2015. évi adótörvény változások (reklámadó, adózás rendje)

A reklámadóról szóló törvény 2014. augusztus 15-i hatályú új törvény, de ennél a törvénynél is lesz néhány változás januártól. Az adózás rendjéről szóló törvényben, kapcsolódva az összes egyéb törvényváltozáshoz szintén több változást találunk. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Reklámadó

Januártól az is reklám közzétételnek minősül, ha a közzétételről szóló szerződés meghatározza a reklám megjelenésének a helyét, idejét, módját.

A megrendelő adókötelezettségének megállapításánál 2014-ben problémát okoz a nem magyar székhellyel rendelkező közzétevő (pl. Google, Facebook) nyilatkozatának hiánya. Ezt az anomáliát oldja (??) a törvény azzal, hogy abban az esetben, ha a megrendelő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozatot, de azt nem kapta meg a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül, és az adóhatósághoz bejelenti a nyilatkozat kérés tényét, a közzétevő személyét és az ellenértéket.

2015. január 1-től az a közzétevő, amely szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban, mint adófizetésre nem kötelezett, illetve az adókötelezettségét jogszerűen  teljesítő adóalany, nem kell külön nyilatkozatot kiállítania. A nyilvántartásba 2014. december 1-tő lehet bejelentkezni.

2015. január 1-től nem adóköteles a reklám közzététele, ha a sportról szóló törvény szerinti:

- a sportszövetség a nemzeti válogatott keret működésével, utánpótlás nevelési feladatainak ellátásával, amatőr versenyrendszer működtetésével

- a sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola, vagy az utánpótlás nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlás nevelés feladatainak ellátásával kapcsolatban végzi.

Reklámadó mértéke:

-          az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %

-          az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%

-          az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%

-          az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%

-          az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%

-          az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%

Abban az esetben ha egy adóalany adóéve rövidebb, mint 12 hónap, az adóalapot évesíteni kell. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos összeg lesz.

Adózás rendje

2015. január 1-től az adóhatóság az ellenőrzései során ugyanazt a jogviszonyt a másik fél ellenőrzése során nem minősítheti eltérően.

A könyvvizsgálók ezentúl önállóan, könyvvizsgálói minőségükben is képviselhetik a cégeket az adóhatóság előtt.

Az új rendelet szerint az állami adóhatóság törli a külföldön élők egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély igazolja, huzamosabb ideje külföldön él,és az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll (Bejelentőlap a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy).

EKAER

Januártól kizárólag az adóhatóság által képzett (15 napig érvényes) EKAER-számmal végezhető

-          útdíjköteles járművel, közúton végzett bármely termék értékesítése

-          nem útdíjköteles járművel, közúton végzett kockázatos termék értékesítése (biztosítékadási kötelezettség mellett)

-          EU-n belüli beszerzése és értékesítése, egyéb célú behozatala és kivitele, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítése

Amennyiben az adózó nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét, a termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az értékének a 40%-ig terjedő bírság várható, valamint a bírság összegéig az áru is lefoglalható.

Ezentúl a vámhatóságon kívül az adóhatóság is nyilatkozathatja a fuvarozót, a megrendelőt és a szállítót is

Ital és étel automaták üzemeltetői kötelesek az adóhatósághoz bejelenteni az értékesítés kezdetét, megszüntetését, valamint bármilyen az üzemeltetést érintő változást. A bejelentés alapján az automata regisztrációs számot kap. Az első bejelentésnél automatánként 30000 Ft-ot kell fizetni. A 2015. január 1-én üzemben levő gépeket 2015. március 31-ig kötelesek bejelenteni.

A fokozott adóhatósági felügyelet alatt álló adózó által beadandó bevallásokat már nem kell adótanácsadóval, adószakértővel ellenjegyeztetni.

Fontos változás, hogy a munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás határidejéhez.

A banktitokra vonatkozó új szabályozás szerint a az adóhatóság banktitokra vonatkozó megkeresésére a bankoknak végrehatási eljárás esetén 8 napon belül, ellenőrzési eljárás esetén pedig 15 napon belül kell az adatokat kiadniuk.

Januártól az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatást kérhet a telekommunikációs cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól.

Felügyeleti intézkedési kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó nem gondoskodott a kötelező képviseletről, illetve nem igazolja a saját ügyben való eljárási jogosultságát.

Amennyiben a magánszemély vagy más adózó a megjelenési kötelezettség vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásával akadályozza a hatósági eljárást, bírsággal sújtható. Magánszemélyt 200 ezer Ft-ig, más adózót 500 ezer Ft-ig bírságolhatnak. Többszöri akadályoztatás esetén magánszemélyt maximum 500 ezer Ft-ig, egyéb adózót maximum 1 millió Ft-ig bírságolhatnak.

Változik az áfa bevallás gyakorisága. Kezdő adózó esetében az eddigi negyedéves áfa bevallás gyakorisága havi gyakoriságúra változik. Éves bevallási gyakoriságról köteles negyedéves bevallói gyakoriságra áttérni az az adózó, akinek az adóévet megelőző második adóévben 50 millió forintot meghaladó árbevételt ért el, függetlenül attól, hogy az éves szinten összesített elszámolandó adója nem érte el a 250 ezer Ft-ot.

2015. január 1-től már nem csak a Közösségen belüli termékértékesítés, hanem a Közösségen belüli termékbeszerzésről is havi összesítő nyilatkozatot kell beadni abban az esetben, ha a termékbeszerzés meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő összeget.