolás, felszámolás kezdőnapját megelőző adóévre, valamint a végelszámolás, felszámolás időszaka alatt

Csökkenthető a növekedési adóhitel esedékessé még nem vált összegét, ha a nyilatkozatát követő két adóév valamelyikében tárgyi eszköz beruházást vagy létszámnövelést valósít meg. A csökkentés mértéke a beruházási érték 19%-a, de legfeljebb a még esedékessé nem vált adóhitel 70%-a.

2015. június 25-től csökkenti az adóalapot a bírságnak a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábban növelő tételként figyelembe vett összeg.

Helyi adók

2016. január 1-től az önkormányzatoknak lehetőségük lesz előnyt, vagy akár teljes adómentességet nyújtani a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási, védőnői tevékenységet végző vállalkozásoknak. A kedvezmény csak 20 millió forint adóalapig lehet figyelembe venni, illetve a vállalkozás bevételének 80%-a kell, hogy a felsorolt tevékenységekből származzon.

Általános forgalmi adó

2015. június 25-től közcélú adományozás címen adómentessé vált az oktatási intézmények részére nyújtott eszközátadás. Feltételei:

-          az oktatási intézmény alapfeladataik ellátására adható csak, melynek az ellenkezője ne legyen megállapítható

-          ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek közeli hozzátartozójának

-          az adományozó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított, törvényi követelményeknek megfelelő igazolással

2016. január 1-től a sertés tőkehúsok áfája 5%-os adókulcs alá kerül.

Reklámadó

2015. július 5-től a társasági adó alanyainak a 30 millió forint alatti reklámközzététellel kapcsolatos adóévi költségei visszamenőlegesen, már a 2014. évben kezdődő adóévben is csökkentik a társasági adó alapot.

2015. július 5-től az adó megállapításánál a következő sávokat kell figyelembe  venni:

-          100 millió forint adóalapig az adó mértéke 0%

-          100 millió forintot meghaladó adóalap fölött egységesen 5,3% az adó mértéke

A reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó adókulcs 20%-ról 5%-ra csökkent.

A reklám közzétevőknek lehetőségük van visszamenőlegesen alkalmazni az új előírásokat. Amennyiben a közzétevő nem alkalmazza az új előírásokat 2015. július 5-e előtti időszakra, úgy ebben az adóévben meg kell osztania az adóévi adóalapját, és az adott időszakokban érvényes szabályok alkalmazásával kell kiszámítani a fizetendő adót.

2015. július 5-től a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő reklámközzétevő adóalanyoknak az adóalapjukat csak akkor kell összeszámítani, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően szétválás miatt jött létre. Ez a rendelkezés is alkalmazható visszamenőlegesen, akár a 2014-es adóévre is.

Számviteli törvény változások 2016. január 1.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítását már elfogadta az Országgyűlés. Az európai uniós számviteli jog követelte módosításokat 2016. január 1-től kell alkalmazni, de érdemes már most áttekinteni a változásokat, hisz olyan hamar eljön az év vége, és a változással kapcsolatos teendőket még idén át kell tekinteni, az esetleges szükséges lépéseket meg kell tenni. Írásunkban a teljesség igénye nélkül említjük meg a változásokat. 

Változtak az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre vonatkozó értékhatárok. A változás kedvező, az értékhatárok növekedésével lényegesen több vállalkozásnak lesz lehetősége arra, hogy az egyszerűsített beszámoló követelményei szerint mutassa be vállalkozásának gazdasági és pénzügyi alakulását. 

Az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás jogosult egyszerűsített éves beszámoló készítésére, amelynél két egymást követő évben a felsorolt három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot 
• éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot 
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt 

2016. január 1-től nem kell az anyavállaltnak konszolidált éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alábbi mutatóértékek közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot 
• éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot 
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 250 főt 

A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének a lehetősége 2016-tól is megmarad, itt az értékhatárok sem változnak. Vagyis az a vállalkozás készíthet mikrogazdálkodói beszámolót, melynél az egymást követő két üzleti évben az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az értékhatárokat: 

• mérlegfőösszeg a 100 millió forintot 
• éves nettó árbevétel a 200 millió forintot 
• az átlagosan foglalkoztatottak létszáma a 10 főt 

Új kifejezés a jelentős tulajdoni részesedés, melynek a társult vállalkozás minősítésénél, valamint az egyes mérleg- és eredmény-sorok megbontásánál lesz jelentősége. 

Jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozás. Jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozás tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő, vagy más módos meghatározott jog, amelynek mértéke meghaladja a 20%-ot. 

Jövő év januárjától megváltozik a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalma is. Számviteli szempontból nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a társult vállalkozás. Kapcsolt vállalkozás lesz jövőre az anyavállalat és annak leányvállalatai. 

Társult vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalt vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. 

2016. január 1-től új fogalom a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalma. Ezekre a vállalkozásokra részletesebb közzétételi szabályok vonatkoznak, és nem alkalmazhatják az egyszerűsítési lehetőségeket sem a beszámolás, sem a könyvvizsgálat terén, vagyis 2016. január 1-től ezek a gazdálkodók értékhatártól függetlenül könyvvizsgálatra kötelezettek. 

Azt, hogy mely gazdálkodó minősül közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, külön törvény nevesíti (2007. évi LXXV. törvény 2.§-ának 19. pontja) 

2016. január 1-től megváltozik a mérlegben a Befektetett pénzügyi eszközök, a Követelések, az Értékpapírok és a Kötelezettségek részletezése. Új tételek kerültek bevezetésre: 

• jelentős tulajdonosi részesedések 
• jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelések 
• jelentős tulajdonosi részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni kötelezettségek 

2016. január 1-től nem alkalmazható a „B” típusú eredménykimutatás. 

Az eredménykimutatásból kikerültek a rendkívüli tételek, valamint a fizetendő osztalékra vonatkozó sorok. A rendkívüli bevételek és ráfordítások sorai bekerülnek az egyéb és pénzügyi bevételek és ráfordítások tételei közé. A pénzügyi műveletek tételeinek a struktúráját is módosították. 

Egyéb tételek között kell elszámolni a korábbi rendkívüli tételek közül: 

• a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átadását 
• az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást, követeléselengedést 
• fejlesztési célú pénzátadást, támogatást 
• térítés nélküli eszközátadást és eszközátvételt 

Pénzügyi tételek között kell elszámolni a korábbi rendkívüli tételek közül: 

• az egyéb tételeknél felsorolt tételeket, ha azok részesedéshez vagy értékpapírhoz kapcsolódnak 
• a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó tételek 
• jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó tételek 

2016. január 1-től az osztalékot a döntés napjával kell elszámolni. Emiatt az eredménykimutatásban a Mérleg szerinti eredmény tétel is megszűnik. Az eredménykimutatás utolsó sora az Adózott eredmény lesz. 

Az osztalékfizetésre, az osztalékelőlegre, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésre, a saját részvény vagy üzletrész visszavásárlására vonatkozó szabályok is módosulnak a törvény új rendelkezéseinek megfelelően. 

Tárgy évi veszteség esetén a tárgyévet követő üzleti évben csak a negatív adózott eredménnyel korrigált szabad erdménytartalék fizethető ki osztalékként. 

Az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében új kötelezettségként ki kell mutatni:

• a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét illetve azok jellegét 
• be kell mutatni az értékpapírok értékesítése, beváltása kapcsán az egymással szemben elszámolt ráfordítások és bevételek összegét 
• jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások jelentős tételeit 
• be kell mutatni a bérek mellett a béreket terhelő járulékokat is 

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében külön be kell mutatni a számviteli politika szerinti jelentősnek minősülő tételek összegét és tartalmát.

Írásunkban nem tértünk ki minden változásra, mely a számviteli törvény rendelkezéseit érinti!

Június 30. Fontos határidő gyakorló könyvelőknek!!!

2015. június 12-én megjelent 1387/2015. számú Kormányhatározat lehető teszi Magyarországon a a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alkalmazását, vagyis az IFRS-t.
Ez a választási lehetőség idővel kötelezettségé válik, így a regisztrált mérlegképes könyvelők sem ússzák meg az IFRS alkalmazását. 
Ennek megfelelően a mérlegképes könyvelőknek már ezen a szakon is regisztrálniuk kell majd a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.

Miért fontos az IFRS regisztráció tekintetében a június 30-a? Mert 2015. június 30-ig azok a mérlegképes könyvelők, akik ezen a területen legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, "pusztán" az igazolt szakmai gyakorlat alapján regisztrációt szerezhetnek IFRS szakterületen is. 
2015. július 1-e után a regisztrációra csak a szakmai továbbképzés sikeres elvégzése után lesz lehetőség!!

Nézzük meg, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolás standardokat mikortól lehet, illetve mikortól kötelező alkalmazni?!

2016. január 1-től választható:

• tőzsdén jegyzett cégeknek
• anyavállalati döntés alapján azon vállalkozásoknak, akiknél az anyavállalat a konszolidált beszámolóját az IFRS standardok alapján készíti
• MNB felügyelet alatt álló cégeknél nem választható

2017. január 1-től kötelező:

• tőzsdén jegyzett cégeknek
• hitelintézeteknek és egyes pénzügyi vállalkozásoknak

2017. január 1-től választható:

• biztosítók
• könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások számára 

2018. január 1-től kötelező:

• minden pénzügyi vállalkozásnak

A fentiekből kiderül, hogy a jelenlegi szabályozás szerint 2018. január 1-től számviteli tevékenységet csak olyan könyvelő végezhet, aki IFRS szakon is regisztrációt szerezett.
Ezen kívül az IFRS beszámolót készítő társaság könyvvizsgálói feladatainak ellátására is csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló végezheti.

Az IFRS  szakon megszerezhető mérlegképes könyvelői szakképzésről itt olvashat bővebben
http://www.bgf.hu/courses/IFRS-merlegkepes-konyvelo-55-344-05

A megfelelő kommunikációs csatorna kialakítása - A blog története

Az elmúlt hónapok során többen kérdezték tőlünk, hogy milyen megfontolásból indítottuk el a blogot, mi vezetett minket arra az elhatározásra, hogy az internet adta lehetőségeket kihasználva osszuk meg ismereteinket, tapasztalatainkat az olvasókkal. Úgy gondoltuk, ha leírjuk a blog kialakulásának történetét, talán segítséget nyújtunk azok számára, akik még csak gondolkodnak azon, hogy a jövőben szélesebb körben alkalmazzák a világháló nyújtotta végtelen lehetőségeket....

Cégünket 1998-ban alapítottuk, egy családi vállalkozás keretében. Az évek alatt sok változáson mentünk át, mind szakmai, mind emberi téren és rengeteget fejlődtünk is ez idő alatt, sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak.

Bővülő Ügyfélkörünk már nem csak könyveléstechnikailag váltott ki belőlünk magasabb szintű elhivatottságot, hanem emberileg is. Változó világunkban törvények, szabályozások, gondok röpködnek minden felé és már nem kielégítő az, ha „csak” egy könyvelő képes ezekkel lépést tartani, a vállalkozónak is fontos, hogy az Ő számára lényeges információk eljussanak hozzá, mégpedig olyan formában, hogy azokat hasznosítani is tudja munkája során.

A mi történetünk 2011-ben kezdődött. Sok próbálkozásunk volt már arra irányulóan, hogyan hívhatnánk fel bizonyos dolgokra az Ügyfelek figyelmét, hogy ez által megkíméljük őket egy esetleges későbbi problémától, vagy, hogy még inkább hasznukra lehessünk.

Első próbálkozásaink közé tartozott a telefonos megkeresés, és tájékoztatás, szigorúan saját ügyfélkörön belül. Várakozáson aluli eredmény született. Az emberek többsége meg sem hallgatott, vagy éppen nem is érdekelte. -Nem a mindennapi rutinjához tartozol, „biztos megint el akarsz neki adni valamit” és a lehető leggyorsabban leráznak. Még akkor is, ha a szándékod nem az eladás, és őket segítenéd. - Az egyik ilyen telefonos próbálkozás alkalmával szépen bemutatkoztam, elmondtam, hogy a könyvelő irodájából telefonálok, és hogy pár perc erejéig szeretnék felvilágosítást adni. Az Ügyfél elkezdett ordítozni, hogy hova menjek, és lecsapta rám a telefont. Annyi időm sem volt, hogy levegőt vegyek. Azt hiszem ez volt az a pont, ahol első körben elvetettük a telefonos megkeresések ötletét.  Legnagyobb megrökönyödésemre az Ügyfél két percen belül visszahívott, burkoltan elnézést kért és végig hallgatott. Alig mertem belegondolni, hogy hogyan reagálnának azok az emberek, akik mondjuk, nem a mi Ügyfélé-körünkhöz tartoznak.

Tehát más megoldást kellett találnunk.

Második próbálkozásunk az email volt. Modern technika, az elektronikus leveleket majdnem mindenki napi szinten olvassa, hátha így több eredményt érhetünk el. Emellett mi is lépést tartunk a haladó világgal, számtalan kérés érkezett hozzánk, hogy el lehessen minket érni, elektronikus úton is. Ez az ötlet egész jónak bizonyult, mindaddig, amíg ki nem derült, hogy a többség meg sem nyitja a leveleinket, hanem reklámnak nézik és szó nélkül a kukába helyezik.

Azt hihetné az ember, hogy erre már feladtuk a próbálkozást, de nem. 2011 decemberében egy ismerősünk által megoldást találtunk  Létrehoztuk ezt a blogot, mely feldolgozza az éppen aktuális híreket, szabályozásokat, törvényeket, újításokat, módosításokat (stb), tehát lényeges információkat tartalmaz, mégis érthető bárki számára. Ami még lényegesebb, nem csak a saját ügyfélkörünk számára érhető el, hanem bárki számára aki érdeklődik. Szintén a modern technikát alkalmazva a blogon lehetőséget kínálunk arra, hogy az érdeklődők feliratkozhassanak, vagy épp leiratkozhassanak hírleveleinkről. Persze egy blog önmagában mit sem ér, valahogy el is kell juttatni az emberekhez. Egy ismert közösségi portálon is létrehoztuk a cég saját profilját, ahol minden aktuális blog-bejegyzést megosztunk, így az ismerőseink, és az ismerőseink ismerősei is, vagy csak a neten kutakodók számára is megnyílt a kapu.

Mi ebben a pláne? Elértük, hogy anélkül adjunk át információt, hogy betörnénk az emberek magán szférájába, mégis mindenkihez eljusson az, ami fontos, illetve szüksége van rá. Sőt ezt még lehet fokozni, hiszen nem csak a saját ügyfeleink számára nyitottunk információs sztrádát, hanem azon sokaság felé is, akik esetlegesen megoldást keresnek problémáikra, vagy éppen szakmai kérdéseikkel általunk találnak választ munkájukhoz.

Az oldalak létrehozása óta azon vagyunk, hogy a professzionalitást egy még magasabb szintre emeljük, hisz nem elég valamit jól csinálni, ha az mások számára értelmezhetetlen. Igyekszünk a szürke számok világába színt varázsolni, hogy az emberek számára elérhetőbbé tegyük a fejlődést, és a haladást.