Jogi kockázatok az elektronikus kereskedelem területén

A cikk összefoglalja azokat a jogi kockázatokat, amelyekkel egy webáruháznak számolnia kell akkor, amikor döntést hoz arról, hogy melyik jogi területen kezd először rendet rakni: előbb egy adatvédelmi auditot rendel, az általános szerződési feltételeket teszi rendbe, vagy épp esetleg az online marketing kampány jogi hátterét vizsgáltatja meg szakértővel.

I. Fogyasztóvédelmi jogi kitettség

A webáruházakat érintő, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogi kockázatok közül kiemelhetőek azok a bírságok, melyeket a webáruházaknak például a különböző tájékoztatási kötelezettségeik (cégbíróság feltüntetése, elállás jogára való figyelmeztetés, stb.) megszegése, az elállás jogának a fogyasztó részére történő biztosításával összefüggő szabálytalanságok miatt kell megfizetniük. Ezen a területen a leggyakoribb az, hogy első esetben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nem szab ki bírságot.

Abban a súlyosabbnak minősülő esetben, amikor már a szabálytalanság észlelésének első alkalmával is bírságot szab ki a hatóság, a leggyakoribb összeg 50.000-150.000,- Ft körül mozog. A bírság felső határa 500.000,- Ft, amely azonban ismételten kiszabható. A 100 millió forint nettó éves árbevétellel rendelkező cégek esetében a bírság összege ennél magasabb is lehet.

II. Versenyjog – a sötét ló

A versenyjog kicsit kilóg az itt felsorolt jogi kockázat típusok közül. A cégvezetők és egyéb döntéshozók nem érzékelik a veszély valódi mértékét. Gyakran, amikor egy reklámkampány szlogenjét egy céges ötletbörze keretein belül keresik, becsúsznak olyan megoldások is, hogy a "legolcsóbb és/vagy legjobb magyar webáruház". Ha nincs tapasztalt reklámügynökség vagy jogász a láthatáron, aki jelezze, hogy a felsőfokú jelző csak akkor használható, ha tételesen alátámasztható, hogy tényleg a legjobbak, vagy legolcsóbbak vagyunk az adott területen, akkor akár az előző évben elért nettó árbevétel 10%-át meghaladó bírságot is kaphatunk.

A Lidl-t azért bírságolták meg, mert nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a "hat éve a legjobb árak" állítás valóságtartalmát, míg az Aldinak abban támadtak nehézségei, hogy tényekkel támassza alá a "magyar minőség" szlogen használatának jogosultságát (a beszállítói kör túlnyomórészt magyar mivolta nem volt bizonyítható). A TOMI Kristály és a Camping teavaj azon bukott meg, hogy – nem bizonyítható módon – magyar termékként kerültek beállításra.

Szintén kockázati tényező, ha a kereskedők előnyös vásárlás hamis látszatát keltik az Interneten: mesterségesen felsrófolt ár után fiktív árengedményt alkalmaznak, és ezután a terméket az eredeti áron akciós termékként kínálják. A felárazás is versenyjogba ütköző magatartás.

A tisztességtelen piaci magatartási formák jogellenes mivolta nem ismert teljes mértékben a cégvezetők körében, pedig a Versenyhivatal piacmonitorozási hatásfoka meglehetősen magas, így hivatalból is sok eljárás indul. Ne feledkezzünk meg azokról az esetekről sem, amikor versenytársak egymás versenyjogi jogsértéseit észlelik és tesznek névtelen bejelentést egymás ellen a Versenyhivatalnál vagy a bíróságon.

III. Spam – kéretlen büntetések

Amikor elektronikus levél kampányt tervezünk, három jogterület rendelkezéseit is figyelembe kell vennünk. Az egyik az elektronikus levél címzettjeire vonatkozó ún. spam szabályozás, melynek elemei az elektronikus kereskedelemről szóló törvényben találhatók. Ez a törvény mondja meg, hogy hogyan építhetünk szabályosan egy email-cím adatbázist, hogy milyen jóváhagyásokat kell megszereznünk a természetes személyektől, illetve milyen szabályok vonatkoznak például a leiratkozásra.

A hatáskörrel rendelkező hatóság e körben a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. A bírság várható mértéke első esetben nagy valószínűséggel 0,- Ft, mert a hatóság ilyenkor a legtöbb esetben csak figyelmeztet. Súlyosabb esetben, vagy többszöri előfordulás esetén 50.000 – 200.000,- Ft bírságra számíthatunk, míg a bírság legmagasabb mértéke 500.000,- Ft.

Az elektronikus levélkampány során kiküldött e-mailek tartalmának jogszabályi megfelelőségét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálja és 15.000 - 500.000,- Ft között szabhat ki bírságot e tárgyban.

Érdekes módon a spam küldés kapcsán a legnagyobb bírságra az adatvédelmi fronton számíthatunk: amennyiben elmulasztjuk a címzett természetes személyek adatainak kezelését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelenteni, akár 10.000.000,-Ft bírságot is kaphatunk (az említett magas összeg tényleg csak a bírság felső határát jelenti, szinte elképzelhetetlen, hogy egy kisebb spamküldési szabálytalanság esetén ekkora összegű bírságot szabjanak ki).

Ehhez persze hozzátartozik, hogy idén a hatóság különböző tisztségviselőinek tájékoztatása alapján bírságolást még nem terveznek, így ez a kitettség jövőre válik valóssá.

IV. Online marketing: SEO, kamuprofilok és nyereményjátékok

Bizonyos online marketinges körökben az az általános nézet, hogy a keresőoptimalizálás és a különböző Facebook kampányok, nyereményjátékok területén nagy a jogbizonytalanság. Például tisztázatlan a kamuprofilokkal végrehajtott lájkolás, szavazás jogi háttere. Arra sem lehet egyértelmű válaszokat kapni, hogy melyik nyereményjáték-sorsolásnál kell közjegyzőnek jelen lennie és melyeknél nem.

Az ügyvéd, amikor ezeket a kérdéseket kapja, két megközelítést alkalmazhat: az egyik a teljesen szigorú és minden kockázattal számoló megoldás. Ha ezt a módszert követjük, akkor például a kamuprofilok esetén számos jogintézmény sérülésével számolhatunk.

Így akár csalásnak is minősíthetjük az ilyen szavazásokat, mivel a játékszervezőt tévedésbe ejtjük és kárt is okozunk neki (a nyereménytárgyat ki kell adni a kamu profilok segítségével győztesnek kihozott pályázónak is néha). A tisztességtelen keresőoptimalizálási megoldások pedig nagy valószínűséggel tisztességtelen piaci magatartásnak minősülnének a Versenyhivatal megítélése szerint és ott jelentős bírságokkal is számolhatunk.

A másik jogászi megközelítés, hogy ezeket a kockázatokat elhanyagolható mértékűnek minősítjük és ténylegesen csak azzal a kockázattal számolunk, hogy például a Facebook minden előzetes figyelmeztetés nélkül törli vagy felfüggeszti a kamuprofilt, illetve az illetéktelenül létrehozott oldalt. A második típusú megközelítést alátámaszthatja az, hogy a jogalkalmazó szervek meglehetősen idegenkednek a témától és az is, hogy ezekben az esetekben az üzemeltető sokszor külföldi illetőségű gazdálkodó szervezet.

V. Adatvédelmi jog

Az egyik legérdekesebb jogi terület az adatvédelem. A 2011. december 31-ig regnáló adatvédelmi biztosok PR-érzékenysége, valamint a média jelentős figyelme magas láthatósági szintet hozott ennek a területnek. Azonban bírságokra egészen idén január 1-jéig nem kellett és nem is lehetett számítani adatvédelmi jogsértés esetén. A helyzet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrejöttével és az új szabályozás bevezetésével gyökeresen megváltozott.

A kiszabható bírság maximális mértéke 10 millió Ft lett és létrejött az a hivatali apparátus is, amely képes lesz az országban folyó nagy volumenű adatkezelések ellenőrzésére. Azt is fontos kiemelni, hogy bár az új hatóság elnöke és számos vezetője is már megerősítette, hogy az első működési évük végéig, azaz idén december 31-ig csak kivételes esetben fognak bírságolni, nincs két hete, hogy napvilágot láttak az első, milliós bírságot kiszabó anonimizált határozatok a Hatóság honlapján. További információ a határozatokról itt olvasható.

Az adatvédelmi területen - többek között - az alábbiakra kell figyelni:

• mindennemű adatkezelést csak törvény felhatalmazása vagy a jogosult felhatalmazása birtokában lehet végezni és figyelemmel kell lenni az adatkezelés célhoz kötöttségének követelményére is,
• adatkezeléseinket néhány kivételtől eltekintve be kell jelentenünk a hatóságnak,
• meghatározott esetekben adatvédelmi felelőst kell kinevezni a szervezeteknél és adatvédelmi politikát, szabályzatokat kell kidolgozni egyes külön tevékenységekre is.

VI. Szerzői jog

Még ha egy webáruház vezetője ezt nem is látja így jogi megközelítésben, a szerzői jog akkor is áthatja áruházának működését. Itt elég csak arra gondolni, hogy a webáruház működésének alapját képező számítógépes rendszer meghatározó eleme egy vagy több szoftver, illetve az irodai munkához használt üzleti szoftverek is jelentős szerepet játszanak a szervezet működésében.

Az áruház weboldalának számos eleme is szerzői műnek minősül (pl. grafikák, zenék, fotók, írásművek, videók). Gyakran ezeknek a szoftvereknek és egyéb szerzői műveknek a sorsa sem az egyes fejlesztési szerződésekben, sem az üzemeltetési, illetve support szerződésekben nincs megfelelően rendezve, így vitás helyzetekben váratlan fordulatokkal kell szembenéznie a webáruház vezetésének.

Mindenképpen célszerű az egyes megbízási szerződések, munkaszerződések és összetettebb fejlesztési szerződések átvizsgálása annak érdekében, hogy megnyugtatóan megállapítható legyen, hogy a tényleges jogi helyzet a vezetés alapításkori vagy menet közben kialakult elképzelését tükrözi-e. A webáruház, illetve a vezetők személyes kitettsége ugyanis relatíve magas. Illegálisan használt kereskedelmi szoftverek esetén büntetőeljárás, illetve polgári peres eljárások indulhatnak a cég, illetve a cégvezető ellen és akár többmilliós kártérítést is kell fizetni a jogtulajdonosok felé. A webáruház eladásakor pedig jelentős értékcsökkentő tényező lehet az, hogy a szoftver, amelyre az áruház működése épül, nem az áruházé és nem megfelelő a felhasználási engedélye (licence).

VII. Társasági jogi kockázatok

Amikor egy webáruházat elindítanak, akkor az alapítóknak szinte biztos, hogy nem szerepel a prioritások listáján az, hogy egy minden részletre kiterjedő társasági szerződést vagy egyéb létesítő okiratot készítsenek. Így fordulhat elő, hogy az évek múltával, a cég megerősödése után egy rendkívül egyszerű és lebutított társasági jogi dokumentum alapján kell komplex helyzeteket kezelni.

Feltétlenül javasolt, hogy több tulajdonostárs esetén a tagok kössenek egy szindikátusi szerződést, amely az együttműködésük részletes szabályait tartalmazza, illetve a társasági szerződés is legyen felkészítve egy esetleges több évtizedes együttműködés és egy későbbi üzletrész értékesítés megnyugtató rendezésére. Amennyiben ezeket a célokat nem sikerül elérni, elég nagy valószínűséggel fog bekövetkezni az, hogy a cég részben vagy egészben működésképtelenné válik és hosszan tartó pereskedésre kell számítani.

Vezetői összefoglaló

	Pénzügyi kitettség	Bekövetkezési valószínűség	PR kockázat
Vesenyjog	max.  az éves árbevétel 10%-a	50-90%	közepes
Társasági jog	működésképtelenség, diszfunkciók	0-50% (Murphy törvény)	alacsony
Szerzői jog	büntetőeljárás, kártérítés a szerzői jogsértés mértékéig, akár többmillió forint	10-50%	közepes
Fogyasztóvédelmi jog	15.000-500.000,- Ft (100.000.000,- Ft nettó éves árbevétel alatt)	0-20%	közepes
Spam	50.000-500.000,- Ft	0-20%	közepes
Adatvédelmi jog	0-10.000.000,- Ft	Idén 0% (a Hatóság honlapján azonban 05.10-i dátummal 3 anonimizált határozat jelent meg 800.000-5.000.000,- Ft-ig terjedő bírság összegekkel)	magas
Online marketing (szerencsejátékkal nem összefüggő)	eredmény nélkül elköltött kampányköltség, illetve törölt profilok, facebook oldalak	20-70%	magas
Online marketing (szerencsejátékkal összefüggő)	50.000-500.000,- Ft-ig	50-80%	közepes

A cikk teljes terjedelmében, tanácsokkal bővítve itt érhető el!



Forrás

Ügyvezetőként foglalkoztatott külsős magánszemély adóigazgatási esete

Az elmúlt időszakban találkoztam egy érdekes esettel, s mivel a téma többeket érinthet, ezért úgy döntöttem, hogy a tapasztalatokat összefoglalom egy bejegyzésben.

Adott egy egyszemélyes Kft., amelynek a tulajdonosa nem a cég ügyvezető igazgatója. Az ügyvezetői feladatokkal ugyanis egy külsős magánszemély van megbízva, akit a cég munkaviszonyban foglalkoztat.

Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: 

1. Az ügyvezető alkalmazott dönthet-e úgy, hogy a havi nettó munkabérét nem veszi fel a cégtől? 
2. Amennyiben a jövedelmét nem veszi fel, terheli-e személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség havi viszonylatban?
3. Van-e arra lehetőség, hogy amikor majd egyszer felveszi a munkabérét, akkor kerül bevallásra a 08-as bevallásban a személyi jövedelemadó kötelezettség?
4. Ez utóbbi esetben havonta csak a járulékfizetést valljuk a 08-as bevallásban?
5. A munkaviszonyon kívül van-e más jogi forma, amelyben foglalkoztathatjuk a nem tag ügyvezetőt?

1.) 

Az állami hatóság hatáskörére vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 72. §-a tartalmaz előírásokat. E hatáskör nem terjed ki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozása alá tartozó kérdések értelmezésére, jelen esetben a foglalkoztatás időtartamát, a bérezést, a járandóság kifizetését stb. illetően. E helyen megjegyzést érdemel azonban az, hogy a hivatkozott törvény tiltó rendelkezést tartalmaz arra, hogy a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. Ugyanakkor a szabályozás kötelezettséggel terheli a munkáltatót a munkabér havi gyakorisággal történő kifizetésére.

Társadalombiztosítási szempontból a munkaviszonyban álló személy biztosított. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől, annak megszűnéséig tart. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony alapján fennáll arra tekintet nélkül, hogy a foglalkoztatásra teljes munkaidőben, vagy csak részmunkaidőben kerül sor. [Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

2.) 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)  csak akkor ír elő adóelőleg levonási, bevallási és megfizetési kötelezettséget a kifizető terhére, ha a kifizetés ténylegesen megvalósul, azaz a magánszemély bevételt szerez. [Szja tv. 4. §; 46. § (8) bekezdés] 

A Tbj. definiálja többek között a járulékalapot képező jövedelmet is, amely az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. [Tbj. 4. § k) pont 1. alpont] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

3-4.) 

Az előzőekben ismertetettek alapján - adóköteles jövedelem hiányában - sem adóelőleg sem pedig járulékfizetési kötelezettség nem terheli a kifizetőt mindaddig, amíg a munkavállaló részére adóköteles jövedelem kifizetést nem teljesít. A 08-as bevallás benyújtása alól jelen helyzetben sem mentesül a kifizető, tekintve, hogy a bevallás a biztosítási kötelezettségre vonatkozóan is tartalmaz felvezetendő adatokat.

Amennyiben a kifizető a munkavállaló részére az adóelőleg-alap számításánál az Szja. tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem kifizetést teljesít, úgy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho. tv.) alapján szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett lesz, melynek a mértéke az adóalap 27 százaléka. [Szocho. tv. 455. § (1) bekezdés, 459. § (1) bekezdés] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

5.)

Mivel a jelenlegi ügyvezető munkaviszony keretében látja el feladatát, és a társaságnál tagsági jogviszonya nem áll fenn (mivel tőkét nem fektetett a vállalkozásba), ezért társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozói biztosítási jogviszony nem keletkezhet.

(Megjegyzés: A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításra került, 2012. január 1-jétől új szabályok kerültek bevezetésre. Amennyiben a változásokról bővebb információt szeretne, ajánlom figyelmébe a fent említett törvényt, amelyet itt érhet el.)

Az ügyvezetői feladatok ellátása történhet még díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony - azaz a Polgári Törvénykönyv által szabályozott megbízási jogviszony - keretében, valamint a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője minőségben. Ez utóbbi választott tisztségviselői jogviszonyt is munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni. A biztosítási kötelezettség megállapítására vonatkozóan a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.

Kedves Olvasó! A témával kapcsolatos kérdéseit, megjegyzéseit, észrevételeit megoszthatja itt a blogban hozzászólás formájában, vagy a posalivia.piroska@upcmail.hu e-mail címen, vagy pedig a  +36309944016 telefonszámon.

A megváltozott munkaképességű vállalkozókat érintő szociális hozzájárulási adó változása

2012. július 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek bizonyos köre mentesül a szociális hozzájárulási adó meghatározott mértékű megfizetése alól.

Az új rendelkezések szerint az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel terhelő adóból legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékáig adókedvezmény illeti meg.

A kedvezmény azon egyéni vállalkozók és tagok után érvényesíthető, akik 2011. december 31. napján I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak és jelenleg rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek.

A kedvezmény érvényesíthető továbbá akkor is, ha a vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

Forrás

A gazdasági társaságokról szóló törvények 2012. évi főbb változásairól

Az év elején a Ctv.-ben életbe lépett módosítások után következzenek azok, amelyek 2012. március 1. napjától hatályosak.

Az új törvény megszünteti az ügyvédi székhelyszolgáltatást. A cég a székhely-, telephely- és fióktelep-használat jogszerűségét igazolni köteles. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a használat jogszerűségét igazoló irat a Ctv. új módosított 3. számú melléklete szerint is a bejegyzés és a változásbejegyzés kötelező kelléke. Másrészt, hogy az átmeneti rendelkezések alapján adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani a cég székhely-, telephely- és fióktelep-használat jogszerűségét igazoló iratokat. Ezt illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése mellett tehetik meg. [Ctv. 7. § (2) és (4), 129. § (3)]

Immáron lehetőség van arra, hogy a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményezzen. Amennyiben a bűnügyi nyilvántartást vezető szerv a cégbíróság által rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapítja, hogy a cég vezető tisztségviselőjével szemben bármely kizáró ok áll fenn (bűncselekmény-elkövetés, foglalkozástól eltiltás), értesíti a cégbíróságot, a cégbíróság pedig törvényességi felügyeleti eljárást folytat le. [Ctv. 22/A §]

Újra kötelező kézbesítési megbízottat megjelölni a bejegyzési kérelemben, ha a külföldi személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a kézbesítési megbízás megszűnését pedig a megszűnést követő 15 napon belül köteles a kézbesítési megbízott a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés elmaradása esetén a cégbíróság bírsággal sújthatja. [Ctv. 31. §]

Jelentős módosítás, hogy a cégbíróság 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki nem tesz eleget kötelezettségének (a változások megtörténtét követő létesítő okirat aláírásától számított 30 nap, hatósági engedélyezés esetén az engedély kézhezvételétől számított 15 nap), meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Itt kell megjegyezni, hogy a Mód tv. egyrészt minden bírságtétel felső határát megemelte általánosan 900.000 Ft-ra, és általánosan kötelezővé tette a bírságolást, vagyis a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a jogalkotó deklarált szándéka, hogy a cégnyilvántartás közhitelessége mint elsődleges érdek megvalósuljon, így a határidőket be kell tartatni, a pénzbírság kiszabásától a határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróság nem tekinthet el. Érdemes lesz tehát mindenkinek betartani a határidőket. [Ctv. 34. §]

Az egyszerűsített eljárás megmarad, de néhány lényeges változással. Ezentúl egyszerűsített eljárás csakis a bejegyzési eljárás lesz, egységes lesz a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratokat tartalmazó 3. számú melléklet [Ctv]. A jogi képviselők figyelmét pedig arra a módosításra hívom fel, amely előírja, hogy a jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. Az előbb ismertetett megfelelőségi nyilatkozatnak azért van jelentősége, mert a törvény kimondja, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek, és ez esetben a cégbíróság köteles 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtani a jogi képviselőt. [Ctv. 48. §]

Szorosan a jogi képviselő felelőssége tárgyköréhez kapcsolódik, hogy ha egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság köteles 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtani a jogi képviselőt. [Ctv. 48. § (7)]

Az egyszerűsített eljáráshoz kapcsolódik egy további módosítás is: A Mód tv. hatálybalépését követően nem lesz lehetőség a korábban a cégbejegyzések során igen kedvelt, az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének jogi képviselő általi igazolására, ugyanis a Mód tv. hatályon kívül helyezi, tehát a bejegyzési illetéket előre meg kell fizetni.

A tagváltozás bejegyzése iránti eljárás új intézmény. Az új eljárás lényege, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, amely 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Ez esetben a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés-átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. [Ctv. 61/B §]

A beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét nem teljesítő cégeket a cégbíróság hivatalból induló törvényességi eljárás során megszünteti. A cégbíróság legkésőbb az adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított 20 napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja. A mulasztó cég köteles 50.000 Ft felügyeleti illeték megfizetésére. [Ctv. 87. §]

Módosulnak a végelszámolás szabályai: Egyrészt összhangba hozza az adózás rendjéről szóló törvénnyel a tevékenységzáró bevallások benyújtására nyitva álló határidőt, és 30 napra csökkenti. A korábbi vezetőtisztségviselő feladatává teszi, hogy a végelszámoló díjának várható összegére vonatkozóan tartalékot képezzen, és azt a pénzforgalmi számlán elkülönítve tartsa. Továbbá előírja, hogy a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében köteles 100.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtani a volt vezető tisztségviselőt, ha mulaszt. [Ctv. 98. § (3)–(6)]

Új lehetőség, hogy a cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be. Ilyen esetben a cégbíróság a végelszámolót köteles 100.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtani. [Ctv. 106. § (3)]

Az egyszerűsített végelszámolás határidejét a Mód tv. 150 napra emeli meg, és lehetőséget teremt arra, hogy a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozza el. Ez esetben a cég a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni. [Ctv. 114. §]

A kényszertörlési eljárás új eljárás; ez váltja fel a kényszer-végelszámolást. Lényege, hogy felszámolási eljárás nélkül a cégbíróság törli a céget az eljárás folyamán. Az eljárás differenciált a tekintetben, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére került-e sor. A cégbíróság az adóhatóság segítségével felméri a cég vagyoni helyzetét. Abban az esetben, ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor, felszámolási eljárássá akkor fordul, ha a cégnek a felszámoló minimális díjazására van megfelelő tartaléka. [Ctv. 105. § és 116–118. §]

Jelentős változásokat hoz a Mód tv. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben. A jogalkotó szándéka szerint az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai miatt indokolttá vált a jogszabály felülvizsgálata. A módosítások döntő többsége pontosító jellegű, egyértelműen meghatározza a Hatóság (körzetközponti feladatokat ellátó települési és kerületi önkormányzat jegyzője) és a nyilvántartást vezető szerv (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) közötti feladatkör-megosztást, valamint a jogalkalmazás során felmerült anomáliák megszüntetésére is sor került. A módosítás megszünteti a korlátozott tagi felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét annak ellentmondásossága, valamint hitelezővédelmi okok miatt.

Sajnos lassan hagyomány, hogy az új év új adókat jelent, így a Mód tv. sem „nélkülözheti” az ilyen tárgyú módosításokat. Változtatja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt; az egyszerűsített cégeljárás illetéktételei az alábbiak szerint fognak változni:

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke

- zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50.000 Ft,

- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25.000 Ft,

- egyéni cég esetén 15.000 Ft, azzal,

hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illetéknek az általános bejegyzési illeték szerinti összegre történő kiegészítésére. Az egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15.000 Ft.

Forrás 

A gazdasági társaságokról szóló törvények 2012. évi főbb változásai

2012 sem maradt változás nélkül a cégek életében; számos ponton módosultak a gazdasági társaságok létrejöttét és működését meghatározó jogszabályok.

A változásokat a Magyar Közlöny 164. számában megjelent a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Mód tv.) lépteti hatályba általánosságban 2012. március 1. napjával. 

A Mód tv. Gt. módosításáról elöljáróban elmondható, hogy a változások mozgatórugója az átláthatóbb piaci viszonyok megteremtésének szándéka, a hatékonyabb hitelezői érdekvédelem, az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások korlátozása és az úgynevezett „fantomcégek” visszaszorítása. Emellett történtek jogtechnikai jellegű módosítások és pontosítások is. Nézzük most sorrendben a fontosabb módosításokat, a következőkben a Gt.-ben és Ctv.-ben! 

A Gt. 5. § szoros összhangban a Gt. 23. §-ának új rendelkezéseivel a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett cégek vezetőire vonatkozó tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a cég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt. A tilalom azt is magában foglalja, hogy ezek a személyek 5 évig nem alapíthatnak vagy nem szerezhetnek részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol ők lennének a kizárólagos vagy többségi tulajdonosok, vagyis nem lehetnek egyszemélyes társaság egyedüli tagjai, betéti társaság beltagjai, közkereseti társaság tagjai. A módosítás nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, hanem a Ctv. szerinti megszüntetési eljárás során való törlést követő 5 évig azon vállalkozások vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki, amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. 

A módosítás folytán az a személy sem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol egyedüli vagy többségi tulajdonos lenne, aki a Gt. 104. §-a (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét (tartozásokért való helytállás) nem teljesítette. A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. 

Szorosan a fent ismertetett módosításhoz kapcsolódnak a Gt. 23. § (3)–(4) megváltozott bekezdéseiben és az újonnan beiktatott (5)–(9) bekezdésekben foglalt változások. A módosítás a korábbi 3 évről 5 évre emeli a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, cégek vezetőire vonatkozó tilalmat. Ezek a személyek 5 évig nem lehetnek más gazdasági társaságban vezető tisztségviselők. A módosítás ezt a tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a cég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében vagy a törlést megelőző évben. 

A Gt. 23. §-ának módosítása ezenkívül – konzekvensen a Gt. 5. §-ában foglaltakkal – nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, hanem a Ctv. szerint megszüntetett azon vállalkozások vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is kimondja a tilalmat, amely személyeknek a helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. Ez a módosítás azt jelenti, hogy a tilalom hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említett személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat esedékességükkor nem teljesítették. Új kizáró okokat állapít meg az (5)–(6) bekezdés. A továbbiakban nem lehet vezető tisztségviselő, akivel szemben törvényességi felügyeleti eljárás során jogerősen pénzbírságot szabtak ki, és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, továbbá az a személy sem, aki a Gt. 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét nem teljesítette. A tilalom mindkét esetben a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. 

Egy apró, de lényeges módosítás, hogy ismét meg kell jelölni a cégeknek a főtevékenységüket, és valamennyi tevékenységüket. A társasági szerződésben a TEÁOR nomenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül minden olyan tevékenység megjelölhető, amelyet törvény nem tilt vagy nem korlátoz, és amit a cég az állami adóhatósághoz bejelent. 2013. február 1. napjától pedig a társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását. Ehhez szorosan kapcsolódó és némileg ellentmondó a Ctv. újólag beiktatott 24. § (4b) bekezdése, amely szerint a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg. [Gt. 12. § (1) c) pontja és (2) bekezdése] 

Amire 2012. március 1-jétől figyelni kell a téma kapcsán, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről. [Ctv. 24. § (4a)] 

 Fontos változás, hogy átalakulás esetén további feltételhez köti a hitelezői követelések erejéig történő biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülést, és előírja, hogy ha valamely jogelőd társaság az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor köztartozással rendelkezik, a társaság az átalakulásról szóló döntés első közzétételét megelőzően keletkezett és le nem járt követelések erejéig köteles biztosítékot nyújtani. [Gt. 76. § (2)–(3)] 

Új rendelkezés a biztosítéknyújtási kötelezettség megtagadásának jogkövetkezménye. Biztosítéknyújtás megtagadása vagy nem megfelelőmértékű biztosíték nyújtása esetén az átalakulás nem jegyezhető be. [Gt. 76. § (4)] 

Egy régi törvényi ellentmondást is feloldanak, és megteremtik a Gt. és a számviteli törvény összhangját. Ez lehetővé teszi, hogy a devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaságok tekintetében a törzsbetétnek nem kell forintban kifejezettnek lennie. [Gt. 114. § (4)] 

Új szabály, hogy ha magyarországi társaságban olyan üzletrész van, amelynek a tulajdonosa külföldi székhelyű, és a külföldön jogutód nélkül megszűnt tag székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt, valamint a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor. A társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz, az igénybejelentés határideje 3 hónap, ha igénybejelentés nincs, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt 3 hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül. [Gt. 128. § (2)] 

Nézzük most a Ctv. módosításait, elsőként azokat a szabályokat, amelyeket már 2012. január 1-jével alkalmazni kell!

Új rendelkezés, hogy az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) – külföldi esetében a magyar adóhatósághoz történt bejelentkezés hiányában a külföldinek az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított – adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben.

Néhány fontos gyakorlati információ a cégbejegyzést kérők számára: Az egyszerűsített változásbejegyzések Ctv. 48. §-a szerinti egy munkaórája a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számítódik. Továbbá azon cégek, amelyek nem tettek eleget a tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) Mód tv.-vel megállapított további azonosító adataik, valamint az adóazonosító számok bejelentésére irányuló kötelezettségüknek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ezt legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani, amit illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése mellett tehetnek meg. [Ctv. 36. § (4a) és 129. §]

Forrás

Átmenet 25+1 pontban – Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos szabályok

Június 18-án elfogadta az Országgyűlés a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényt (lásd ehhez a T/7415. számú törvényjavaslatot), amely lapzártakor a parlamenti honlap tájékoztatása szerint még mindig az Országgyűlés elnökének aláírására vár. Ennek ellenére meglehetősen nagy biztonsággal tájékoztathatjuk olvasóinkat azokról a szabályokról, amelyek egyrészt az új Mt.-re történő átállásról, másrészt a hatálybalépés különös feltételeiről rendelkeznek.

A törvény – amelynek kihirdetés hiányában még nincs száma – rövidítése Mth. Ha jogszabályban vagy egy cikk szövegében e rövidítést olvassák, a 2012. évi I. törvény, azaz az új Mt. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvény áll a három betű mögött. A legfontosabb rendelkezéseket pontokba szedve foglalom össze.

1. Az új szabályozás és a fennálló munkaszerződések – A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) általában a hatálybalépésekor, azaz július 1-jén fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

2. Az új vagy a régi Mt. irányadó? – Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Így ha kollégánk június 30-án keresőképtelen beteg, a „régi” Mt. 90. §-a szerint felmondási tilalom alatt áll. A július 1-től életbe lépő rendelkezés, az új Mt. 68. § (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik. Az új Mt. és az Mth. rendelkezése együttes alkalmazásával megállapíthatjuk: aki keresőképtelen betegség címén június 30-án felmondási tilalmat élvezett, ezen jogát nem „menti át” július 1. utánra addig, amíg fel nem gyógyul. Ugyanakkor felmondási ideje csak keresőképességének első napján kezdődhet meg.

3. A július 1-je előtti egyoldalú kötelezettségvállalások – Az Mt. 16-17. §–át (a 2. pontban foglaltaktól eltérően) már az Mt. hatálybalépését, július 1-jét megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell. Így például, ha a munkáltató idén év elején szabályzatban rendezte a jutalmazás feltételeit 2012-re, július 1-jét követően a szabályzatban foglalt kötelezettségvállalása a jogosult, azaz a munkavállalók terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, amennyiben a jognyilatkozatot tevő munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (pl. leégett egy telephely, fogynak a megrendelők).

4. Akik 20 évnél régebben áthelyezéssel érkeztek – Ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. [1992. évi XXII. törvény] hatálybalépése (1992. július 1-je) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.

5. Ha változna a munkáltató személye – Az új Mt. szerint a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. (Ezt tekintette a korábbi szabályozás a munkajogi jogutódlás egyik esetének.)

Az új Mt. 40. §-a szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt

- a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében,

- a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna,

a felmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés és a végkielégítésre való jogosultság tekintetében a munkáltatói felmondás jogkövetkezményei alkalmazandók. Az említett rendelkezés az Mth. alapján akkor alkalmazandó, ha a gazdasági egység átvételére az Mt. hatálybalépését követően (legkorábban július 1-jén) került sor.

6. A munkavégzés helye – Ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni. Az idézett törvényhely szerint munkahely pontos, a munkaszerződésben történő meghatározásának hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.

7. Mikortól hosszabbítható meg a próbaidő? – A próbaidő csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén hosszabbítható meg. Így nincs lehetőség arra, hogy az új Mt. hatálybalépése előtt megkötött munkaszerződésben megállapított, de már július 1-je után letelő próbaidőt legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítsák.

8. Elállás a munkaszerződéstől – Az elállási jogot biztosító Mt. 49. § (2) bekezdése csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén alkalmazható. Az idézett törvényhely szerint a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja (a munkába állás) közötti időszakban a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (pl. a munkáltató létszámleépítést hajtott végre a munkaszerződéssel érintett telephelyén, a munkavállaló családi ok miatt messzire költözik).

9. Ha „saját szakállunkra” iskolai rendszerben tanulunk – Az új Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a régi Mt. 2012. június 30. napján hatályos 115. §-a az irányadó. E szerint az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

Ezen túlmenően a munkáltató

- vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként , - a vizsga napját is beszámítva négy munkanap;

- a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez tíz munkanap

szabadidőt köteles biztosítani. A munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles a fenti szabadidőket biztosítani, melyek tartamára a törvény alapján díjazás nem jár. Az átmeneti szabály szükségességének alapja: az új Mt. a munkavállaló kezdeményezésére történő iskolai rendszerű képzésben való részvételre alanyi jogon a munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezményt nem biztosít.

10. Szankciók a munkahelyen – A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja. Ezen átmeneti szabály különösen akkor kaphat jelentőséget, ha az új Mt. 56. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére (ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt) munkaszerződés állapít meg jogkövetkezményeket – figyelemmel arra, hogy minderre korábban csak kollektív szerződésben volt lehetőség.

11. Ha június 30-ig felmondanak, de a munkaviszony július 1-je után szűnik meg – A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók. Ha például a munkáltató rendes felmondással él legkésőbb június 30-ig, a felmondási idő alatt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára még átlagkereset jár, és ugyancsak átlagkeresetben kell számítani a végkielégítést. Amint közismert, az átlagkereset az új Mt. életbelépésével megszűnik, július 1-jét követően – 2012. december 31-ig még a régi Mt. szabályai szerinti – távolléti díjjal számítandók az említett juttatások. Az új Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályaival az újévtől kell kalkulálnunk. A példaként említett felmondás esetében ugyancsak a régi Mt. 100. §-a alapján dönt a bíróság, ha a munkavállaló keresetével megtámadja e jognyilatkozatot – hiszen az idézett átmeneti rendelkezés szerint a jognyilatkozat jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók.

12. Emberi reprodukciós eljárás és felmondási tilalom – Az Mt. hatálybalépése, július 1-je előtt megkezdett, az Mt. 65. § (3) bekezdés e) pontja szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt álló munkavállalót a védelem a kezelés tartamára, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig illeti meg. E rendelkezés azért fontos, mert az új Mt. szerint a nőket az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdésétől számított legfeljebb hat hónapig illeti meg a felmondási védelem, az átmeneti szabály ugyanakkor – hacsak meg nem fogan a magzat – 2012. végéig meghosszabbítja a felmondási tilalomra jogosító időszakot.

13. Katonaság és végkielégítés – Az új Mt. hatálybalépését megelőzően létesített munkaviszony esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a jogszerző idő számításakor [Mt. 77. § (2)] a sorkatonai szolgálat tartamát is figyelembe kell venni.

14. A felmondási idő hat havi maximuma – Az új Mt. szerint (szemben a jelenlegi egyéves felső határral) a felek legfeljebb hat havi felmondási időben állapodhatnak meg [Mt. 69. § (3)]. E rendelkezést az új Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződésre kell alkalmazni. Azaz egy június 30-ig megkötött munkaszerződés esetén még július 1-je után is kiköthető hat hónapot meghaladó felmondási idő.

15. Túlóramaximum 2012-re – Az új Mt. 109. § (1) bekezdése teljes munkaidő esetén 250 óra/év rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Az Mth. alapján idén legfeljebb kétszázhuszonöt óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

16. Fizetés nélküli szabadság és szabadságmegváltás – Az Mt. hatálybalépését megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a régi Mt. fizetés nélküli szabadság igénybevételekor hatályos szabályait kell alkalmazni. Ugyancsak a korábbi szabályok [régi Mt. 136. § (1)] szerinti, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság 2012. december 31. napjáig váltható meg. Megjegyzem, ezt követően ki nem adott szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet.

17. Átalányok átmeneti garanciákkal – Az új Mt. 145. § (1) bekezdése szerint a felek a vasár- és munkaszüneti napi, az éjszakai és a műszakpótlékot [140–142. §] is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §-ának első alkalommal történő alkalmazásakor – változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén – az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél.

Az új Mt. 145. § (2) bekezdése szerint a felek a munkaszerződésben

- bérpótlék helyett,

- készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló

havi átalányt állapíthatnak meg. 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §-ának első alkalommal történő alkalmazásakor – változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén – az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. A fentiektől eltérően az Mt. 153. § (5) bekezdése szerint a jogszabályban meghatározott elvárt béremelést teljesítő munkáltatónak az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul vennie azzal, hogy ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb.

18. A munkaidőkeret lejárta és az elszámolás – Az új Mt. 156. §-a a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét

- az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint

- a teljesített munkaidő alapulvételével

kell elszámolni.

A munkaidőkeret lejártát követő húsz napon belül, ha a munkavállaló az előbb említettek szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni. Ugyanakkor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a fentiek szerint elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült. E rendelkezéseket a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.

19. Változó kárfelelősség – A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. Így például június 30-ig súlyos gondatlansággal történő károkozás esetén nem lehet az új Mt. szerint a teljes kár megtérítésére kötelezni a munkavállalót – akkor sem, ha mindezt már július 1-je után fedezi fel a munkáltató.

20. Munkaerő-kölcsönzés: mikortól számít az ideiglenesség? – Az Mt. 214. § (2) bekezdését, mely szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg – a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a kikölcsönzés kezdő időpontjának 2011. december 1-jét kell tekinteni.

21. Versenytilalom, tanulmányi szerződés – A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók. Így például az új Mt. életbelépése előtt megkötött versenytilalmi megállapodás esetén kettő helyett továbbra is legfeljebb három évre korlátozható a konkurenciánál történő elhelyezkedés. A tanulmányi szerződéstől – ha azt június 30-ig megkötötték – július 1-je után az új Mt.-ben foglaltak teljesülésekor sem állhat el a munkáltató.

22. Üzemi tanácstag: fél év védelem – Az új Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31. napjáig az Mt. 260. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. Azaz az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács tagja munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy a munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatásához. Az újévtől a tagot munkajogi védelem egyáltalán nem illeti meg.

23. Választott szakszervezeti tisztségviselők és szerzett jogaik– Az új Mt. szerint nem valamennyi választott szakszervezeti tisztségviselő, hanem kizárólag a szakszervezet által megjelölt tisztségviselő esetén kell a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése a munkáltató felmondásához, valamint munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatásához. Általános szabályként a szakszervezet az üzemi tanács választásra irányadó szabály szerint önállónak minősülő telephelyen jelölhet meg egy tisztségviselőt, továbbá ugyanezen védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt.

Az átmeneti rendelkezés alapján a június 30. napján a régi Mt. 28. §-a szerinti védelemben részesülő valamennyi szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell az új Mt. fent említett védelmi szabályait. Így nem vesztik el ezen jogosultságukat csupán azért, mert többen vannak választott tisztségviselőként a munkáltatónál, mint ahányat az új Mt. alapján a szakszervezet e privilégiumra megjelölhetne.

24. Hatályát vesztheti a kollektív szerződés? – A kollektív szerződés, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség az Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére, 2013. január 1-jén hatályát veszti. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó.

Az átmeneti rendelkezésben említett új Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése szerint a szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri

- a munkáltatóval munkaviszonyban álló,

- munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó

munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezeti szövetség kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel az előbb említett feltételnek, és tagszervezetei erre felhatalmazzák.

A kollektív szerződés „megsemmisülését” elkerülendő, egy kivételt tartalmaz a törvény: a több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén e rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére. Miután a szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó, némileg aggályos módon nem érinti az átmeneti szabályt, ha éppen a hatályvesztés, 2013. január 1. napjára a kollektív szerződéskötéshez szükséges mértékre gyarapodna a szakszervezet taglétszáma.

25. Minek nevezik, mit értsünk egyes kifejezések alatt? – Ahol törvény (szerkezeti egység, valamint a törvény kihirdetése évének megjelölése nélkül)

- a munka törvénykönyvét,

- a Munka Törvénykönyvét vagy

- a munka törvénykönyvéről szóló törvényt

említi, azon 2012. december 31-ig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is érteni kell.

Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása

- rendes felmondást említ, azon felmondást,

- rendkívüli felmondást említ, azon az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondást,

- személyi alapbért említ, azon alapbért,

- átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat

kell érteni.

Így például hiába állapítja meg a kollektív vagy a munkaszerződés átlagkereset alapulvételével az Mt.-nél kedvezőbb végkielégítést, annak összegét június 30-át követő munkaviszony-megszüntetés vagy -megszűnés esetén távolléti díj alapján kell megállapítani. (Ha csak ettől – külön módosítással – a munkavállaló javára el nem térnek a felek.)

+1 2013. január 1-jétől életbe lépő szabályok – A távolléti díj mellett az újévtől lesznek hatályosak a szabadságra és a betegszabadságra vonatkozó szabályok és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szigorodó időbeli feltételeit rögzítő rendelkezések is. Addig az érintett jogintézmények vonatkozásában a régi Mt. szabályai alkalmazandók.

Forrás

Telefonadó

A Széll Kálmán Terv 2.0 című gazdasági programcsomagjában a Kormány bejelentette a tervezett telefonhívások és sms-küldések megadóztatását. Ezzel is a bevételeket szeretnének növelni. Hogy az idei év költségvetése se boruljon fel túlságosan negatív irányban, a telefonadó 2012–2013-as bevezetése elkerülhetetlennek tűnik. Hiszen a telefonadó minél előbbi bevezetésével idén 30 milliárd, jövőre pedig 52 milliárd forintnyi többletbevételhez jutna a Kormány, előzetes számítások alapján.

Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról:

- indított hívások időtartama,

- küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma.

Az adó mértéke:

- hívásonként 2 Ft/megkezdett perc,

- a küldött üzenetek esetén 2 Ft/db.

A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:

- magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,

- nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2500 Ft/hó/hívószám.

Mentes a telefonadó alól:

- segélyhívás,

- adománygyűjtő szám hívása,

- üzenetküldés adománygyűjtő számra,

- teszthívás,

- magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.

Forrás