A 2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről XII. fejezet 66.
pontja (139-145.§) határozza meg a bérpótlékokra vonatkozó szabályokat.
Alábbi írásunkkal igyekszünk betekintést nyújtani a
bérpótlékok fajtába, mikor és melyiket lehet vagy kötelező alkalmazni.
A bérpótlék a munkavállalót mindig rendes munkaidőre járó
alapbérén felül illeti meg. Számításának alapja általában a munkavállaló egy
órára járó alapbére. A havi alapbért teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
részmunkaidő esetén ennek arányos részével kell osztani.
Bérpótlékok fajtái:
-
műszakpótlék
-
éjszakai pótlék
-
vasárnapi pótlék
-
munkaszüneti napi pótlék
-
pótlék a rendkívüli munkavégzés idejére
-
pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés pótléka
-
készenlét, ügyelet idejére járó pótlék
Műszakpótlék: mértéke
30%, és a 18 és 06 óra közötti munkavégzés idejére jár. A munkavállaló akkor
jogosult műszakpótlékra, ha a beosztás szerinti munkaidejének a kezdeti
időpontja rendszeresen (rendszeresnek tekintendő, ha havonta a beosztás
szerinti napi munkaidő kezdete naponta legalább egyharmada eltér, és legkorábbi
és legkésőbbi kezdés időpontja között legalább négy óra eltérés van) változik,
és a fent említett időpontban munkát végez.
Éjszakai pótlék:
mértéke 15%. Akkor jár, ha a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, valamint
a munkavégzés 22 óra és 06 óra közé esik, és a munkavégzés időtartama legalább
egy óra. A munkaszüneti napon éjszaka végzett munka esetében a munkaszüneti
napra járó béren és pótlékokon felül illeti meg az éjszakai pótlék.
Vasárnapi pótlék:
vasárnapi munkavégzés esetén 50% bérpótlék jár. Abban az esetben, ha a
munkavállalót olyan tevékenység keretében foglalkoztatják, ahol a vasárnapi
munkavégzés a tevékenység sajátosságából fakad, úgy nem jár a vasárnapi pótlék.
Az alábbi esetekben jár pótlék:
- ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésére kötelezhető és erre több műszakos tevékenység vagy a készenléti jellegű munkakörben kerül sor, illetve a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik;
- a rendkívüli munkaidőre a fenti 1. pontban foglalt esetekben, valamint akkor, ha a munkavállaló a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető, pl: bankban alkalmazott munkavállalóknak elrendelt vasárnapi munkavégzéskor, vasárnapi pótlék jár.
A Munkatörvénykönyv meghatározza, hogy milyen esetekben
osztható be a munkavállaló vasárnapra, mint rendes munkaidőre. Ezek a
következők:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- az idényjelleggel,
- a megszakítás nélkül,
- a több műszakos tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű munkakörben,
- a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
- külföldön történő munkavégzés során,
- a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
- a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló.
Munkaszüneti napi
pótlék: mértéke 100%,. A munkavállalót munkaszüneti napon történő
munkavégzés esetén arra tekintet nélkül is megilleti, hogy munkavégzés
hiányában jogosult-e díjazásra. (Mt.146.§). A pótlék húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy
a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is alkalmazandó.
Rendkívüli
munkavégzés idejére járó pótlék: rendkívüli munkavégzés az amennyiben a
munkavégzésre nem a munkavállaló rendes munkaidejében, hanem azon felül kerül
sor. A napi munkaidőn felül végzett munkáért a pótlék mértéke 50%, vagy az
elvégzett munka időtartamának megfelelő szabadidő, melyre az alapbére arányos
része jár.
Pihenőnapon végzett rendkívüli
munkavégzés pótléka: Mértéke 100%, illetve 50%, ha a munkáltató a
ledolgozott pihenőnap helyett másik pihenőnapot is biztosít. A munkáltató által
biztosított másik pihenő napra külön díjazás a munkavállalót nem illeti meg.
Munkaszüneti napra elrendelt
rendkívüli munkavégzés: Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes
munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset,
elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen
és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el. A
munkavállaló jogosult a rendes munkabérére, és a munkaszüneti napra járó 100% bérpótlékra.
Készenlét, ügyelet
idejére járó pótlék: 20% bérpótlék jár a készenlét idejére, illetve 40%
pótlék jár az ügyelet idejére.
Készenlétnek nevezzük, amikor a munkavállaló a rendelkezésre
állási időszak alatt a tartózkodási helyét saját maga határozhatja meg.
Ügyeletnek nevezzük, amikor a rendelkezésre állási időszak
alatt a munkavállaló tartózkodási helyét a munkáltató határozza meg.
Ez a „bérpótlék” elem annyiban tér el a többitől, hogy abban
az esetben, ha tényleges munkavégzés nem történik, a munkavállalót a pótlék nem
a rendes jövedelmén felül illeti meg. Tényleges munkavégzés esetében a
munkavállaló az arányos munkabérén felül jogosult a pótlékra.
Szeretném
megjegyezni, hogy a munkaszerződésben a felek megállapodhatnak a pótlékokat
magába foglaló átalányban is. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a
munkavállaló nem kerülhet arányosan kedvezőtlenebb helyzetbe, a tételes
elszámoláshoz képest.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése