2015. évi adótörvény változások (SZJA és KATA)

A személyi jövedelemadó törvényben és a KATA törvényben is több változás lép életbe 2015. január 1-vel. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Személyi jövedelemadó

2015. január 1-től új fogalom az adótörvényben az első házasok kedvezménye.

Minden olyan párt, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 31.250 forinttal csökkentheti az adóalapját (5000 Ft adó/hónap). A kedveszményt döntésük szerint közösen, az összeg megosztásával vehetik igénybe. Ennek a feltétele az adóbevallásban a közös nyilatkozattétel. Jogosultsági hónapként maximum 24 hónap vehető figyelembe. Először a házasságkötés hónapját követő hónaptól lehet ezzel a kedvezménnyel élni, és utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre szerez jogosultságot. Igénybe vehetik a kedvezményt abban az esetben is, ha a jogosultság megnyílásakor az egyik fél már jogosult családi kedvezményre.

A családi kedvezmény összege 2015-ben nem változik, viszont a tervezet alapján 2016-tól a két eltartottat nevelő családok kedvezménye évenként növekedni fog:

• 2016-ban 78.125 forint
• 2017-ben 93.750 forint
• 2018-ban 109.375 forint
• 2019-től 125.000 forint

2015. január 1-től a családi kedvezmény érvényesítéséhez már nem csak az adóelőleget megállapító munkáltatóhoz lehet nyilatkozatot leadni, hanem a rendszeresen ismétlődő bevételt juttató kifizetőknek is. Ezen munkáltatók is kötelesek adott esetben a járulékkedvezményt is érvényesíteni.

Fontos változás, hogy a családi kedvezményt ezentúl csak az eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén lehet érvényesíteni. Ezt a szabályt a 2015.december 31-e utáni nyilatkozatokra, illetve a 2015. adóévre vonatkozó bevallások esetében kell alkalmazni!

2015. január 1-től 200 ezer forintos keretösszegig adott béren kívüli juttatás (cafetéria elemek pl: Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, vagy nyugdíjszolgáltatás) a korábbi mértékkel azonos 35,7%-os közteher megfizetésével adózik. E felett további 250 ezer forintig adható a SZÉP kártya három fajtája ugyanennyi, vagyis 35,7%-os adóteher mellett (az adóalap a juttatások 1,19-szerese, az adóteher pedig 16% SZJA és 14% EHO). Így összesen 450 ezer forint keretösszegig marad meg a 2014-es adóteher. Minden egyéb, e keret felett adott juttatás 51,17% adóterhet visel majd.

Minden esetben figyelemmel kell lenni az egyes juttatásoknál a maximum adható keretekre, melyek 2014-ről 2015-re nem változnak.

• Munkahelyi étkeztetés havi maximum 12500 forint
• Erzsébet-utalvány havi maximum 8000 forint
• Helyi utazási bérlet
• Iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-ig
• Iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása a minimálbér két és félszereséig
• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-ig
• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba a minimálbér 30%-ig
• üdültetés a munkáltató tulajdonában (kezelésében) levő üdülőben a minimálbér összegét meg nem haladó mértékig
• Szép-kártya szálláshelyre évi 225 ezer forint, vendéglátásra évi 150 ezer forint és szabadidős tevékenységre évi 75 ezer forint

Változatlan marad az egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások köre is. Az adóalap itt is a juttatás 1,19-szerese, mely után 16% személyi jövedelemadót, valamint 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Így az adókulcs összességében 51,17%-ra növekszik.

Abban az esetben, ha a foglalkoztatás nem áll fenn egész évben, az éves keretösszeget a foglalkoztatás napjaival arányos összegben kell megállapítani.

A béren kívüli juttatás közterhét a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Fontos változás lesz január 1-től az egyéni vállalkozókra nézve a jövedelem-(nyereség-) minimum számítása. 2015. január 1-től a jövedelem- (nyereség-) minimum számításánál nem vonható le az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), és szintén nem vonható le a eladott közvetített szolgáltatások értéke sem. Vagyis az így számított adóalap megegyezik az összes bevétel 2%-val!!

2015. január 1-tól a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg, szemben az eddigi gyakorlattal, mely szerint a számla-, nyugtaadás elmulasztásának napján szűnt meg.

Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó január 1-től a veszteség keletkezését követő öt évig határolhatja, illetve használhatja fel. (eddig nem volt korlát). Az átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ig keletkezett és még nem érvényesített veszteségek a keletkezés évében érvényes feltételek szerint számolható el, arra való tekintettel, hogy utoljára a 2025-ös adóévben lehet érvényesíteni.

Az őstermelői tevékenységnél új rendelkezés a közös háztartás és a közös háztartásban élő családtag fogalma. Közös háztartásnak minősül az egy lakóingatlanban együtt lakó, bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személyek közössége. Közös háztartásban élő családtagnak pedig az őstermelő házastársát, egyenes ágbeli rokonát kell tekinteni.

A veszteségelhatárolás előbb említett változása a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik.

2015. január 1-tól változás lesz a lakáscélú munkáltató támogatás adómentességében is. Január 1-től lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló 2001/12. számú kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is. Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor sem, ha a munkáltató akadálymentesítésre ad visszatérítendő kölcsönt.

A nyugdíjbiztosításoknak alapesetben négy kockázatot kötelezően tartalmaznia kell, úgymint halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése, de ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki! A nyugdíjbiztosítás kedvezményezettje (a biztosított halálát kivéve) csak maga a biztosított lehet. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem ugyanaz, és a szerződő a szerződést megszüntetné, a felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg.

A nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át.

A teljes életre szóló (WL) biztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik. A 2018-tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.

Ügyvezetők felelősségbiztosítása. Az új Ptk. rendelkezéseire való tekintettel a díj fizető által kötött felelősségbiztosítások tekintetében kimondásra került, hogy a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségre kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni. Átmeneti rendelkezés, hogy a fenti szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet, vagyis már akár 2014-ben is!
 

Fontos változás, hogy a munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás határidejéhez.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

2015. januártól a megszűnést az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg. Az adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés napja az adóalanyiság megszüntetését tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napját magába foglaló hónap utolsó napja.

Megszűnik az adóalanyiság az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha a vállalkozás már nem felel meg a kisadózó vállalkozások alanyaira vonatkozó feltételeknek.

Január 1-től a kisadózó bejelentésekor a TAJ szám bejelentése is kötelezővé válik az eddigi adóazonosító, név és cím bejelentése mellett.

A tételes adó mértéke nem változik, főállású adózó esetében 50 ezer forint, vagy 75 ezer forint, főállású adóalanynak nem minősülő kisadózó esetében 25 ezer forint.

Könnyebbséget hoz az a változás, mely szerint nem kell havonta megismételni a bejelentést azokban az esetekben, maikor az egyéni vállalkozó a szabályok alapján szünetelteti a tevékenységét. Egyéb esetekben le kell jelenteni a tételes adó alóli mentességet a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

Pontosításra került, hogy osztalék típusú jövedelem a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.

2015. január 1-től új szabály, hogy a nyilvántartott készlet értékét akkor sem kell leadózni, ha az egyéni vállalkozó a KATA törvény hatálya alól áttér az EVA törvény hatálya alá.