Az új Munka Törvénykönyve 2.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 2. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

Munkaerő kölcsönzés

A kikölcsönzés maximum 5 év lehet (a kikölcsönzés első napjától él, és visszamenőlegesen kell számítani. Az 5 év számításánál a 6 hónapon belüli újból kikölcsönzés is beleszámít, még abban az esetben is, ha a kölcsönbeadók különbözőek.

A kölcsönzött munkaerőre is él az egyenlő bánásmód:

• Kikölcsönzés első napjától azonos bérezés illeti meg, mint az ugyanabban a munkakörben dolgozó saját munkaerőt
• Csak a 184. naptól, ha:

• határozatlan idejű mjv és kikölcsönzések között is jár bér
• tartósan munkanélküli munkavállaló
• helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, közhasznú szervezet, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezet kölcsönbeadó
  
  

A munkaerő-kölcsönzés fontos szabályai (július 1-től alkalmazandó)

• tulajdonosi kapcsolat tilalma (kölcsön adó és vevő között)
• nincs visszakölcsönzési tilalom (elbocsátott munkavállalót visszakölcsönözhetem mástól)
• megszűnik a kölcsönvevő mögöttes felelőssége a szabálytalan foglalkoztatásért (nem jön létre vele munkaviszony, vagyis nem kell vele kötelezően munkaviszonyt létesíteni ha a kölcsönadó nem jelentette be szabályosan)
• nincs 30 napos szabály a felmondásnál
• felmondás és azonnali hatályú felmondás az általános szabályok szerint
• a felmondási idő csak 15 nap (mindig 15 nap)
• végkielégítés az utolsó kikölcsönzés alapján (pl. 10 éve foglalkoztatom, mint kölcsönadott munkaerőt, de csak a legutolsó kikölcsönzés csak 6 hónap volt. Ebben az esetben nincs végkielégítésre jogosító foglalkoztatási idő)

A munkaügyi ellenőrzés változásai (1996. évi LXXV. Törvény Met.)

A munkaügyi ellenőrzés hatásköre leszűkült. Megszűnt hatáskörök (ezeket nem ellenőrizhetik):

• önálló kereskedelmi ügynöki szerződés
• közérdekű önkéntes tevékenység
• Európai Üzemi Tanács
• Kollektív munkajogi szabályok (2012.01-től)
• Távolléti díj számítása (csak bíróság előtt vizsgálható, ellenőrizhető)
• Betegszabadságra járó díjazás (társadalombiztosítási hatóság vizsgálhatja)
• Kártérítés, munkaviszony megszűntetése (csak bíróság vizsgálhatja)

A munkaügyi bírságot akár már 1 munkavállaló vonatkozásában is kiszabhatják az alábbi estekben:

• Munkaszerződés alakszerűsége (írásos munkaszerződés van-e?)
• Munkavállalás életkori feltételei (16 év alatti gyermek foglalkoztatása)
• Bejelentési kötelezettség (fekete munka, 4 órás bejelentés és ugyanakkor 8 órás foglalkoztatás)
• A munka- és pihenőidő
• Munkabér mértéke, védelme (bérfizetés határidejének betartása, jogosulatlan levonások)
• Külföldi foglalkoztatása
• A munkaerő-kölcsönzés szabályai

Munkaügyi bírság kiszabása több munkavállaló vonatkozásában:

• Munkaszerződés tartalma, írásos tájékoztatás
• A nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
• Eljárás a munkaviszony végén (igazolások, elszámolások, ki nem vett szabadságok)

Nem szabható ki bírság:

• ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 1 év, vagy az elkövetéstől számított 3 év eltelt (3 év = általános elévülési idő munkaügy tekintetében).
• Az ellenőrzés megkezdéséig a bejelentési kötelezettséget teljesíti
• Bejelentést jogszabály alapján másnak kellett volna teljesíteni, és a munkáltató a teljesítéshez mindent elkövetett
• A munkabért az eljárásban előírt határidőig megfizette

Munkaügyi bírság mértéke 30.000 – 10.000.000 Ft

• Max. 20 főt foglalkoztató munkáltató maximum 5.000.000 Ft
• Természetes személy munkáltató (nem egyéni vállalkozó) maximum 1.000.000 Ft
• 3 éven belül azonos jogsértés esetében 20.000.000 Ft

A bírság kiszabásánál mérlegelési jogkörrel bír az ellenőr. Mérlegelési szempontok:

• Jogellenes állapot időtartama
• Az okozott hátrány nagysága, visszafordíthatósága
• A jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága
• A megsértett jogszabályi előírások száma és hatása
• Az érintett munkavállalók száma
• A jogsértést elkövető együttműködése
• A jogsértést elkövető gazdasági súlya (kis vagy nagy cég, mekkora a vagyona stb)

A bírságolás négy esetben mindenképpen kötelező, mérlegelési lehetőség nincs (Met. 6/A. §):

• Életkori feltételek megszegése (gyermekmunka)
• Bejelentési kötelezettség elmulasztása (fekete munka)
• Munkabér összege, kifizetés határideje
• Munkaerő-kölcsönzés nyilvántartásba vétel nélkül (tiltott munkaerő kölcsönzés)

Kevesen tudják, de 2011. január 1-től, a 2004. évi XXXIV. Tv. 12/A § alapján a kis-és középvállalkozások esetében az első jogsértés esetén csak figyelmeztetés, vagy határidő tűzése jogsértés felszámolására szabható ki.

Természetesen ez alól is van kivétel, adó-és vámhatósági eljárásban, vagy élet, egészség veszélye, vagy környezetkárosodás esetén, valamint a 18 év alattiak védelmében.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok (2011. évi CXCV. Törvény (Áht.) és 1/2012. (I.26.) NGM rendelet

Kizáró jogsértések (2 évig nem kaphat a cég semmilyen állami támogatást). Ez ellen fellebbezési lehetőség nincs, mert automatikusan jegyzi a rendszer.

• Bejelentés nélküli foglalkoztatás
• Munkavállalás életkori feltételeinek megszegése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
• Munkabér mértéke, kifizetés határidejének megszegése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
• 3. országbeli engedély nélküli foglalkoztatása
• Tiltott munkaerő kölcsönzés (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
• Egyenlő bánásmód megsértése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)

Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja.