Alanyi adómentesség szabályai és buktatói

Közeledik az év vége, amikor áttekintjük a következő év adózásának lehetőségeit. Alábbi cikkünkben az alanyi adómentesség néhány fontos szabályát elevenítjük fel.

Az alanyi adómentesség szabályai a vállalkozók elenyésző rétegét érinti, de úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes áttekinteni újra ezt az egyszerűnek tűnő, de buktatókkal is járó adózási formát. Az alábbi írásban a fontosabb szabályokat elevenítjük fel.

Mi is az alanyi adómentesség? Főszabályként az alanyi adómentes vállalkozás az értékesítésénél adót (áfa) nem számít fel, a beszerzéseinél nem illeti meg az adólevonási jog.

Kinek éri meg? Annak a vállalkozásnak „éri meg” ezt az adózási módot választani, aki várhatóan 6 millió forint (2017-től 8 millió forint) alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben, várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni. Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez kerül felhasználásra. Érdemes még olyan adóalanynak választania, aki jellemzően „tárgyi adómentes” bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele. Érdemes még annak is választani, aki jellemzően végfelhasználónak értékesít.

Mely esetekben nem ajánlott? Nem biztos, hogy megéri annak az adóalanynak, aki rendszeresen más adóalanynak értékesít, mivel így kevésbé versenyképes.

Az alanyi adómentesség választásának törvényi feltételei:

-          a vállalkozó a tárgy évre akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha a megelőző évben a nettó árbevétele (áfa nélkül) nem haladta meg a 6 millió forintot (2017-től 8 millió forint).

-          A pénzforgalmi szemléletben könyvelő adóalanyoknál (pl. egyéni vállalkozó stb.) a 6 millió forintos (2017-től 8 millió forint) értékhatárba azt a kiszámlázott (vagy még ki sem számlázott), de még be nem folyt bevételt is figyelembe kell venni, amely teljesítése az áfa tv. szerint az előző évre esik

-          Az év közben alakuló adóalany a vállalkozás kezdetekor választhatja az alanyi adómentességet. Ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy abban az évben várhatóan eléri-e a bevétele a 6 millió forintos (2017-től 8 millió forint) értékhatár időarányos részét

-          Az EVA alól átlépő vállalkozóknál nem feltétel az előző évi árbevétel 6 millió Ft alatti értéke, vagyis elméletileg bármelyik EVA-s vállalkozó választhatja az alanyi adómentességet.

-          Az alanyi adómentesség választását megelőző év december 31-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak. Az újonnan alakuló alanynál a megalakulás időpontjában kell megtenni a bejelentést. Az EVA-ból átlépő adóalanyok az átlépés időpontjában, akár év közben is választhatják az alanyi adómentességet.

Melyek azok a bevételek, amiket nem kell figyelembe venni a 6 millió forintos (2017-től 8 millió forint) értékhatár számításánál:

-          tárgyi eszközök értékesítése

-          immateriális jószág értékesesítése

-          új közlekedési eszköz értékesítése a közösség más tagállamába

-          építési telek értékesítése

-          építés alatt álló ingatlan értékesítése

-          befejezett ingatlan értékesítése, ha a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el

-          „tárgyi adómentes” értékesítés

-          Mezőgazdasági tevékenység bevétele, ha arra vonatkozóan az áfa tv. különös szabályait alkalmazzák

Nagyon gyakori buktatója az alanyi adómentességnek, hogy kevés vállalkozó van azzal tisztában, hogy néhány értékesítést áfa fizetési kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy egyébként nem kell az értékesítésről kiállított számláiban adót feltüntetnie.

Nézzük, mely esetekben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége az alanyi adómentesség időszaka alatt:

-          Tárgyi eszköz értékesítés. Abban az esetben, ha a vállalkozó az adómentes időszakban vásárolt tárgyi eszközt adókötelesen értékesíti, akkor a vásárláskor felszámított adóra utólag adólevonási jogot érvényesíthet az általános szabályoknak megfelelően (Áfa tv. 136. §). Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.

-          Immateriális jószág értékesítése. Ilyen jellegű értékesítésnél fennáll az adófizetési kötelezettség, de ebben az esetben nem keletkezik pótlólag levonható adó, vagyis a fizetendő adó teljes összegében megfizetendő adónak minősül.

-          Építési telek értékesítése. Abban az esetben, ha az építési telek tárgyi eszköznek minősül, úgy a tárgyi eszköz értékesítésnél leírtak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha a telek árunak minősül és a beszerzéskor a felszámított adó már levonásra került, így nem keletkezik pótlólag levonható adó. Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi mentes időszakban keletkezett, és nem történt adó levonás, úgy az értékesítéskor pótlólag levonhatja az adót. A levont adó összege ebben az esetben sem lehet több mint a fizetendő adó összege.

-          Befejezetlen, építés alatt álló ingatlan értékesítése. Ebben az esetben úgy járunk el, mint az építési telek értékesítése során

-          Két évnél nem régebbi, befejezett ingatlan értékesítése esetén ugyanúgy járunk el, mint az előző pontban

-          Ingyenes termékátadás (termékértékesítésnek minősül) esetén, ha az adott termék beszerzésekor levonták az adót, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik az átadáskor (adóalap a beszerzési ár!). Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi adómentesség időszakában keletkezett, és ingyenesen átadja a vállalkozó, nem keletkezik fizetendő adója.

-          Saját vállalkozásban végzett beruházás esetében a használatba vételkor a folyó költségek adótartalma levonhatóvá válik, míg a bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik.

-          Abban az esetben, ha terméket szállít át a közösség másik tagállamába, de nem értékesíti, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, és az általános szabályok szerint adót kell fizetni utána. Az értékesítés esetén pótlólag levonható adó nem keletkezik.

-          Közösségi termékbeszerzés esetén adót kell fizetni abban az esetben, ha az alanyi adómentes beszerzése meghaladta az adott évben a 10.000 eurót.

-          Termékimport után az a alanyi adómentes adózó adófizetésre kötelezett, de a termékimport után fizetett előzetesen felszámított adót nem vonhatja le.

-          Importszolgáltatás esetén is adót kell fizetni, és ebben az esetben sem illeti meg az adólevonás joga.

Az alanyi adómentes adózó abban az esetben, ha adófizetésre kötelezett, havonta tesz eleget a bevallási és befizetési kötelezettségének. Amennyiben nem keletkezik fizetendő adója, úgy bevallási kötelezettsége sem keletkezik.

Megszűnik az alanyi adómentesség abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 millió forintos (2017-től 8 millió forint) értékhatárt. Ebben az esetben az adóalany két évig nem választhatja újra az alanyi adómentességet.

Az adóalany saját döntése szerint is kiléphet az adózási mód alól. Ebben az esetben a következő adóévben újra választhatja.

Az adómentesség megszűnését be kell jelenteni az adóhatóságnak.