GYED-en, GYES-en lévő kismamák/kispapák KATA-s vállalkozása

A mai gazdasági és pénzügyi helyzet, valamint a GYED/GYES-en lévő kismamák és családjaik élethelyzete mindinkább életre hívja azokat a vállalkozásokat, ahol a kisgyermekekkel otthon lévő szülő „másodállásban” vállalkozni szeretne vagy vállalkozásra kényszerül.

Ismerőseim körében is egyre gyakrabban felmerül a kérdés, mennyire éri meg a KATA-s egyéni vállalkozást indítani GYED vagy GYES mellett.

Az ő kérésüknek teszek eleget azzal, hogy néhány praktikus gondolatban átvesszük a KATA szerinti adózást ezekre az egyéni vállalkozásokra vetítve.

Alaphelyzetben a KATA adózási szabályai szerint évi (ez nagyon fontos!!) 6 millió forintos árbevételig csak a havi tételes adót kell megfizetni. Figyelem! A KATA tételes adója nem váltja ki az iparűzési adót!!

KATA tételes adók:

-         főállású kisadózó esetében havi 50.000 Ft

-         főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft

-         saját elhatározásból a magasabb adót választó kisadózó után 75.000 Ft

Főállásúnak nem minősülő kisadózók:

- rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal (több munkaviszonyt össze lehet számítani)

- nyugdíjas

- külföldön biztosított személy (uniós rendeletek alapján)

- rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül

- kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül 

A bejelentés után minden megkezdett hónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni a kisadózóra vonatkozó, fentiekben meghatározott adóterhet. Erről bevallás nem készül, a változás bejelentő lapon bejelentett kisadózóra vonatkozó havi adót a NAV automatikusan előírja az adózó adófolyószámláján.

A 6 millió forintos árbevételt meghaladó bevétel esetében sem szűnik meg a KATA szerinti adózás lehetősége, mindössze a 6 millió forint feletti részre 40%-os adót kell fizetni.

GYED-en, GYES-en lévő kisadózónak szintén a fentiek szerinti adóterhet, alap esetben az 50.000 Ft-ot kell megfizetnie azokra a hónapokra, melyekben a vállalkozás árbevételt generál.

Azokra a hónapokra, amikor nincs a vállalkozásnak árbevétele, mentesülhet a kisadózó a havi tételes adófizetési kötelezettség alól. Ennek feltétele, hogy a tárgy hónapot követő hónap 12-ig a változás bejelentő lapon ezt a tényt bejelentse a NAV-nak.

A fentieket elolvasva, sokan úgy gondolhatják, hogy ez így nagyon egyszerű és belesétálhatnak abba a csapdába, ami alapján, év végén kiderülhet, hogy az árbevételük többségét 40% adó terheli.

Nézzük azokat a dolgokat, melyre mindenképpen figyelni kell:

-         a 6 milliós árbevétel éves szinten értendő, vagyis arra az esetre, ha a kisadózó 12 hónapon keresztül fizeti a tételes adót önmaga után.

-         a 6 milliós árbevételt, annyiszor 500.000 forinttal csökkenteni kell, ahány hónapra nem fizették meg a tételes adót.

Nézzünk példát GYED/GYES-en lévő kismama adózására.

Az egyéni vállalkozó kismama január 01-vel bejelentkezik a KATA hatálya alá és bejelenti önmagát kisadózónak.

1.)  Alapesetben az éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, és minden hónapban kifizeti az 50.000 Ft-os tételes adót. Ez a legoptimálisabb, a NAV felé további adófizetési kötelezettsége nem keletkezik

2.)  A második esetben az árbevétele meghaladja a 6 millió forintot, és minden hónapban kifizeti az 50.000 Ft-os tételes adót. Ebben az esetben a 6 millió forint feletti részre az éves bevallással egy időben ki kell fizetnie a 40%-os különbözeti adót

3.)  Az árbevétele 6 millió forint, viszont az év során két hónapban sem fizette meg a tételes adót (változás bejelentőt benyújtotta). Ebben az eseten 6.000.000 - (2X 500.000), vagyis 5.000.000 Ft árbevétel van adózva, vagyis az 5 millió feletti részre kell kifizetnie a 40% különadót

Mindenképpen ajánlom a havi tételes adó megfizetését, ebben az esetben elkerülhető a 40%-os különadó megfizetési kötelezettség. Csak abban az esetben éljenek a mentesítés lehetőségével, ha előzetes számításaik alapján az árbevételük biztosan nem haladja meg a működési hónapok száma és az 500.000 forint szorzatát.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy utólagosan nem lehet kifizetni a tételes adót azokra a hónapokra, melyekre bejelentették a mentességet, még abban az esetben sem, ha az árbevétel nagysága miatt ez kedvezőbb lett volna.

Online pénztárgépekre vonatkozó új szabályok szeptember 30-tól

2016. szeptember 30-val újabb tevékenységi köröket von be az NGM rendelete (48/2013. (XI. 15.) az online pénztárgépeket kötelezően üzemeletetők körébe.

 A módosítás alapján a következő tevékenységi körökkel bővült a lista:

45.20 gépjármű javítás, karbantartás

45.32 gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenység

45.40 motorkerékpár, - alkatrész kereskedelmi, javítási tevékenység  

86.10 fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészet

93.13 testedzési szolgáltatás

93.29 máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag a tánctermi, diszkó működtetési tevékenység

96.01. textil, szőrmemosási, tisztítási tevékenységből kizárólag minden fajta ruházat géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység

96.04 fizikai közérzetet javító szolgáltatás

2017. január 1-től újabb tevékenységi körök bevonását tervezi az NGM. Ezek a taxis személyszállítás és pénzváltási tevékenység.

Érdemes megemlíteni, hogy melyek azok a tevékenységi körök, melyeknél eddig is online pénztárgépeket kell/kellett üzemeltetni:

46.2 – 46.7 gyógyszertárak, nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében

47.1 – 47.7 és 47.91 alá tartozó kiskereskedelmi tevékenység

56.1 és 56.3 vendéglátás, kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtás

55.1 – 55.3 szálláshely szolgáltatás

77.1 – 77.2 és 77.33 kölcsönzés

95.1 – 95.2 javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt

Kivételek:

-         betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet

-         csomagküldő kereskedelem (a nyílt árusítást végző üzlet vagy bemutatóterem nem tartozik a kivétel alá)

-         az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha a termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja

-         termelői borkimérés

-         utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda az utazási szolgáltatásaira vonatkozóan

Az online pénztárgép használata iránti egyedi mentesítés iránti kérelem benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőzően. Ezt eddig a lejárat előtt 90 nappal korábban lehetett ezt megtenni.

Új szabály (2016. április 2-től már érvényben van) , hogy az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni, és egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőként, egy tételben kell rögzíteni.

Új rendelkezés, hogy a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani. A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

A pénztárgép használatára kötelezett vállalkozó felmentést kaphat a pénztárgép használatának kötelezettsége alól, amennyiben az értékesítéseiről minden esetben nyugta helyett számlát bocsát ki (áfa törvény 166. § (1) – (2) bekezdés), mentesül a pénztárgép használata alól.

Ebben az esetben a tárgy hónapot követő 15. napjáig adatszolgáltatási kötelezettség terheli a kibocsátott számlák tekintetében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek a PTGSZLAH nyomtatvány kitöltésével tehet eleget.

Ha nyár, akkor diákmunka!

Amikor véget ér az iskola, a diákok többsége igyekszik nyári munkát vállalni, hogy egy kis plusz jövedelemre tegyen szert.

A diákmunka iránt nagy a kereslet és a kínálat is, de érdemes néhány alapvető szabályt megismerni, mielőtt diákmunkát létesítünk.

Milyen feltételekkel vállalhat a diák munkát?

-         16 életév betöltése

-         15 életév betöltése esetén a szünidőben, ha nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat

-         a gyámhatóság engedélye alapján a 16 életévet még be nem töltött személy is vállalhat munkát (jogszabályban meghatározott) sport-, művészeti-, hirdetési tevékenység keretében

Fontos megjegyezni, hogy 18 életévet be nem töltött személy csak a törvényes képviselője hozzájárulásával vállalhat munkát.

A munkavállalás alapvető feltétele még az adóazonosító jel megléte. 2016-ban a NAV folyamatosan megképzi minden állampolgárnak az adóazonosító jelet, de aki még nem rendelkezik vele, annak a 16T34-es nyomtatványon igényelnie kell.

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a diák?

-         munkaviszony

-         munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási szerződés)

-         egyszerűsített foglalkoztatás

-         háztartási alkalmazott (babysitter)

-         iskolaszövetkezeteken keresztül

Milyen adó- és járulékok terhelik a tanulót?

Foglalkoztatás típusa             Adó                               Járulék

munkaviszony                       15%               10%  nyugdíjjárulék

                                                                    8,5% egészségbiztosítási

                                                                    és munkaerőpiaci járulék

megbízási szerződés                15%             havi 33.300 forinttól

                                                                    10% nyugdíjjárulék

                                                                    7% egészségbiztosítási

                                                                    járulék

egyszerűsített

foglakoztatás                                          napi 1000 Ft (munkáltató fizeti)     

iskolaszövetkezet                    15%                      NINCS

tagjaként

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött munkaszerződéshez, melynek minimális kötelező tartalmi eleme az alapbér, a munkakör. Alkalmi munka és idénymunka esetében az írásbeli szerződés nem kötelező.

A tanulónak a munkaviszonyból, valamint a megbízási jogviszonyból származó jövedeleméről következő év május 20-ig jövedelemadó bevallást kell benyújtania.

Az egyszerűsített munkavégzés keretében kapott jövedelem után a tanulót akkor terheli jövedelemadó bevallás, valamint jövedelemadó fizetési kötelezettség, ha a keresete meghaladta a napi mentesített keretösszeget, ami 2016-ban 5.110 / 5.940 Ft/nap/fő.  

A munkáltatónak/kifizetőnek igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont adóról és járulékokról.

Amennyiben a diák iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkák, a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak (25. életév betöltéséig), ezért a jövedelme után csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

Amennyiben az iskolaszövetkezet olyan diákkal létesít munkaviszonyt a nyári szünetben, aki már befejezte a tanulmányait, érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú tanulmányai lezárásaként oklevelet szerzett, akkor ezekben az esetekben is a kedvezményes szabályokat alkalmazhatják a tanév lejártát követő október 31-ig.

A diákmunkáról további, részletesebb információ itt olvasható.