2013. augusztus 28., szerda

Munkaerő kölcsönzés - 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet 2. rész

 
Munkánk során egyre többet találkozunk a munkaerő-kölcsönzés fogalmával. Több vállalkozás, tevékenysége során saját alkalmazottai mellé egyre többször veszi igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Az utóbbi hetekben egyre többször merült fel a kérdés, mi is pontosan a munkaerő-kölcsönzés, mely cégek végezhetnek ilyen tevékenységet? Néhány gondolattal (a teljesség igénye nélkül) szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak. 

Milyen menet szerint történik a munkaerő-kölcsönzés? 

A kölcsönvevő cég által foglalkoztatni kívánt személyek felkutatásával kezdődik a kölcsönbeadó cég munkája. A munkavállalókat a kölcsönadó cég felveszi saját állományába, és ellátja az összes adminisztratív és pénzügyi feladatot, mely ezzel kapcsolatos. A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést. Ennek a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre. A kikölcsönzés időtartama összességében nem haladhatja meg az öt évet. Az öt év időtartamba bele kell számítani a hosszabbításokat is, valamint a hat hónap időtartamon belüli ismételt kikölcsönzést is (függetlenül attól, hogy ugyanazzal vagy más bérbeadó céggel köti a megállapodást) 

A munkavégzés minden esetben a kölcsönvevő cégnél zajlik, így a kölcsönvevő cég feladata a munkaidő beosztása, a szakmai irányítás, a szabadságok kezelése, a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése, a munkavállaló munkavédelme és persze a munkavégzés ellenőrzése is. A kölcsönvevő cég a munkavállalót egyéb munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. Ezzel szemben a kölcsönadó cég felel a munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkavállalók bejelentéséért, a bevallások határidőben történő teljesítéséért, a munkabér megállapításáért, bérszámfejtéséért és kifizetésért, valamint a levont járulékok pontos befizetéséért. 
A munkaszerződés minden estben tartalmazza a munkavégzés jellegét és az alapbért. 

A kölcsönbeadónak a kikölcsönzést megelőzően tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló felé az alábbiakról: 
  • A kölcsönvevő azonosító adatairól 
  • A kikölcsönzés kezdetéről 
  • A munkavégzés helyéről 
  • A kölcsönzés ideje alatti irányadó munkarendről 
  • A munkáltatói jogkört gyakorló személyéről 
  • Esetlegesen a munkába járás, szállás és étkezés feltételeiről 

A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles átadni a foglalkoztatott személy adataira vonatkozóan a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, az adóhatóságnak teljesített bejelentés másolatát, valamint a kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát. 

Mely estekre jellemző a munkaerő kölcsönzés? 
  • A kölcsönvevő cégnek nem áll rendelkezésére annyi munkavállaló, mint amennyire pillanatnyilag szüksége lenne 
  • A termelés kiszámíthatatlan üteme miatt (pl. időszakonként nagyobb megrendelés érkezik, mely kiszolgálására nem kívánnak saját munkaerőt alkalmazni) 
  • A vállalat tulajdonosai nem engedik az állományi létszám növelését (létszámstop) 
  • A vállalatnak nem áll rendelkezésére megfelelő munkaügyi adminisztrációs és HR létszám 
  • A vállalatnak nincs kapacitása pl. munkaerő átcsoportosításra, munkásszállás biztosítására 

Milyen megállapodást kell kötnie a munkaerő-kölcsönzésben résztvevő feleknek? Milyen lényeges szempontokat és adatokat kell tartalmaznia a megállapodásnak? Mikor szűnik meg a megállapodás és mikor tekintjük semmisnek a létrejött megállapodást? 

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég közötti megállapodást minden esetben írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 
  • a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztását 
  • a munkabéren kívüli juttatásokat a munkavállalók mely cégtől kapják (a megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli ezeket a költségeket) 
  • érdemes írásba foglalni, hogy a kölcsönvevő mely időpontig köteles a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, mely a munkabér számfejtéséhez és kifizetésez, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges (megállapodás hiányában legkésőbb a tárgy hónapot követő hónap ötödik napjáig, kilépés esetén három munkanapon belül köteles a kölcsönvevő adatot közölni) 

Semmis az a megállapodás, melynél a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő tulajdonosa részben vagy egészben azonos, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik tulajdonosa a másik munkáltatónak (függetlenül a tulajdonosi hányadtól), vagy a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődően tulajdonosi jogviszonya alapján áll kapcsolatban egymással. 

Miben azonos és miben tér el ez a különleges alkalmazotti jogviszony az egyéb munkavállalói jogviszonytól? Tartalmaz-e szabályozást a Munka Törvénykönyve erre az esetekre? 

A munkaerő-kölcsönzés során a Munka Törvénykönyve minden olyan szabályát alkalmazni kell, amelytől az Mt. XVI. fejezete nem tér el, vagy nem tiltja. 
Nem alkalmazható: 
  • a normál munkaviszonyra vonatkozó felmondási idő szabályai 
  • munkavégzés behívás alapján 
  • munkakör megosztása 
  • több munkáltató által létesített munkaviszony 
  • bedolgozói munkaviszony 
  • csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok 
  • cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó Munka Törvénykönyve rendelkezések 

Fontos azt is megjegyezni, hogy a kölcsönvevőnél érvényben levő kollektív szerződés rendelkezései csak korlátozottan vonatkoznak a kölcsönbe vett munkavállalókra. Eltérőek a munkaviszony megszüntetésének szabályai (pl. a felmondási idő 15 nap és a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól), az első fél évben nem kötelező ugyanakkora bért fizetni s kölcsönzött munkavállalónak, mint amennyit az azonos munkakörben dolgozó saját munkavállalónak fizetnek. Fél év eltelte után viszont meg kell egyeznie a bérnek, illetve a pótlékoknak az azonos munkakörben dolgozó saját munkaerő juttatásaival. Minden egyéb juttatás megilleti a kölcsönzött munkaerőt határozatlan munkaszerződés esetén 1 év után, határozott munkaszerződés esetén 2 év után. 

A munkaviszony megszűnésekor a végkielégítésre való jogosultság megállapításához az utolsó kikölcsönzés időtartamát kell figyelembe venni. 

TILOS munkaerőt kölcsönözni jogszabályba ütköző munkavégzés esetére, ahhoz a munkáltatóhoz, ahol sztrájk van, valamint abban az esetben, ha a kölcsönvevőnél a kikölcsönzés az 5 évet meghaladja. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése