Nyári diákmunka

A diákmunka egész évben létezik, de igazán a nyári időszakban válik napi kérdéssé mind a munkáltatók, mind a munkát vállaló fiatalok körében. Alábbi cikkünkben néhány gondolat erejéig szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy áttekintjük a diákmunka vállalás szabályait. 

A diákmunka 

• munkaviszony, 
• egyszerűsített foglalkoztatás vagy 
• megbízási szerződés keretein belül végezhető tevékenység. 

1. Amennyiben munkaviszony keretein belül foglalkoztatnak, diákot, úgy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Ebben az esetben a munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre. 

A munkaszerződésnek mindazokat az elemeket tartalmaznia kell, amelyet egy felnőtt munkavállalóval kötött munkaszerződés előír: 

• munkavállalót alapbére és munkaköre 
• határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony végét, vagy annak a tényét, hogy a munkaviszony határozatlan időre jött létre 
• meg kell határozni a munkavállaló munkahelyét 

A munkaszerződés mellett a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalót a napi munkaidőről, az egyéb juttatásokról, a bérfizetés gyakoriságáról és a kifizetés napjáról, a szabadság mértékéről és a kiadásának módjáról, a munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó felmondási szabályokról, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről. 

A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül és az összevont adóalap részeként adózik. 

Munkaviszony esetén a diákokat egyéb juttatások is megilletik, pont úgy, mint az egyéb munkavállalókat. Részesülhetnek a cafetéria elemek közül azokban is, melyek a béren kívüli juttatásnak minősülnek (Erzsébet utalvány, helyi utazási bérlet, Széchenyi Pihenő Kártya). 

 A korlátok betartása esetén a béren kívüli juttatások után az adófizetési kötelezettség a munkáltatót terheli. 

A diák munkavállalót is megilleti a munkába járás költségtérítése, mely alapján adómentesen a következőket tudja elszámolni: 

• az utazási bérlettel vagy utazási jeggyel történő elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet vagy jegy árát meg nem haladó értékben 
• költségtérítés címén a saját gépjárművel a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely közötti útra a kilométerenkénti 9 Ft 

A diákok körében közkedvelt foglalkoztatás, amikor egy iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ebben az esetben a diákok az iskolaszövetkezettel állnak munkaviszonyban, melyek kiközvetítik őket különböző munkákra. 

Ez annyiban sajátságos jogviszony, hogy ebben az esetben a diákok egyben hallgatói, tanulói jogviszonyban is vannak. 

Az iskolaszövetkezet és a diákok közötti jogviszony csak határozott időre létesíthető. 

A hallgatói jogviszony teljesítése érdekében a nappali tagozatos tanuló munkavégzési kötelezettsége nem kötődik a munkaszerződés megkötéséhez, például a munkaviszony kezdete sem a munkába lépés napja. 

2. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül végzett munka szintén munkaviszonynak minősül. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. 

A létesített munkaviszony alapján alapbérként a legalább a kötelező legkisebb minimálbér 85%-a (86.275 forint), valamint a garantált bérminimum esetén 87%-a jár (102.660 forint). 

A diáknak nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételét bevallania a személyi jövedelemadó bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg 2014-ben 4670 forint/foglalkoztatási nap. 

Amennyiben ezt az összeget a jövedelem meghaladja, úgy a mentesített keretösszeget meghaladó részt a személyi jövedelemadó bevallás 1. sorában bérjövedelemként kell feltüntetni és a hatályos jogszabály alapján adót kell utána fizetni. 

3. Megbízási szerződés keretében, önálló tevékenységként végzett diákmunka 

Természetesen nem csak munkaviszony keretében, hanem megbízási szerződéssel is végezhető diákmunka. Hátránya, hogy ebben az esetben nem adható a diáknak a munkába járásra tekintettel adómentes térítés, illetve egyéb béren kívüli juttatás. 

Az előnye lehet, hogy ebben az esetben lehetőség van költségelszámolásra. Költségelszámolás esetén a költséggel csökkentett bevétel lesz az adóköteles jövedelem. 

A diák a költségelszámolásra két módszer közül választhat: 

• Tételes költségelszámolás: ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tevékenységgel kapcsolatban felmerült összes költséget figyelembe vegye, akár a bevétel 100%-ig is. A jellemzően előforduló költségeket az Szja-törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Abban az esetben, ha a diáknak egy adóéven belül többféle tevékenységből származik jövedelme, a felmerült kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell kezelnie és a jövedelmeket is tevékenységenként kell megállapítania, azaz arra nincs mód, hogy az egyik tevékenység veszteségét a másik tevékenység nyereségével szemben elszámolja. 
• 10%-os költségátalány elszámolása: ebben az esetben a bevételből igazolás nélkül levonható 10% költséghányad, és a bevétel megmaradt 90%-a minősül jövedelemnek. 

Fontos szabály, hogy a kétféle költségelszámolási szabály közül az adóéven belül csak az egyik választható. 

Azonban ha év közben a 10%-os költséghányadot választotta, de év végén mégis szeretné a tételes költség elszámolást alkalmazni, úgy azt a személyi jövedelemadó bevallásában megteheti. 

Fordított esetben mindez nem igaz, vagyis amennyiben év közben a tételes költségelszámolást választotta, úgy év végével sem térhet át a 10%-os költséghányad alkalmazására.