Néhány változásra szeretném felhívni a figyelmüket, melyek a 2012-es adótörvényben találhatók. Fontos megjegyeznem, hogy ezek az elfogadott törvényi rendelkezések. Kérem, az itt megtalálható infókat mindenki belátása szerint kezelje.
A mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.
Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.
Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu
Általános forgalmi adó
Az adónem egyik legfontosabb változása, hogy a 25%-os adókulcs helyett 27%-os adókulcsot kell alkalmazni (bruttó értékből számolva 21,26%). Minden egyéb adókulcs változatlan marad.
A 27%-os kulcsot akkor kell alkalmazni, ha az áfa megállapítás napja 2012. január 1-e után van.
Kivétel:
- Folyamatos teljesítés esetén az elszámolási időszakhoz kapcsolódik az áfa értéke. Abban az esetben ha az elszámolási időszak még 2011-re esik, az áfa értéke 25%. Vagyis ha 2011-ben állít ki számlát, de a teljesítés 2012, az áfa értéke 27%
- Abban az esetben ha egy ügylet 2011-ben kezdődik és 2012-ben fejeződik be, naptári napok megoszlásának arányában számoljuk el az áfát. A 2011-re eső rész után 25%, a 2012-re eső rész után 27%
- Abban az esetben ha 2011-ben kell megfizetni, de 2012-es díjat számlázunk, az áfa értéke 25% lesz. Abban az esetben is, ha akár az egész 2012-es évet előre számlázzuk.
- Előleg esetében az átvétel napja számít teljesítési napnak, vagyis az áfa értékét is ehhez kapcsoljuk. Abban az esetben, ha 2012-ben teljesül az ügylet, és az előleg 25% áfával volt számlázva, az áfát nem kell korrigálni.
2012. januárjától az „import” előleg után ugyanúgy fel kell számítani az áfát, mint a tényleges teljesítés után. 2011-ben az előleg után nem kellett.
2012. január 1-től a személygépkocsi bérleti díjának áfája is visszaigényelhetővé válik. Viszont csak abban a mértékben vonható le, amilyen mértékben a cég beszerző tevékenységéhez használt fel. Átmeneti szabály, hogy a 2011-ben kezdődő bérleti díjnál – még ha át is húzódik 2012-re – még él a levonási tilalom.
Új szabály, hogy a levonható áfát, valamint a göngyölített áfát csak az elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.
Számlázási szabályok változása:
- Kötelező számlát kiállítani abban az esetben is, ha a partner nemcsak Magyarországon letelepedett, de a teljesítéssel a belföldi telephely érintett.
- Elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla kiállításához is kell a befogadó egyetértése
2011. december 31-ig az alanyi adómentes vállalkozásoknak, a „tárgyi adómentes” tevékenységet végző vállalkozásoknak és a kompenzációs feláras tevékenységnél nem kellett áfa bevallást benyújtani, még abban az esetben sem, ha pl. import szolgáltatást végzett. Ekkor elegendő volt a 60-as tájékoztató adatszolgáltatás beadása. 2012-től a 60-as adatszolgáltatás mellé áfa bevallás beadása is kötelező lesz.
Társasági adó
A társasági adó mértéke nem változik. 500 millió Ft adóalapig 10%, felette 19%.
Új adóalap csökkentés lép életbe: A bejelentett immateriális jószág (jellemzően jogdíjak) értékesítése esetén, amennyiben a vásárlástól számított 1 évig a cég tulajdonában volt az immateriális jószág, az értékesítésből származó nyereség csökkenti az adóalapot. Ez a 2012. január 1-e után beszerzett jogdíjakra vonatkozik. (az előbb említett bejelentést a jogdíj megszerzését követő 60 napon belül kell a NAV-hoz bejelenteni. A bejelentés elmulasztása jogvesztő!)
A be nem jelentett immateriális jószágnál akkor lehet adóalap csökkentést figyelembe venni, ha az adóalap csökkentéseként figyelembe vett összeget lekötött tartalékba helyezem, és 3 éven belül újabb immateriális jószág beszerzésére és alapítására fordítom.
Változott az alultőkésítési szabály. Az alultőkésítettség megállapítása során figyelembe veendő kötelezettségnek minősül a kamatmentes kötelezettség is – például tagi hitel – (nemcsak az a kötelezettség, ami után az adózó az eredménye terhére kamatot fizet). A kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során ezentúl figyelmen kívül kell hagyni a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi átlagos napi állományának összegét.
Elhatárolt veszteség: 2012. január 1-től az adóalap 50%-ig lehet csak érvényesíteni az előző évek veszteségét. Jogutód cég csak akkor számolhatja el a jogelőd által felhalmozott veszteséget, ha a többségi befolyással rendelkező tag személye nem változik, vagy a társaság előző tevékenységéből a kiválást követő 2 adóévben legalább egyből bevételt képez.
Amennyiben céget vásárolunk elvész az elhatárolt veszteség összege, ha az adózóban olyan személy szerez többségi befolyást, amely a szerzést megelőző két adóévben nem állt folyamatosa kapcsolt vállalkozási viszonyban az adózóval. Ez alól kivételt képez, ha a társaság a szerzést követő két adóévben tovább folytatja tevékenységét és abból bevételt is szerez.
Nem változott, hogy a veszteséget keletkezésük sorrendjében kell elszámolni és a negatív adóalap korlát nélkül elhatárolható.
Ingatlan értékesítés esetén a szokásos hasznot meghaladó nyereség esetén növelni kell az adóalapot. Ez az adóalap növelés csak az 5 éven belüli értékesítésnél áll fenn. Számítása: a birtokban tartás napjainak száma X 0,03 X szerzéskori érték. Az így megkapott értéket kell levonni az értékesítésből származó nyereségből. Az e feletti haszon kétszeresen növeli az adóalapot.
A transzferár nyilvántartás (kapcsolt vállalkozások között) eddigi is kötelező volt. A NAV 2012-ben vizsgálni fogja ennek meglétét. Amennyiben nincs ilyen, 2 millió Ft bírságot szab ki. Felszólítja az adózót, hogy pótolja a nyilvántartást. Amennyiben nem történik meg a pótlás, 4 millió Ft-ra bírságol.
Amennyiben megszűnik az EVA adóalanyiság, 60 napon belül be kell nyújtani a NAV-nak a társasági adó előleg bevallást. Alapja a 2011. évi bevétel 1%-a.
Amennyiben egy cégnek a K+F költsége keletkezik, de a fejlesztés nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez (nem keletkezik belőle bevétele), a fenti költségek nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek.
Itt kell megemlíteni, hogy megszűnik a kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltségének adókedvezménye. A 2011. december 31-ig elszámolt adókedvezmény utoljára 2014. évi adóból vehető igénybe.
Kapott osztalék: abban az esetben, ha az adózó az Unióból kapott osztalékot, és az osztalékot adó országban ráfordításként el lehet számolni, akkor a kapott osztalék nem csökkenti az adóalapot.
A reprezentáció 2012. január 1-e után béren kívüli juttatásnak minősül és az összeg 1,19-szerese után 16% SZJA és 27% EHO fizetendő. Nincs kivétel!!
A gazdasági társaságokról szóló törvény az osztalék előleg kifizetést beszámoló készítéséhez köti. December 31-ig minden egyes osztalék előleg kifizetéskor beszámolót kellett készíteni. 2012. január 1-e után az elkészített beszámoló 6 hónapig érvényben marad, ezen időszakon belül felvett osztalékelőleghez nem kell újabb beszámolót készíteni.
Népegészségügyi Termék Adó (NETA), más néven baleseti adó.
A gépjármű üzembentartójának kell fizetni. Összege a kötelező biztosítás 30%-a, maximum napi 83 Ft . A biztosítók fogják beszedni. A biztosító a NAV-nak fizeti, aki továbbutalja az Egészségbiztosítási Alapnak.
Cégautó adó
12 új díjtétel lesz 2012. január 01-től.
0-50 kw 51-90 kw 91-120kw 121kw felett
0-4 környezetv.kat. 16500 22000 33000 44000
6-10 környezetv.kat. 8800 11000 22000 33000
5,14,15 környezetv. kat. 7700 8800 11000 22000
A fenti adót ugyanúgy valljuk, mint 2011-ben. Negyedévente a 01-es bevallásban. Megfizetni is negyedévente kell. A cégautó adó alanya mindig a gépkocsi tulajdonosa.
A gépkocsi átírási illeték háromszorosára nő.
EVA
A 30% adó 2012. január 1-től 37%-ra nő, viszont 30 millió Ft-os bevételhatárig lehet alkalmazni.
A bevételi nyilvántartást vezető EVA-sok visszatérésekor a társasági adó alá, könyvvizsgáló alkalmazása lesz kötelező. A tárgyi eszközöket leltározás után piaci értéken kell a cégbe behozni.
A cégek által fizetendő társadalombiztosítási járulék új neve szociális adó. A mértéke megmarad 27%. Ami itt fontos, hogy nem járulék, tehát az államnak nem kell a felhasználásáról elszámolni.
A főfoglalkozású társas vállalkozóknak és az egyéni vállalkozóknak a garantált bérminimum 150%-a után kell a 8,5% egészségbiztosítási járulékot megfizetni. Viszont a szociális adót a garantált bérminimum 112,5%-a után.
2012. január 1-től csak az bizonyul kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak valamint egyéni vállalkozónak, aki elérte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy 40 év munkaviszonnyal rendelkezik.
Ő utánuk 6.390 Ft baleseti járulékot kell fizetni (5.100,- Ft az idén).
Minden egyéb „nyugdíjas” vállalkozó január 1-től főfoglalkozású vállalkozónak minősül, ami azt jelenti, hogy minden járulékot meg kell utána fizetni.
Népegészségügyi termékadó
Adóköteles termékek köre:
- Előrecsomagolt, és
- A törvényben felsorolt vámtarifaszám alá tartozik, és
- Cukor, só – vagy koffeintartalma magasabb a törvényben meghatározott mértéknél
Adó alanya: az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet, tehát
- Belföldi termék előállítása esetén a termék előállítója (gyártója)
- Külföldön előállított termék esetében pedig a terméket Magyarországon első alkalommal forgalomba hozó személy, szervezet (importáló)
Adó alapja az adóköteles termék forgalmazott mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve.
Az adó mértéke:
- Üdítőital esetében 7 forint/liter (koncentrátum 200 forint/liter)
- Előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében 130 forint/kilogramm, kivéve a kakaópor, amié 70 forint/kilogramm
- Sós snackek és ételízesítők esetében 250 forint/kilogramm
- Ízesített sörök és alkoholos frissítők esetében 20 forint/liter
- Gyümölcsíznél 500 forint/kilogramm
Személyi jövedelemadó
2012. január 1-től megszűnik az adójóváírás. (a 2011-re járó béreknél, amit még január 15-ig kifizetnek, van adójóváírás).
Az adóalap kiegészítés 2.424 ezer Ft éves jövedelemig nincs. E fölötti jövedelemnél 27%-os az adóalap kiegészítés. (2013-tól tervezik a teljes eltörlését). Adóalap kiegészítést köteles kérni az a magánszemély, akinek a jövedelme eléri a jövedelemhatárt.
Családi kedvezményt az is igénybe veheti, aki családi pótlékra jogosult, de azt részére nem folyósítják, nem veszi igénybe. Jogosultsági hónap az is, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, mégha azt nem is folyósítják.
A jövő évben az elvárt béremelés intézménye lép életbe, ami azt jelenti, hogy a 300 ezer Ft alatti jövedelmek nettó értékét meg kell tartani. Munkaügyi vizsgálatnál kötelezően vizsgálni fogják, hogy a 2011. novembertől folyamatosan dolgozók nettó bérének elvárt összegét. Legalább a munkavállalók 2/3-nál meg kell felelni ennek az elvárásnak, viszont béren kívüli juttatással is lehet kompenzálni. Amennyiben ez nem teljesül, határozatot hoznak, de nem bírságolhatnak. Viszont az ilyen elmarasztaló határozat pályázatoknál kizáró ok.
Amennyiben egy munkáltató a munkavállalók 100%-nál biztosítja az adott hónapban a nettó munkabér megőrzését, adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményt a 190.180 Ft alatti bérekre lehet igénybe venni, és a bruttó bér 21,5%-a, maximum 16.125,- Ft. Ez a szabály az új munkavállalókra egyenlőre nem vonatkozik.
Béren kívüli juttatások
Adó mértéke: az adóalap 1,19-szerese után
- 16% SZJA
- 10% EHO
Jogosultak:
- Munkavállaló és társas vállalkozás tagja
- Szakképző iskolai tanuló
- Szakmai gyakorlaton levő tanuló
- Ptk. Szerinti közvetlen hozzátartozók
- Nyugdíjas (ha innen ment nyugdíjba) és a hozzátartozó
Néhány béren kívüli juttatás a teljesség igénye nélkül:
- Munkáltató saját üdülőjében nyújtott szolgáltatás
- Iskolakezdési támogatás a minimálbér 30%-ig
- Helyi utazási bérlet
- Iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó mértékben
- Széchenyi Pihenő kártya
- Szálláshely szolgáltatásra évi 225 ezer Ft
- Vendéglátás szolgáltatásra évi 150 ezer Ft
- Szabadidős szolgáltatásra évi 75 ezer Ft
2012-től az internet szolgáltatáshoz való hozzájárulás munkabérként adóköteles.
Ezek a juttatások évi 500 ezer Ft értékben adható, és időarányosan kell számítani. Minden hónapban nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy a kedvezményt máshol nem veszi igénybe. Amennyiben nincs nyilatkozatunk erről, és a NAV egy vizsgálat során hibát tapasztal, a bírság a munkáltatót terheli.
Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
Adó mértéke az adóalap 1,19-szerese után:
- 16% SZJA
- 27% EHO
Néhány egyes meghatározott juttatás a teljesség igénye nélkül:
- Magáncélú telefon
- Csekély összegű ajándék évi 3 alkalommal a minimálbér 10%-ig
- Reprezentáció és üzleti ajándék
- Valamennyi munkavállaló részére kedvezményesen vagy ingyenesen juttatott termék vagy szolgáltatás
- Rendezvényeken mindenkinek egyformán juttatott termék vagy szolgáltatás a minimálbér 25%-ig
2012. január 1-től a magánszemély jövedelme után maximum 50% költséghányadról nyilatkozhat a kifizetőnek, de az önálló tevékenységből származó jövedelem után – költséghányad nyilatkozat hiányában is – a bevétel 90%-át kell az adóelőleg alapba tartozónak tekinteni.
2012. január 1-től a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítani és levonnia az általa kifizetett összegből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti.
Ingó vagyontárgy értékesítése
Önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az a jövedelem, amelyet a magánszemély ingó vagyontárgy gazdasági tevékenység keretében történő átruházása során szerez. Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, tartós és rendszeres folytatása ellenérték fejében. (pl.VATERA)
Évi 32 ezer Ft fizetendő adóig (jövedelem 200.000,- Ft) nem kell az adót megfizetni utána, de amennyiben ezt meghaladja, úgy az adót nulla forinttól számítva kell megfizetni. Ezen kívül EHO fizetés is terheli.
Adózás rendje
2012. január 1-től az adózót jogtanácsos is képviselheti.
Az állandó meghatalmazott részére nem szabható ki bírság, valamint a képviselet megszűnését a meghatalmazott is bejelentheti.
A pénzügyi képviselőnek évenként igazolnia kell, hogy eljárhat a meghatalmazó ügyében.
2012. január 1-től a végelszámoló is bírságolható lesz.
A NAV-hoz kötelezően bejelentendő adatok:
- Tényleges üzletvezetés helye
- A zrt-nél az 50%-ot meghaladó, vagy minősített befolyással rendelkező részvényese nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), adóazonosító adatait
- Elektronikus bizonylatok őrzési helyét
- A NAV-hoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítendő adózó jegyzett tőkéjének összegét
- Független felek közötti készpénzes fizetést 2 millió Ft felett be kell jelenteni a NAV-nak.
- Munkaerő kölcsönzésnél a kölcsönvevőnek van bejelentési kötelezettsége. A magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a kölcsönadó nevét és azonosító adatait, a foglalkoztatás kezdetét és végét kell bejelentenie. A foglalkoztatás kezdetét legkésőbb aznap, a foglalkoztatás végét a kilépés utáni napon.
- Az eü. Szolgáltatási járadék bejelentése ezentúl a magánszemély nyilatkozata alapján lesz, ami végrehajtható okirat lesz
- A kapcsolt vállalkozói jogviszony megszűntének a bejelentése a megszűnést követő 15 napon belül
- Abban az esetben, ha valamely adózó visszalép az EVA hatálya alól, és elmulasztja az áfa nyilatkozatot megtenni, addig nem igényelhet vissza semmilyen összeget, amíg a bejelentést nem pótolja
Adószám felfüggesztése az alábbi esetekben 24/A és B §
- Azonnal törli az adószámot az állami adóhatóság, ha a bejelentett székhely nem valós, ha a képviselő nem lett bejelentve, valamint ha az adóhatóság az ellenőrzés során tudja meg, hogy a képviselő nem valós (pl. elhunyt)
- Az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy megfelelő levélszekrény hiánya miatt
- Az adózó a székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található
- Az adózó az adóhatósághoz teljesítendő bevallási és adófizetési kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, a felszólítás ellenére sem tesz eleget.
Az állami adóhatóság az adószám felfüggesztését vagy törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 napra a NAV honlapján közzé kell tenni.
Adóregisztrációs eljárás
Az állami adóhatóság a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságok adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja a bejelentett adatok és az állami adóhatóságnál nyilvántartott adatok egybevetésével, hogy fennál-e az adószám megállapításának valamely akadálya.
Az adószám kiadását megtagadja (a teljesség igénye nélkül) 24/C és E §
- Az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, Kft és Zrt esetében az 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező tagja vagy részvényese más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője vagy tagja olyan más társaságnak amely az adószám benyújtásának időpontjában 180 napon keresztül 15 millió forintot meghaladó nettó adótartozással rendelkezik………
- Vagy a fenti adótartozással rendelkező cég jogutód nélkül szűnt meg és a tagi vagy vezető tisztségviselői jogviszonya a felszámolást kezdőnapját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt
- Az adószámát az adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül más adózó adószámát törölte, feltéve, hogy a tagi vagy vezető tisztségviselői jogviszonya az adószám törlését kimondó határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik napon fennállt
Amennyiben az adószám kiadását 8 napon belül megtagadja az adóhatóság, akkor elutasítás elleni kimentési kérelemnek van helye. A kimentési kérelemnél az adózó feladata bizonyítani, hogy az elutasítás nem volt jogos. Amennyiben a kimentési kérelem eredményre vezet, az adóhatóság megadja az adószámot.
Amennyiben nem adja meg, a tagok egyetemlegesen felelnek a kötelezettségekért.
Az adószám kiadást követően 1 évig törölhető az adószám, ha később derül ki az ok.
Az adóhatóság az adószám kiadása előtt kockázatelemzési eljárást folytathat. Kérdőívet küldhet ki, és fokozott adóhatósági felügyeletet láthat el a cég felett.
Ez az állapot 1 évig állhat fenn, ami gyakoribb adóhatósági vizsgálattal jár, valamint kötelezően ellen kell jegyeztetni a bevallásokat (adótanácsadó, könyvvizsgáló).
Önellenőrzés: az adóhatósági eljárás megkezdését megelőző napig nyújtható be, ellenkező esetben az önellenőrzést az adóhatóság nem veszi figyelembe. Az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési lap benyújtásáig kell számolni.
Pótló bevallás: szintén az adóhatósági eljárás megkezdését megelőző napig lehet benyújtani.
A08-as és 58-as járulékbevalláson már nem kell szerepeltetni a magánnyugdíjpénztári kódokat, mert az adóhatóság ezzel már nem foglalkozik.
Késedelmes SZJA bevallás pótlására ezentúl november 20-ig lehet benyújtani bírság kiszabása nélkül. A magánszemélynek nyilatkoznia kell arról, hogy miért mulasztotta el beadni a bevallást az előírt határidőig. Az adóhatóságnak az igazolási kérelmet el kell fogadnia, ha a magánszemély igazolja, hogy külföldről származó jövedelme volt és ezt nem tudta határidőre.
A költségvetési támogatás kiutalási határideje:
- Felszámolás és végelszámolás esetén 60 nap
- Egyszerűsített felszámolás és végelszámolás esetén 45 nap
Az adóhatóság az SZJA túlfizetést március 1-ét követően utalja vissza.
A bankszámla nyitására kötelezett adózók bankkártyával csak az alábbiakat fizethetik:
- Eljárási illeték
- Végrehajtási letéti számlára eszközölt befizetés
A végrehajtott összegek szétbontása az esedékesség figyelembe vételével a következő sorrendben történik:
- SZJA
- Levont SZJA
- Levont járulék
- Minden egyéb
Az adóhatóság ezentúl az ellenőrzés megkezdéséről nem küld előzetes értesítést. Legjobb esetben megbízólevelet küld és akkor kezdődik az ellenőrzés.
Ezentúl az internetes és csomagküldő cégeknél is lesz próbavásárlás. Ilyen esetben a kiszállító lesz a hatósági tanú.
Lesz fel nem fedett próbavásárlás. Ilyen esetben az ellenőr nem fog bemutatkozni, később megküldi a próbavásárlásról a jegyzőkönyvet. Természetesen ha jogsértés van, ez szóba sem jöhet.
2012-től a hivatalos iratokat angol, német és francia nyelven is elfogadják, nem kell lefordíttatni.
Az adóhatósági vizsgálatoknál a rendezetlen iratokat kötelezően rendezni kell. Ellenkező esetben a rendezetlen számlák nettó értékének 50%-át szabják ki bírságként.
Az adóhatósági vizsgálatokhoz ezentúl a tanút is elő lehet vezettetni.
Az adóhatóságnál jelentkező túlfizetést ezentúl köztartozásra is át lehet vezetni. Az adóhatóság dönti el, hogy átvezeti-e, és erről határozatot hoz.
2012-től a végrehajtást nem kötelező felfüggeszteni a kérelmek elbírálásának idejére.
Iratmegőrzés (meg nem őrzés!) miatt 1 millió Ft bírságot szabhatnak ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése