Könyvelőirodai vezetők kártérítési felelőssége (új Ptk.)

Engedjék meg most nekem, hogy ne a saját tollammal ékeskedjek. Az Önadózó újság 2014/ 06. számában jelent meg dr. Szabó Tibor ügyvéd és adószakértő írása ebben a témában.  A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány gondolatot kiragadni ebből az írásból, mert úgy gondolom, hogy a könyvelőket érintő kártérítési felelősség nagyon fontos kérdés, és minden szakmabelit foglalkoztat.

Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépése után különböző állásfoglalások láttak napvilágot a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségét illetően. A kérdés a betéti, a közkereseti, kft (esetleg Zrt) cégformában működő könyvelőiroda ügyvezetőit érinti.

A kártérítési felelősségnek a Ptk. Rendszerében alapvetően két fő alakzata van:

1. Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség (Ptk. Hatodik Könyv, Második Rész)

• A kötelezett késedelme 
• A jogosult átvételi késedelme 
• Hibás teljesítés (kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás, jogszavatosság) 
• A teljesítés lehetetlenné válása 
• A teljesítés megtagadása 
• Jognyilatkozat tételének elmulasztása 

A könyvelőirodák polgári jogi kártérítési felelőssége mindig valamilyen szolgáltatási mulasztáshoz, hibához kapcsolódik. Jellemzően késve nyújtanak be egy bevallást, ami miatt az adóhatóság bírságot szab ki a könyvelt cégre, amely aztán a kártérítést áthárítja a könyvelő irodára (szerződés alapján!) Ez a Ptk. Rendszerében szerződésszegéssel okozott kárnak minősül, amelyért a könyvelőiroda felel ugyan, de a Ptk. Szerint itt már nem felel a könyvelőiroda vezető tisztségviselője. Lényegében a könyvelőiroda vezető tisztségviselőit a Ptk. Új felelősségi szabályai a gyakorlatban nem érintik.

Mindenképpen ki kell emelni, hogy a könyvelőirodával szemben a szerződésszegésért érvényesített kárfelelősség a könyvelőiroda és a vezető tisztségviselő viszonyában megalapozhatja a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét. Ez viszont nem új szabály, ez eddig is így volt.

A könyvelőiroda által a munkavállalójának okozott károkért (pl. üzemi balesetből eredő követelés) sem felel a könyvelőiroda vezető tisztségviselője. A munkaviszonyból eredő követelésekre nem a Ptk. hanem a Munka Törvénykönyve az irányadó, amely a vezető tisztségviselők kártérítési kötelezettségére rendelkezést nem tartalmaz.

A könyvelőiroda adótartozásáért sem felel személyesen a könyvelőiroda vezetője (kivéve felszámolás esetén). Az adókötelezettségek teljesítésére nem a Ptk., hanem az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség csak a polgári jogviszonyokon belül értelmezhető!

2. Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (Ptk. Hatodik Könyv, Negyedik Rész)

Ez a felelősségi alakzat a jogi személy vonatkozásában nem a rendes gazdasági tevékenységhez, sokkal inkább rendkívüli eseményekhez kapcsolódik. Ez is az üzleti tevékenység része. Ez a felelősség típus tekinthető a klasszikus kártérítési felelősségnek.

A vezető tisztségviselők kártérítési felelősségét a Ptk. Csak a szerződésen kívül okozott károk vonatkozásában állapítja meg, a szerződésszegéssel okozott károk vonatkozásában NEM!

A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelőssége

6:541.§ Felelősség a vezető tisztségviselője károkozásáért Ha a jogi személy vezető tisztségviselője a jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. 

A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni kártérítési felelőssége az alábbiakban jellemezhető: 

• A károkozó magatartást maga a jogi személy (pl. bt, kft) tanúsítja, vagy az alkalmazottja, vagy a vezető tisztségviselője útján 
• Ez a károkozás azonban mindig rendkívüli eseményhez kapcsolódik, vagy annak képében jelenik meg 
• A károsult nem a szerződő partner, hanem mindig egy rajtuk kívülálló személy (járókelő, parkoló autó tulajdonosa, szomszéd stb). Természetesen nemcsak magánszemély, hanem jogi személy is lehet. 

Környezetvédelmi szabályszegések 

Tipikus esetkör lehet a környezetvédelmi vagy biztonsági mulasztás. A cég környezetszennyező tevékenységéből a telephelye hatókörében levő ingatlanokban, javakban bekövetkezett károkra már a Ptk. Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni, amelyért tehát már fennállhat a vezető tisztségviselők jogi személy melletti egyetemleges felelőssége. 

Ez a felelősség, bár nagyon fontos, de kevéssé jellemző egy könyvelő irodára. 

Munkavédelmi, építési, műszaki, biztonsági, tűzvédelmi szabályszegések 

Ezen szabályok megszegésével kívülálló természetes és jogi személyeknek okozott kárért szintén fennállhat a károkozó jogi személy vezető tisztségviselőjének felelőssége. Pl. ha egy építkezés toronydaruja összedől, és a járókelők, vagy a parkoló autók sérülést szenvednek, és a vizsgálat alapján a vezető tisztségviselőig visszavezethető a mulasztás, ez esetben az ő kártérítési felelőssége is fennáll. 

Ez a felelősségi szabály sem jellemzően a könyvelő irodákat érinti. 

Károkozás gazdasági tevékenység végzésével 

A jogi személy gazdasági tevékenységének mikénti végzésével is kárt okozhat. A gazdasági tevékenység végzésével okozott kár körében is csak akkor felel az érintett jogi személy vezető tisztségviselője, ha a károkozás a tisztségével összefüggésben van. Ilyen lehet például, ha a felszólítás, tiltakozás ellenére is megismétlődik az eset. Egyértelmű a felelősség, ha a vezető tisztségviselő utasítására történik az eset. Ilyen eset lehet például, ha a mezőgazdasági vállalkozás beleszánt a szomszédos termőföldbe, vagy kivágja a szomszédos erdőrészt. 

Épületkárok, csúszásmentesítés elmulasztása 

Az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárérét alapesetben az épület tulajdonosa a felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg. Ha az épület jogi személy tulajdonában áll, ilyen kár esetén fennállhat a vezető tisztségviselő mögöttes felelőssége. 

Bár nem jellemző, de ezek akár érinthetik a könyvelőirodákat. 

A harmadik személlyel szembeni felelősség esetkörei alapján a könyvelőiroda egyáltalán nem tartozik a veszélyeztetett tevékenységek közé, tehát a vezető tisztségviselők számára nem jelent gyakorlati veszélyt az új Ptk. Új felelősségi szabálya.

Nyári diákmunka

A diákmunka egész évben létezik, de igazán a nyári időszakban válik napi kérdéssé mind a munkáltatók, mind a munkát vállaló fiatalok körében. Alábbi cikkünkben néhány gondolat erejéig szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy áttekintjük a diákmunka vállalás szabályait. 

A diákmunka 

• munkaviszony, 
• egyszerűsített foglalkoztatás vagy 
• megbízási szerződés keretein belül végezhető tevékenység. 

1. Amennyiben munkaviszony keretein belül foglalkoztatnak, diákot, úgy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Ebben az esetben a munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre. 

A munkaszerződésnek mindazokat az elemeket tartalmaznia kell, amelyet egy felnőtt munkavállalóval kötött munkaszerződés előír: 

• munkavállalót alapbére és munkaköre 
• határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony végét, vagy annak a tényét, hogy a munkaviszony határozatlan időre jött létre 
• meg kell határozni a munkavállaló munkahelyét 

A munkaszerződés mellett a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót a napi munkaidőről, az egyéb juttatásokról, a bérfizetés gyakoriságáról és a kifizetés napjáról, a szabadság mértékéről és a kiadásának módjáról, a munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó felmondási szabályokról, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről. 

A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül és az összevont adóalap részeként adózik. 

Munkaviszony esetén a diákokat egyéb juttatások is megilletik, pont úgy, mint az egyéb munkavállalókat. Részesülhetnek a cafetéria elemek közül azokban is, melyek a béren kívüli juttatásnak minősülnek (Erzsébet utalvány, helyi utazási bérlet, Széchenyi Pihenő Kártya). 

 A korlátok betartása esetén a béren kívüli juttatások után az adófizetési kötelezettség a munkáltatót terheli. 

A diák munkavállalót is megilleti a munkába járás költségtérítése, mely alapján adómentesen a következőket tudja elszámolni: 

• az utazási bérlettel vagy utazási jeggyel történő elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet vagy jegy árát meg nem haladó értékben 
• költségtérítés címén a saját gépjárművel a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely közötti útra a kilométerenkénti 9 Ft 

A diákok körében közkedvelt foglalkoztatás, amikor egy iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben a diákok az iskolaszövetkezettel állnak munkaviszonyban, melyek kiközvetítik őket különböző munkákra. 

Ez annyiban sajátságos jogviszony, hogy ebben az esetben a diákok egyben hallgatói, tanulói jogviszonyban is vannak. 

Az iskolaszövetkezet és a diákok közötti jogviszony csak határozott időre létesíthető. 

A hallgatói jogviszony teljesítése érdekében a nappali tagozatos tanuló munkavégzési kötelezettsége nem kötődik a munkaszerződés megkötéséhez, például a munkaviszony kezdete sem a munkába lépés napja. 

2. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül végzett munka szintén munkaviszonynak minősül. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. 

A létesített munkaviszony alapján alapbérként a legalább a kötelező legkisebb minimálbér 85%-a (86.275 forint), valamint a garantált bérminimum esetén 87%-a jár (102.660 forint). 

A diáknak nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételét bevallania a személyi jövedelemadó bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg 2014-ben 4670 forint/foglalkoztatási nap. 

Amennyiben ezt az összeget a jövedelem meghaladja, úgy a mentesített keretösszeget meghaladó részt a személyi jövedelemadó bevallás 1. sorában bérjövedelemként kell feltüntetni és a hatályos jogszabály alapján adót kell utána fizetni. 

3. Megbízási szerződés keretében, önálló tevékenységként végzett diákmunka 

Természetesen nem csak munkaviszony keretében, hanem megbízási szerződéssel is végezhető diákmunka. Hátránya, hogy ebben az esetben nem adható a diáknak a munkába járásra tekintettel adómentes térítés, illetve egyéb béren kívüli juttatás. 

Az előnye lehet, hogy ebben az esetben lehetőség van költségelszámolásra. Költségelszámolás esetén a költséggel csökkentett bevétel lesz az adóköteles jövedelem. 

A diák a költségelszámolásra két módszer közül választhat: 

• Tételes költségelszámolás: ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tevékenységgel kapcsolatban felmerült összes költséget figyelembe vegye, akár a bevétel 100%-ig is. A jellemzően előforduló költségeket az Szja-törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Abban az esetben, ha a diáknak egy adóéven belül többféle tevékenységből származik jövedelme, a felmerült kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell kezelnie és a jövedelmeket is tevékenységenként kell megállapítania, azaz arra nincs mód, hogy az egyik tevékenység veszteségét a másik tevékenység nyereségével szemben elszámolja. 
• 10%-os költségátalány elszámolása: ebben az esetben a bevételből igazolás nélkül levonható 10% költséghányad, és a bevétel megmaradt 90%-a minősül jövedelemnek. 

Fontos szabály, hogy a kétféle költségelszámolási szabály közül az adóéven belül csak az egyik választható. 

Azonban ha év közben a 10%-os költséghányadot választotta, de év végén mégis szeretné a tételes költség elszámolást alkalmazni, úgy azt a személyi jövedelemadó bevallásában megteheti. 

Fordított esetben mindez nem igaz, vagyis amennyiben év közben a tételes költségelszámolást választotta, úgy év végével sem térhet át a 10%-os költséghányad alkalmazására.

Akár 2 milliós támogatás munkanélkülieknek

Az álláskeresőket a kormány jelenleg többféleképpen is támogatja. 

1. 2014-ben is van munkakeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás. A támogatottak körébe tartoznak a mezőgazdasági őstermelők is. A támogatás egy teljes egészében vissza nem térítendő támogatás, mely maximálisan 2 millió forint lehet. 
2. Maximálisan 6 hónapra adható, havonta a legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, ami jelen esetben 101 ezer 500 forint havonta. Ha olyan gazdasági társaságban keletkezik a munkahely, amely már működő társaság, akkor ezt a támogatási formát nem lehet igényelni. 
3. Szaktanácsadás is lehet a vállalkozás indulásakor, melynek értéke maximum 50 ezer forint lehet. 

A 2 millió forintos támogatásra való pályázatot 2014. április 1-től lehet benyújtani 2014. november 30-ig. A pályázatot postán kell feladni a Munkaügyi Központ számára. A másik két támogatás igénylésének benyújtására már 2014 márciusától lehet pályázni, szintén 2014. november 30-ig.

A pályázó akár mindhárom támogatásra adhat be pályázatot. A támogatást együtt és külön-külön is igényelheti. Kombinált igénylés esetén az igénylést, vagyis a támogatási kérelmet és a pályázatot egyidejűleg kell benyújtani a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ részére. 

További információért kattintson ide!>>>

Szakmai elismerés a Gold Accountant Plus Kft. számára

Örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Gold Accountant Plus Kft. a Minőségi Könyvelők Klubja Egyesület tagja lett.

A tagság amellett, hogy rendkívül nagy szakmai elismerés számunkra, ügyfeleinket arról biztosítja, hogy könyvelői irodánk minőségi szolgáltatásokkal, kiválóan képzett, hozzáértő kollégákkal áll rendelkezésükre.

A Minőségi Könyvelők Klubját 2009. október 21-én alapította 25 pénzügyi/számviteli szakember. 2010. május 28-án, elsősorban a jogi háttér rendezése, másrészt a taglétszám növekedése miatt a Minőségi Könyvelők Klubja Egyesületté alakult, és a Pest Megyei Bíróság TE – 5866 szám alatt bejegyezte a szervezetet.

A szervezet céljai:

• Fellépés a „kontár” könyvelők ellen 
• Szakmai segítségnyújtás 
• Minden vállalkozó legyen cégvezető! 

A Minőségi Könyvelők Klubja Egyesületről bővebben itt olvashat! Kattintson!>>>

A területi kamarák honlapja, címe, bankszámlaszáma és telefonszáma

Közeledik az újabb kamarai hozzájárulás fizetésének határideje: 2014. március 31. Részleteket korábbi bejegyzésünkben olvashat. Kattintson ide!>>>

Bejegyzésünkben a területi kamarák elérhetőségét és bankszámlaszámát gyűjtöttük össze:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
www.bkik.hu
Elektronikus levelezési cím: fotitkar@bkik.hu Telefon: +36 1 488-2000
Bankszámlaszám: 10102086-02614500-02003005

Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara
6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.
www.bkmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: bkmkik@mail.datanet.hu Telefon: +36 76 501-500
Bankszámlaszám: 10915008-00000009-21320005

Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara
5600 Békéscsaba,Penza lpt.5.
www.bmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: bmkik@bmkik.hu Telefon: +36 66 324-976
Bankszámlaszám: 10402609-49545356-50571085


Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara
3525 Miskolc, Szentpáli u. 1.
www.bokik.hu
Elektronikus levelezési cím: bokik@bokik.hu Telefon: +36 46 501-090
Bankszámlaszám: 10102718-01680500-02003001


Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara
6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.
www.csmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: info@csmkik.hu Telefon: +36 62 426-343
Bankszámlaszám: 10918001-00000010-56060217


Dunaújvárosi megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamara
2400 Dunaújváros, Latinovits Z. u. 10.
www.dkik.hu
Elektronikus levelezési cím: dkik@dkik.hu Telefon: +36 25 502-060
Bankszámlaszám: 10102969-38693400-01000008


Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara
8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.
www.fmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: ugyfelszolgalat@fmkik.hu Telefon: +36 22 510-310
Bankszámlaszám: 10918001-00000008-21120105


Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara
9021 Győr, Szent István út 10/A
www.gymskik.hu
Elektronikus levelezési cím: kamreg@gymskik.hu Telefon: +36 96 520-200
Bankszámlaszám: 10300002-33214690-70903285


Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara
4025 Debrecen, Petőfi tér 10.
www.hbkik.hu
Elektronikus levelezési cím: hbkik@hbkik.hu Telefon: +36 52 500-710
Bankszámlaszám: 10300002-34611849-49020102


Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara
3300 Eger, Faiskola út 15.
www.hkik.hu
Elektronikus levelezési cím: regisztracio@hkik.hu Telefon: +36 36 429-612
Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023


Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara
5000 Szolnok, Verseghy park 8.
www.jnszmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: kamara@jnszmkik.hu Telefon: +36 56 510-610
Bankszámlaszám: 10800014-90000006-13082832


Komárom-Esztergom megye Kereskedelmi és Iparkamara
2800 Tatabánya, Fő tér 36.
www.kemkik.hu
Elektronikus levelezési cím: kemkik@kemkik.hu Telefon: +36 34 513-010
Bankszámlaszám: 12028003-00255243-00500000


Nagykanizsa megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamara
8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 1.
www.nakkik.hu
Elektronikus levelezési cím: nakkik@nakkik.hu Telefon: +36 93 516-670
Bankszámlaszám: 14100134-12287549-13000004


Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara
3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/a.
www.nkik.hu
Elektronikus levelezési cím: nkik@nkik.hu Telefon: +36 32 520-860
Bankszámlaszám: 10103726-01000500-01003004


Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
7625 Pécs, Majorossy u. 36.
www.pbkik.hu
Elektronikus levelezési cím: regisztracio@pbkik.hu Telefon: +36 72 507-148
Bankszámlaszám: 10300002 - 24617019 - 70073285


Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara
1056 Budapest, Váci u. 40.
www.pmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: regisztracio@pmkik.hu Telefon: +36 1 317-7666
Bankszámlaszám: 10102086-11571302-12000007


Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara
7400 Kaposvár, Anna u. 6.I.em.
www.skik.hu
Elektronikus levelezési cím: skik@skik.hu Telefon: +36 82 501-000
Bankszámlaszám: 12072514-00184810-00300005

Sopron megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamara
9400 Sopron, Deák tér 14.
www.svkik.hu
Elektronikus levelezési cím: titkarsag@sopronikamara.hu Telefon: +36 99 523-570
Bankszámlaszám: 11737083-20124300


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.
www.szabkam.hu
Elektronikus levelezési cím: info@szabkam.hu Telefon: +36 42 311-544
Bankszámlaszám: 12042809-00167914-00200002


Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara
7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25.
www.tmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: kamara@tmkik.hu Telefon: +36 74 411-661
Bankszámlaszám: 10700237-02051404-52000001


Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara
8200 Veszprém, Budapest út 3.
www.veszpremikamara.hu
Elektronikus levelezési cím: vkik@veszpremikamara.hu Telefon: +36 88 429-008
Bankszámlaszám: 73200189-11020260

Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara
9700 Szombathely, Honvéd tér 2.
www.vmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: regisztracio@vmkik.hu Telefon: +36 94 506-640
Bankszámlaszám: 11747006-20222972


Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara
8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24
www.zmkik.hu
Elektronikus levelezési cím: zmkik@zmkik.hu Telefon: +36 92 550-514
Bankszámlaszám: 11749008-20186162

Forrás

Új számlázási szabályok 2014. július 1-től (időszaki „folyamatos” elszámolású ügyletek) - 2. rész

A cikk első részét itt olvashatja.

Cikkünk első részében azt taglaltuk, hogy az új számlázási szabályok mely esetben változnak, illetve melyek azok a szabályozások és tevékenységek, melyeknél nem kell alkalmaznunk az új módszert. 

Fontosnak tartjuk, hogy az időszakos elszámolás szabályairól egy kicsit többet beszéljünk, sok esetben akár példákkal mutassuk be a június 30-a után alkalmazandó, időszakos elszámolás szabályait. 

Nézzük meg pontokba szedve, mik az új szabályozás következményei: 

• A számlán a teljesítés időpontja nem fog megegyezni a fizetési határidővel. A teljesítés időpontja fő szabályként az elszámolási időszak utolsó napja lesz 
• A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani. 
• Amennyiben az adott időszakra vonatkozó elszámolást a bevallás benyújtását követően végzik el, akkor csak önellenőrzéssel tudják az adót bevallani. Például egy szeptemberi teljesítésről decemberben állítanak ki számlát, a szeptemberi bevallást önellenőrizni kell. A teljesítés dátuma szeptember 30. 

Az új szabályok alapján megváltoznak az előleg fizetési szabályok ezeknél az ügyleteknél. Nézzük, mikor kell előleg számlát kiállítani és mely fizetés nem minősül előlegnek: 

• A teljesítési időpont előtt átvett (jóváírt) ellenértékrészről előleg számlát kell kiállítani (adóbevallásban bevallani). Ezt a szabály akkor alkalmazzuk, ha a felek erről előzetesen megállapodtak és a pénzösszeg valóban befolyt. Lássunk egy példát: az elszámolási időszak augusztus 1-től augusztus 31-ig tart. A megállapodás alapján augusztus 15-ig 30% ellenérték esedékes, valamint a maradék 70% szeptember 15-ig esedékes. A 30% díj augusztus 15-vel teljesítésre kerül. Ebben az esetben augusztus 15-vel a befolyt 30%-ról előleg számlát kell kiállítani, valamint augusztus 31-vel a maradék 70%-ról végszámlát kell kiállítani. Mind a két tétel az augusztusi bevallásban fog szerepelni. 
• Abban az esetben ha a teljes ellenértéket előre megfizetik, és az a felek megállapodása alapján esedékes is, a megfizetés napjával a teljes összegről előleg számlát kell kiállítani, majd a teljesítés napjával (időszak utolsó napja) nullás végszámlát kell kiállítani. A törvény lehetőséget ad arra, hogy nullás végszámla kiállítása helyett az előleg kivezetése megtörténjen. 
• Abban az esetben, ha a felek külön nem állapodnak meg az előre fizetésről, de a partner előre utal, szóban sem jön az előleg számla kiállítása, valamint az áfa fizetése sem. Például kiállítunk egy számlát augusztus 15-vel, szeptember 30-i teljesítésről (időszak szeptember hónap), október 10-i pénzügyi teljesítésre. Az ügyfél már augusztus hónapban elutalja az összeget, de a szerződés nem tartalmaz az előre utalásról megállapodást a felek között. Ebben az esetben a szeptemberi adóbevallásban szerepeltetjük a fizetendő adót, előleg számlát nem állítunk ki!!! 

Az új rendelkezések hatálybalépése és az átmeneti rendelkezések 

Azoknál az elszámolási időszakoknál alkalmazzuk, ahol a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is június 30-a utánra esik. 

Nézzünk néhány példát: 

1. Az elszámolási időszak 2014. június 15 – 2014. július 15. A teljesítési időpont a fizetési esedékesség időpontja. A régi szabályt alkalmazzuk, hisz az új rendelkezés alkalmazásához az egyik feltétel (a teljes elszámolási időszak június 30-a utáni) nem teljesül. 
2. Az elszámolási időszak 2014. január 01 – 2014. december 31. Ebben az esetben is a régi szabályt alkalmazzuk, függetlenül attól, hogy a számlát mikor állítjuk ki. 
3. Előfordulhat, hogy két adófizetési kötelezettsége is keletkezik az adózónak az átmeneti időszak alatt. Nézzünk egy példát: 2014. június havi könyvelési díjról 2014. július 15-i teljesítéssel és fizetési határidővel állít ki számlát. Ez így helyes, hisz az elszámolási időszak még július 01-e előtti. 2014. július havi könyvelési díjról 2014. július 31-e teljesítéssel, 2014. augusztus 15-i fizetési határidővel állítja ki a számlát. Ez is helyes így, hisz a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is június 30-át követő időpontra esik. Így 2014. július hónapban a számlát kiállító vállalkozónak két számla után kell adót vallania és fizetnie. 

Nézzük, hogy kell az időszak végi esetleges különbözeteket elszámolni: 

• Abban az esetben, ha különbözet rendezésével az ellenérték (ezzel együtt a fizetendő adó) csökken, önellenőrzés nélkül csökkenthető a tárgyidőszakban az adóalap 
• Abban az esetben, ha a különbözet rendezésével nő az ellenérték, úgy önellenőrzést kell végrehajtani. Megoldás lehet az ugyanazon ügylet során alkalmazandó két elszámolási időszak. Például havonta fix ellenértékkel számolnak (bérleti díj, jutalék), és év végével az aktuális adatokkal elszámolják az egész évet. Természetesen ehhez erről szóló megállapodás szükséges!

Új számlázási szabályok 2014. július 1-től (időszaki „folyamatos” elszámolású ügyletek) - 1. rész

2014. július 1-től lényeges változás lesz a számlázásban, mely az időszakos elszámolású ügyletek (eddig folyamatos teljesítés) teljesítési időpontját érinti lényegesen. 

A változás lényege, hogy a teljesítés időpontja július 1-e után már nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja. 

Az új teljesítési időpont alkalmazását csak azoknál az ügyleteknél kall alkalmazni, ahol a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is 2014. június 30-a utánra esik!!! 

Az új teljesítési időpont „használatához” két lényeges tényállásnak kell megfelelni: 

• ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt teljesítésektől függ az ellenérték 
• ha az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg (nem függ a tényleges teljesítéstől) 

Mint minden alól, ez alól is vannak kivételek. Az alábbi esetekben a törvény változása ellenére a teljesítési idő marad a régi, vagyis a teljesítés időpontja a fizetési határidő napja: 

• Ptk. Szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített ügyletek (pl. áram, gáz). A szolgáltatót minden esetben szerződéskötési kötelezettség terheli, valamint a felhasználó a díjat havonta utólag köteles megfizetni. A közszolgáltatási díjak továbbszámlázása ugyanígy történik abban az esetben, ha önálló tételként számlázzuk tovább. Abban az esetben, ha mellékszolgáltatásként számlázzuk (pl. bérleti díjat számlázunk és ugyanabban a számlában közüzemi díjat is számlázunk) a főszolgáltatás teljesítési időpontja lép életbe. 
• Telekommunikációs szolgáltatás (pl. telefon, internet) 
• Telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesített szolgáltatás, ha az alapszolgáltatással együtt kerül elszámolásra (pl. parkolási díj, autópálya matrica sms-ben) 

Az új szabályozás bevezetése mellett marad néhány szabály, mely 2014-től sem változik. 

1. Az időszaki elszámolást, vagyis az új szabályozást csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződő felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nem kötnek gyűjtőszámlás elszámolásra megállapodást, valamint nincs az adott időszakon belül fizikailag elkülöníthető teljesítésekről külön teljesítési igazolás. 

• Fő szabályként egy-egy elszámolási időszak nem lehet hosszabb, mint 12 hónap. Amennyiben mégis hosszabb az elszámolási időszak, mint 12 hónap, akkor a 12. hónap utolsó napja az egyik teljesítési időpont. 
• Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 1 hónapnál, amennyiben mégis hosszabb, úgy a hónap utolsó napja teljesítési időpontnak számít. 
• Külfölditől igénybevett szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél 

2. A gyűjtőszámla módszer sem változik 2014-ben. Abban az esetben alkalmazzuk, ha több teljesítési időpont van. Akkor bocsátunk ki gyűjtőszámlát, ha az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, illetve a rá vonatkozó bevallási időszakban ugyanannak a szervezetnek több, számlakibocsátására jogalapot teremtő ügyletet teljesít. (pl. minden nap szállítok pékárut, de csak kéthetente -havonta - számolok el. Az elszámolási időszak sosem lehet hosszabb, mint, a teljesítő bevallási gyakorisága. Gyűjtőszámlát csak a felek előzetes megállapodása esetében lehet csak kiállítani. Amennyiben nem kötnek gyűjtőszámla szerződést, de elszámolási időszakos fizetésben állapodnak meg, nem válik az elszámolás gyűjtőszámlás elszámolássá, hanem életbe lép a megváltozott teljesítési szabályozás alá eső időszakos elszámolás. A gyűjtőszámlában az összes ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. A számlán az áthárított adót forintban is fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy az egyéb adatok más pénznemben vannak feltüntetve.

A cikk második részét itt olvashatja.