Számviteli szabályzatok

A 2000. évi C. törvény a számvitelről 14.§ (3-5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a gazdálkodóknak ki kell alakítani és írásba kell foglalnia az adottságainak megfelelő számviteli politikát.

A számviteli politika keretein belül írásban kell rögzíteni az e törvény által előírt szabályzatokat:

-         számviteli politika

-         bizonylati rend

-         értékelési szabályzat

-         leltározási szabályzat

-         selejtezési szabályzat

-         számlarend

-         pénzkezelési szabályzat

A számviteli szabályzatokat csak azoknak a gazdálkodóknak kell elkészíteniük, akik a számviteli törvény hatálya alá tartoznak.

A számvitelről szóló törvény alapján mentesülnek a számviteli szabályzatok készítése alól:

-         mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozás

-         minden egyéb vállalkozó, aki nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá

A szabályzatok elkészítéséért, valamint azok módosításáért a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy a felelős. Nem a könyvelő! Ezt a hivatkozott törvény 14. § (12) bekezdése írja elő.

A számviteli szabályzatokat az alábbi határidők betartásával kell elkészíteni (14. § (11) bekezdés:

-         újonnan alakult gazdasági társaság esetében az alakulástól számított 90 napon belül

-         számviteli törvény változása esetén a változásokat 90 napon belül át kell vezetni a szabályzatokon, vagyis módosítani kell azokat

2016. január 1-től olyan mértékű változások léptek életbe a Számviteli Törvény vonatkozásában, hogy azt minden cégnek figyelembe kell vennie. Eddig elégséges volt minden év elején az előző évre vonatkozó szabályzatokat frissíteni, pusztán a változásokat átvezetni a már kész szabályzatokon.

2016. január 1-től a változások átvezetése már nem elégséges, illetve nem is lehetséges. Szükségessé vált a szabályzatok teljes körű újratervezése és elkészítése, figyelembe véve a 2016-tól érvényes Számviteli Törvény új előírásait.

A számviteli szabályzatok megsértéséért az Art. és a Btk. szabályai szerinti kell felelni egy esetleges erre irányuló ellenőrzés során (170. § (1-2) bekezdés:

-         az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 200 – 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki

-         a Btk. 403. § (1) bekezdése alapján a számvitel rendjének megsértése miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a felelős személy

Cégünk rövid határidő vállalása mellett elkészíti cégre adaptált szabályzatait, de lehetőséget adunk arra is, hogy az általunk rendelkezésre bocsájtott szabályzat minta lapján Önök készítsék el a megfelelően kialakított saját szabályzatukat.

Az általunk elkészített szabályzatokat minden évben a törvényi változásoknak megfelelően frissítjük (megrendelés alapján).

Személyre szabott ajánlatunkért keressen minket az alábbi elérhetőségen.

Milyen év végi feladatok terhelik a könyvelőket, gazdasági társaságokat? 2. rész

Cikkünk második részében a különböző, december hónapot terhelő bejelentési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani.

Írásunk nem tartalmazza az összes adónemre és adózási formára vonatkozó információt, igyekeztünk a legnépszerűbb és leggyakoribb adókra figyelni.

·        Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA): e törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20-ig jelentkezhetnek be. A bejelentést az adózó december 20-ig minden következmény nélkül írásban vissza is vonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő! Amennyiben az adóalany a következő adóévben nem kíván az eva szerint adózni, azt szintén december 20-ig jelentheti be. Az EVA miatt a helyi adók tekintetében külön bejelentési kötelezettség nem terheli az adózót. A bejelentést nem kötelező minden évben megismételni, az adóhatóság az adózót továbbra is adóalanyként tartja nyilván.

·        Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): a KATA hatálya alá év közben is be lehet jelentkezni, ezért ennél az adónemnél nem döntő fontosságú a december hónap, de érdemes megemlítenünk. Működő vállalkozások esetében az adóalanyiság a választást követő hónap első napjával jön létre, vagyis aki 2017. január 1-től e törvény hatálya alatt kíván adózni, december 31-ig teheti meg a bejelentést. Kezdő vállalkozások esetében, az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell ezt a bejelentést is megtenni. A bejelentésben nyilatkozni kell a vállalkozásban közreműködő kisadózó adatairól, valamint arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül, vagy sem. Amennyiben a helyi adó (iparűzési adó) tekintetében is a KATA-ra vonatkozó egyszerűsített adóalap megállapítást szeretnék választani, ne feledjék, hogy az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. A KATA értékhatára várhatóan 2017-ben a duplájára, 12 millió forintra emelkedik.

·        Kisvállalati adó (KIVA): újonnan alakuló cégeknél a KIVA alanyiság a cég megalakulásával jön létre, mely tényt 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A 30 napos határidő jogvesztő! Működő vállalkozások év közben is beléphetnek a KIVA hatálya alá. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az adózó a KIVA választását a bejelentéstől számított 30 napon belül jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja. A 30 napos határidő ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megemlíteni, hogy saját elhatározásból történő kilépést a KIVA alól (következő évre vonatkozóan) december 1-jétől december 20-ig teheti meg. A határidő elmulasztása ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a helyi adó tekintetében is az egyszerűsített adóalap megállapítást kívánják alkalmazni, az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van.

·        Alanyi adómentesség választása: amennyiben az adózó a következő adóévben az alanyi adómentességet szeretné választani, a választását december 31-ig meg kell tennie. Alanyi adómentességet az az adózó választhat, akinek az előző adóévben a nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió forintot. (2017-ben az alanyi adómentesség értékhatára várhatóan 8 millió forintra emelkedik) Abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 milliós (8 milliós) értékhatárt, ki kell lépni az adó hatálya alól, és a következő két évben nem választhatja. Amennyiben az adóalany saját döntése alapján lép ki az adózási mód alól, a következő évben egy újabb bejelentéssel újra beléphet. A 2017-re várható változások alapján az az adózó is választhatja majd 2017-től az alanyi adómentességet, aki 2016-ban ugyan meghaladta a 6 milliós értékhatárt, de nem lépte túl a 8 milliós várható értékhatárt. Az a vállalkozó, aki a megelőző két évben az értékhatár átlépése miatt nem választhatta az alanyi áfa mentességet, de nem lépte át a két évben a 8 milliós értékhatárt, újra beléphet az alanyi mentes vállalkozók körébe.

·        Ingatlan bérbeadás áfa kötelezettsége: Az ingatlan bérbeadás főszabályként a tevékenység egyéb sajátos jellegére való tekintettel adómentes szolgáltatás. Az adóalany élhet választási jogával és adókötelessé teheti ingatlan bérbeadási tevékenységét (még a lakóingatlan bérbeadást is). Ebben az esetben a bejelentési kötelezettségét a következő adóévre tekintettel szintén december hónapban kell megtennie. Amennyiben az adózó az adókötelessé tételt választotta, attól 5 naptári éven keresztül nem térhet el.

·        Viszonteladói tevékenység: a viszonteladói tevékenységre az áfa törvény XVI/2-es alfejezete szerinti különös szabályok vonatkoznak. Ez az úgynevezett árrés szerinti adózás. (akár egyedi akár globális nyilvántartás vezetése esetén) Ennek az adózási módnak a következő adóévre választását is december 20-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak, viszont a bejelentésünk egészen addig él, míg egyéb adózási mód választásáról nem nyilatkozunk. Abban az esetben is bejelentési kötelezettségünk van, ha az erre a tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályokat nem akarjuk alkalmazni, például alanyi adómentességet választunk. A különös szabályoktól eltérő adózási mód választásától a választást követő két naptári év végéig nem térhetünk el.

·        Pénzforgalmi elszámolás: az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását és megszűnését is be kell jelentenie az adóhatóságnak. Újonnan alakuló vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, az adóhatósági bejelentkezésekor kell erről nyilatkoznia. Működő vállalkozás esetében a választást csak teljes adóévre tehető meg, vagyis december hónapban kell a bejelentést megtenni ahhoz, hogy a következő év január 1-től alkalmazni tudja az adózó.

·        Átalányadózás: az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a feltételek megléte esetén választhatja az átalányadózást is. Az átalányadózás választásáról a kezdő vállalkozó a bejelentkezésekor nyilatkozik. Működő vállalkozás az adóévről benyújtandó adóbevallásában (február 25.) nyilatkozik az adózási mód választásáról vagy megszűnéséről.

Az év végi feltöltési kötelezettségről előző cikkünkben olvashat

Milyen év végi feladatok terhelik a könyvelőket, gazdasági társaságokat? 1. rész

Lassan közeledik az év vége, ami a gazdasági társaságokra és a könyvelőkre is nagy megterhelést ró.

Egyik kiemelkedő feladat az adók feltöltési kötelezettsége, melynek a határideje 2016. december 20-a. 

Viszont a december nem csak ezt a feladatot tartogatja számunkra. Ebben a hónapban tehetjük meg különböző bejelentési kötelezettségeinket és bejelentési lehetőségeinket is.

Ebben a cikkben a feltöltési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani.

Nézzük mely adónemeknél és mikor kell a feltöltési kötelezettséget teljesítenünk:

·        Társasági adó: azokra a gazdasági társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, melyeknél az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel meghaladta a 100 millió forintot. A feltöltési kötelezettség során a várható adó összegére kell kiegészítenie a befizetett adót. Nagyon sokszor hallottam már a vállalkozótól, hogy 90%-ig kell az adót feltölteni. Ez nem így van. Az adót a várható adó 100%-ra fel kell tölteni. De: az adóhatóság májusban, amikor feldolgozza a bevallásokat, megnézi, hogy a feltöltési kötelezettséggel rendelkező cégek az adóévre bevallott társasági adó összeg legalább 90%-áig teljesítették-e a feltöltési kötelezettségüket december 20-ig. A hatóság abban az esetben bírságol, ha az adót nem töltötték fel 90%-ra, de abban az esetben is kiszabja a bírságot, ha ugyan a feltöltést maradéktalanul teljesítette a cég, de nem az előírt határidőre. A mulasztási bírság a befizetett előleg és az adó 90%-nak különbözete után 20%-ig szabható ki. A feltöltési kötelezettség tekintetében bevallási kötelezettség is terheli az adózót. A feltöltési kötelezettséget a 1601-es nyomtatványon kell bevallani. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a nyomtatványon csak a várható adó és a befizetett (havi vagy negyedéves) előlegek különbözetét szerepeltessék, mert a hatóság azt az összeget könyveli fel a folyószámlára, ami a bevalláson szerepelni fog, és az adózótól pedig azt fogja behajtani.

·        Iparűzési adó: azokra a társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, amelyik vállalkozót a társasági adó feltöltési kötelezettség is terheli. Ebben az esetben is hasonlóan kell eljárni, mint a társasági adónál, az adót a várható adó összegére kell kiegészíteni, de itt is figyelembe kell venni az év közben már megfizetett előlegeket (március 15. és szeptember 15.) A feltöltési kötelezettség összegét be kell vallani, valamint meg is kell fizetni. Az iparűzési adó feltöltési kötelezettség nyomtatványát az alábbi linken tudják elérni: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ufo.do?_ID=2016-40

·        EVA: az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként adóelőleget fizet. Év végén az eva-s adózót is terheli a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a várható éves adó összegére ki kell egészíteni a már befizetett előlegeket. Ennél az adónemnél is a várható adó 100%-ra kell a feltöltést teljesíteni. Bár ennél az adónemnél a feltöltési kötelezettséghez nem társul bevallási kötelezettség, mégis nagyon fontos fizetési határidő a december 20-a.

·         Innovációs járulék: az innovációs járulék feltöltési kötelezettség 2012. december 1-től hatályos szabályozás. Ennek értelmében erre az adónemre is vonatkozik a december 20-i feltöltési kötelezettség, ami fizetési és bevallási kötelezettséget is jelent. A fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelemmel kell lenni az adóévben már megfizetett előlegek összegére is. Az innovációs járulék előleg fizetési kötelezettség annyiból tér el az egyéb adónemektől, hogy ennél az adónemnél az adóévre fizetendő utolsó negyedéves előleget, melynek a fizetési határideje január 20-a lenne, már most, december 20-val ki kell fizetni.  Az innovációs járulék feltöltési kötelezettségének összegét a 1601-es nyomtatványon kell bevallani.

·         Energiaellátók jövedelemadója: ez az adónem szűk vállalkozói réteget érint, de mivel ennek az adónak a feltöltési kötelezettsége is december 20-a, érdemes néhány szóban megemlíteni. A feltöltési kötelezettség azt az adóalanyt érinti, akinek az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Az adót a várható adó összegének 90%-ig kell feltölteni.

A különböző adónemek feltöltési kötelezettségének teljesítése csak az adózók és a könyvelők szoros együttműködése alapján tud létrejönni. Ahhoz, hogy a könyvelő a megfelelő adatot tudja bevallani, ismernie kell az adózó 2016-os adóévre még várható bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Egy könyvelő a legjobb esetben a novemberi állapotnak megfelelően tud számolni, ezért nagyon fontos, hogy az adózó a legjobb tudása szerint tájékoztassa a könyvelőt minden olyan adatról, mely az adó számításánál még várhatóan figyelembe vehető. 

Az év végi bejelentési kötelezettségekről ebben a cikkben olvashatnak.