Az új Munka Törvénykönyve 3.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 3. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

Munkaidő 

A munkaidőre vonatkozó szabályok csak 2012. június 30-át követően közölt beosztás, vagy közölt munkaidőkeret esetén kell használni, kivéve:

• Elszámolás munkaidőkeretben
• Közölt beosztás megváltoztatása
• A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság

A tanulmányi célú munkaidő-kedvezményeket (iskolarendszerű képzések) a 2012. június 30-án folyamatban lévő tanulmányok esetében a tanulmányok befejezéséig de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzés időtartamára lehet alkalmazni.

Különös munkaidő beosztás

• Légi/vízi/vasúti közlekedés egyes munkaköreiben (megállapodás alapján legfeljebb 24/60 órás beosztás szerinti munkaidő)
• Hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén (megállapodás esetén legfeljebb 24/72 órás beosztás szerinti munkaidő)

Mindkét megállapodás esetén a hónap végére 15 napos felmondási jog illeti meg a munkavállalót.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (új intézmény az elszámolási időszak, ami lényegében munkaidőkeret) tartalma:

• Legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét

-          a megszakítás nélküli

-          a több műszakos

-          az idényjellegű tevékenység keretében

-          a készenléti jellegű valamint

-          a légi/vízi/közúti/vasúti közlekedés egyes munkaköreiben

             foglalkoztatott munkavállaló esetében alkalmazható

• a kollektív szerződés alapján legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Elszámolás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (ha hamarabb szűnik meg a munkaviszony, mint a munkaidő keret időtartama)

Állásidő vagy rendkívüli munkavégzés elszámolása csak akkor ha a munkaviszony:

• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
• a határozott idő lejáratával
• a munkáltató indoklás nélküli azonnali hatályú felmondásával
• a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával
• a munkavállaló azonnali (rendkívüli) hatályú felmondásával (kivéve próbaidő) szűnik meg

Előlegnyújtás elszámolása abban az esetben, ha kevesebb munkaóra lett elszámolva, mint amennyi bért kapott:

• a munkavállaló felmondásával
• a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával
• a munkáltató indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondásával
• a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával
• a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg

A távollétek elszámolásánál vagy figyelmen kívül hagyjuk a távolléteket, vagy a beosztás szerinti munkaidővel számolunk el.

Január 1-től a szabadságot nem munkanapokban számoljuk el, hanem munkaórákban. A munkaórás elszámolástól függetlenül a szabadságot csak egész munkanapra lehet elszámolni. A munkavállalót legalább 4 órás munkaidőbe be kell osztani.

Példa ilyen esetbe a szabadság elszámolására:

• a régi Mt. szerint a munkaszerződés szerinti munkaidővel kellett számolni
• az új Mt. szerint ha a távollét napján pl. 12 órára volt beosztva, 12 órára számoljuk el a távolléti díjat, de ha aznap nem volt beosztva egyetlen órára sem, akkor a távolléti díj összege is nulla forint lesz

Rendes szabadság, pótszabadság

Az alapszabadság egységesen 20 munkanap. A gyermekek után járó pótszabadság együtt élő szülők esetében mind a kettőnek jár. Év közben belépőnél az alapszabadságot és a pótszabadságot össze kell adni, és együttesen kell arányosítani. A pótszabadságot akkor nem kell arányosítani , ha év közben született a gyermek.

Az alap- és pótszabadság a munkában töltött időre jár. Munkában töltött időnek számít:

• munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés
• szabadság
• szülési szabadság
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja
• naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (naptári éven belül a 30 napot össze kell számolni függetlenül attól, hogy egyben vagy külön-külön adom ki)
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama
• a munkavégzés alóli mentesülés törvényi eseteinek tartama.

A szabadság kiadása (a munkáltató adja ki, de a munkavállaló jogába tartozik 7 munkanap):

• előzetesen 15 nappal kell bejelenteni (mindkét félre vonatkozik)
• a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja és a munkavállaló megkezdett szabadságát megszakíthatja
• a szabadság időtartamának legalább összefüggő 14 napot el kell érjen (munkanap), de eltérő megállapodás lehetséges

Szabadság kiadása a tárgyévet követően (először 2013-ról 2014-re!)

• főszabályként tárgyévben kell kiadni: tárgyévben kiadottnak minősül, ha az igénybevétele az esedékesség évében kezdődik és a követő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot
• esedékességet követő március 31-ig: a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődött, vagy kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha a kollektív szerződés lehetővé teszi
• esedékességet követő év végéig: az alapszabadság és az életkori pótszabadság egyharmadát, a felek megállapodása alapján (ezt csak a munkaszerződésben lehet szabályozni)
• munkavállaló oldalán felmerült ok miatt: az ok megszűnésétől számított 60 napon belül (pl fizetés nélküli szabadság után visszajön dolgozni)
• megváltás: csak munkaviszony megszűnése esetén (a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság csak 2012. december 31. napjáig váltható meg. Ezen időpont után már csak kiadni lehet a szabadságot.

Fizetés nélküli szabadságok

• szülési szabadság (24 hét)
• gyermeke harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából
• gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig a GYES folyósításának tartama alatt
• GYES folyósításának időtartama alatt
• Hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre
• A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára

A fenti esetekben a munkáltatónak kötelezően ki kell adni a fizetés nélküli szabadságot. Egyéb esetben is lehet fizetés nélküli szabadságot kiadni, de ehhez külön megállapodás szükséges. A fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja.